Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-19 / 273. szám

I960, november Is. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hírcsokor a tolnai Aranykalász Tsz-ből A tanács vezetői tettek igazságot a patakutcaiak panaszában A tervező mérnököknek is közelebb kell az élethez jutni Szekszárdi parasztok egy kül­döttsége kereste fel az elmúlt na­pokban Prantner József elvtársat, a megyei pártbizottság első titká­rát. A küldöttség tagjai sérelmes­nek tartották azt, hogy megkér­dezésük nélkül mérnökök új lakó­telepet jelöltek ki. A lakótelep Szekszárd-Ujváros mellett, a Pa­tak utca folytatásaként épülne. A terv szerint 11 család lakóházát kellene lebontani. A pártbizott­ság utasítására bizottság szállt a helyszínre, hogy megvizsgálja a lakosok panaszát. Az a helyzet ugyanis, hogy városunk távlati fejlesztési terve modern város ki­építését irányozza elő, tervbe ve­szi a lehetőségeket, az anyagi adottságokat. Ennek figyelembe­vételével kellene készülni a fej­lesztési terveknek is. Ezzel szem­ben a Nyár utcai lakótelep ter­vezése nem vette figyelembe a sokoldalú pártpolitika, vá­rosfejlesztés, távlati program, a gazdaságosság és egyéb köz­rejátszó tényezőt. A terv az új lakótelep létesíté­sére először úgy készült el, hogy a Patak utca folytatásaként, a pa­tak medre mellett, a medertől délre fekvő területet képezik ki lakóteleppé, de ez a terv. mint Kalmár elvtárstól értesültünk, már eleve elutasításra került; a Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda egy újabb tervet készített a lakótelep létesítésére. Az újabb terv rosszabb volt mint az előző. Nem tudni mi ckból, de sokkal több költséggel valósulna meg az új lakótelep, ha a második tervet fogadnánk el. A második terv szerint 11 család otthonát kellene le­bontani. A 11 lakóépület sza­nálása több millió forintba kerülne. Tizenegy családot bolygatnának meg, jogta­lanul; tizenegy család életét, jövőjét tennék bizonytalanná olyan értelemben, hogy a tanács hogyan tudna biztosítani ezeknek megfelelő lakást, kártérítést, stb. Természetes, hogy a mér­nökök szülte terveket a városi tanács végrehajtó bizottsága ismét nem fogadta el. Csütörtökön, amikor Szekszárd város tanácsának képviselői, az elnök, az elnökhelyettes, a mű­szaki osztályvezető, tanácstag helyszíni szemlét tartott a kér­déses Patak utcai, illetve Nyár utcai telepen, még inkább nyil­vánvalóvá vált a terv megvaló- síthatatlansága. A bizottságot — nevezzük annak — a lakók fogad­ták. Leipold János, Benácsné, Kovácsné és a többiek szinte sírva panaszkodtak a tanács kép­viselőinek, hogy a mérnökök hogyan jelölték ki az új lakó­telepet. Itt igazságot tenni, em­berség dolga volt. S emberségből jelesre vizsgáztak a tanács ve­zetői. Kalmár elvtárs, a tanács elnöke, amikor tájékozódott a helyzetről, amikor a tervet felül­vizsgálta, igazat adott a panaszosoknak, helytelenítette, hogy a ter­vező a dolgozók, a panaszosok meghallgatása nélkül intéz­kedett. Ugyanis az történt, hogy a Pécsi Tervező Iroda egyik mérnöke, amikor a terepet felmérte, úgy válaszolt a kérdezősködő lako­soknak: »Azért mérjük, Mamám, hogy tudjuk hova küldjük a pénzt«, A másik, a szekszárdi hivatal mérnöknője, Kovácsné pedig úgy válaszolt: »Ne érde­kelje ez magukat, tudjuk mi, mit csinálunk«. S a két terep- felmérő mérnökcsoport után ter- I mészetes, hogy az érintett lakos­ságot a legnagyobb zűrzavarban hagyták. Nem tudták mi történik otthonukkal, mi lesz a felmérés eredménye, hogy tulajdonképpen a terepfelmérés mi célból tör­ténik. S ez a tény — a mérnökök i'yen irányú »tájékoztatása« — »létbizonytalanságot« eredmé­nyezett az érdekeltek körében. S, hogy a panaszosok — mert joggal lehet nevezni őket annak — a pártbizottsághoz fordultak, he­lyesen tették. A pártbizottság, s a városi tanács azonnal intézkedett: Kalmár elvtárs, amikor a viharos röpgyűlésnek is beillő tárgyalást a Patak utca végében befejezte, elégedetten távoztak a megje­lentek, a tanács felelős vezetői ígéretet tettek arra, hogy a min­den emberséget mellőző tervet megszüntetik. Ezek szerint egyet­len épületet sem szanálnak, s mégis keresnek módot arra, hogy megközelíthető legyen a lé­tesítendő Nyár utcai lakótelep. Mérnökök — mondhatjuk azt is, hogy bürokraták — felelőtlen kijelentései zavarták meg a Patak utcai s környékbeli lakosság életét. A lakosok, akik a tárgya­láson részt vettek, elmondották, hogy napokig nem volt nyugal­muk a mérnökök tervei miatt. A Nyár utcai lakótelep építése már a jövő évben megkezdődik. Városunk új színfoltja les/, a több mint 200 házból álló villanegyed, hogy e vihar, mely az új lakótelep létesí­tését megelőzte, jogos volt. ahhoz nem fér kétség. Tervezők, — de lehet-e mondani tervezőknek az olyan embereket, akik az embert kihagyják számí­tásaikból, kavarták a vihart a Nyár utcában, á Patak utcában, s a tanács vezetőinek kellett igaz­ságot tenni. Városunk az elmúlt négy év alatt különösen sokat fejlődött. Számokban kifejezni, azt leírni, hogy mit építettünk. nehéz. Szavak arra nincsenek, hogy vá­rosunk vezetői mit tettek a köz érdekében. S hogy a jövő fejlő­dését elősegítsük, ahhoz szük­séges az egyén véleménye is — mint a Nyár utcaiak esetében. — de semmi szükség nincs arra, hogy önkényesen. »véleményt nyilvánító« tervezők megzavarják a lakosságot. Pálkpvp-s Alig egy éve működik Tolnán az Aranykalász Tsz. Egy év alatt nem lehet csodákat művelni, a volt sok száz kisparcella helyén nem lehet modem, minden igényt kielégítő nagyüzemet létrehozni. Tolnán is sok gond­dal, nehézséggel múlt el ez az év, de a tsz vezetői és tagjai az egy év alatt, sokoldalú lelemé­nyességről tettek tanúbizonysá­got, amint ezt az alábbi rövid hírek is bizonyítják. Húsz forint előleget fizettek rendszeresen havonta minden munkaegységre Ritka eset, hogy elsőéves tsz 20 forintos előleget tud garan­tálni tagjainak. A tolnai Arany­kalász Tsz vezető év elején fel­mérték a lehetőségeket, tanács­koztak a tagsággal és garantál­ták az előleget. Sokan jósolták meg nekik, hogy ebbe beletörik a bicskájuk, nem sokáig bírják a 20 forintos előleg fizetését. A jósok tévedtek. A tsz-nek lett igaza. Január 1-től október 31-ig kifizettek előlegként 1 266 000 forintot. A tsz-nek 200 rendszeresen dolgozó tagja van, minden tagra 6330 forint jutott eddig, csak az előlegekből. Per­sze ez durva átlag, mert például Verebi Péter 13 419, Oláh János 12 116. Kubik József 11 110. Búid János 10 894 forint előleget vitt haza a közösből. Teljesítik árutermelési tervüket Az előleg rendszeres fizetésé­hez rendszeres pénzbevétel szük­ségeltetik. A tolnai Aranykalász Tsz eddig 3 és félmillió forint értékű árut adott a népgazdaság­nak. Az áruértékesítést úgy osz­tották el, úgy ütemezték, hogy a bevételek rendszeresen jelentkez­zenek, így a rendszeres előlege­zéshez fedezetet adjanak. Mit adtak az államnak idén a tolnaiak? A főkönyvelő elv- társ sorolja a tételeket: 9 vagon napraforgó 270 000 forint, 12 va­gon burgonya 92 000 forint, 110 mázsa zöldborsó 50 000 forint, 21 vagon dinnye 260 000 forint, 7 vagon alma 380 000 forint, 30 hí­zott marha 250 000 forint és így tovább. Ki győzné mindet le­jegyezni? Ötletes melléküzemágak Nemcsak árutermelésből, szol­gáltatásokból 's jön bevétel. — Ügyesen alkalmazkodnak a helyi szükségletekhez, a piachoz, jó üz­letemberek és nem fizetnek rá az üzletre. Lovaikat úgy kihasználják, hogy jobban már nem is lehet­ne. Fuvaroznak magánosoknak, közületeknek egyaránt. A TÜZÉP Vállalatnak állandó szállítói. Fu­varból félmillió forintot vettek be ez évben. A MEZÖSZÖV-nek szerződés­re kapanyelet, kaszanyelet készí­tenek. Átadtak már tízezer ka­panyelet és 1000 kaszanyelet. Be­vételük ebből 130 000 forint. Koszorúkat és művirágokat is készítenek. E hónap elején, ha­lottak napján 200 koszorút ad» tak el. Ebből az üzemágból, a koszorú és művirág-készítésből 62 000 forintot vettek be. Van kovács, bognár, szíjártó és asztalos műhelyük. Részben a tsz ilyen irányú munkáit végzik el az iparosok, de a lakosságnak is dolgoznak megrendelésre. Beruházásokra is telik Állattenyésztésük még gyerek­cipőben jár, nem is nagyon be­szélhetünk állattenyésztésről, csak állattartásról. De ez átme­neti állapot. Átmeneti, mert saját erőből már felépítettek egy 200 férőhelyes süldőszállást, rész­ben saját erőből két 20 férő­helyes, szerfás kocaelletőt. A ter­melőszövetkezetnek saját építő- brigádja van. Az eddig elkészült épületek ki­induló pontját képezik a sertés- tenyésztésnek. Induláskor 40 ser­tésük volt, ma van 58 anyakocá­juk és 291 egyéb sertésük. A szarvasmarhatenyésztés feltételeit majd a jövő évben teremtik meg. Ma azt mondják: »Leszünk mi még ’ő állattenyésztő tsz«. Az eddigi eredményeik láttán hisszük, hogy ez így lesz. Nem is sokára... _______ Gy. J. Az iparitanulá-oktatás szervezettebbé tételéről tárgyalt az építők szakszervezetének műszaki bizottsága Csütörtökön délelőtt az Építők szakszervezetének helyiségében anácskozott a műszaki bizottság. \ bizottság tagjai megvitatták a negyeszékhely építőipari tanuló- iépzésnek kérdéseit. Számos ér- leklődésre tartó javaslatot ter­jesztenek megvalósítás céljából lletékes szervek elé. számú műszaki rajzoló munkába állítását is. A tervek szerint a szakszervezet műszaki rajzoló­képző tanfolyamot indít, s mire városunkban a nagyobb ipari lé­tesítmények építése megkezdődik, már kész rajzoló gárda áll ren delkezésre. jL SASS ERVIN 77 aLáikalygá □ X A műszaki bizottság véleménye szerint az építőipari tanuló-kép­zést szervezettebbé kell tenni. A tervek szerint egy-egy szakma ta­nulóit, egy vállalat képezné ki. Az a helyzet ugyanis, hogy egy építővállalatnál egy szakmából alig néhány tanuló képzéséről gondoskodnak. Az összes építő­ipari jellegű ipari tanuló képzé­sét szervezettebbé lehetne tenni, az oktatást jobban el lehetne mé­lyíteni, ha egy szakma tanulóit egy vállalat képezné ki. A tervek szerint ezzel a módszerrel lénye­gesen gyorsabban lehetne meg­oldani egyes szakmák utánpótlá­sát. Az építők szakszervezete egyéb­ként elhatározta, hogy az idén to­vább folytatják a múlt évben kezdett oktatási rendszert. Ja­nuár első napjaiban művezetők részére tartanak nyolcnapos tanfolyamot, majd pedig a techni­kusok továbbképzését oldják meg. A szekszárdi építkezések fejlődése szükségessé teszi nagy­KlSZ-aktívaértekezlet Ssekazárdon A KISZ megyei bizottsága pén­teken délelőtt 9 órai kezdettel aktívaértekezletet tartott a vá­rosi tanács nagytermében. Az ér­tekezleten az „Ifjúság a szocializ­musért” próba eddigi eredményei­ről és a kérdéssel kapcsolatos újabb feladatokról volt szó. Tatár Lajos elvtárs, a KISZ Tolna megyei Bizottságának tit­kára tartott beszámolót, majd a jelenlévők kérdéseket tettek fel az előadással kapcsolatban. (16) A képernyő az űrhajón is és az uráli állomáson is elhalvá­nyodott. Az Amerikai Űrhajó­zási Centrum főnökének szobá­jában viszont teljes fényben villogott a hatalmas űrtérkép, melyen gyorsan közeledett egy­máshoz az űrhajó piros és az RB—285-ös műbolygó sárga fény­pontja. Hastings, Home, Brown és Cording a kényelmes fotelek­ben figyelték a két kicsi pont mozgását, amikor íelberregett a rádiótelefon. Hastings bekap­csolta. — Tábornok úr — jelentkezett a titkárnő — az Egyesült Űr­kutató Központból Batalov, a Központ elnöke tiltakozik a kí­sérlet ellen. Azonnali televíziós- összeköttetést kér. Hastings elmosolyodott. — Oké, kapcsolják! Kattintott egyet a rádiótelefon kapcsolóján és felkacagott. — Féltik a Kozmoszplánt, uraim! Nos, lássuk, mit akar Ba­talov úr... A szoba túlsó falán megvilá­gosodott a képernyő és Batalov jelent meg rajta. Hastings kezé­be vette az apró mikrofont. — Üdvözlöm, Mister Batalov1 Rendelkezésére állok. — Engedje meg, hogy én is üdvözöljem Mister Hastings. Sze­retném közölni önnel, hogy köz­pontunk tiltakozik tervezett kí­sérletük ellen! — Nem gondolja, hogy látjuk, miről van szó? Kü­lönben is a kísérlet a nemzetkö­zileg elfogadott szabályokba üt­közik. Hastings nem felelt azonnal. — Kérem — folytatta Batalov —, hogy a kísérletet a Kozmosz­plán visszatérése utánra halasz- szák el. — Sajnos, Mister Batalov, er­re nincs semmi lehetőségünk. Az RB—285-ös egy esztendő múlva juthat hasonló kedvező helyzetbe, hogy rakétáját a Marsra irányít­hassuk. Addig pedig nem vár­hatunk... Önök sem várnának a helyünkben. — Emberekről van szó, Mister Hastings! Emberekről, akik ki­lépnek majd a bolygó felszínére, melyet az Önök nukleáris raké­tája radioaktivitással szennyez be' Tudjak előre, hogy milyen következményekkel járhat egy marsbeli nukleáris robbanás? Hastings újból előszedte gu- nyoros mosolyát. — De Mister Batalov, hiszen éppen erre vagyunk kíváncsiak! Batalov keményen válaszolt. — Közlöm önnel, hogy tiltako­zást jelentettünk be kormányuk­nál is. Sajnálom, hogy ön. Mis­ter Hastings, nagy tudását és hozzáértését halálraítélt célok ér­dekében fecséreli... Good by. Mis­ter Hastings. Az uráli állomás szétkapcsol­ta a televíziós összeköttetést, a centrumban pedig Hastings ko­moran fordult a szekciók pa­rancsnokaihoz, — A helyzet koránt sem ne­hezedett meg, uraim, bár nem gondoltam, hogy Batalov ilyen nagy purpallét csap... Túlságo­san is jól ismerik ezek a vörösök azokat a nemzetközi szabályokat! Pedig — heherészett a tábornok — ha tudnák, hogy nincs is szándékunkban »lelőni« a Marsot! — De nem tudják — szólt közbe Cording — és ez a döntő! — A kormány a tiltakozásra kitérő választ adott — jelentet­te Batalov a tudósok óránként ismétlődő rövid konzíliumán. — Ezt várhattuk, mást nem — morfondírozott maga elé Sztepán Groncsevics. A felháborodás hangjai hallatszottak jobbról is, balról is. Batalov csendet kért. — Azonnal ki kell dolgoznunk a várható események lehető leg­több verzióját. Szerintem arra is sor kerülhet, hogy a Kozmosz­plán leszállását nem engedélyez­zük és a Mars megkerülése után vissza kell térnie a Földre. — Lehetetlen! — Kárba vész az egész út! A tízegynéhány tudós felugrált helyéről és úgy látszott, hogy a meglett, többségükben koránt sem fiatal emberek teljesen az amerikai centrum provokációs kí­sérletének hatása alá kerültek. Batalov nyugalomra intette kollégáit. — Elvtársak, fecséreljük az időt? Dühkitöréseinkre veszte­getjük a drága perceket? Javaso­lom, lássunk munkához! Sztepán Groncsevics, kérem, fáradjon a rádió-ügyeletre, és közölje a Kozmoszplánnal a helyzetet. — ügy lesz, Batalov elvtárs. Groncsevicg elsietett, és két perc múlva'az űrhajón is tud­ták, hogy a centrum a tiltakozás ellenére is végrehajtja a kísérle­tet. Zsukov Elisával és Kovács Pistával tárgyalt a Kozmoszplán tudományos megfigyelő-kabinjá­ban. — Elisa, kedves, — kezdte Zsu­kov — kérem, hogy megfigyelé­seit az RB—285-ösre összpontosít­sa. Most semmi más nem érde­kes számunkra. A helyzet ko­moly. Nem tudhatjuk, hogyan alakul. Teljes figyelmet és pon­tosságot kérek. Ha jól emlék­szem, 3 óra 15 perccel ezelőtt je­lentette, hogy a Szaturnusz irá­nyából feltűnt az amerikai mű­bolygó? — Igen — lapozott bele gyor­san a jegyzeteibe Elisa — ponto­san 3 óra 15 perc 20 másodperc­cel ezelőtt észleltem először az RB—285-öst. A jelenlegi távol­ság a Kozmoszplán és a műboly­gó között 300 ezer kilométer ... (Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents