Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

1960. november 15. 3 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A kollektív vezetés erősíti a párt egységét, tekintélyét és tömegkapcsolatát Erről is besxélni kell: Felnőtt iskolások B párt valamennyi vezető szervének munkájában ér vényesülnie kell a pártvezetés legfontosabb lenini elvének, a kollektív vezetésnek” (idézet a szervezeti szabályzatból). A kollektív vezetés elemi kö­vetelménye, hogy a fontos párt­kérdésekben a kollektív testület döntsön. A második elemi felté­tel az, hogy a pártvezetőség minden tagja egyenjogú legyen és tisztségének megfelelően ve­gye ki részét a kollektív munká­ból. De van a kollektív veze­tésnek egy másik feltétele is, és­pedig az, hogy a vezetőség tagjai közül ne csak a titkár legyen aktív, hanem a vezetőség többi tagja is. Miért kell kihangsúlyoznunk a kollektív vezetés fontosságát? Azért, mert vannak pártszerveze­tek — bár nem ez a jellemző —, ahol nem érvényesül a kollektív vezetés és a titkárok mellett esetleg egy-két vezetőségi tag dolgozik, míg a többiek kényel­mes szemlélődök, akik helyesel­nek, vagy mindenben hibát lát­nak. Az ilyen pártszervezetek­ben hanyatlik a pártmunka, a határozatok egyoldalúak, csökken a pártszervezet tekintélye, tömeg­befolyása. A tolnai selyemfonógyár párt- szervezetében jól érvényesül a kollektív vezetés elve és ez ki­hat az egész pártszervezet mun­kájára, működésére. A vezetőség minden tagja egyenjogú és funk­ciójának megfelelően veszi ki ré­szét a kollektív munkából. A pártvezetőségi üléseken egy-egy fontos kérdést tárgyalnak meg, majd a taggyűlés elé terjesztik A legutóbbi vezetőségi ülésen például az ötéves terv első évé­nek, az 1961-es év termelési tervé­nek előkészítésével foglalkoztak, ezt követően a taggyűlésen vi­tatták meg a tennivalókat. A kö­zeli napokban a párt és az ál­lam oktatási helyzetének vizsgá­latát tűzik napirendre. A napi­rendi pont előadójaként Törkő József elvtárs számol be a vég­zett munkákról. A pártvezetőség tervszerűen — a kampányszerűség ki­küszöbölésével — foglalkozik a tag- és tagjelölt-felvétellel. Eb­A Koppány-vöigye Vízgazdálkodási Társulás több ezer hold rét és szántóföld termését teszi biztonságossá A szeszélyesen kanyargó Kop­pány és közel harminc mellék­folyója tavasszal, zöldár idején és egy-egy nagy nyári zápor után évek óta kilépnek medrükből. Ilyenkor aztán ideiglenesen ugyan, de víz alá kerül több ezer hold rét, legelő és szántóföld, ami nagy terméskiesést okoz és lerontja a rétiszénák minőségét. S mindez azért van így, mert a Koppányt (és mellékfolyóit) évek hosszú során át nem tisztították. Vagy ha tisztították is, csak egy- egy szakaszon, ami korántsem elegendő. A többéves gond milliókat fel­emésztő megoldására 1958. má­jusában szövetkeztek a Koppány- menti mezőgazdasági termelők. Ekkor alakult meg a Koppány- vöigye Vízgazdálkodási Társulás, amelynek tíz község valamennyi termelőszövetkezete, állami gaz­dasága, erdő- és tógazdasága, va­lamint egyénileg gazdálkodó paraszt a tagja. A társuláshoz tartozó mezőgazdasági szektorok több mint 70 000 hold földön gaz­dálkodnak. A társulást azért hoz­ták létre, hogy szabályozzák a Koppány folyót, kitisztítsák mel­lékfolyóit és a nem is olyan távoli jövőben nagykiterjedésű terüle­teket öntözzenek a folyóból, s jól jövedelmező halastavakat létesít­senek. A többéves munkát ebben az esztendőben megkezdték a tamási járás községeiben. A Koppányt az idén 13 kilométer hosszú sza­kaszon mélyítették, ami nagy munka volt. Eddig pontosan 247 000 köbméter földet mozgat­tak meg, ami közel egymillió fo­rintba került. A társulás 16 kilo­méteres szakaszon kitisztíttatta a Koppány mellékárkait is, ami szintén közel 800 000 forintot emésztett fel. Pedig csak egy tö­redékét végezték el a munkának. Tudniillik még 250 kilométeres szakaszon ki kell tisztítani a Koppány mellékfolyóit, amit a A Magyar Szocialista Mun­káspárt városi bizottsága, a belvárosi alapszervezet, Szekszárd város tanácsa mély fájdalommal tudatja a város kommunistáival és dolgozóival, hogy INOTAY BÉLA, a belvárosi alapszervezet vezetőségi tagja, hosszas be­tegség után, november 12-én elhunyt. Inotay Béla elvtár­sat a párt és a tanács sa­ját halottjának tekinti. Te­metése ma délután lesz az újvárosi temető ravatalozó­jából. ni lüiiimmiinKft im imíié— közeli években el is végeztetnek a tamási járásban. A Koppány-vöigye Vízgazdál­kodási Társulás más módon is foglalkozik a .mezőgazdasági ter­melés színvonalának emelésével. Az idén vásároltak például egy esőztető berendezést, amelyet ebben az esztendőben a tamási Vörös Szikra Tsz használt. Halas­tavak létesítését és nagykiterje­désű területek öntözését tervezik már a jövő esztendőben. A maga nemében Tolna me­gyében egyedülálló társulás ed­digi tevékenységének eredményéi ma még nehéz lenne felmérni, nem lehet számokban kifejezni. Hiszen évek kellenek ahhoz, hogy befejeződjék az a nagy munka, amit elkezdtek, amit most már feltétlenül el kell végezni. Meg­éri, mert a Koppány vize nem rombolóan, hanem áldásként hat a rétekre és legelőkre, valamint a szántóföldekre, s akkor a ”9 000 hold föld többszörösen vissza­adja a befektetett milliókat. D. E. (12) — Ragyogó válasz, Mister Home! Gratulálok, ön nagy tu­dós! — szavalta teli szájjal Hastings. — Tehát úgy érzem, jelenthetjük az elnöknek: a Koz­moszplán megsemmisítésének tervét kidolgoztuk és huszonnégy órán belül végrehajtjuk! Az íróasztalon hívást jelzett a rádiótelefon. Hastings odasietett. — Tábornok úr! — hallatszott a titkárnő hangja — újabb je­lentések a Kozmoszplánról. — Kérem, kapcsolja be a XZ—86-os műhold televízió adó­ját, ide a szobába. A jelentést pe­dig hozza majd be. — Igenis, tábornok úr, azon­nal továbbítom az utasítást a TV-központba. Hastings már éppen ki akarta kapcsolni a rádiótelefont, amikor újabb ötlete támadt. — Halló! Mary! Olvassa fel azt a jelentést. — Kérem, tábornok úr. A TASZSZ jelenti: az uráli tudo­mányos állomás tudóscsoportjá­nak közlése szerint a Koz­moszplán indulása óta 5 millió 600 ezer kilométerre távolodott el Földünktől. Az expedíció tagjai állandó rádióösszeköttetésben vannak a tudományos állomás­sal. A Hold B—5-ös jelzésű űr­állomása jelentette, hogy az űr­hajó mellett ezelőtt 30 perccel haladt el az Ikarusz II. kutatóriT- kéta, visszatérőben a Holdra. A Kozmoszplán pontosan az előre I ’-idolgozott program szerint ha­’ pályáján a Mars felé... A titkárnő elhallgatott. ben az évben 12 tagjelöltet vet­tek fel. A pártépítés területén funkciójának megfelelően Gra- vencz József elvtárs szervező tit­kár végez jó munkát. Babos Mi- hályné propaganda-felelős gondo­san ügyel arra, hogy a gyárban folyó propaganda-munka eredmé­nyes legyen. A gyár dolgozói kö­zül 105 előfizetője van a megyei lapnak, a Tolna megyei Népúj­ságnak. Nem beszélve a Népsza­badság előfizetőinek nagy számá­ról. A gyárban zömmel nők dol­goznak, s nagy érdeklődési kö­rüknek megfelelően 150-en fizet­nek elő a Nők Lapjára, ezen kí­vül 130 nődolgozónak jár a Szov­jet Asszonyok című képes lap. A dolgozók olvasnak és érdeklőd­nek a világ eseményei iránt. Szé­lesedik látókörük, s az a dolgo­zó, aki már távlatokban tud gondolkodni és látja maga előtt a célt, jobban helytáll a munká­ban, a termelésben. A pártvezétőség kollektív mun­kája jó hatással van a pártszer­vezet valamennyi tagjára és a pártonkívüliek körében is meg­van a tekintélye. Bolvári József- né elvtársnőt, a párt titkárát, de a vezetőség többi tagját is a dol­gozók bizalommal keresik fel ügyes-bajos dolgaikkal, gyakran családi ügyeikkel is. A pártveze­tőség széleskörű aktívahálózatot mozgósít, s pártmegbízatásokat ad a párttagoknak, tagjelölteknek egyaránt. A gyár igazgatónője, Puska Ferencné elvtársnő párt­megbízatásként az időszerű kér­dések tanfolyamát vezeti 29 fi­zikai dolgozó részvételével. A pártszervezet tagjai segítik a tö­megszervezetek munkáját. 0 tagjelöltek fejlődésére is nagy gondot fordít a párt- vezetőség. Azon túl, hogy ké­pességüknek megfelelően párt- megbízatásokat kapnak, a vezető­ség határozata alapján közösen tanulmányozták a párt szervezeti szabályzatát, ezen belül foglal­koztak a pártról, a párt szerve­zeti felépítéséről, a párttagok jo­gairól és kötelességeiről szóló fe­jezetekkel. A tolnai selyemfonógyár párt­vezetőségében érvényesítik a l^ol- lektív vezetés lenini elvét, és ez elősegíti a megfelelő határozatok kidolgozását, a vezetőségi tagok politikai fejlődését. A kollektív vezetés erőr-'ti a párt egységét, tekintélyét és tömegkapcsolatát. P.-né Szerte a megyében idős diákok százai izgulnak, készülnek a ne­gyedéves vizsgákra, vagy éppen most múlt el az izgalom, mert sikerült a vizsga. Deresed ő hajú emberek küszködnek a matema­tikával, a fizikával, a kémiával, hogy pótolják azt a tudást, amit annak idején lehetetlen volt megszerezniök, de most lehet s ők megragadják a lehetőséget. Igaz, szinte közhelynek tűnik már, hogy régen nem mindenki tanulhatott, most meg azok előtt is megnyílt a tudomány vára, akik kisemmizettek voltak. Pe­tőfi több mint száz év előtti fogalmazása ma »ha« nélkül ér­tendő, hiszen a szellem napvi­lága ragyoghat minden ház ab­lakán. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amint levelet hozott a postás Nagydorogról. »Abban az időben — írja Csuprik József­ivé — amikor én gyermek voltam — most 66 éves vagyok — a munka volt a -fontos a szegény népnek, nem az iskola, meg is látszik az írásomon«. Az lehet, hogy meglátszik, de én nem a betűket néztem, hanem a tartalmat és a körülményeket Az idős nénike ma ír — erre is jut ideje nemcsak a dologra — méghozzá verset. No lehet, vers­Végre sikerült annak az évek óta húzódott kérdésnek megol­dása. hogy Szekszárdon is helyet kapjon a Népművészeti és Házi­ipari Vállalat boltja. A Kispipa vendéglővel szem­ben, a volt Műanyagbolt helyisé­gében folyik az új bolt megnyi­tásához az előkészülés. November 16-án délelőtt 11 órakor tartják az ünnepélyes megnyitót. Az áru már ott is van. A Népművészeti és Háziipari Vállalat bolthálózatának feladata j elsősorban az, hogy az élő ma­gyar népművészetet minél széle­sebb körben terjessze. Ez csak részben kereskedelmi, másik rész ben sajátos kultúrpolitikai fel­adat. A népművészettel kapcsola­tos feladat itt, Sárközben igen 1 lényeges, mert hiszen itt él az I ország egyik legértékesebb nép- . I művészeti hagyománva: a sárkö- 1 tanilag nem éppen a legjobb, de a tartalom mutatja, törődik a vi­lág sorával is. »Éljen békében az egész világ népe« — írja. Végeredményben ez a levél egy kicsiny virág is, amely kép­letesen ott volt a moszkvai no­vember 7-i ünnepségen is. Csup­rik néni ugyanis megküldte ezt a levelet Kádár elvtársnak, mielőtt elindult Moszkvába, hogy továb­bítsa e megemlékezést a szovjet embereknek. És mintha ott lett volna sze­mélyesen is Csuprik néni, ezt ír­ja »Kegyelet virágait hoztuk el tinéktek, kik szabadságunkért haltatok meg: hős szovjet vité­zek. Esküvel fogadjuk a hősök sírjánál, megvédiük a békét, ha­zánk szabadságát;. S most ismét kanyarodjunk vissza az első gondolathoz, a ta­nuláshoz. Első látásra bárki kér­dezhetné, hogy jön e kettő egy­más mellé? Szoros a kapcsolat, s csak abból lehet kiindulni megint, hogy régen nem minden­ki tanulhatott, s most igen. S ezért, ezért a szabadságért áldoz­ták életüket a hős szovjet kato­nák. S hogy nem hiába volt ál­dozatuk, azt sok más dolog mel­lett ez a megnövekedett tanulási láz is mutatja. (Sz) zi fazekasság. Most már módjá­ban lesz a megye, s közelebbről Szekszárd közönségének születés­napokra, évfordulókra, egyéb családi ünnepekre, az új és ré­gi lakások díszítésére sárközi népművészeti remekeket vásárol­ni. A sárközin kívül az ország minden élő népművészetét képvi­seltetik a boltban. A bolt, a megye népművésze­ti boltja, a sárközi népművészet otthona is kíván lenni, a megye közönségéé és az itt élő, világ­hírű sárközi népművészeké. — Elkészült a diósberényi Kos­suth Termelőszövetkezetben egy 50 féi'őhelyes szabadtartásos nö- vendékmarha-istálló, ugyanakkor magtárpadlásossá alakítottak át egy 18 férőhelyes tehénistállót. TTiBiOTnmnT-Tfinii wi Hifimmé Holnap nyílik meg a szekszárdi népművészeti bolt zi szövés és hímzés és a sárkö­I / SASS ERVIN:/ \alálhúlijqá □ V — Ennyi az egész? — kérdez­te Hastings. —- Igen, tábornok úr, ennyi. — Jól van, thank you!... Sür­gesse meg a TV-központot. — Nos, uraim, hallották? A Kozmoszplán pontosan az elő­re kidolgozott program szerint ha lad pályáján a Mars felé!... De meddig, uraim, meddig?! A szobában, a sejtelmesen vil­logó űr-térképpel szembeni ol­dalon megvilágosodott egy fehér képmező, majd megjelent rajta a TV-központ technikusának arca. — Tábornok úr, kapcsolom az XZ—86-os adóját. A műhold »fogja« a Kozmoszplánt. A képmező sötétségbe borult és alig néhány másodperc után fel­tűnt a sziporkázó csillagok kö­zött száguldó, ezüstfényű Koz­moszplán. A négy magasrangú tiszt megbabonázva bámult a képmezőre. Hastings hangja tör­te meg a csendet: — Meg kell semmisítenünk! Huszonnégy órán belül!... A Kozmoszplán elszánt utasai mit sem '■ejtettek a készülő ve­szedelemről. IV. Az űrhajó utasai kitűnő erő­ben . és hangulatban voltak. Gé­gemikrofon segítségével remekül érintkeztek egymással. Különö­sen Elisa és Kovács Pista volt beszédes. Elisa, aki a Kozmosz­plán tudományos megfigyelő ka­binjában ütötte fel »főhadiszállá­sát«, minden érdekes jelenségről beszámolt útitársainak. Ezekre a beszámolókra Pista reagált a leg- fáradhatatlanabbul, újabb és újabb kérdésekkel halmozta el a csillagászlányt, aki a szokásosnál is kedvesebben válaszolt a ma­gyar fiú kérdéseire. Zsukov, a parancsnok jól hallotta ezeket a beszélgetéseket és mosolygott a fiatalok nemcsak komoly, tudo­mányos, de sokszor évődő, vi­dám csevegésén. Az űrhajó parancsnoka a ti­zenkettedik űr-órát Mihail Remi- zov navigációs fülkéjében töltöt­te. A megfigyelő ablakon át ki­tűnő kilátás nyílt a bolygóközi térre. Jobbról fényesen világí­tott a légkör ragyogó fáklyájába v Föld korongja. Ami­kor 7:ukov kitekintett »7 púin­kon, éppen akkor bújt elő a Föld mögül a Hold. A Kozmoszplán utasai már csak egészen apró csillagocskának látták a Holdat, de nemcsak a Hold, a Föld is ér­zékelhetően kisebbedéit, ahogy "övekedett a távolság az űrhajó és a Föld között. Remizov nyugodtan, majdnem egykedvűen jegyezte meg: — Pontosan az előírt pályán haladunk. A sebesség csökken, újabb gyorsulást csak a' Mars vonzása okoz majd... — Nos, öreg Föld — düny- nyögte maga elé Zsukov, de Re­mizov és a többiek is jól hal­lották — gondoltad-e valaha, hogy »kívülről« is meglát egy­szer az ember? Remizov is vetett még egy futó pillantást a kéken világító Föld­korongra, aztán jegyzeteibe mé- lyedt. Éjt nappallá téve dolgo­zott odalent, és itt, a navigációs fülkében is újabb és újabb meg­figyeléseket rögzít űrhajója moz­gásáról, működéséről. Alig néhány lépésnyire Remi­zov fülkéjéből az űrhajó tudo­mányos megfigyelő kabinjában Elisa a Föld látványában gyö­nyörködött és miniatűr, nagy tel­jesítményű filmfelvevőgépével felvételeket készített a feltáruló Térről. Donszkov és Kovács Pis­ta a rádiós és televíziós központ­ban az uráli állomás tíz percen­ként ismétlődő hívására felvált­va adtak le helyzetjelentést az űrhajó útjáról és a műszerek adatairól. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents