Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-15 / 269. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG I960, november IS, fi zeneiskola növendékhangversenyéről Az évek során kialakult gya­korlatnak megfelelően a múlt hét péntekjén a Nagy Októberi Szo­cialista ■ Forradalom emlékére rendezte a szekszárdi Liszt Fe-' renc Zeneiskola az 1960—61. tanév első növendékhangverse­nyét. A tanév első növendék- hangversenye mindig érdekes és izgalmas szokott lenni abból a szempontból, hogy az iskola va­jon miképpen heveri ki az el­múlt tanév »veszteségeit« és va­jon kik lesznek majd azok, akik az eltávozottak örökébe lépnek. E tekintetben ugyan az első hangverseny nem adott teljes vá­laszt a jelenlévő szépszámú hall­gatóságnak, de annyi bizonyos, hogy a most is szépen szerepelt Lázár Nóra, Lányi Péter, Sza- badfi Mária mellett az idén is számolnunk kell több tehetséges növendékkel. Ezúttal is az ének tanszak tett ki legjobban ma­gáért. A pénteken szerepeltek közül is Erszényi Máriát és a bonyhádvarasdi parasztkislányt: Jakab Máriát kell kiemelnünk, akire a bonyhádi kultúrotthon igazgatója hívta fel a figyelmet. A hangverseny elején szerepelt énekkar egyelőre sajnos nem tudta feledtetni a korábbi évek lényegesen nagyobb és jobb hangerejű énekkarát, annál ked­vezőbb benyomást tett viszont a hallgatóságra az intézet mind jobban megerősödő zenekara, amelyben most már több fúvós is helyet kapott. Az Októberi Forradalom idejéből származó és a Nép indulója címet viselő ze­nekari szám Bodonyi Ferenc ve­zényletével megérdemelt nagysi­kert aratott és úgy látszik, hogy mindinkább eljön az ideje an­nak, hogy a gyermekek hang­szert tudó szülei is belépjenek az együttesbe és megszülessék a né­hány év óta az igazak álmát al­vó Szekszárdi Szimfonikus Zene­kar. o. r. A bátasséki óriáshordó Hatalmas hordó áll a Báta- széki Kádár Ktsz udvarán. Ha akadna egy modern Diogenes, ki lakásnak választaná, kényel­mesen berendezhetné magá­nak, jutna hely benne ágynak, szekrénynek, de még televízió- készüléknek is. Mint kőműve­sek az épülő házat, úgy körül­állványozták a bátaszéki kádá­rok, hogy meg tudják húzni az abroncsokat. Néhány adat a »felépített« hordóról: Magasság 3 és fél méter, át­mérő több, mint három méter. A »beépített« faanyag súlya negyven mázsa, a tizennégy vasabroncs hét mázsát nyom. Dongavastagság a »hasnál« S és fél centiméter, a dongafej és a fenék pedig 10 centiméter vas­tag. Valóságos gerenda egy- egy donga, van olyan, amelyik­nek a súlya eléri a nyolcvan kilót. Négytagú brigád — Gre- gorics János, Rutterschmidt József, id. Mayer István és Farkas István — készíti a hor­dót, de ha erőre van szükség — már pedig többször meg kel­lett fordítani, egyik fenekéről a másikra állítani az óriáshor­dót — akkor itt van a szövet­kezet apraja-nagyja, és segít. A hordó »tüzeléséhez« tizen­két mázsa fát használtak el. A hordókészítés legkényesebb művelete ez. Az egyik végén összeállítják a pontos méretre gyalult dongákat, ráhúzzák a hordónak erre a felére az ab­roncsokat, majd az egészet megfordítjuk és középett tüzet raknak. Állandó tűz mellett húzzák össze a hordó másik fe­lén is a dongákat, az egyenle­tes tüzelés — miközben kívül­ről vízzel locsolják a dongákat — biztosítja, hogy törés, repe­dés nélkül vegyék fel végleges alakjukat a dongák. Reggel hétkor kezdték a tüzelést, dél­után háromra pedig már fel­vette végleges alakját a hordó. Sehol egy horpadás, vagy re­Szabadon űzött hazárdjáték Az utazó, aki a dombóvári földművesszövetkezet étkezdéjé­be az esti órákban betért, a sa- rokasztalt kezdte figyelni. Az okot egy zajos kártya-társaság szolgáltatta. Négyen huszonegyeztek. A bankos előtt piroshasú százasok tomyosodtak. Az egyik játékos­ban az idegen a helyi ktsz dol­gozóját ismerte fel, a másikban egy kisiparos szabómestert. Két partner ismeretlen volt. Mivel az utas meglehetősen unatkozott, elmerült a kártyások szemlélésében. — One ász! Nyolcvan forint! Feszült másodpercek következ­tek, s a hirtelen beállt csendet nevetés követte. Hárman nevet­tek. A bankos volt a legvidá­mabb. Csak a vékonyarcú, ko­pottruhás fiatalember volt sá­padt és kedvetlen, aki a nyolc­van forintot a bankba tette. — Tessék! A sánta mindent visz. Ide a százast! Az arcok szinte fénylettek a zaklatott idegállapottól. A kö­vérkés, kopaszodó szabómester kezében remegett a cigaretta. Váratlanul megjelent a pin­cér. Feketehajú, széles arccsontú, jól megtermett fiatalember. — Négy féldecit mester! — kiáltotta a kisiparos, aki előtt a százasok tornyozódtak. A pin­cér a kártyások asztalához sie­tett, összeszedte a kiürült poha­rakat és szó nélkül sietett a sön- tésbe a féldecikért. Az utas, aki csak a szekszárdi szokásokat ismerte, elcsodálko­zott. Sehogysem tudta megérte­ni, hogyan tűrheti meg a pincér a hazárdjátékot szó nélkül. —h— pedés, a legkényesebb művelet sikerült. Persze‘ ez nemcsak a jó tü­zelés eredménye. Mérnöki pon­tosságot követel a kádárok munkája. Péter Mihály, aki a dongákat készíti el, — a fugo- láshoz már évekkel' ezelőtt »újított« egy készüléket — most ehhez a hordóhoz készített egy nagyméretű fugolót, amellyel a gyalugépen megmunkálta a dongákat, megadva azoknak »hasban« és a két végükön a megfelelő méretet, a dongák széleinél pedig a megfelelő szöget. (A különböző nagyságú hordóknál más szögben kell legyalulni a dongák széleit, hogy azok az összeállítás után hordó alakot vegyenek fel). — Meg kellett hosszabbítani a gyalugép asztalát, csináltatni a dombóvári ktsz-szel nagymére­tű dongaszorítókat. A hordó már kész. — Meg­izzadtunk egypárszor, míg el­készült — jegyzi meg Grego- rics János brigádvezető, — de megérte. Ilyen nagy hordót még egyikünk sem csinált, most megmutattuk, hogy erre is képesek vagyunk. — Még egy erőpróba, de inkább ügyes­ségi próba még hátra van — teszi hozzá Rutterschmidt Jó­zsef — a hordó összeállítása a Helvéciái Állami. Gazdaság pin­céjében. Mert szétszedve kell majd odaszállítani. Ha el is tudnánk szállítani készen, de nincs olyan pince, amelyiknek ajtaján egészben beférne. Most már ugyanis csak a szállítás van hátra, no meg a hitelesítés. Az óriáshordó hite­lesítése is »különleges« eljá­rást követel. Kisebb hordókat úgy hitelesítenek, hogy meg­töltik vízzel és mázsán lemé­rik. Ennél az óriáshordónál ez lehetetlen. Ezt is majd vízzel töltik meg, majd a vizet lefej­tik hitelesített hordókba. Úgy számítják, hogy legalább két­százhúsz hektós lesz a hordó. Száztízezer nagyfröccsöt lehet­ne belőle egyszeri megtöltés után kimérni. J. J. A Déryné Színház sikere Bölcskén November 10-én községünkben, Bölcskén mutatta be az Állami Déryné Színház együttese Keltái Jenő: Néma levente című szín­művét. Még szeptember elején felke­resett Mándi László, a Déryné Színház szervezője és megálla­podtunk abban, hogy minden hónapban egy előadást tartanak Bölcskén. Mi tagadás, nem a legjobb híre volt községünkben a színháznak az elmúlt évek néhány gyenge előadása miatt, s jómagam is szorongva néztem mostani első előadásuk elé. Szeptember végén aztán az Érdekházasság-ot mutatta be a Déryné Színház a bölcskei közön­ségnek, bizony csak fél ház előtt. Az előadás után, a kiváló elő­— A dalmandi gépállomásról 20 fő tanul jelenleg a pápai trak­torosképző iskolán. YVYWVWVWVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVWWWVVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVvrVVVWYVVWVYVVVVWVVVWVVVVVTTTVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVYVVVVTVVVVWVVYYVYVVVVVYVVVl adás eredményeként, megelége­detten távoztak a nézők, s ennek köszönhető, hogy október 20-án. a Tavaszi rügyek előadására már majdnem minden jegy elkelt. Ez az előadás is megelégedést váltott ki a nézőkből. A Néma levente bemutatóján még nagyobb volt a siker, s ma már nagy érdeklő­déssel tekint a bölcskei színház- látogató közönség Dunajevszkij: Fehér akácok című operettjének bemutatója elé, amelyre decem­ber folyamán kerül sor. A Déryné Színház kiváló tár­sulatai megérdemlik, hogy elis­meréssel szóljunk, munkájukról, s a bölcskei közönség számára mindig szívesen és érdeklődéssel várt vendégek lesznek. Krekó Imre művelődési otthon igazgató így szórakoznak a fiatalok a Dalmandi Állami Gazdaságban A Dalmandi Állami Gazda* ságban jócskán van még munka a határban, ezek foglalkoztatják leginkább az embereket. A tél? Messze van még az..; Messzinek nincs is már olyan messze és arra is gondolni kell, hogy mivel is foglalkoznak, amikor nem lehet a határban dolgozni. Szórakozásra ilyenkor, télen adódik idő — és ezt a gazdaság dolgozói a lehetőségekhez képest ki is használják. — Tóth Lajos, a »kultúros« már elemében van; A nyáron, az aratás kellős kö­zepében csöppent a gazdaságba, ebbe a munkakörbe Azóta azon fáradozik, hogy minden üzem­egységben megélénküljön a kul­turális tevékenység, főleg most, télen. — A felsőleperdi üzemegység­ben a legerősebb a kultúrcso- port. Itt már folyik a tanulás, karácsonyra a Százházas lako­dalom című darabot mutatja be a csoport — sorolja. — Készülődnek az alsóleper- diek is. Felmegyünk majd Pestre, ott választunk ki megfelelő da­rabot. Sajnos kevés a mai tárgyú darab..; — Sütvényben női tánccsoport működik, csupa fiatal asszonyból áll. Augusztus 20-án is szere­peltek. amikor az egész gazdaság együtt ünnepelt. Itt, Sütvényben nincs számottevő fiatalság — lányokra, legényekre gondolok, — viszont a fiatalasszonyok is sze­retnek szórakozni. A férjek már mások, ők öregnek érzik magu­kat az ilyenfajta szórakozáshoz; — Vörösegyházán zenekar van, népi zenekar. Viszont a gazda­ságnak van felszerelése tánczene­karhoz is; van dob-felszerelés, harmonika, piszton. Azt ter­vezzük, hogy vegyes zenekart hozunk létre — Tavasszal zongorát is sze­retnénk venni, s akkor operet­teket, zenés vígjátékokat is elő­adhatnának a színjátszóink. Az itteni nép kedveli az operetteket — persze az operett nem csupán a Csárdáskirálynő-ből áll, — szeretnénk hát teljesíteni a kí­vánságát. — Azt hinné, aki nem ismeri a körülményeket, hogy a pusztai fiatalokat nem érdekli a kultu­rális élet. Pedig ez nem így van — magyarázza Tóth Lajos. —■ Ahol fiatalok vannak, mindegyik lelkesen, örömmel vesz részt a kulturális munkában, hiszen az élet nemcsak a munkából áll. Szükség van a szórakozára is. £jij ennek -i zéfti í(j t)v rs iiiij 1960. Berta Rózsika Nagydorog Nagy Marika Iregszemcse kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s Ódor Zsuzsanna Szekszárd azt beküldjük a Népújság elmérik Horváth Erzsébet Szekszárd gyermek-szépségversenyre úgy Matesz Katika Tolna kell szavazni, hogy a Népújságból

Next

/
Thumbnails
Contents