Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

1960. november 13. •TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Irányelvek és a gyakorlat A központi irányelvek és a gyakorlat közötti viszony kérdését tanulmányoztam leg­utóbb a dombóvári járás párt- szervezeteiben. Tapasztalataim szerint a központi irányelveket, amelyeket a járási pártbizottság titkári értekezleteken rendszere­sen ismertet az alapszervezeti titkárokkal, a pártszervezetek több ségéber. sikerül - aprópénzre válta ni«, sikerül a gyakorlatba át­ültetni. A végrehajtás seholsem egyszerű. Az irányelvek alkal­mazása mindenütt bonyolult, elő­re nem látott helyi akadályok le­küzdése által lehetséges. A gya­korlati alkalmazásnál nem elég egyedül csak az irányelveket is­merni, az irányelvek ismeretének párosulni kell a helyi adottsá­gok alapos ismeretével. Hogyan sikerül az esetek többségében az irányelveket eleven gyakorlattá változtatni és mi az oka annak, hogy egyes helyeken a gyakor­lati alkalmazás terén komoly hiányosságok tapasztalhatók? A legutóbbi titkári értekezle­ten például a felsőbb irányel­veknek megfelelően szóbakerült, hogy a községi hangoshíradókat fel kell használni az őszi mun­kákra való mozgósításra. A han­goshíradók jó szolgálatot tettek az átszervezés idején, utána azonban legtöbb helyen a köz­ségi élet politikai szócsövéből is­mét közlemények kihirdetését szolgáló eszközzé változtak át. A sürgős őszi munkákra való moz­gósítás terén a felelevenedett hangoshíradó Nakon beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Hatása szinte napról napra erősödött. A hangoshíradó szerkesztői minden este beolvassák a legjobb ered­ményt elért szövetkezeti tagok neveit, ismertetik a munkacsapa­tok közötti verseny állását. Di­csérnek és bírálnak! A jól dol­gozóknak dalt küldenek. A han­gosbemondó a helyi rádió szere­pét tölti be. Állandó programja van. Műsorának szerkesztését a helyi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára irányítja. A na- kiak az évszakok váltakozó fel­adatainak megfelelően állandóvá akarják tenni a hangoshíradó műsorát, mivel a gyakorlati ta­pasztalat igazolta, hogy nemcsak egyedül az átszervezésnél tudott segítséget adni, hanem a mun­kára való ösztönzésnek és moz­gósításnak is nagyszerűen bevált fegyvere. haladó akadályt látott maga előtt, azonnal szólt volná a párt- titkárnak. Sokan nem becsülik kellőkép­pen a termelőszövetkezeten be­lüli versenyszellem kialakításá­nak fontos kellékét, a vándor­zászlót. Van-e jelentősége a ván­dorzászlónak a munka fellendí­tése szempontjából? A kocsolai termelőszövetkeze­** tekben meghonosodott szo­kás azt mutatja, hogy a vándor­zászló mozgósító éreje a vártnál jóval nagyobb lett. A kocsolai Vörös Csillag és Kossuth Terme­lőszövetkezetben már a ván­dorzászlók létesítésével kapcsola­tos irányelvek megszületése előtt versenyt indítottak a »Legjobb brigád« és a »Legjobb munka­csapat« nevet viselő zászlók el­nyeréséért. Ennek eredménye­ként mindkét termelőszövetke­zetben fellendült a verseny a nyári aratási, cséplési munkák idején. A nyári munkák alkal­mával zászlót nyert brigád tag­jai 300 forint, a munkacsapat tagjai pedig 150 forint jutalmat kaptak. Most az őszi betakarítá­si és vetési munkák idején ismét versenyeznek a brigádok és mun­kacsapatok a zászló elnyeréséért. A verseny során jelentősen ja­vult mindkét tsz-ben a munka- fegyelem, s nőttek a teljesítmé­nyek. Az előttünk álló feladatok, amelyeket a központi irányelvek megszabnak, nem egy­szerűek, megvalósításuk alapos körültekintést kíván. Pártszer­vezeteink nem elég, hogy elmé­letileg megértsék az irányelve­ket, az alapszervezeteknek gya­korlati vizsgát kell tenniök. A most következő zárszámadások­ra való felkészülés rendkívül fontos politikai feladat. A jól si­került zárszámadási közgyűlés előrelendíti a szövetkezeti életet, a rosszul sikerült viszont komoly politikai károkat okozhat. Ä tag­ság ezen a közgyűlésen sok min­denre feleletet vár! A közgyűlé­seknek a nyíltság és őszinteség jegyében kell lezajlaniok. Sok számadat szerepel majd, de a számok mögül nem hiányozhat az elemzés! Ki kell mutatnunk, mit csináltunk jól és mit rosszul! — Vannak hibák, amelyek a tagság aktivitásának hiányából jöttek létre, s vannak, amiket a veze­tőség helytelen módszerei szül­tek. Egyes esetekben a természet is közbeszólt. A közgyűlésekén ne féljenek a vezetőségi tagok attól, hogy bátran önbírálatot gyakoroljanak, ha szükség van rá, ez nem ront a tekintélyükön, ellenkezőleg, növeli azt. A köz­gyűlés nemcsak a vezetőktől, de a tagságtól is őszinteséget vár! Nem egy helyen a tagok a ház­tájit előtérbe helyezték, s a kö­zöset elhanyagolták, és ennek eredményeként a közös jövedel­me nem érte el a kívánt meny- nyiséget. Nagy tanulságként kell, hogy szolgáljon ez a tagság szá­mára a, jövőt illetően. Az elkö­vetkezendő zárszámadási közgyű­lésen vereséget kell, hogy szen­vedjen a kisparaszti gondolko­dásmód, s át kell hogy adja he­lyét a szocialista gondolkodás- módnak. A pártszervezetnek ala­posan fel kell készítenie a gaz­dasági és politikai vezetőket, a párttagságot és a pártonkívüli aktívákat a közgyűlésre. Lesz­nek majd, akik minden hibát, a termelés minden fogyatékosságát az időjárásra akarnak fogni. — Ezek az emberek téves nézetet képviselnek. Igaz ugyan, hogy kellemetlen volt az őszi időjárás a betakarítás és vetés szem­pontjából, de a termelőszövetke­zetek különböző módon szálltak szembe az időjárás nehézségei­vel. Ahol mozgósították az egész tagságot és a hozzátartozókat is, ahol felhasználták még az ün­nepnapokat is, ahol megnyújtot­ták a munkanapot, ott az időjá­rás nem tudott komoly károkat tenni, viszont olyan helyeken, ahol a tagság nem fogott össze, ahol az »időjárás ellen úgysem lehet semmit sem tenni« nézet kapott lábra, ott elmaradtak a várt eredmények. A z irányelvek világosan és érthetően szabják meg feladatainkat a zárszámadási közgyűlések előkészítésével kap­csolatban, elvtársaink értik a teendőket, most már csak min­den a gyakorlati végrehajtáson múlik. A végrehajtás nem köny- nyű feladat. Ahány község, any- nyiféle előre nem látott akadály állhat útjába. Az akadályok le­küzdése nagyfokú önállóságot és helyzetismeretet követel. Alap­szervezeteink kommunistáinak mindent el kell követni annak érdekében, hogy az irányelvek a helyi adottságoknak megfelelően jól érvényesülhessenek. H. T. Nyolcszáz fiatal tett eleget az Ifjúság a szocializmusért próba követelményeinek a dombóvári járásban A dombóvári járás területén már az elmúlt évben kiemelkedő eredményt ért el a KISZ a szo­cialista ifjúsági brigádok szerve­zésében. Harmincnégy ifjúsági brigádot szerveztek. A járás fia­taljai egy év leforgása alatt 2 és félmillió farint megtakarítást ér­tek el. Az 1959-es év ugrásszerű fejlő­dést jelentett a KISZ-szervezetek életében. Az idén tovább fejlesz­tették az elért eredményeket, ^ járás KISZ-szervezeteiben 800 fiatal tette le az Ifjúság a szocia­lizmusért próbát. Kedden ülést tart a megyei tanács vb. A Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a szokásos munkarend szerint november 15-én, kedden délelőtt fél 9 órai kezdettel ülést tart. Első napi­rendi pontként dr. Tuska Pál elvtárs jelentést terjeszt elő a fel­adatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról. Ezt köve­tően a paksi járási tanács vb. beszámolóját vitatják meg a kü­lönböző tanácsi problémákkal kapcsolatban. A napirend előadó­ja Varga István, a paksi járási tanács vb.-elnöke. A következő napirendi pontban a megye 1961, évi tanácsi költségvetési javasla­táról tárgyalnak, dr. Gyugyi Já­nos, a megyei tanács vb. elnök- helyettesének előterjesztése alap­ján. Jövőre megkezdik Tamásiban az új járási művelődési ház építését Régi gond Tamásiban a járá­si művelődési ház állapota. A jelenlegi épület még szükségkép­pen sem felel meg kulturális cé­lokra. Éppen ezért a járási szer­vek új művelődési otthon építé­sét határozták el. A munkákat jövőre, 1961-ben kezdik meg. Köszönet a patronáltaknak A Tolna megyei Népújság a közelmúltban közölt egy cikket, melyben a várongi Petőfi mező- gazdasági termelőszövetkezet kútjának üzembehelyezéséről volt szó. A termelőszövetkezetet pat­ronáló Dombóvári Vasipari Ktsz vállalta, hogy november 7-re, az egyébként nem használható mély fúrású kútra szivattyúberendezést szerel. Ezt a munkát a tsz-ben a vasipari szövetkezet tagjai rövid időn belül elkészítették. A kút kifogástalanul működik, az is­tállót bőven ellátja vízzel. — A Népújságon keresztül mondunk köszönetét Bumbulusz György szövetkezeti elnöknek és a ktsz tagságának segítségükért. Tancsik József, a Petőfi Tsz elnöke Milyen darabokat mutat be a Déryné Színház ? November hónap sok jubileu­mot és két fontos bemutatót hoz a Déryné Színház életébe. Öt darab érkezik jubileumához, köz­tük az (Érdekházasság, amelyet a színház Tolna megyében is rö­videsen bemutat. A darab fő­szereplői Deésy Mária, Hollós? Pál és Harmaczy József. Rövide­sen ötvenedszer mutatják be a színház művészei a darabot. A Ludas Matyi ugyancsak öt­venedszer kerül színre november hónapban. Százötvenedszer mu­tatják be a Balatoni cs-etepaté-t, amellyel Tolna megyében is ven­dégszerepeit a színház. Duna- jevszkij: Fehér akácok című Ope­rettjét november 24-én század- szőr adják elő. Tolna megyében decemberben szerepel a Dunajevszkij operet­tel a Déryné Színház. November 14-én lesz a bemn- tatója a „Tizsenöt füzér pénz'* című ősi kínai darabnak. Még ebben az évben Tolna megyé­ben és Szekszárdon is láthatjuk ezt a darabot. Katona József Bánk bán-ját szintén november­ben mutatja be a Déryné Szín­ház. Ezt már csak a jövő eszten­dőben adják elő a Tolna megyei községekben. A döbröközi párttitkár elv- társ is részt vett a titkári értekezleten, ahol szóbakerült a hangosbemondó felhasználásának kérdése. Amikor a megbeszélés­ről hazatért, ismertette a falu kommunistáival az irányelveket, s az alapszervezet felosztotta a tagok között a megvalósításra váró teendőket. A községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke kapta azt a feladatot, hogy a hangoshíradó programját kidol­gozza és a híradót politikai szó­csővé változtassa. Nem kellett volna egyedül végeznie a mun­kát! Mozgósíthatta volna a köz­ség értelmiségét. Kialakíthatta volna a híradó állandó szerkesz­tő bizottságát. A gyakorlatban azonban sajnos, semmi sem tör­tént. Lehet, hogy akadályok gör­dültek a megvalósulás elé, s azért nem tudta az elnök végre­hajtani a párthatározatot, de az is lehet, hogy maga sem tulaj­donított kellő jelentőséget neki. Két héttel a határozathozatal után beszéltem a döbröközi párt­titkár elvtárssal, ő sem tudta megmondani, miért maradt néma a legsürgősebb munkák idején ez a rendkívül fontos mozgósító és buzdító eszköz. Talán majd a ha­tározatok teljesítésének beszá­moltatásánál kiderül. A leghelye­sebb persze az lett volna, ha a végrehajtással megbízott elvtárs abban az esetben, ha erejét meg­— Négyszázezer forint pénzelő­leget kaptak az idén a majosi Aranykalász Tsz tagjai. Havon­ként rendszeresen minden raun- kaegy'-gre 10 forint előleget fi­zettek. 11. A három tiszt összenézett, Ho­me válaszolt. — Feltétlenül. Hastings még egy kérdést tett fel. — Tehát kizárt, hogy első fel­tevésünk a helytálló, mégpedig az, hogy bolygórezgés okozta a pusztulást? — Kizárt — mondta szinte egyszerre mind a három férfi. Kis szünet után Cording ezre­des, a Centrum titkos szolgálatá­nak parancsnokára fordította te­kintetét. — Ha vörös űrhajósok bebizo­nyítják az atompusztulást, elkép­zeli, Cording, micsoda propagan­da-hadjáratot indítanak odaát- ról? — Nemcsak elképzelem, de bi­zonyos vagyok benne, tábornok úr! Hastings felállt. Felemelte a kezét és a sejtelmesen fénylő űr­térképre mutatott. — Mi tehát a teendő? íróasztalához lépett. Meglobog­tatta a titkos táviratot. A tisztek feszülten figyeltek. Hastings felolvasta a távirat szö­vegét. — Űrhajózási Centrum — New- Caneveral. Azonnal dolgozzanak ki tervet a Kozmoszplán meg­semmisítésére. Kerüljenek min­den nyílt elgondolást. A katasztró­fa véletlen látszatot keltsen. Je­lentésüket két órán belül várjuk. A döbbent csendet Home törte meg. — Lehetetlen, tábornokom, első SASS ERVIN 77 aLálbűhi^á i­□ X pillantásra lehetetlen. A kommu­nisták ultra-raaar és televíziós hálózata tökéletesen követi és fi­gyeli a Kozmoszplán minden moz­dulatát, a körülötte lévő térséget is. Az űrhajót nem tudjuk meg­közelíteni... — Utolérni sem! E pillanatban öt-hat millió kilomé­terre lehet már Földünktől. Hu­szonnégy órán belül eléri és túlha ladja legtávolabbi műbolygónkat, az RB—285-öst. Ez a műbolygónk is jelenleg a Föld felé közeledik, holnap este már csak nyolcmillió kilométerre lesz tőlünk! Hastings újból le- és felsétált íróasztala előtt. — Az RB—285-öst említette? Engedjen meg egy kérdést, tábor­nok. — Parancsoljon. — Milyen távolságból vagyunk képesek vezérelni az RB—285-ös műszereit? — Tizenöt millió kilométeren belül... Már e percekben is el­érhető. — Brown ezredes — állt meg Hastings a nukleáris szekció ve­zetője előtt —, milyen felszerelé­se van az RB—285-ösnek? Remé­lem, pontosan tudja, hiszen alig egy esztendeje lőttük fel?! — Hogyne, tábornokom. — Az RB—285-öst távfényképezőgép apparátusokkal, rádió és televízió közvetítő adóval és ... két darab féltonnás atomtöltésű kísérleti ra­kétával szereltük fel. Ezeket a ra­kétákat ... Home szólt közbe. — Ezeket a rakétákat megfelelő időpontban a Marsra és a Holdra szándékozunk kilőni, hogy tanul­mányozhassuk, milyen körülmé­nyeket teremt a nukleáris robba­nás más égitesteken. Az űr-térképen tovább haladt a Kozmoszplánt jelző apró,' piros pontocska. Hastings egy öblös fo­telbe vetette mag<*t. Újabb szivar­ra gyújtott. — Mister Home. megoldható, hogy ezek a kísérleti rakéták a Mars és a Hold helyett... a Kozmoszplánt találják el? Home tábornok némán bólin­tott, Hastings felkacagott. — Véletlen űr-szerencsétlenség! Nem igaz?! Időt kell nyernünk, uraim, mindenáron. A kormány határozott célja az, hogy a Mars­ra amerikai űrhajó érkezzen meg legelőször. Ismerik a »Centau­rus—6« tervet?! Ettől nem állnak el semmi szín alatt! Gúnyosan mosolygott. — Azt hiszem, mi sem ... A négy amerikai katonatiszt ebben fenntartás nélkül megegye­zett. A térképen ragyogva fény­lett a Kozmoszplán. — Veszedelmesen távolodik tő­lünk a vörös űrhajó! De látják ezt a kis pontocskát — ugrott a ‘ér­képhez korát hazudtoló frisseség­gel Hastings tábornok —, ez a mi bolygónk, az RB—285-ös! Pálya­síkja pontosan megegyezik a Koz­moszplán pályasíkjával. Uraim! Könnyű dolgunk lesz. Home tábornok osztotta Has­tings véleményét. — Az RB—285-ös kísérleti- ra­kétáit a műbolygóban elhelyezett távirányító pontosan a célra ve­zeti. Fontos csak az, hogy a? irá­nyító radarszeme megtalálja a célt és állandóan fogva tartsa. — 'Valóban így van, Home” de mi történik akkor, ha a Koz­moszplán vagy a vörösök földi ál­lomása észreveszi a közeledő ra­kétát és az űrhajó manőverezni kezd? Kitér a pályájáról? Minden bizonnyal képes erre, hiszen haj­tóművét atommotor táplálja! Brown kérdése meglepte a má­sik hármat, de egy pillanat múlva: Home rakétatechnikai tudásá máris kész volt a válasszal. — Tudja, Brown, mi történik akkor? A Kozmoszplán kilendül pályájáról és soha sem éri el a Marsot! Esetleg — hosszú évek után kiköthetnek a Jupiteren, de vissza a Földre soha nem térhet­nek. Olyan óriási távolságból még a rádióösszeköttetést sem tudják megteremteni... (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents