Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 19f)0. november 13. ÖT KÉRDÉS — ÖT VÁLASZ Q munkásosztály helyzetének javulásáról — Munkavédelem és általában szociális ellátottság tekintetében mi a tapasztalat megyénkben? Horváth József, a szakszerve­zetek megyei tanácsának vezető titkára válaszol: — örvendetesen javul a hely­zet megyeszerte. Az ilyen jellegű problémák megoldására a szak- szervezet igen nagy gondot fordít. Hogy hathatósabb legyen az el­lenőrzés és intézkedés, munka- védelmi és munkásellátási bizott­ságot hoztunk létre. A munkás- szállásokat például rendszeresen ellenőrizzük, csakúgy, mint a bal­esetvédelmi, tehát a munkakörül­mények javításával kapcsolatos előírások betartását. Állandóan javul a helyzet. Tolna megye álla­mi gazdaságai az idei évre például közel egymillió forintot terveztek be a munkásszállásokkal kapcso­latos költségekre, s az összeg nagy részét már fel is használták ren­deltetésének megfelelően. Munka- és védőruhákra az állami gazda­ságokban két és félmillió forintot fordítanak az idei évben. Több ipari üzemben korszerű fürdő, öltöző, étkezde épült, illetve épül. Négy állami gazdaság a régi, egészségtelen műhelyek helyett mintegy kétmilliós beruházással újat létesít. A régi villamossági berendezések megjavítására fél­millió forintot fordítanak az álla­mi gazdaságok, mivel ezek több balesetet okoztak. Általános ta­pasztalat, hogy a szociális ellá­tottság tekintetében nagy előre­haladást lehetne elérni pusztán az­által is, ha maguk a dolgozók kö­rültekintőbben betartanák az elő­írásokat, a gyakorlott szakembe­rek ilyen szellemben nevelnék a fiatalokat s ezen túlmenően be­ruházás nélkül házi átalakítások­kal; módosításokkal. — A csökkentett munkaidő be­vezetése terén milyen eredmények tapasztalhatók megyénkben és milyenek a kilátások? Zrínyi János, a szakszerveze­tek megyei tanácsának munkavé­delmi főfelügyelője válaszol: — Megyénk területén a csök­kentett munkaidőben dolgozók száma jelenleg még meglehető­sen elenyésző. A közeljövőben azonbán igen jelentős változások várhatók. Nemrégiben jelent meg egy rendelet, amely szerint a he­lyiiparban és a magánkisiparban foglalkoztatottak munkaidejét — egyes szakterületeken — csökken­teni kell. Ez a téglagyári kemen­cemunkásokra, mészégetőkre, az egészségre ártalmas vegyianya­gokkal foglalkozókra vonatkozik. Az állami helyiiparban december 31-ig kell felmérni a körülménye­ket, meghatározni, hogy melyik munkaterületen szükséges a csök­kentett idejű munkaórák beveze­tése és megszervezni az új mun­kaidőben való munkát. A magán­kisiparban ez a munka január 1-én kezdődik. Előreláthatóan me- •gyénkben több ezer munkás mun­kaidejének csökkentésére kerül majd sor. Erről mindenekelőtt tudni kell, hogy a csökkentett munkaidő nem jelent munkabér­csökkenést. — A kereskedelem hogyan igyekszik kielégíteni a munkások növekvő igényeit? Győri István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának veze­tője válaszol: — A fő feladatunk az egész megye, de ezen belül elsősorban a munkásság igényeinek lehető leg­jobb kielégítése. Arra törekszünk, hogy a munkások a jó fizetésük­ből az igényeiknek megfelelőéin tudjanak is vásárolni, és lehető­leg közvetlen környezetükben ki tudják elégíteni szükségletüket. Az idei évben több millió forin­tot fordítottunk a főként munkás­lakta vidékek bolthálózatának korszerűsítésére. Mázán például új. önkiszolgáló élelmiszerboltot építtettünk és nyitottunk egymil­liós berúházással. Ugyanebben a községben korszerű kiscukrászda létesült több százezer forintos beruházással. Mázán a földmű­vesszövetkezet is jelentősen fej­lesztette, illetve fejleszti kereske­delmi hálózatát. Simontornyán a munkáslakta részen modern föld­művesszövetkezeti vegyes bolt nyílt. Bonyhádon az egész község bolthálózatát korszerűsítették. Ez­által a munkásság sok, jó minő­ségű és választékos áruhoz juthat hozzá. A bányásznap alkalmából — tekintettel a kifizetett sok hű­ségjutalomra — mintegy kétmil­lió forint értékű árut küldtünk ki a bányászlakta vidékekre. Az üz­letek szokásos forgalma ezáltal másfél millió forinttal növeke­dett. A közelgő téleleji csúcsfor­galom során meghosszabbítjuk az üzletek nyitvatartási idejét és idényjellegű elárusító helyeket létesítünk. Szekszárdon, elsősor­ban a munkások élelmezési vi­szonyainak megjavítása érdeké­ben 1000 fős közétkeztetési üze­met nyitunk még az idei évben terven felül. — Hogyan foglalkozik a tanács a munkásság közellátási problé­máival? Schuller Sándor, a bonyhádi községi tanács elnöke válaszol: — A község élelmiszerellátása jónak mondható, még akkor is, ha egyes cikkekből néha nem meg­felelő az ellátás. Ez pedig igen fontos, mert itt a lakosság igen jelentős része, főként a munkás- j ság a boltokban és a piacokon vá- ; sárolt élelmiszerféleségekből él. . Nagyon sokat javult a zöldség- ellátás és ez nagy eredmény. Eb­ben alapvető szerepük van a köz­ség termelőszövetkezeteinek. Alig múlik el tanács- vagy vb-ülés, hogy valamilyen formában ne foglalkoznánk a közellátási kér­désekkel. Ennek következtében növekedhetett a felvásárlás, s több áru kerülhetett az üzletek­be. A községben igen magasak a szabadpiaci árak és a tanácsnak állandó gondot, problémát jelent azok »mérséklése«. A MÉK-en keresztül az idén sikerült több esetben letörni a zöldségfélék árát. Ha tűrnénk, hogy az árakat korlátlanul felverjék, annak a munkásság vallaná kárát. Ezért a tanács állandóan figyelemmel kí­séri a piaci árakat; és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesz. Állandó gondot jelent az ár­drágítók elleni küzdelem. A kö­zelmúltban a népi ellenőrzés egy árdrágítót le is leplezett. — Hogyan alakult a munkás­ság kereseti viszonya és munka- lehetősége? Kelemen Sándor,'a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője válaszol: — Az 1958. évi bérrendezés utá­ni helyzethez viszonyítva a megye iparának termelése 1959. év vé­géig 12,9 százalékkal növekedett. Ez a növekedés 16,8 százalék munkáslétszám-növekedéssel járt. Itt bizonyos ellentmondás mutat­kozik, a termelékenység csökkent, de ugyanakkor az átlagkeresetek 6,1 százalékkal növekedtek, ami egy-egy munkásnál évi átlagban mintegy 930 forint keresettöbble­tet jelentett. Ebből következik a legfontosabb feladat is, a terme­lékenység növelése, mert hiszen csak ezáltal szüntethető meg a fennálló ellentmondás. A terme­lés irányítóinak tehát mindenek­előtt a termelékenység növekedé­sén kell fáradozniuk. Az idei évi adatok még nem ismeretesek, de a jelek szerint tovább növekszik a munkásság átlagkeresete. így tehát annak ellenére, hogy úgy­nevezett »fizetésemelés«, vagy »fizetésrendezés« nem volt, de a dolgozók keresete a különböző té­nyezők következtében mégis ál­landóan, fokozatosan növekszik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nye­reségrészesedés címén is több mil­lió forintot osztottak ki az idei évben — a munkások átlagosan 10 napi átlagkeresetüknél többet kaptak nyereségrészesedés címén —, nyugodtan mondhatjuk, hogy fokozatosan javulnak a munká­sok kereseti viszonyai. Mindehhez hozzájön természetesen a borí­tékban nem lévő kedvezmények sora, mint az üzemi étkeztetés, üdülés stb. Boda Ferenc Kiváncsi vendégek A vendégeknek általában, nem illik nagyon kíváncsinak lenni, a vendéglátó portáját, lakását úgy tekinti meg, hogy a gazda ne vegye észre, de ez a »tekintés« bizony sok eset­ben nagyon is alapos. Gondol­junk csak a régi népszokásra, a háztűznézésre. A napokban nem ilyen vendégekkel voltam együtt, ök nagyon kíváncsiak voltak, minden érdekelte őket. Az építők szakszervezetének négy vendégét kísértem egy napig Tolna megyében. Jár­tunk bérház építésénél, voltunk téglagyárban, és hosszasan időz­tünk az épülő szekszárdi bor­kombinátnál... Német vendégeink építő- munkások. Vezetőjük az NDK építőmunkásók szakszervezeté­nek elnökhelyettese, a küldött­ség, mert e cím alatt érkeztek hazánkba, három tagja nyu- gat-némétországi , építőmu'nkás. 'Ok egész nap1 kérdeztek.- Mi, a vendéglátók - pedig válaszol­tunk. Hoffman János elvtárs, az SZMT titkára, Kiss elvtárs, az építők szakszervezetének elnö­ke a szakszervezeti kérdésekre válaszolt. A munkások pedig... Kérdés-felelet tíz perc az egyik kubikos társaságában. Igen, a munkásoknak minden­re kellett válaszolni. De lás­sunk csak néhány kérdést: — Hány órát dolgoznak? — a szőlőkombinát építésénél dol­gozó kubikosokhoz intézték kérdéseiket. — Nyolc órát, hivatalosan, de többet, mert szombaton sza­badnapunk van. i — Menpyit keresnek? — Kétezer forinton felül. — Hol étkeznek? — Üzemi konyhán, háromöt- venért egy ebédet. — Mit csinálnak munkaidő után? — Olvasgatunk, moziba, szín­házba megyünk... — Meg földműveskedünk... — Mit kapnak a szakszer­vezettől? És sorolják, elmondanak min­dent, ami könnyíti munkáju­kat, jobbá, könnyebbé teszi életüket... — És mit kapnak az állam­tól? Újból azt sorolják el, amit a szakszervezetnél mondtak. — Mennyit kell dolgozni? — Amennyit keresni aka­runk. — Ki volt a kubikosok kö­zül üdülni? Hatan nyújtják kezüket ma­gasra. És így ment ez majd más­félóráig. A német vendégek pedig cso­dálkoztak. S egyre hajtogatták, hogy hej, ha ez így lenne Nyu- gat-Németországban, ha ők ilyen körülmények között dol­gozhattak volna. És ez a kérdés-felelet ismét­lődött meg Pakson is a tégla­gyárban. A vendégek az építő vállalatnál adott fogadáson is egyre kérdezgettek. Mi pedig válaszoltunk... S egy kis öröm­mel búcsúztunk el késő este kedves vendégeinktől, hogy hí­rünk, eredményeink, életünk »titkai« eljutnak Nyugat-Né- metországba is. Kíváncsi ven­dégeink pedig bizonyára ta­pasztalatokban gazdagodva tá­voztak hazánkból, s beszédük nyomán ismét eszünkbe ju­tott az, ami nálunk tizen­öt évvel ezelőtt volt... (Pálkovács) Kocsis Albert és Szendrey Karper László hegedű^gitár estje A szekszárdi közönség 'csü­törtökön este ismét olyan él­ményben részesült, amely hosszú időn keresztül emlékezetes lesz. Kocsis Albert és Szendrey Karper László jött, látott és győ­zött, hogy egy latin közmondás­sal ecseteljük azt a sikert, ame­lyet ez a két fiatal, rendkívül szerény és szimpatikus művész aratott Szekszárdon. Közülük Ko­csis Albert játszotta az I. hege­dűs szerepét, aki szerda este még a Wiener Konzerthaus 2500 főnyi közönségét ejtette bámulatba já­tékával, csütörtökön pedig már számunkra szerzett felejthetetlen perceket. Tóth mesterhegedűjéből, mint egy széles folyam, úgy ömlött ki a hegedűirodalom leggrandiózu- sabb alkotása: Bach Partitája. Ha Hibátlan jobb és balkéztech­nika, leheletszérű pianók, széle­sen ömlő forték jellemezték já­tékát és meglepetésre a műsor második felében nem a Kreisler művekkel (Szerelmi öröm és Szerelmi bánat), hanem Bartók Magyar Népdalok c. művével, valamint a két Paganini hegedű­gitár szonátával aratta a legna­gyobb sikert, . úgyannyira, hogy műsor közben a második Paga­nini szonáta utolsó tételét (két­ségkívül gyöngyszeme • a hegedű­irodalomnak) meg is kellett is­mételniük. Szendrey Karper László sze­mélyében szekszárdi hangver­senydobogón első ízben szerepelt gitárművész. Bár önállóan csak a műsor első felében hallottuk, bátran állapíthatjuk meg, hogy Szendrey Karper művészete pol­gárjogot szerzett a gitárnak is a szekszárdi pódiumon. Csodálatos, ahogyan ez a rendkívül szerény, VIT-díjas fiatal művész művészi tökélyre vitte a gitározást. Nem hiába aratott játékával sikert Európa-szerte. A műsor nagyobb részében Kocsis Albert kíséretét látta el példamutató alkalmazko­dással, de kitűnő szonáta part­nernek is bizonyult és teljes jog­gal volt részese annak a hatal­mas sikernek, amely mindkettő­jük játékát végigkísérte. O. I. Egy évi és 6 hónapi börtönbüntetésre Ítélték a bonyhádi gyégyszerésznöt Nagyobb óvatossággal a sáros, síkos utakon Az elmúlt héten történt köz­lekedési balesetek azt mutatják, hogy vannak olyan gépkocsive­zetők, akik nem veszik figyelem­be a megváltozott időjárást és a sáros, csúszós utakat. Kislaki József pécsi lakos a sa­ját személygépkocsiján Pécsről Budapestre igyekezett. Kakasd és Szekszárd közötti útszakaszon 50—60 kilométeres sebességgel haladt. Az úttest síkos volt, a gépkocsi a nagy sebesség követ­keztében megcsúszott és az út jobboldalán lévő árokba borult. A gépkocsin jelentős kár kelet­kezett. Nagy Lajos a 25. számú AKÖV gépkocsivezetője tehergépkocsi­val burgonyát szállított. Apar- hant község határában egy útka- nyarban nagy sebességgel akart elfordulni. A csúszós úton a gépkocsi megcsúszott, átvágódott az út baloldalára és ott neki­ment egy lovaskocsinak, majd pedig az útszéli árokba borult. A gépkocsin és a lovaskocsin körül­belül 25 000 forint kár keletke­zett. Nagy Lajos ellen megindult a bűnvádi eljárás. Mint már közöltük, özv. Ster- ba Emilné bűnügyét a Bonyhádi Járásbíróság november 1-től 4-ig tárgyalta. ítéletet a bíróság e hét szerdáján hirdetett. A Bonyhádi Járásbíróság dr. Farkas Károly büntetőtanácsa özv. Sterba Emil-' nét társadalmi tulajdon sérelmé­re ismételten elkövetett sikkasz­tás, hanyag kezelés, meg nem határozható számú ártúllépés, va­lamint a gyógyszerészet terén el­követett visszaélés bűntette miatt egy év és hathónapi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre ítél­te és a gyógyszerészeti foglalko­zástól véglegesen eltiltotta. Ezen túlmenően kötelezte Sterba Emil- nét, hogy a gyógyszertári köz­pontnak kártérítésként 14 600 fo­rintot fizessen meg. A tárgyalás során Sterba Emil­né lelkiismeretleriségét Bánhic'i Ádám vallomása bizr-vf<;-i a legjobban. Már az inflációt is igyekezett kihasználni olykép 'cn, hogy Bánhidi Ádám édesanyjá­tól, aki akkor gyógyíthatatlan rákos betegségben szenvedett, négy morfium injekcióért négy 100 kilón felüli hízottsertést kö­vetelt. A beteg hozzátartozói, akik enyhíteni akarták a fájdal­mát, kénytelenek voltak eleget tenni a gyógyszerésznő követelé­sének. A gyárilag csomagolt gyógysze­reket általában nem szabad fel­bontani. Ha az orvos a csoma­golt mennyiségnél kevesebbet ír elő, akkor fel lehet bontani. A volt gyógyszerészr.ő anyagi érde­kek miatt ezt a szabályt is meg­szegte. Az oracilirit többször fel­bontotta azért, hogy egyes cso­magokból négy szemet kivegyen. Mikor már a csomagok megcson­kításából 20 szem összegyűlt, ak­kor becsomagolta és olyan áron adta el, mintha 24 szem lett vol­na az eladott csomagban. Ezzel súlyosan hátráltatta a betegek gyógyulását, ugyanis 24 szem az a ki kísérlet szett legkisebb meny- ?’visée. amelyre a betegnek fel­tétlenül szüksége van. Sterba Emilné különböző bűn- cselekménvrk elkövetésével kö­zel 15 000 forint kárt okozott Az ítélet nem jogerős. (S)

Next

/
Thumbnails
Contents