Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-13 / 268. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 19f)0. november 13. ÖT KÉRDÉS — ÖT VÁLASZ Q munkásosztály helyzetének javulásáról — Munkavédelem és általában szociális ellátottság tekintetében mi a tapasztalat megyénkben? Horváth József, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára válaszol: — örvendetesen javul a helyzet megyeszerte. Az ilyen jellegű problémák megoldására a szak- szervezet igen nagy gondot fordít. Hogy hathatósabb legyen az ellenőrzés és intézkedés, munka- védelmi és munkásellátási bizottságot hoztunk létre. A munkás- szállásokat például rendszeresen ellenőrizzük, csakúgy, mint a balesetvédelmi, tehát a munkakörülmények javításával kapcsolatos előírások betartását. Állandóan javul a helyzet. Tolna megye állami gazdaságai az idei évre például közel egymillió forintot terveztek be a munkásszállásokkal kapcsolatos költségekre, s az összeg nagy részét már fel is használták rendeltetésének megfelelően. Munka- és védőruhákra az állami gazdaságokban két és félmillió forintot fordítanak az idei évben. Több ipari üzemben korszerű fürdő, öltöző, étkezde épült, illetve épül. Négy állami gazdaság a régi, egészségtelen műhelyek helyett mintegy kétmilliós beruházással újat létesít. A régi villamossági berendezések megjavítására félmillió forintot fordítanak az állami gazdaságok, mivel ezek több balesetet okoztak. Általános tapasztalat, hogy a szociális ellátottság tekintetében nagy előrehaladást lehetne elérni pusztán azáltal is, ha maguk a dolgozók körültekintőbben betartanák az előírásokat, a gyakorlott szakemberek ilyen szellemben nevelnék a fiatalokat s ezen túlmenően beruházás nélkül házi átalakításokkal; módosításokkal. — A csökkentett munkaidő bevezetése terén milyen eredmények tapasztalhatók megyénkben és milyenek a kilátások? Zrínyi János, a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi főfelügyelője válaszol: — Megyénk területén a csökkentett munkaidőben dolgozók száma jelenleg még meglehetősen elenyésző. A közeljövőben azonbán igen jelentős változások várhatók. Nemrégiben jelent meg egy rendelet, amely szerint a helyiiparban és a magánkisiparban foglalkoztatottak munkaidejét — egyes szakterületeken — csökkenteni kell. Ez a téglagyári kemencemunkásokra, mészégetőkre, az egészségre ártalmas vegyianyagokkal foglalkozókra vonatkozik. Az állami helyiiparban december 31-ig kell felmérni a körülményeket, meghatározni, hogy melyik munkaterületen szükséges a csökkentett idejű munkaórák bevezetése és megszervezni az új munkaidőben való munkát. A magánkisiparban ez a munka január 1-én kezdődik. Előreláthatóan me- •gyénkben több ezer munkás munkaidejének csökkentésére kerül majd sor. Erről mindenekelőtt tudni kell, hogy a csökkentett munkaidő nem jelent munkabércsökkenést. — A kereskedelem hogyan igyekszik kielégíteni a munkások növekvő igényeit? Győri István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője válaszol: — A fő feladatunk az egész megye, de ezen belül elsősorban a munkásság igényeinek lehető legjobb kielégítése. Arra törekszünk, hogy a munkások a jó fizetésükből az igényeiknek megfelelőéin tudjanak is vásárolni, és lehetőleg közvetlen környezetükben ki tudják elégíteni szükségletüket. Az idei évben több millió forintot fordítottunk a főként munkáslakta vidékek bolthálózatának korszerűsítésére. Mázán például új. önkiszolgáló élelmiszerboltot építtettünk és nyitottunk egymilliós berúházással. Ugyanebben a községben korszerű kiscukrászda létesült több százezer forintos beruházással. Mázán a földművesszövetkezet is jelentősen fejlesztette, illetve fejleszti kereskedelmi hálózatát. Simontornyán a munkáslakta részen modern földművesszövetkezeti vegyes bolt nyílt. Bonyhádon az egész község bolthálózatát korszerűsítették. Ezáltal a munkásság sok, jó minőségű és választékos áruhoz juthat hozzá. A bányásznap alkalmából — tekintettel a kifizetett sok hűségjutalomra — mintegy kétmillió forint értékű árut küldtünk ki a bányászlakta vidékekre. Az üzletek szokásos forgalma ezáltal másfél millió forinttal növekedett. A közelgő téleleji csúcsforgalom során meghosszabbítjuk az üzletek nyitvatartási idejét és idényjellegű elárusító helyeket létesítünk. Szekszárdon, elsősorban a munkások élelmezési viszonyainak megjavítása érdekében 1000 fős közétkeztetési üzemet nyitunk még az idei évben terven felül. — Hogyan foglalkozik a tanács a munkásság közellátási problémáival? Schuller Sándor, a bonyhádi községi tanács elnöke válaszol: — A község élelmiszerellátása jónak mondható, még akkor is, ha egyes cikkekből néha nem megfelelő az ellátás. Ez pedig igen fontos, mert itt a lakosság igen jelentős része, főként a munkás- j ság a boltokban és a piacokon vá- ; sárolt élelmiszerféleségekből él. . Nagyon sokat javult a zöldség- ellátás és ez nagy eredmény. Ebben alapvető szerepük van a község termelőszövetkezeteinek. Alig múlik el tanács- vagy vb-ülés, hogy valamilyen formában ne foglalkoznánk a közellátási kérdésekkel. Ennek következtében növekedhetett a felvásárlás, s több áru kerülhetett az üzletekbe. A községben igen magasak a szabadpiaci árak és a tanácsnak állandó gondot, problémát jelent azok »mérséklése«. A MÉK-en keresztül az idén sikerült több esetben letörni a zöldségfélék árát. Ha tűrnénk, hogy az árakat korlátlanul felverjék, annak a munkásság vallaná kárát. Ezért a tanács állandóan figyelemmel kíséri a piaci árakat; és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesz. Állandó gondot jelent az árdrágítók elleni küzdelem. A közelmúltban a népi ellenőrzés egy árdrágítót le is leplezett. — Hogyan alakult a munkásság kereseti viszonya és munka- lehetősége? Kelemen Sándor,'a megyei tanács ipari osztályának vezetője válaszol: — Az 1958. évi bérrendezés utáni helyzethez viszonyítva a megye iparának termelése 1959. év végéig 12,9 százalékkal növekedett. Ez a növekedés 16,8 százalék munkáslétszám-növekedéssel járt. Itt bizonyos ellentmondás mutatkozik, a termelékenység csökkent, de ugyanakkor az átlagkeresetek 6,1 százalékkal növekedtek, ami egy-egy munkásnál évi átlagban mintegy 930 forint keresettöbbletet jelentett. Ebből következik a legfontosabb feladat is, a termelékenység növelése, mert hiszen csak ezáltal szüntethető meg a fennálló ellentmondás. A termelés irányítóinak tehát mindenekelőtt a termelékenység növekedésén kell fáradozniuk. Az idei évi adatok még nem ismeretesek, de a jelek szerint tovább növekszik a munkásság átlagkeresete. így tehát annak ellenére, hogy úgynevezett »fizetésemelés«, vagy »fizetésrendezés« nem volt, de a dolgozók keresete a különböző tényezők következtében mégis állandóan, fokozatosan növekszik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy nyereségrészesedés címén is több millió forintot osztottak ki az idei évben — a munkások átlagosan 10 napi átlagkeresetüknél többet kaptak nyereségrészesedés címén —, nyugodtan mondhatjuk, hogy fokozatosan javulnak a munkások kereseti viszonyai. Mindehhez hozzájön természetesen a borítékban nem lévő kedvezmények sora, mint az üzemi étkeztetés, üdülés stb. Boda Ferenc Kiváncsi vendégek A vendégeknek általában, nem illik nagyon kíváncsinak lenni, a vendéglátó portáját, lakását úgy tekinti meg, hogy a gazda ne vegye észre, de ez a »tekintés« bizony sok esetben nagyon is alapos. Gondoljunk csak a régi népszokásra, a háztűznézésre. A napokban nem ilyen vendégekkel voltam együtt, ök nagyon kíváncsiak voltak, minden érdekelte őket. Az építők szakszervezetének négy vendégét kísértem egy napig Tolna megyében. Jártunk bérház építésénél, voltunk téglagyárban, és hosszasan időztünk az épülő szekszárdi borkombinátnál... Német vendégeink építő- munkások. Vezetőjük az NDK építőmunkásók szakszervezetének elnökhelyettese, a küldöttség, mert e cím alatt érkeztek hazánkba, három tagja nyu- gat-némétországi , építőmu'nkás. 'Ok egész nap1 kérdeztek.- Mi, a vendéglátók - pedig válaszoltunk. Hoffman János elvtárs, az SZMT titkára, Kiss elvtárs, az építők szakszervezetének elnöke a szakszervezeti kérdésekre válaszolt. A munkások pedig... Kérdés-felelet tíz perc az egyik kubikos társaságában. Igen, a munkásoknak mindenre kellett válaszolni. De lássunk csak néhány kérdést: — Hány órát dolgoznak? — a szőlőkombinát építésénél dolgozó kubikosokhoz intézték kérdéseiket. — Nyolc órát, hivatalosan, de többet, mert szombaton szabadnapunk van. i — Menpyit keresnek? — Kétezer forinton felül. — Hol étkeznek? — Üzemi konyhán, háromöt- venért egy ebédet. — Mit csinálnak munkaidő után? — Olvasgatunk, moziba, színházba megyünk... — Meg földműveskedünk... — Mit kapnak a szakszervezettől? És sorolják, elmondanak mindent, ami könnyíti munkájukat, jobbá, könnyebbé teszi életüket... — És mit kapnak az államtól? Újból azt sorolják el, amit a szakszervezetnél mondtak. — Mennyit kell dolgozni? — Amennyit keresni akarunk. — Ki volt a kubikosok közül üdülni? Hatan nyújtják kezüket magasra. És így ment ez majd másfélóráig. A német vendégek pedig csodálkoztak. S egyre hajtogatták, hogy hej, ha ez így lenne Nyu- gat-Németországban, ha ők ilyen körülmények között dolgozhattak volna. És ez a kérdés-felelet ismétlődött meg Pakson is a téglagyárban. A vendégek az építő vállalatnál adott fogadáson is egyre kérdezgettek. Mi pedig válaszoltunk... S egy kis örömmel búcsúztunk el késő este kedves vendégeinktől, hogy hírünk, eredményeink, életünk »titkai« eljutnak Nyugat-Né- metországba is. Kíváncsi vendégeink pedig bizonyára tapasztalatokban gazdagodva távoztak hazánkból, s beszédük nyomán ismét eszünkbe jutott az, ami nálunk tizenöt évvel ezelőtt volt... (Pálkovács) Kocsis Albert és Szendrey Karper László hegedű^gitár estje A szekszárdi közönség 'csütörtökön este ismét olyan élményben részesült, amely hosszú időn keresztül emlékezetes lesz. Kocsis Albert és Szendrey Karper László jött, látott és győzött, hogy egy latin közmondással ecseteljük azt a sikert, amelyet ez a két fiatal, rendkívül szerény és szimpatikus művész aratott Szekszárdon. Közülük Kocsis Albert játszotta az I. hegedűs szerepét, aki szerda este még a Wiener Konzerthaus 2500 főnyi közönségét ejtette bámulatba játékával, csütörtökön pedig már számunkra szerzett felejthetetlen perceket. Tóth mesterhegedűjéből, mint egy széles folyam, úgy ömlött ki a hegedűirodalom leggrandiózu- sabb alkotása: Bach Partitája. Ha Hibátlan jobb és balkéztechnika, leheletszérű pianók, szélesen ömlő forték jellemezték játékát és meglepetésre a műsor második felében nem a Kreisler művekkel (Szerelmi öröm és Szerelmi bánat), hanem Bartók Magyar Népdalok c. művével, valamint a két Paganini hegedűgitár szonátával aratta a legnagyobb sikert, . úgyannyira, hogy műsor közben a második Paganini szonáta utolsó tételét (kétségkívül gyöngyszeme • a hegedűirodalomnak) meg is kellett ismételniük. Szendrey Karper László személyében szekszárdi hangversenydobogón első ízben szerepelt gitárművész. Bár önállóan csak a műsor első felében hallottuk, bátran állapíthatjuk meg, hogy Szendrey Karper művészete polgárjogot szerzett a gitárnak is a szekszárdi pódiumon. Csodálatos, ahogyan ez a rendkívül szerény, VIT-díjas fiatal művész művészi tökélyre vitte a gitározást. Nem hiába aratott játékával sikert Európa-szerte. A műsor nagyobb részében Kocsis Albert kíséretét látta el példamutató alkalmazkodással, de kitűnő szonáta partnernek is bizonyult és teljes joggal volt részese annak a hatalmas sikernek, amely mindkettőjük játékát végigkísérte. O. I. Egy évi és 6 hónapi börtönbüntetésre Ítélték a bonyhádi gyégyszerésznöt Nagyobb óvatossággal a sáros, síkos utakon Az elmúlt héten történt közlekedési balesetek azt mutatják, hogy vannak olyan gépkocsivezetők, akik nem veszik figyelembe a megváltozott időjárást és a sáros, csúszós utakat. Kislaki József pécsi lakos a saját személygépkocsiján Pécsről Budapestre igyekezett. Kakasd és Szekszárd közötti útszakaszon 50—60 kilométeres sebességgel haladt. Az úttest síkos volt, a gépkocsi a nagy sebesség következtében megcsúszott és az út jobboldalán lévő árokba borult. A gépkocsin jelentős kár keletkezett. Nagy Lajos a 25. számú AKÖV gépkocsivezetője tehergépkocsival burgonyát szállított. Apar- hant község határában egy útka- nyarban nagy sebességgel akart elfordulni. A csúszós úton a gépkocsi megcsúszott, átvágódott az út baloldalára és ott nekiment egy lovaskocsinak, majd pedig az útszéli árokba borult. A gépkocsin és a lovaskocsin körülbelül 25 000 forint kár keletkezett. Nagy Lajos ellen megindult a bűnvádi eljárás. Mint már közöltük, özv. Ster- ba Emilné bűnügyét a Bonyhádi Járásbíróság november 1-től 4-ig tárgyalta. ítéletet a bíróság e hét szerdáján hirdetett. A Bonyhádi Járásbíróság dr. Farkas Károly büntetőtanácsa özv. Sterba Emil-' nét társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás, hanyag kezelés, meg nem határozható számú ártúllépés, valamint a gyógyszerészet terén elkövetett visszaélés bűntette miatt egy év és hathónapi börtönre, 5000 forint pénzbüntetésre ítélte és a gyógyszerészeti foglalkozástól véglegesen eltiltotta. Ezen túlmenően kötelezte Sterba Emil- nét, hogy a gyógyszertári központnak kártérítésként 14 600 forintot fizessen meg. A tárgyalás során Sterba Emilné lelkiismeretleriségét Bánhic'i Ádám vallomása bizr-vf<;-i a legjobban. Már az inflációt is igyekezett kihasználni olykép 'cn, hogy Bánhidi Ádám édesanyjától, aki akkor gyógyíthatatlan rákos betegségben szenvedett, négy morfium injekcióért négy 100 kilón felüli hízottsertést követelt. A beteg hozzátartozói, akik enyhíteni akarták a fájdalmát, kénytelenek voltak eleget tenni a gyógyszerésznő követelésének. A gyárilag csomagolt gyógyszereket általában nem szabad felbontani. Ha az orvos a csomagolt mennyiségnél kevesebbet ír elő, akkor fel lehet bontani. A volt gyógyszerészr.ő anyagi érdekek miatt ezt a szabályt is megszegte. Az oracilirit többször felbontotta azért, hogy egyes csomagokból négy szemet kivegyen. Mikor már a csomagok megcsonkításából 20 szem összegyűlt, akkor becsomagolta és olyan áron adta el, mintha 24 szem lett volna az eladott csomagban. Ezzel súlyosan hátráltatta a betegek gyógyulását, ugyanis 24 szem az a ki kísérlet szett legkisebb meny- ?’visée. amelyre a betegnek feltétlenül szüksége van. Sterba Emilné különböző bűn- cselekménvrk elkövetésével közel 15 000 forint kárt okozott Az ítélet nem jogerős. (S)
