Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
1960, november 4. TOT,NA MEGYEI NEPÜJSAO 3 A MI KORUNK FELADATA hidal építeni létektől lélekig, világrészek, népek között Békegyűlés Szekszárdon „Békén pipáljatok kémények, Zsongjatok magba gyűlt remények...” — hangzik Fodor József „Békén” című verse Polgár Éva gimnáziumi tanuló szép tolmácsolásában a volt megyeháza nagytermében. Bevezetője volt ez a tegnap Szekszárdon megtartott megyei békegyűlésnek, amelyet a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezett. A megye minden részéből ösz- szegyűlt békeharcosokat a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében Gyerő András üdvözölte, majd Kaszás Imre országgyűlési képviselő tartott előadást. Részletesen ismertette a béke- harc eddigi eredményeit, további lehetőségeit és szükségességét. •— A mi korunk feladata hidat építeni lélektől lélekig, világrészek, népek között — mondotta többek között — s ért- megvannak a reális lehetősé r/jk. Beszédes példák sorozatán keresztül mutatta be, hogy az egész világon milyen hallatlanul megerősödött a béke híveinek tábora, s milyen aktív békeharc bontakozik ki szerte a világon. Ennek szerves része az általános és teljes leszerelésért vívott küzdelem. ] — Nem kívánjuk a háborút — A Szovjeunió a vezetője ennek a páratlan és példa nélkül álló harcnak — mondotta. — És nem gyengeségből, hanem a hallatlanul erős katonai fölény birtokában teszi erőfeszítéseit. — A történelem menete feltartóztathatatlanul halad a szocializmus végleges győzelme felé — mondotta befejezésül — ez pedig egyet jelent a világbéke ügyével. Büszkék vagyunk arra,- hogy ennek megvalósításában mi is részt veszünk. Az utána következő vers Maros Éva gimnáziumi tanuló előadásában már ezt a kort elevenítette meg, amikor a gyermek kérdezi apját, mi az a fegyver, az nem tud rá válaszolni, hiszen nem ismerte soha. A felszólalások során munkád sok, dolgozó parasztok, értelmiségiek, nők és férfiak mondták el véleményüket. Szinte szállóigévé vált a beszámolóban hallott mondás ....hidat építeni lélektől lélek ig, világrészek, népek között”. Bonyhádi Márton cipőgyári munkás a felvilágosítás, a békeharcos nevelés fontosságáról szólt. mondta V. Pap József nagyszo- kolyi tsz-tag. Majd azt sorolta, mit tesznek azért, hogy hazánk minél erősebb legyen, hiszen a jól végzett munka eredménye is ezt segíti. — Nagyon komolyan kell nekünk venni azt, hogy békeharcosok vagyunk — mondotta Szintai István református lelkész. — Tovább kell adni ami bennünk már megérett, annak a hídnak a megépítése érdekében. Dr. Kathona Géza, református esperes arról beszélt, hogy a tények igazolják, a magyar nép jó úton jár a földi jólét és a béke megteremtésében. Tóth Istvánná teveli asszony a békemozgalom tízéves eredményeiről beszélt. Kell is beszélni róla, hiszen azok lelkesíthetnek bennünket, s bebizonyosodott, nem hiávavaló. Gerendás Mi- hályné kérte, hogy az előadó, Kaszás Imre, náluk. Bölcskén is tartson ilyen előadást. Befejezésül Kaszás Imre válaszolt a felszólalásokra, majd Gyerő András záró szavaival ért véget a békegyűlés. (Sz) B tagok háztáji gazdaságából is feilesztik a közös jószágállományt a rácegresi Egyetértés Tsz-ben A közös állattenyésztés fejlesztésének a rácegresi Egyetértés Tsz- ben sem jobbak a lehetőségei, mint a környék más közös gazdaságaiban. Egy szövetkezeti taghoz viszonyítva itt mégis gyorsabban növekszik a sertés- és szarvasmarha-állomány, mint a paksi járás más termelőszövetkezetében. A magyarázat egyszerű, a módszer kézenfekvő. A tagok háztáji gazdaságát is bekapcsolták a közös állatállomány számszerű növelésébe. Vagyis a szövetkezeti parasztok háztáji gazdaságában nevelt1 süldőket, növendék-szarvasmarhákat a közösség megveszi, meghizlalja és értékesíti. A rácegresi Egyetértés Tsz 45 tagja közül 42 a háztáji gazdaságában tehenet tart. Anyakocája pedig kivétel nélkül mindenkinek van. Eladó süldője általában minden szövetkezeti tagnak van, egy esztendőben három is. Ezt a szövetkezet megveszi. Ily módon az idén 112 süldőt vásárolt a vezetőség. A sertéseket meghizlalták, aminek következtében a tagság kétszeresen jól járt. Először is a süldőkért a szövetkezet vezetősége annyit fizetett, mint az állatforgalmi vállalat. S mert nagyüzemi módon hizlalták meg valamennyit, a hizlalás költségei kisebbek, mint mondjuk a háztáji gazdaságban. A közösen értékesített hízók után pedig nagyüzemi felárat kap a tsz, és ily módon is emelkedik az államnak eladott árumennyiség értéke, amiért kedA patronálok segítsége Nagyszokolynak Nemrégiben vállalták el Nagy- szokoly termelőszövetkezeti község patronálását a budapesti Kútvölgyi úti Állami Kórház dolgozói. A kórház dolgozói rendszeresen látogatják a községet, s a két termelőszövetkezetnek már eddig is számos dologban adtak segítséget. Legutóbb például két orvos látogatott el a községbe és több mint 100 beteget vizsgált meg. Ezenkívül most kapott a község egy csomagot, tele orvosságokkal, műszerekkel és más orvosi felszerelésekkel. Jutott belőle az iskolának, a védőnőnek és a község szülésznőjének munkájuk végzéséhez. Az ajándékozásból a fiatalok sem maradtak ki, mert ugyanezzel a küldemény nyel a KISZ-fiatalok könyveket és folyóiratokat kaptak. vezmény illeti meg a tagságot. Ez mind megmarad, s a felosztható vagy a fel nem osztható vagyont gyarapítja. A rácegresi szövetkezeti parasztok mindezt nagyon jól tudják. Ezért már most bevették a jövő évi tervükbe, hogy 70 hízónak való süldőt vásárolnak meg a tagoktól. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy az Egyetértés Tsz-ben jövőre minden taghoz viszonyítva négy és fél disznót hizlalnak meg. Kisebb mértékben ugyan, de hasonló módon fejlesztik a közös szarvasmarha-állományt. Ebben az esztendőben a vezetőség 13 növendék-szarvasmarhát vásárolt meg a tágok háztáji gazdaságából. A növendékmarhák árát a tagság csaknem teljes egészében saját erejéből fizette ki. De van mód arra is, hogy e célra hitelt kérjen a szövetkezet az államtól. Ésszerű, hogy a rácegresi termelőszövetkezet ily nagy gondot fordít a közös állattenyésztés fejlesztésére. Hiszen ez az egyik alapja a belterjes gazdálkodásnak, nem beszélve arról, hogy az állattenyésztésbe fektetett pénz gyorsan és többszörösen visszatérül. íme erre is a példa: a nem egészen kétéves termelőszövetkezetben már az idén az állattenyésztés hozza a pérzbevétel nagyobbik részét. A naprakész könyvelés adatai szerint ugyanis míg a növénytermelés ez évi jövedelme eddig 84,616 forint, addig az állattenyésztés közel 270 000 forinttal járult hozzá a pénzbevételhez. A rácegresi termelőszövetkezet példája igazolja, hogy érdemes, sőt a mai körülmények között indokolt is, hogy a közös állat- tenyésztést a tagok közvetetten a háztáji gazdaságban nevelt jószágok szaporulatának közösbe adásával is segítsék elő. Erről is besxélni keilt Önkéntes vagyonvédők bőrkötényt vitt. A gyárkerítés mellett találta. A nyomozás a következő napon eredménnyel járt... Ez is egy példája annak, hogy az emberek már felelősnek érzik magukat a nép vagyonáért, még egy bőrkötény erejéig is. — Sőt egészen jelentéktelennek látszó esetekben, — mint egy csomag vaj, egy darab deszka stb. — is az emberek fellépnek a népvagyon megkárosítói ellen. Üzemi pártszervezetek, tömegszervezetek nevelő munkája, örvendetesen mindjobban e témára is kiterjed. Üzemi gyűléseken, tömegszervezeti taggyűléseken beszélnek a társadalmi tulajdon védelméről. Nemcsak a gyűléseken, hanem a munkások egymás között is sokat beszélnek e témáról. S így mindjobban szélesedik az önkéntes vagyonvédők munkájára is. Az tábora, mind többen óvják, védik gyárban, ahol az a nép vagyonát S a tevékenység ebben merül ki. A műszakiak, tsz-pa- rasztok már megelőző munkát is végeznek. Felfigyelnek a munkahelyeken veszendőre ítélt, heverő tényüket, és a következő mű- anyagra, javaslatokat tesznek a A társadalmi tulajdon védelme érdeke mindenkinek. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy miért szükséges védeni a nép vagyonát, s azt sem kell sokszor bizonyítani, hogy a társadalmi tulajdon védelmében ez ideig milyen eredményeket értünk el: jelentős a dolgozók öntudatának fejlődése. Mind több az olyan munkások, műszaki dolgozók száma, akik önkéntes vagyonvédőkké »léptek elő«, éppen a több éves eredményes ez irányú nevelő munka hatására. Az egyik építőipari ktsz-ben például, amikor a kőműves brigád elvonult a munkahelyről, és egy habarcskeverő ládát, s néhány padlót hagytak a törmelék között; a tagság közgyűlésén a brigádvezetőt felelősségre vonták. A felelősségre vonás, bár későn történt, hatással volt a brigád további egyik nagy utóbbi időben a munkások több nemcsak üzemi »szarkát« lepleztek le, fel- munkások tűnőén sok bőrkötény tűnt el. A munkások a gép, a munkahely mellett hagyták elzáratlanul kö szak-kezdésre a védőruha már eltűnt, Az üzemrendész segítségére voltak a munkások is, a szarkát mégsem tudták leleplezni. Néhány nap múltán, kora reggel a portáshoz, a községi termelőszövetkezet egyik tagja egy gazdaságosabb munkára. És ez a jellemzője, pontosabban: mindinkább ez lesz a jellemzője az önkéntes vagyonvédők tevékenységének. S ezt a mozgalmat, e nemes tevékenységet támogatni kötelessége mindenkinek. — P — Sajói- erejükből is építkeznek a medina-szőlőhegyi tsz-gazdák A medina-szőlőhegyi Rákóczi Tsz nem rendelkezik a nagyüzemi állattenyésztés folytatásához szükséges épületekkel. Szőlőhegyen viszont jó hagyományai vannak az állattenyésztésnek, amit a szövetkezetnek érdemes tovább folytatni. Ezért úgy határoztak a tsz vezetői és tagjai, hogy olcsó módszerekkel, saját pénzük és különböző építési anyagok hozzáadásával, a helyi erőforrások jó kihasználásával építkeznek, hogy minél előbb közös, nagyüzemi épületekbe gyűjtsék össze az állatokat. Saját építőbrigádot is szerveztek, hogy ezzel is feltételeket biztosítsanak a házásokhoz. jobb beruA tavasz óta saját erőből építettek egy 120 férőhelyes, szerfás, téliesíthető sertéshizlaldát és nagymértékben járultak hozzá saját eszközeikkel egy 20 férőhelyes sertésfiaztató, egy 120 férőhelyes süldőszállás és 50 férőhelyes növendékmarha-istálló építéséhez. Több egyéni tulajdonban lévő nagyobb istállót is átalakítottak, hogy ideiglenesen ott helyezhessék el a tsz állat- állományát. (5) Igor Kuzmics kénytelen volt kis szünetet tartani, mert a TV- stúdióba gyors jelzés érkezett, hogy az Űrhajósok terét betöltő százezernyi embertömeg zúg, morajlik a meglepő és valójában hihetetlennek tűnő hír hallatára. Amikor kissé elült a zúgás, morajlás, maximumig felerősítve bömbölték a fémhangszórók Kuzmics szavait. — Ezek után véglegesen bebizonyosodott, hogy titokzatos bolygótestvérükön, a Marson értelmes lények éltek, vagy élnek még ma is. A Kozmoszplán prog JL SASS ERVIN:/ aiálbúhjgé X X □ lől, és intett a táv-televízió vezető technikusának. — Koromajov elvtárs, kérem, kapcsolja a Hold-kolóniát. A . tanácskozóterem elsötétült, és az egyik falat majdnem egé- ramjának átdolgozását mór meg szén betöltő képernyő lassan kiis kezdték a megbeszélés résztvevői. Annyi bizonyos, hogy a felvételen látható város felderítésével is számolhatunk. — A Kozmoszplán holnapután hajnalban útrakel és hamarosan megtudhatjuk, mi okozta a marsbeli metropolis pusztulását, és helyesnek bizonyult-e tudósaink első feltevése, hogy a Mars-kultúrának atomrobbanás vetett véget... A romok elhelyezkedése a sugárirányú pusztulás szinte félreérthetetlenül erre utal... Ezzel Kuzmics, a Központ sajtófőnöke befejezte a TV-ripor- temek adott interjúját. A riporter alig tudott egy-két szót elnyögdécselni, reszketett a fényképfelvétel és az apró mikrofon, miközben Igor Kuzmics arca sokat sejtető különös mosollyal halványodott el a hatalmas képernyőn. Batalov, a központ elnöke felállt a hatalmas kerekasztal melvilágosodott. Először furcsa, ferde irányban szaladó sávok jelentek meg, majd a technikus igazított valamit a vezérlőasztal egyik gombján, és abban a pillanatban bízást kapott á Hold-kolónia vezetésére, azóta a Holdon él. Úgy látszik, a Hold-kolónia tudósai is rendkívüli megbeszélésekre gyűltek össze az Ikarusz II. szenzációs fényképfelvételeinek vétele óta, mert Szergej Tomaskov késett. . A sötét tanácskozóteremben halkan beszélgettek egymással az expedíció tagjai és a meghívott tudósok. Kovács Pista éppen Elitisztán, mii tha csak közöttük ül- sa Dabrowskával suttogott, izga- ne, megjelent a Hold-kolónia te- tottan tárgyalták: vajon igaz lemikrofont, miközben vagy tíz percig beszélgetett Tomaskovval arról, hogy az Ikarusz II. felvételén látható városromok pusztulására feltételezett atomrobbanást el lehet-e tényként fogadni vagy esetleg más feltételezések is számbajöhetnek? — Nem, másról szó sem lehet — beszélt a képernyőn Tomas- kov — valamennyiünk és én is állítom: a Marson — hogy mikor, azt még nem tudhatjuk pontosan — rettenetes atomhalál vetett véget mindenféle életnek... — Veszélyezteti ez az ön véleménye szerint a Kozmoszplán utasait? Kiléphetnek az expedíció tagjai a Mars felszinére? — Egyszóval: milyen lehet a radioaktivitás mértéke a Mars légkörében és a bolygó felszínén? Tomaskov nem felelt azonnal. Jegyzettömbjét kereste zsebében, aztán fellapozta a közepe táján. — Az Ikarusz II. fényképezés levíziós központjának ügyeletese. Batalov szólalt meg. — Üdvözlet a Hold-kolóniának! Tokár elvtárs, ugye? A képen az erőteljes, fiatal férfi mintha egyenesen Batalovra tekintett volna, úgy válaszolt. — Igen, én vagyok Batalov elvtárs. Parancsol? — Kérem, hívja azonnal a beköszönő szülékhez Szergej Tomaskov elvkezében társat! — Egy pillanat... Szergej Tomaskov, a Hold-kolónia tudós-csoportjának vezetője, különösen jártas a radioaktivitás és az atommaghasadás tudományos vizsgálataiban. Már közel egy esztendeje, hogy meghet-e az eddigi gyorsan kialakult közben az exponálással egy időfeltevés arról, hogy a Marson atomháború vetett véget az életnek?... A halk beszélgetésnek Szergej Tomaskov vetett véget, amint üdvözölte Batalovcvt és a ben különböző adatokat is rögzített műszereivel. Ezek egy részét máris feldolgoztuk. A romváros fényképezésekor lejegyzett adatok szerint a radioaktivitás nagytöbbi kollegáját, akik a tanács- sága semmivel sem nagyobb, kozóterem hatalmas kerekasztala. mint a Mars más területei fekörül ültek. — Üdvözlet, Batalov elvtárs! Üdvözlet mindenkinek a Hold B—5-ös állomásáról. Elnézést a pár percnyi késésért, de az Ikarusz II. többi felvételeit tanulmányoztuk. Ezeken azonban sajnos semmi érdekeset nem találtunk... Batalov szórakozottan forgatta kezében az apró, gömbalakú lett. Valószínű tehát, hogy a romváros talaján, kövein sem telepedett meg olyan magas radioaktivitás, mely veszélyeztetné az expedíció tagjait. Természetes azonban, hogy nem árt, sőt feltétlenül szükséges az óvatosság... Nem volt rá még példa ugyan, de a műszerek is tévedhetnek... (Folytatjuk.)
