Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-04 / 261. szám

I 4 * TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1960. november I. Asszonyoknak — lányoknak A szülők példamutatása A gyermek nevelése szükséges- télén gyermeknevelési módsze- mek megfosztása a szeretettől, a sé teszi azt, hogy a szülők önma- reikben. jó tanácstól, segítségtől, figyel­gukat is neveljék. Sajnos, sok A családi nevelés hibái. mességtől, ez mind a gyermek szülő úgy gondolja, hogy a neve- Mutassunk rá a családi nevelés jellemének romlásához és fejlődé- lési munkában csak a gyermek legelterjedtebb és leglényegesebb sének súlyos zavaraihoz vezet. A viselkedését kell ellenőriznie és hibáira. Ezen hibák felsorolása felügyelet nélküli gyermek rend­nem ismeri el, hogy ilyen egyol-. kétségkívül nem teljes. A való- szerint fegyelmezetlenné, gorom- dalú ellenőrzés nem vezethet ki- Ságban a családi nevelés hibái bává, féktelenné nő fel, magában elégítő eredményre abban az oly sokféle alakban nyilvánulnak hordja a sértődöttség és harag esetben, ha saját viselkedését meg, hogy mindegyiket előre érzését, a gyűlöletet és irigységet nem ellenőrzi. A szülőknek ez a meglátni és felsorolni lehetetlen, mindazokkal szemben, akiknek gondatlan, felelőtlen magatartá- Felsorolásunkban csakis a leg- bőven kijut a becézgetés, a sze- sa saját viselkedésükkel kapcso- gyakoribb és legkirívóbb hii^ák retet, a figyelmesség. Ezek az ér­latban, figyelmüknek kizárólag a szeretjeinek, olyan hibákról lesz zések levezetést keresnek és gyak- gyermek viselkedésére való szó, melyek mély nyomot hagy- ran meg js lelik azt csínytevés- összpontosítása káros hatással nak a gyermek egész egyéniségé- ben, rakoncátlankodásban, van a családi nevelés eredmé- nek fejlődésében. \ gyermek családi felügyelet nyeire. Sok szülő egyáltalán nem A gyermek elhanyagolása nélkül hagyását a szülők gyakran veszi tekintetbe az egyéni példa- A legkomolyabb hibát, amely azzal indokolják meg, hogy nin- mutatás hatalmas erejét, viszont helyrehozhatatlan következmé- csen idejük a gyermekkel foglál- túlbecsüli a szóbeli tanácsot és nyekkel járhat a gyermek jővén- kozni, hogy a kenyérkereset és a intelmet, valamint a fenyítések dő sorsa szempontjából, akkor társadalmi munka gondjai mel- és jutalmazások jelentőségét. Nem követik el a szülők, ha a gyere- jett nem jut idejük a gyermek­veszik figyelembe, hogy az ese- keket minden tervszerű nevelés nevelésre Ez az indokolás azt bi­tek többségében a családi nevelés nélkül hagyják, ha egyszerűen zonyítja, hogy sok szülő nincs sikertelenségének okai nem a rábízzák az utca befolyására. A teljes tudatában annak, hogy gyermek jellembeli fogyatékos- felügyelet hiánya, a gyermek ma- amennyire köteles gondoskodni a ságaiban és sajátosságaiban gyö- gára hagyása rendszeres gondo- gyermek táplálásáról, ruházkodá- kereznek, hanem saját maguk zás és a felnőttekkel való barát- sáról, egészségvédelméről, éppen helytelen viselkedésében és hely- ságos érintkezés nélkül, a gyér- annyira köteles gondoskodni a gyermek helyes és ésszerű neve­Divattudósítás A szoknyák vonala igen váltó- zással, vastag fonal öltögetések- zatos az őszi évadra. Az évek óta kel, nagy gombokkal díszítve, megszokott és továbbra is diva- Fiatal lányok számára pedig a tos maradt szűk, egyenes vona- különböző plissé és gouvré eljá- lú szoknya készülhet oldalvarrás- rással készült szoknyák és a hat- sal, vagy anélkül, elején nyitott, részes, úgynevezett harangszabá- vagy bevarrott szűkítő varrással, sú aljak lesznek a divatosak. A egy-két hajtással a háton, lépés szoknyához viselt övék különböző bőséggel, mely szembe-ránc, vagy szélességűek, bőiből, vagy szövet- felhajtás. de készülhet csak var- bői. Szoknya anyagoknál a kam­rással, bőség nélkül is. garn, kasha, tropikálféleségek E mellett divatos lesz a kis mellett őszre főleg a nagy pléd­aljabőségű aljak kabátanyag kockás, színes tweedek, a piedde vastagságú szövetekből, külön- poule anyagok kerülnek felhasz- böző helyeken elhelyezett rojto- nálásra. léséről is. A gyermek családi ne­velése nemcsak egyéni dolga a szülőknek, de társadalmi kötele zettségük is az állam iránt. Cseréljük ki tapasztalatainkat A Simontornyai Bőrgyárban az asszonyok, a kismamák gyakran felkeresik problémájukkal a nő- bizottság titkárát, Kondor Jó- zsefnét. A szakszervezettel kar­öltve a nőbizottság elősegíti azt is, hogy a kismama a terhesség negyedik hónapjától kezdve meg legyen kímélve az éjszakai mű­szaktól és délelőtti műszakban dolgozhassék. A nőbizottság ha­vonta tartja meg összejövetelét, amelyen részt vesz az üzemi pártszervezet titkára, vagy veze­tőségi tagja, valamint a szak- szervezet titkára. A pártszerve­zet vezetősége így tudomást sze­rez arról, mi foglalkoztatja az asszonyokat és politikai felvilá­gosító munkával elősegíti fejlő­désüket. Az asszonyok ezen ke­resztül is közelebb jutnak a párthoz és jobban értékelik a párt segítségét. A Simontornyai Bőrgyár szak- szervezeti nőbizottsága elkészítet- i te tervét, mely szerint a téli hónapokban olvasókörrel egybe­kapcsolt kézimunka-szakkört szerveznek. A tél végén pedig az összegyűlt kézimunka darabokból kiállítást rendeznek, amelyeket a kiállítás után a napközi otthon javára tombolán kisorsolnak. A társadalmi munkában is összefognak az asszonyok. Sza­bad idejükben elvállalták a bőr­válogatást. Az ezért kapott pénzt takarékbetétkönyvben helyezik el és a majd építésre kerülő napközi otthon javára fordítják. A tanítónő Vége van már a tanításnak, s a tanítónő most is a katedrán, az asz­tal mellett ül. — Előtte könyvek, füzetek, a kezé­ben pedig kötőtű. Ujjai között ügye­sen kígyózik a gyapjúidnál, s a kötőtűk tánca nyo mán szaporodnak a szemek. Második éve ta­nít itt, Nosztány- pusztán Bánki Katalin. Az első évben ketten vol­tak. De az idén csak az alsó tago­zatos diákok ta­nulnak itt, a fel­sősök bejárnak Nakra, s így egyi­kük fölöslegessé vált ennél az is­kolánál. _ 0 ma­radt... Mindössze hat diákja van. — lehet-e beszélni ilyenről, s Első osztályos egy sincs. ben nyilvánul ez meg? — Jut idő bőven még arra is, hogy külön-külön foglalkozzak velük — mondja nevetve. A szélesre tárt ablakon az 5sz elkésett melege áramlik a te­rembe, s a napfény megcsillan a Megtudtam, hogy az ilyenirá­nyú tevékenység csak a téli hó­napokban lendül föl, amikor a határban már végeztek a mun­kával. Tavaly, amikor először vállal- padokorT, ött'tó^cóí a“fény«"kő- koz<>u a két tanítónő arra, hogy CVl Kl y—1 O K* Kl V—\ ' T 7 . rfir K I 1- V» tőtűn, mintha játszana. színdarabot, vagy bált rendezze­nek, olyan kételyei voltak, hogy majd nem bírnak az emberekkel. — Szeretem a pusztát — mond ......... j a. mintha következő kérdésemet alkalmával — gondolták megsejtené. — Amikor ide kél' tűk magunkat, sokan azt mond­ták, biztos azért, mert romanti­kát látunk a pusztai életben. — lesz majd, aki többet iszik, mint kellene és talán nem fogad szót nekik... Kellemesen csalódtak. — Amikor az előadásról volt szó; Lehet, hogy azért jöttünk, nisz fz ®6esz^ puszta megmozdult a si olyan szép itt a csend és min­den. kér érdekében. Segítettek szín­padot, díszleteket készíteni. S amikorra kitűzték a bál zárórá­— Mások itt az emberek, mint ját, néhány perccel záróra előtt a faluban? mór üres volt a terem. — Talán igen. Mások annyi- — Könyvtárunk nincs — vá- ban, hogy őszintébbek, szókimon- laszolja kérdésemre. — Csak le­dobtak, mint másutt. Az én ta- téti könyvtár, ami annyit jeleit, pasztalatom az, hogy megmond­ják a véleményüket mindenki­nek akár jó, akár rossz az. — Közvetlenebbek másutt? hogy időnként bemegyek Nakra és hozok ki könyveket. Legutóbb az itt dolgozó villanyszerelők ré­szére hoztam nyolc könyvet a is, mint hónom alatt... Télen inkább ol­vasnak majd az emberek... — léem rossz így egyedül dél­1. rajz: Nagykockás szövet aljmélyen elhelyezett zsebpánttal. Az övrészen befűzött, rojtozott szélű átdobóval. A szoknya ele­jén és hátán 2-2 mélyebb, befelé néző ránccal. 2. rajz: Szürke szövetből készült szoknya. A rátett zsebek szé­lén világosabb szürke fonalból készült öltögetéssel díszített kes­keny bőrövvel. » 3. rajz: Színes, noppos tweed anyagra alkalmas fazon. Nagy gombokkal és saját anyagából, vagy gyapjúfonalból készült roj­tozással díszített. ▼VWTTTTTTTTTfTTTTTVVVTTVVVVVVTTTyVTTVTTTVVVVTTTVVVVTVyVTTTTTTTVTTTTTTy» KTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTTT* TTTYTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTYVTTTTTTTTTTTYTTTTTTTTTTTTYYTYTTTTTTTTTTTTYT» — Kevesebb ember, közvetle nebb kapcsolatban él egymás utánonkint, várni amíg a vonat mellett, mint több. Tavalyról em- indul? lékszem — akkor itt is laktunk — Ellátogatok egy-egy család- — nem volt este, hogy valaki föl hoz beszélgetni a gyerekek tanu- ne keresett volna bennünket lási problémáiról. Vagy ha azt ügyes-bajos dolgával. Elmondták nem, akkor olvasok, kötök. Ké- prohlémáikat, s ha kimondott szülök másnapra... szóval nem is kérték a segítsé- Hirtelen eszébe jut valami, kis günket, jövetelüknek oka még is az volt, hogy tanácsot vártak tőlünk... Most úgy járok ki Dom­bóvárról, este nem vagyak itt, de napközben is meglátogatnak. — Tegnap például jött egy idős bá­csi, a juhász, hogy írjak levelet a feleségének Kaposvárra. csomagot vesz elő. — Nézze! Az egyetlen első osztályosom, aki volt, elköltözött innét a szüleivel és ittfelejtette a betűit. Elküldöm neki. Látom, itt van az édesap­ja... öltözködik, csomagol, mert a vonat nagyot sípolva már elin- A tanítónőnek ismernie kell a dúlt Nak felé... puszita kulturális életét. Vajon (Buni) Kertai Klárika Paks A gyermek-szépségversenyre úgy (pjennek-szépséíjoen enif 1960. r­Balogh Ágika Döbrököz azt beküldjük a Népújság cimérn. Balassa Karcsika Mitaálovics Magdolna Schöffer Imike Koppányszántó Paks Diósberény kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s

Next

/
Thumbnails
Contents