Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

I960, november 29. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG . j Bp. Közép—Tolna megye 3:1 (1:1) Szekszárd, 200 néző. Vezette: Lovas. Bp. Közép: Németh — Kékesi, Háromszéki, Szőts — Be- kő, Illés — Farbath, Puskás, Major, Kertay, Katona. — Tolna megye: Márkus — Beke, Wág- ner, Tárnok — Fodor, Bukovszky — Hidegh, Beidek, Horváth, Vajda, Bregovics. Mivel hétközben kiderült, hogy az 1941-ben születettek jogtala­nul szerepeltek az elmúlt szom­baton Budapesten, szinte teljesen új együttest kellett összeállítani. Nem kevesebb, mint 6 helyen változott meg a múlt heti össze­állítás. Ennek ellenére megle­pően jól kezdett a hazai együt­tes. Jobbára pesti kezdeménye­zések után váratlanul esik a Tolna megyeiek vezető gólja. Az ügyes Hidegh jól megy el a szé­len, középre ad és Vajda lábáról a vendégek hálójába kerül a lab­da. 0:1. A választámadást a tol­nai védelem szögletre szereli, a beívelt labdából pedig a jól megtermett Kertay fejel fölé. Meglepetésre kiegyensúlyozott a küzdelem. A vendégek techni­kailag képzettebbek, de a tolnai csapat lelkesedéssel igyekszik pó­tolni technikai hiányosságait és összeszokatlanságát. A 14. perc­ben a tolnai védelem csak sza­bálytalanság árán szerel. A sza­badrúgást Katona mellé lövi. — Váratlanul esik a vendégek egyenlítő gólja is, A 20. percben nem avatkozik bele a pesti tá­madásba senki sem és Major aka­dálytalanul helyezheti az ötösről a tolnai válogatott hálójába a labdát. 1:1. Ezután mindkét ka­pu többször forog veszélyben, de a csatárok nem elég határozottak a helyzetek kihasználásához. A 27. percben is a tolnai Hidegh szép beadását Beidek egyből lövi, de Németh bele- tud nyúlni a lövés­be, mely kezéről szögletre pat­tan. Nem sokkal később Horváth előtt nyílik nagy helyzet, de kö­zelről a kapusba lő a csatár. A 33. percben Szőts megrúgja Hi- deghet, ezért a játékvezető a partjelző felhívása nyomán (a játékvezető nem látta az esetet) kizárja a további küzdelemből. A második félidőben mindkét csapat cserél. Tolna együttesében Wágner a II. félidőben nem ját­szik. Helyére Fodor kerül, míg Fodor helyét a fedezetsorban Rauschenberger foglalja el. A vendégcsapatban Farbath és Pus­kás helyett Siba és Bernáczky kap helyet. Biztatóan indul számunkra a második félidő is. Támadás tá­madást követ. A csapat azonban a balszámyat erőlteti, ahol Bre­govics nem tudja az akciókat be­fejezni. A 9. percben a vendégek lesről gólt érnek el szabadrúgás után és már ekkor látszik, hogy a 10 emberrel játszó vendégcsa­pat támadásai nagyobb veszélyt jelentenek a tolnai kapura, mint a mi támadásaink. A 13. percben is Siba lövése alig csúszik el a kapufa mellett, majd a 17. perc­ben a kitűnően játszó Katona lő mellé. A 25. percben, miután mindinkább a 10 fővel játszó vendégcsapat veszi kezébe a já­ték irányítását, szabadrúgáshoz jutnak a vendégek, mert az egyik pesti csatárt a hazai védelem a mezénél fogva rántja vissza. Fel­áll ugyan a sorfal, de lyukas és Katona lövése a meglepett ka­pus mellett a kapu baloldalában köt ki. 2:1. Nem sokáig várat magára a harmadik sem. A já­tékvezető, aki megengedte a ke­mény, sőt elnézte, a tisztátalan játékot is némelykor, egy tolnai szerelést szabálytalannak minő­sít és 11-est ítél. A büntetőt Ka­tona a bal sarokba helyezi. Már­kus rajta volt a labdán, de nem tudta védeni. 3:1. Utána már nem is történik érdemleges esemény. A budapesti együttes volt en­nek a találkozónak a nagy esé­lyese, éppen ezért az I. félidő bizonyos fokig meglepetés volt a közönség számára is. Keményen és váratlanul jól játszott ekkor a hazai csapat, amelyben szinte csak a középhátvéd Wágner gyen­gélkedett. Szünet után az első 15 perc még a hazai csapaté volt, de fölényét ekkor sem tudta gó­lokra váltani. A nagyobb techni­kai felkészültség mindjobban kidomborodott és a vendégcsapat egy szabadrúgásból és egy 11-es- ből megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. A vendégcsapatból a fedezet’ pár, valamint a balszárny játé­kát kell kiemelnünk, míg a t il- nai csapatból csak Bukovszkyiól és Hideghtől láttunk átlagon fe­lüli teljesítményt, tőlük is job­bára csak az eiső félidőben. T. Az NB lll-as bizottság kibővített idényzáró ülése A délnyugati NB III. ügyeit helyet, melyek évek óta tag iái intéző bizottság november 26-án már az NB III mezőnyének, de délután Pécsett, a Vasutas Kul- nem szabad elfeledkezni arról túrotthonban tartotta kibővített sem, hogy az átigazolás hiánya ülését. Az ülésen a Baranya me- j miatt a mezőny megtartotta azo- gyei szövetség elnökségén és az kát a játékosait, akiknek ká- egyes megyék NB III-as bízott- i pessége alapján felsőbb osztály- sági tagjain kívül részt vett az j ban lenne a helye. Szólt a fő­1. Bp. Közép 2. Pest 3. Tolna 4. Fejér A VI. csoport állása: 2 2 — — 6:1 2 2 — — 9:5 2 — — 2 4:9 2 — — 2 2:6 Üdvözlet Brazíliából MLSZ képviseletében Kőhalmi György, az MLSZ vidéki bizott­ságának elnöke és a sportkörök képviselői is. Steinmetz Endre dr, a Baranya megyei szövetség elnöke köszön­tötte a kibővtíett ülés résztvevőit, majd Molnár József, a Baranya megyei szövetség főtitkára tartot­ta meg beszámolóját. A beszá­moló négy kérdéssel foglalkozott. Üzemeltetési kérdésekkel, a baj­nokság sportbeli értékelésével, a fegyelmi helyzettel és a játék­vezető-kérdéssel. Elöljáróban vá­zolta a főtitkár a bajnokság me­zőnye kialakulásának körülmé­nyeit és megállapította, hogy a Kiskunhalasi Dózsának, nemkü­lönben bizonyos vonatkozásban a Csepel Autónak ebbe a csoport­ba történt beosztása nem volt szerencsés, kizárólag a megköze­líthetőség miatt. Beszélt a sport­köröknek a játékvezető-kérés­ben, valamint az egymással tör­tént levelezésben mutatkozó kez­deti késéseiről, a pályákon tör­ténő szeszesital árusításokról, ar­ról, hogy egyes helyeken nem volt biztosítva a játékosok és já­tékvezetők zavartalan levonulá­sa, továbbá arról, hogy a kispa- dokból egyes helyeken díszpá­holyokat létesítettek, a sportkö­rök a Bajai Bácska kivételével a vendégcsapatot nem fogadták igazi sportbarátsággal, panasz hangzott el az öltözők fűtetlen- ségére és a startjegyekkel kapcso latos állandó bonyodalmakra is. Bejelentette, hogy a Bajai Épí tők a nevezési díjat mind a mai napig nem fizette be és feltette a kérdést, m; lett volna, ha szövetség is ilyen hanyagul in tézte volna az egyes sportkörök ügyes-bajos dolgait, örvendetes tényként állapította meg, hogy csökkent az óvások száma. Mind össze négy mérkőzést óvtak meg ( a csapatok, ezek az óvások él- i utasítást nyertek. A fellebbező sek száma az őszi idényben mind össze egy, ez az ügy azonban sajnos még máig is elintézetlen , (Pécsi Vasas—Csepel.) i Ezután a főtitkár az egyes ; sportkörök teljesítményét érté - kelte. Megállapította, hogy Tolna megyei sportkörök közül | kellemes meglepetés volt Szék- ■ szárd jó szereplése. Különösen vidéken szerepelt nagyszerűen a Petőfi (a vidéken játszott mér kőzések tekintetében első) és a főtitkári jelentés megállapítása ; szerint a szekszárdiak számára intő jel volt az, hogy a csapat hajszál híján kerülte el a ki­esést. Mázáról szólva, a főtitkár megállapította, hogy a csapat nem keltett rossz benyomást és miután megszokta az NB III | légkörét, bravúros győzelmekkel vetette magát észre. Bonyhád eléggé gyenge szerep­lését a főtitkár az edzőváltozá­soknak tulajdonította elsősorban. Általában megállapította a be számoló, hogy a mérkőzéseket a rendkívül nagy küzdelem jelle mezte, amely megmutatkozik í helyezések szorosságában is. Egy- egy győzelem esetén a győztes csapat 3—4 hellyel is előrébb ug­rott a tabellán. Örvendetes tény­ként állapította meg, hogy emel­kedett a színvonal. Ebben ré­sze van annak is, hogy a me­zőnyben hét, volt NB Il-es, to­vábbá a három újonc mellett hat olyan NB III-as sportkör foglal Totó-eredmények Ifj. Pap István Szekszárdon kezdte sport-pályafutását, 1952-ben még a Szekszárdi Dózsa lab­darúgó- és röplabda-csapatának volt játékosa. Ezt követően Budapestre költözött, ahol felfigyeltek rá a szakemberek és azóta a magyar röplabda-válogatott állandó tagja. A nemrég Rio de Janeiró- ban megrendezett röplabda világbajnokságon is részt vett a magyar válogatottal és onnan küldte üdvözletét lapunk olvasóinak. I. Szeged—MTK 2 2:4 2. DVTK—Honvéd x 2:2 3. Vasas—DVSC 1 5:0 4. Győr—Dorog 2 2:3 5. Tatabánya—Pécs x 2:2 6. SBTC—Ferencváros 1 2:1 7. Napoli—Milan 2 1:2 8. Róma—Juventus 1 2:1 9. Torino—Fiorentina x 0:0 10. Inter.—Sapdoria 1 3:0 11. Nancy—Monaco 2 0:4 12. Troyes—Reims 2 1:4 titkár arról is, hogy az idegen­beli szereplés változatlanul nagy hátrányt jelent a vendégcsapat számára és meglepetésre a má­sodik helyezett Bajai Bácskát is azok között említette, ame­lyek vidéken egyetlen győzelmet sem szereztek. A fegyelmi hely­zetre áttérve Molnár sporttárs örömmel regisztrálta, hogy a ta­valyi 37 kiállítással szemben 28 volt a kiállítások száma és a fe­gyelmi bizottságnak a tavalyi 70 mérkőzéssel szemben most csak 38 mérkőzésre kellett eltiltania a kiállított játékosokat. Példaként említette a beszá­moló a Kaposvári Kinizsit, amely az elmúlt idényben egy ízben levonult, hazai mérkőzésein sem volt ritka a zavargás, tavaly há­rom játékosa került a kiállítás sorsára, most pedig mérkőzésein példás rend uralkodott és egyet­len játékosa sem került a ki­állítás sorsára. Végül a játékvezető-kérdésre tért át. Megállapította a beszá­moló, hogy a játékvezetők egyik­másika nem állott feladata ma­gaslatán és még az NB II-as ke­retben lévő játékvezetők is nem egyszer hullámzó teljesít­ményt nyújtottak. Az alapos és magas követel­ményt támasztó beszámolóhoz a jelenlévők közül sokan szóltak hozzá. Dómján Károly (KMTE) a PVSK—KMTE mérkőzéssel. Ko­vács Ferenc (Sz. MÁV) a PVSK —Székesfehérvár mérkőzéssel foglalkozott. Szólt az értekezlet résztvevőihez Kőhalmi György, az MLSZ képviselője is. Többek hozzászólása után, amelyben szóba került a területi bajnokság és a kedvezményes átigazolás kérdése, felszólalt Tucsni Lász­ló, a bizottság Tolna megyei tag­ja is. Köszönetét mondott a Ba­ranya megyei szövetségnek a bajnokság zökkenőmentes lebo­nyolításáért. majd megállapítot­ta, hogy valóban örvendetes szín­vonalemelkedés mutatkozik az NB Ill-ban és ennek bizonyítá­sára a Szekszárdon lejátszott ICMTE, Bajai Bácska, Pécsi VSK és Kaposvári Kinizsi mérkőzése­ket említette meg. Feltette a kérdést — Székesfehérvár szek­szárdi mérkőzésével kapcsolat­ban —, szolgálja-e a fejlődést, ha egy a csapat a támadással sem­mit sem törődve beáll védekez­ni és a védekezésben nem válo­gat az eszközökben. Bejelentette, hogy Szekszárdon a játékteret el­választották a nézőtértől és a PBTC-mérkőzés óta semminemű rendzavarásra nem került sor a szekszárdi sporttelepen. Felszóla­lásának középpontjában az után­pótlás nevelésének a megoldat­lansága állott. Elmondotta, hogy egyik Tolna megyei sportkörnek sincsen ifjúsági csapata. Az NB III-al párhuzamosan nincsen if­júsági bajnokság, a megyei baj­noksággal párhuzamosan megren­dezett ifjúsági bajnokságba nem lehet az NB III-as csapatok if­júsági csapatait beosztani és ku­darcba fulladt az a törekvése is a Szekszárdi Petőfinek, hogy a bajai és a Tolna megyei NB III- as csapatok ifjúsági csapatainak, valamint egyes középiskolák csa­patainak részvételével rendezze­nek ifjúsági bajnokságot. Foglalkozott az értekezlet a já­tékoscsere kérdésével is. Beható eszmecsere után, amelyben főleg a csere előnyeit domborították ki a felszólalók, az értekezlet egyhangúlag a játékoscsere mel­lett foglalt állást, mégpedig olyan formában, hogy egy mérkőzésen kapus és egy mezőnyjátékos legyen cserélhető. Mindent egybevetve, az érte­kezletről megállapítható, hogy a jól összeállított beszámoló elle­nére is csak részben érte el cél­ját, mert a sportkörök képvise- felszólalásaikban nem álta­lői lános kérdésekkel foglalkoztak, hanem jobbára személyes sérel­meiket emlegették.

Next

/
Thumbnails
Contents