Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. november 29. ''•teiltefe:\ Régi népszokások az ing körül Régi néphit szerint az ing a legfontosabb ruhadarab és ezért rengeteg régi szokás fűződik hozzá. Németországban például az új­szülött csecsemőt — persze csak a fiúgyermeket — apjának egy viselt ingébe burkolták, hogy az apai szeretet és erő ezáltal át- szálljon a kisdedbe. A fehér, ke­resztelő ingecske nemzedékről nemzedékre öröklődött minden családban, mert úgy tartották, hogy áldást hoz. A svábok között használatos a közmondás: »Az ökör nem tudja, mikor van va­sárnap, mert nem adnak rá fehér inget«. A mezőgazdaságban ősi szokás volt, hogy a paraszt vetéskor frissen mosott inget visel. Mi­előtt megkezdené a vetést, egy marék vetőmagot az ing gallérja mögé dob, hogy »ne ke­rüljön konkoly a búzába, kárte­vők ne bántsák a vetést és jó le­gyen a termés«. Nagy gondot fordítottak arra is, hogy a lá­nyok sohase hajtogassák rossz irányba a kivasalt inget, mert ennek roppant súlyos következ­ménye lehet: a helytelenül haj­togatott ing ugyanis rossz férjet jelent. — 4,2 százalékkal teljesítette túl I—III. negyedévi tervét a Szekszárdi Vasipari Vállalat. A vállalat dolgozói ezt az ered­ményt teljes egészében a terme­lékenység növelésével érték el. — Kabaré-műsorral egybe­kötött Katalin-bált rendeztek szombaton este a Dunaföldvári Kendergyár dolgozói. — Óriás tök. Pekingben egy mezőgazdasági kiállításon nem mindennapi méretű takarmány­tököt állítottak ki. Súlya 01 kiló volt. A hatalmas, ritka példány a Hupei tartomány egyik mező­gazdasági szövtkezetében termett. — ötvenötezer forintot fordí­tanak járdaépítésre ebben az évben a községfejlesztési alap­ból Koppányszántón. A járda­építés során felhasználnak 700 négyzetméternyi betonlapot és mintegy 15 000 téglát. — Ideiglenes napköziottlion fenntartására 19 ezer forintot fordít költségvetéséből a jövő Apróhirdetések Figyelem ! Értesítjük Tamá­si és Tolna község lakosságát, hogy a Szekszárdi Patyolat Vál­lalat fiókjait e két helyen meg­szüntetjük. A november 30-ig vállalt ruhaneműket december 15-ig festve és tisatítva tulajdo­nosaiknak átadjuk. Simontornyán a Széchenyi ut­cában új átvevőhelyet létesítünk, kérjük a község és a környék lakosságát, hogy a tisztítandó és a festendő ruhaneműket itt ad­ják le. (112) Kossuth Lajos u. 18. sz. ház el­adó, beköltözhető. (108 évben a Kisszékelyi Községi Tanács. — Egyre többen járnak mo­ziba. Az idén eddig Tolna megyé­ben 328 000-rel többen voltak moziban, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — Megtörtént az uzdi Sió-hid alapokra helyezése. — Ülést tartott pénteken a Dunaföldvári Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végre­hajtó bizottsági ülésen a műve­lődési ház jövő évi programját vitatták meg. — Közöljük olvasóinkkal, hogy a gyermek-szépségverseny nyer­teseinek ajándékait kedden reg­gel 8 órától délután 4 óráig és a hét minden napján — kivéve a szombatot — ugyanebben az időpontban lehet átvenni. — A televízió műsora: 18.00: Nyílt tárgyalás. — Eszménykép 1960. (Folytatás). 19.00: TV-híradó. 19.15: Hétköznapi tanácsok. A hajápolásról. 19.20: Albánia ut­jain. A TV. kisfilmje. 19.50: Lukács Pál mélyhegedűn játszik, zongorán kíséri Németh Éva. 20.10: A Fekete-tenger lánya. Szovjet film. Vállalatunk értesíti a me­gye lakosságát, hogy istálló- és egyéb trágyaféleségeket minden mennyiségben fel­vásárol. Eladási igényt kérjük be­jelenteni az alábbi címre: T. m. Talajerőgazdálkodási Vállalat, Szekszárd, Kese­ly üsi út. Telefon: 23—34, (98) \ „Idény sár ás66 előtt a sétakertben Sűrű, nehéz köd üli meg a parkot, amely már elvesztette üde nyári színét. A fák szomo­rúan nyújtogatják csupasz ágai­kat az ég felé. Üresek a padok, a járókelők nem ülnek már le pihenni. Legfeljebb a parkban dolgozó munkások... Akikről a nyáron csak a kezük nyomán üdén virító zöld pázsi­ton, a pompázó virágokon ke­resztül vehettünk tudomást. — Mintha csak most bukkantak volna elő, hogy levetette nyári ruháját a park. Ott ásnak, kü­lönböző munkákkal foglalatos­kodnak. — Milyen munkákat végeznek most, a tél beállta előtt? — kér­dezzük Tarján Mihály kertészt. — Most kezdtük meg a két éve kiültetett ligusztrom-sövény pótlását. Mintegy háromezer tö­vet ültetünk ki. Azután pótol­juk a néhány elszáradt tiszafát, majd később a rózsákat vermel­jük el. — Ugyanígy szebbé tesszük az alsóvárosi temetőben a szovjet hősök temetőjét is. Oda három­ezer tővel tamariszkusz-sövényi ültetünk és húsz tiszafát. — Mik azok a falevélből ösz- szekötözött kúpok? — Alkubák. Nyári zöldnövé­nyek, bekötöztük őket, hogy a téli fagyok ne tegyenek kán benínük. Jövőre még szebbé akar­juk varázsolni a sétakertet, de a város többi parkjait is. Ezt szol­gálja ez az őszi munka is. Ami­kor mindennel készek leszünk, még egy utolsó takarítást csiná­lunk és csak a tavasszal látunk ismét munkához. Egyúttal azt is meg kell mondanom, hogy az idén már könnyebb volt a park- fenntartás, nem tettek benne annyi kárt, az emberek jobban vigyáztak rá. Kell is, hogy vigyázzanak, hi­szen jövőre is a parkok és a ker­tészet fenntartására közel 700 000 forintot költ a város. Tekintélyes összegbe és sok munkába kerül tehát — a kertészet dolgozói sok szeretettel gondozzák, szépítik egész éven keresztül — a park- fenntartás. Tarján Mihály meg is említi: Tavaly karácsony előtt lelkiis meretlen emberek sok kis fiatal fenyőfát elloptak. Az idén ta­vasszal pótoltuk, sőt, többet ül­tettünk el. Szeretnénk, ha a ha­tóságok, a rendőrség most kará­csony előtt fokozottabban ügyel­ne a parkra, de legyen több lel­kiismeretesség az emberekben is Hiszen közvagyonról van szó... St'zs éhile k - ZK.at all nő k 500:300 Az ajándék- és virágüzletek forgalmát jelentősen fellendítik az egyes névnapok. Legutóbb Ka- talin-nap, ezt megelőzően pedig az Erzsébet-nap alkalmával len­dült fel a szekszárdi virágüzlet forgalma. Közülük is az Erzsébet- napi forgalom volt a nagyobb, bár, mint megtudtuk, Katalinkor is nagyobb volt a virágigény, mini amennyit a bolt ki tudott elégíteni. Erzsébet-napkor össze­sen mintegy 500 cserép virág fo­gyott el, mintegy háromszáz cik­lámen és 200 egyéb cserepes vi­rág. Katalin-napra mintegy három­százan vásároltak virágajándékot a szekszárdi virágüzletben. A vásárlók többsége most is cik­lámennel kedveskedett szeretté- nek, de voltak, akik 100 forintos pálmát ajándékoztak. A bolt most a karácsonyi vár­ható nagy forgalomra készül, hogy ez alkalommal is kellő vá­lasztékkal álljon a vásárlók ren­delkezésére. Husek Rezső és Szép Zoltán tamási hangversenyéről Érdekes és újszerű kezdemé­nyezésként került sorra szomba­ton délután Tamásiban a gim­názium rendezésében Husek Re­zső és Szép Zoltán együttes hang versenye. A hangversenyen csak az intézet tanári kara és tanulóifjúsága vett részt, tehál az nem volt nyilvános. Uj utat kereső oktatásunknak és ne­velésünknek érdekes példája volt a tamási zene-est, amellyel az volt a célja a mezőgazdasági irányú kísérleti iskola igazgató­ságának, hogy a tanulóifjúság­nak zenei élményt nyújtson és ezzel is elősegítse a tanulókban a széles műveltségű új embertípus kialakulását. Az iskola igazgatósága és ta­nári kara, de még a tanulóifjú­ság is kitüntető szeretettel fogad­ta a szekszárdi művészeket, akik kalandos utazás és sok idegeske­dés ellenére is igyekeztek tudá­suk legjavát nyújtani. Az ifjú­ság lelkes ünneplése bizonyítot­ta, hogy ez sikerült is. Egymás után csendültek fel a művészek előadásában a klasszikus muzsi­ka remekei, de jutott hely a ■modern műveknek is, úgyhogy a hangverseny a zeneirodalom 8 al­kotását mutatta be a mindvégig lelkes hallgatóságnak. Majd pe­dig a hangverseny végeztével, azt bizonyítva, hogy a komoly zene élvezet és a vidámság meg­fér egymás mellett, a fiatalság ugyanolyan lelkesen ropta a tán­cot késő estig, mint amilyen lel­kesedéssel és ovációval fogadta a szekszárdi művészek teljesít­ményét. O. I. A Sárközi Állami Gazdaság^ azonnal felvesz kőműveseket és ácsokat Munkabér kollektív szerint (101) TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapia Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalaté Felelős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20—10, 20—11 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti o Magyar Posta Flőfizethető a Helyi postahivataloknó' és kézbesítőknél I Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft December 1-én Husek Rezső és Bogdán Edit hangverse­nyével folytatódik a bonyhádi hangversenyidény A nagysikerű Erdélyi—Zoltán hangversennyel indult bonyhádi hangverseny-idény csütörtökön este 7 órai kezdettel újabb állo­máshoz érkezik: Husek Rezső zongoraművész és Bogdán Edit hegedűművésznő ad hangver- enyt a bonyhádi járási műve­lődési házban. Husek Rezső már többször szerepelt Bonyhádon és így nem ismeretlen a lelkes és hozzáértő bonyhádi közönség előtt, Bogdán Edit, a szekszárdi és bonyhádi zeneiskola hegedűtanára azonban ezúttal mutatkozik majd be a bonyhádi zenekedvelőknek. Az est műsorán 6 mű szerepel,- éspedig az alábbiak: Händel: Variációk (Husek Rezső). Beetho­ven : F-dur' románc (Bogdán Edit). Beethoven: Hajnal szonáta (Husek Rezső). Liszt: Funerailles (Husek Rezső). Wieniawszky: le­genda (Bogdán Edit). Chopin: Nagy Polonaise (Husek Rezső). Két év alatt negyvenezer új könyvet vásároltak megyénk népkönyvtárai Amikor kísérleti jelleggel Tol­na megyében is a tanácsok keze­lésébe adták a népkönyvtárakat, még lehetett kétkedő hangokkal találkozni: beválik-e ez az új megoldás. A gyakorlat igazolta az elgondolást és az azt követő szervezeti változás helyességét, hiszen soha olyan gyorsan nem fejlődtek népkönyvtáraink, mini az azóta eltelt időszakban. Második esztendeje van taná­csi kezelésben megyénk száz nép­könyvtára és a hozzájuk tartozó hatvan pusztai fiókkönyvtár. A községi tanácsok példátlanul nagy összeget, évente hozzávetőlegesen egymillió forintot tudnak a könyvtárak fejlesztésére fordíta­ni, s a lehetőségekkel éltek is minden községben. Az összeg felét a könyvtár berendezésének megjavítására, felújítására, má­sik felét a könyvállomány növe­lésére fordították. Több, megle­hetősen elhanyagolt könyvtár is volt a megyében. Ma már általá­ban kielégítő a községi nép­könyvtárak állapota. Sok helyen létesítettek olvasótermet, másutt úi könyvszekrények biztosítják a könyvek szakszerű tárolását. Több mint százötvenezer kötet könyv van jelenleg a száz nép­könyvtárban, átlag ezerötszáz kö­tet jut tehát egy könyvtárra. — Ennek jelentős része már új, sa­ját beszerzésű könyv, a tanácso- sítás óta vásárolták. Az alig két esztendő alatt negyvenezer kötet­tel gyarapodtak a népkönyvtá­rak, átlag négyszáz új kötet jut egy-egy könyvtárra. Rendkívül érdekes összehason­lításra ad alkalmat a múlthoz viszonyítva ez az alig kéteszten- dős fejlődés. A felszabadulás előtt megyénkben csupán néhány falusi könyvtár működött, az ol­vasókörök könyvtárai, meglehe­tősen kis könyvállománnyal, amelynek irodalmi értéke is erő­sen vitatható volt. A felszabadu­lás előtt működött valamennyi községi könyvtár összes könyv­állománya nem volt annyi, mini amennyivel most egy év alatt gyarapodtak és gyarapodnak nép könyvtáraink. A tanácsi kezelésbe adás jó eredményeket hozott s magá­ban hordozza a további fejlődés lehetőségeit is, amihez az szük­séges, hogy a községi tanácsok ezután is szívügyüknek tekint­sék a népkönyvtár fejlesztését, könyvállományának gyarapítá­sát. KST-„ zárszámadás" a Paksi Konzervgyárban Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tár, röviden csak KST a neve — aki még nem tudná — annak az intézménynek, amely az idén 5 éves jubileumát ülte a Paksi Konzervgyár dolgozói körében. A jubileum nem sokban tért el a szokásos évzáró közgyűlésektől, csak a számok változtak, mert a számok évről évre nőnek. Miről van itt szó? A Paksi Konzervgyár dolgozói között sok a takarékos ember, s nagy részük úgy találja, hogy takarékoskodni leginkább érde­mes a KST-ben. Aki arra köte­lezi magát, hogy minden hónap­ban (a fizetéskor) befizet mond­juk 100 forintot, az az év végén 5 százalék kamattal együtt egy összegben kapja vissza a pénzét, így nem kell az OTP-hez be­menni, ott időt tölteni. Az első esztendőben, 1955-ben 52 taggal indult a KST, a havi átlagbetét 18 forint, s az egész évi betétösszeg körülbelül 18 000 forint volt. 1959-ben már 156 tag 186 000 forintot helyezett ta­karékba és 120-an vettek fel év­közben kölcsönt, 120 000 forint összegben. Az idén 190 tagra fejlődött fel a létszám. 303 00Ű forintot fizettek be a tagok, tehát a fejenkénti megtakarítás is alaposan megnőtt. A KST 206 esetben adott kölcsönt, összesen 212 000 forint összegben. Az évzáró közgyűlés és betét­kifizetés alkalmából a KST ve­zetősége nevében Agócs Ferenc ellenőr üdvözölte az összegyűlt tagságot (A 190 tagból körülbelül 150-en jelentek meg). Ismertette az elmúlt évek eredményeit és kérte a tagokat, hogy az üzem­ben munkatársaik között ter­jesszék a kölcsönös segítés gon­dolatát és minél több új tagot szervezzenek be. Minél többen vesznek részt ebben a kollektiv takarékosságban, annál több rá­szoruló részesülhet kölcsönben. Most lezárult a »Kölcsönös segítés« egy éve. Valamivel ha­marabb zárult, mint a naptári év, azért, hogy a tagok karácsony és újév előtt élvezhessék taka­rékosságuk gyümölcsét. Aki iátta a közgyűlésről távozó dolgozók seregét, kérdés nélkül is látta az arcukon: érdemes volt taka­rékoskodni. P. L. Jól sikerült „Eférdezz—-feSefiek“-est volt Tengellcen a takarékossági napok keretében A takarékossági napok kereté­ben Tengelic termelőszövetkezeti községben jól sikerült „kérdezz- felelek”-est volt november 24-én, amelyet a nőtanács rendezett. Az est keretében Bolvári Józsefné országgyűlési képviselő előadást tartott az időszerű politikai kér­désekről, ezután Szigetvári Ernő, az OTP Tolna megyei fiókjának szakelőadója a takarékosság je­lentőségéről beszélt. Ismertette a helyi termelőszövetkezet eredmé­nyeit is. A tengeliciek közel 2 millió forintot tettek takarékba, hogy ezáltal könnyebben megva­lósíthassák nagyobb célkitűzései­ket. A község közel áll az „Ahány ház, annyi betétkönyv” cím el­nyeréséhez, mivel 773 lakóház van és 550-en tettek pénzt a ta­karékba. A község asszonyai el­határozták, hogy agitációs mun­kát fejtenek ki a takarékosság érdekében, hogy ezáltal Tenge­lic elnyerhesse a „Takarékos köz­ség” címet. Ezután került sor a kérdezz- felelek-estre. A nyertesek az OTP-től értékes jutalmat kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents