Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Kedd TO'MA HEG /ÍCMŰdt%& A MAGYAR SZOCIALISTA M U N K AS P A R T 'TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI ■TAKÁCS LAPJA I960. november 29. X. évfolyam 281. szám * ARA: 50 FILLÉR J Köszöntjük a KISZ megyei küldöttértekezletét Ma délelőtt tíz órakor több mint 200 lány és fiú kezdi meg tanácskozását a szekszárdi mű­velődési házban. A fiatalok ma­gukkal hozzák a gyárak, a fal­vak és az iskolák tapasztalatait, az alapszervezeti és járási kül­döttválasztások élményeit, ta­nácskoznak az eddig megtett út eredményeiről és fogyatékosságai­ról, s megbeszélik a jövő felada­tait. A küldöttek nemcsak a csak­nem tízezer főből álló KISZ-tag- ságot képviselik, hanem az egész megye ifjúságát. Azokat is, akik majd ezután lesznek KISZ-tagok, akik nem kérték még ugyan fel­vételüket, de bármikor hajlan­dók a kiszistákkal egy sorban küzdeni szocialista hazánk felvi­rágoztatásának ügyéért. A vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken, ahol a KISZ-en kívüli fiatalok közül is sokan je­len voltak, 1416 fiatal szólalt fel és mondotta el véleményét az if­júsági élettel, az ifjúkommunis­ta mozgalom munkájával kap­csolatban. Megyénk ifjúsága hatalmas fejlődésen ment keresztül a KISZ zászlóbontása óta. Akik néhányan a leghűségesebbek, a legrendít­hetetlenebbek közül három évvel ezelőtt nekikezdtek a szervező munkának, most jóleső érzéssel nézhetnek vissza a megtett útra. Ezrek és tízezrek állnak egy em­berként a hátuk mögött. A zűr­zavart, szervezettség, a ködös lá­tásmódot eszmei tisztánlátás, a letargikus csüggedtséget lelkese­dés és munkavágy váltotta fel. A „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” nagyszerű jelszavát az ifjúkommunisták az egyhangú­nak tűnő hétköznapok körülmé­nyei között töltik meg tartalom­mal. Üzemeink 77 ifjúsági bri­gádja közül hét brigád már el­nyerte a Szocialista brigád meg­tisztelő címet. A rendkívül ked­vezőtlen őszi időjárással dacolva 288 ifjú traktoros nevezett be a KISZ által életre keltett ver­senybe! Megyénk területén az elmúlt évek során 8 000 000 fo­rintot takarítottak meg a fiata­lok és ebben az évben november 1-ig 140 000 társadalmi munka­órát végeztek. Az egyik építész barátom, amikor a számot elő­ször hallotta, gyors számítást végzett, s kiderült, hogy a nyolc­millió forintból, amit megyénk fiataljai megtakarítottak, 200 összkomfortos lakást lehetne épí­teni. A fásítási akció során orszá­gos viszonylatban is kiemelkedő eredményt értek el KlSZ-szer- vezeteink. A kiszista fiatalok 1 623 254 facsemetét ültettek el megyénkben. Számok százait sorakoztathat­nánk egymás mellé! A számok tettekről és lelkesedésről beszél­nek, hűen bizonyítják, hogy a fiatalok magukénak érzik az or­szágot, a megyét és a falut, ahol laknak. A KISZ-taggyűlések 1416 fel­szólalójának nagy része bátran bírálta az élet különböző terüle­tein lévő hiányosságokat, ame­lyek fékezik a szocializmus építé­sének ütemét. A régi és az új, a maradi és a haladó közötti harcból derekasan kivették ré­szüket a KISZ-szerv.ezetek. Űt- törő munkát végeznek az új szo­kások meghonosítása terén. Eb­ben az évben harminc templom nélküli KISZ-esküvőt tartottak. A névadó ünnepélyek is kezde­nek általános szokássá válni. A KISZ harcol a nemzetiségi ellen­tétek megszüntetése érdekében. Hőgyészen például, ahol a né­metajkú szülők nem akarták lá­nyukat egy teveli székely fiúhoz adni, a fiatalok, mivel a meg­felelő kort elérték, szülői bele­egyezés nélkül tartották meg az esküvőt, A megyei tanácskozásnak fon­tos feladata, hogy az eredmények felmérése mellett feltárja az if­júsági munka még nagyobb mé­retű kibontakozásának lehetősé­geit. Bátor bírálatra, építő javasla­tokra, a lelkesedés fokozására van szükség! Az előttünk álló feladatrác megoldása, a szocializ­mus alapjainak lerakása, a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tek felvirágoztatása, az ötéves terv sikeres végrehajtása, a szo­cializmusért küzdeni és dolgozni tudó embereket kíván. Szép és magasztos hivatás a szocializ­mus ügyét szolgálni! Szép és fel­emelő érzés az élvonalban lévők­kel, a legáldozatkészebbekkel, a legjobban lelkesedőkkel egy vo­nalban haladni. Az ifjúkommu­nistáknak, s az egész megye if­júságának sok sikert kíván a munkában és tanulásban egy­aránt megyénk lakossága, Magyar—német baráti találkozó volt Szekszárdon A Hazafias Népfront Szekszárd városi bizottsága szombaton dél­után magyar—német baráti ta­lálkozót rendezett a Szekszárdi Állami Gazdaság baktai szőlé­szetében. A híres szőlészetben igen sok, mintegy 50—60 német­ajkú munkás dolgozik. Ezek nagy része már a gazdaság, il­letve a szőlészet megalakulásától kezdve itt dolgozik, tehát jelentős szerepük van a híres borokat termő állami szőlészet fejlődésé­hen, eredményeik elérésében. A találkozó alkalmából rende­zett gyűlésen Pataki László, a baktai szőlészet üzemegységveze­tője üdvözölte a megjelenteket. Ezután került sor az ünnepi be­szédre, melyet német és magyar nyelven Hambuch Géza, a Ma­gyarországi Németek Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a Neue Zeitung munkatársa tar­tott. A Hazafias Népfront nevé­ben Hajdú István, városi nép­front-titkár szólalt fel. Nagy tetszéssel fogadták a Kretzer—Moser duo műsorszá­mait. Kretzer József és Moser Ferencné nagymányoki népmű­vészek jellegzetes, a németség hagyományait tükröző énekszá­mokkal léptek fel. A találkozó résztvevőit a gazdaság megven­dégelte a híres Bakta-hegy ter­méséből. Kiváló eredmények születtek a hibridkukorica-termelési, kukoricater­melési és silózási verseny során megyénk állami gazdaságaiban Rekordtermés takarmányrépából Zombán A zombai Parasztbecsület Ter­melőszövetkezet idei cukorrépa- termése példa nélkül áll a kör­nyéken. A szövetkezeti gazdák 20 holdon termelték e takar­mánynövényt s összesen mintegy 80 vagonra valót takarítanak be. Ezzel kapcsolatban Pálfi István, az elnök meg is jegyezte: »Annyi a takarmányrépa, hogy lassan nem tudjuk hova tenni«. Átlag­ban 400 mázsa termést takarítot­tak be minden holdról. De volt egy 10 holdas parcella, ahol 570 mázsa volt a holdankénti átlag. Igaz, az időjárás is jó volt, de szerepet játszott a jó agrotechni­ka és a műtrágya is. Zombán re­kordnak számít a holdankénti 400 mázsa cukorrépatermés, sőt kör­nyékén is. A Tolna megyei Állami Gazda­ságok Igazgatósága, a MEDOSZ megyebizottsága és a KISZ me­gyebizottsága a papokban érté­kelte az 1960. évi ifjúsági terme­lési versenyeket. Az állami gazdaságok hibrid- kukoricavetőmag-termelő munka­csapatainak versenyében kilenc munkacsapat vett részt, 121 fővel, 355 hold területen. A legjobb eredményt a For- nádi Állami Gazdaság Kovács Vendel munkacsapata érte el. A 14 főből álló munkacsapat 30 hold területen, májusi mor- zsoltra átszámítva 31,92 má­zsás holdankénti átlagtermést ért el. Második helyen áll a Gerjeni Állami Gazdaság, a harmadik pedig a Fornádi Állami Gazdaság munkacsapata. Az állami gazdaságok kukorica- termelő munkacsapatainak verse­nyébe 33 munkacsapat nevezett be, 382 fővel, 1371 hold területen. A legjobb eredményt a Juhé- pusztai Állami Gazdaság Beke Ferencné munkacsapata érte el. A 11 főből álló mun­kacsapat 21 holdon, holdan­ként májusi morzsoltra át­számítva 30,10 mázsás átlag­termést ért el. Az állami gazdaságok ifjúsági silózó brigádjai versenyének ér­tékelése eredményeként a legjobb eredményt a Szek­szárdi Állami Gazdaság Csányi András silózó bri­gádja érte el. A nyolctagú brigád a tervezett 6764 mázsa siló helyett 18158 mázsa silót készített. Kétezer ismeretterjesztő előadást rendeznek a tél folyamán megyénkben fisszegyöjtik és a tsz-ek rendelkezésére bocsátják megyénk állami gazdaságainak legjobb termelési eljárásait Megyénk állami gazdaságainak többsége tavaly ünnepelte fenn­állásának 10. évfordulóját. Az egy évtized alatt az állami gaz­daságokban sok új, eddig isme­retlen termelési eljárást dolgoz­tak ki, s alkalmaztak sikerrel. A termelés emelését célzó új agro- és zootechnikai eljárásokat az ál­lami gazdaságok szakemberei most papírra vetik és a termelő- szövetkezetek rendelkezésére bo­csátják. Vagyis az állami gaz­daságok megyei igazgatósága és a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztálya szerkesztésében brosúra készül a Tolna megyei állami gazdaságok új termelési eljárásairól. A brosúra a közel­jövőben jelenik meg, amelyből ezen a télen az ezüstkalászos gazdatanfolyamokon már tanul­hatnak a termelőszövetkezetek tagjai és szakemberei. A harmadik munkásklub késsült el a Julié-pusstai Állami Gazdaságban Megyénk egyik legnagyobb ál­lami gazdasága, a Juhé-pusztai, nagyki terjedésű területen fekszik. Üzemegységeinek többsége távol van a falvaktól, az itteni dolgo­zóknak nincs módjukban, hogy bekapcsolódjanak a falu kulturá­lis életébe. De szórakozásukról az állami gazdaság vezetősége és szakszervezete gondoskodik. A nagyobb üzemegységekben már vannak munkásklubok, ahol tele­vízió, rádió, folyóiratok és külön­böző társasjátékok állnak a dol­gozók rendelkezésére. A gazdaság harmadik munkás­klubja a Zombától 5 kilométerre lévő Nagytormáson készült el, amelyet ezen a héten adnak át a tanyai dolgozóknak. A munkás­klubokban, különösen télen élénk az élet. Az idén például összesen 20 társadalomtudományi előadást tartanak a klubokban, ismert megyei és budapesti tanárok, orvosok és tudósok. Uj öltözőt és fürdőt kaptak a tolnai pamutszö­vőgyár dolgozói. Képünk műszak- váltás előtt ké­szült az öltöző­ben, ahol külön »ruhatár« van a kabátok részére, zárható szekré­nyek a felsőru­háknak, fiókok az apróbb hol­minak. Máris számottevő érdeklődés tapasztalható a megye községei« ben rendezett és ezután sorra ke­rülő ismeretterjesztő előadások iránt. Az ismeretterjesztés téli időszakát alapos szervező és elő­készítő munka előzte meg. A kü­lönböző állami és társadalmi szervek egyeztették programju­kat és ez az ismeretterjesztő munka színvonalának emelkedé­sét eredményezte. A program változatos. Nagy figyelmet for­dítanak a községekben a mező- gazdasági jellegű előadásokra, de helyet kapnak a tudomány leg­újabb állását ismertető előadá­sok, az atomenergiáról, stb. szóló ismertetések. Kül- és belpolitikai vonatkozású előadásokat is hall­hatnak a községek lakói. Fokoz­za az érdeklődést az is, hogy számos előadást ismeretterjesztő szakfilmek vetítésével, kísérletek bemutatásával, diafiimvetítéssel kötnek össze és tesznek színe­sebbé, könnyebben érthetővé. A Tolna megyei községek mintegy kétezer ismeretterjesztő előadást terveztek a téli idő­szakra.

Next

/
Thumbnails
Contents