Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-29 / 281. szám

TOLNA MFGVFT NÉPÜJSÁG 1960. november 29. 9 Halaszthatatlanul Téget kell Tetni a fegyverkezési versenynek Hruscsov üdvözölte a pugwashi nemzetközi tudósértekezletet Moszkva (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, szovjet miniszterelnök üdvözletét intézett a pugwashi nemzetközi tudósértekezlet részt­vevőihez. Az értekezleten részt vevő tudósok a leszerelés és a biztonság kérdéseit tanulmányoz­zák. Az üzenet hangsúlyozza: — értekezletük előtt fontos kérdések állnak, amelyek az egész emberiséget érdeklik. Ezek a leszerelés és a nemzetközi biz­tonság kérdései. Sikeres megol­dásuktól függ a világ jövője. Hruscsov ezután rámutat üze­netében: a szovjet állam fenn­állásának első napjától kezdve harcol a békéért, a leszerelésért. vetni a jelenlegi fegyverke­zési versenynek és meg kell valósítani az általános és tel­jes leszerelést. Legyen szabad kifejeznem megggyőződésemet arról, hogy bár a pugwashi értekezlet részt­vevői különböző országokból ér­keztek és különböző politikai né­zeteket vallanak, ebben a kér­désben egyértelműen foglalnak állást, mert nem valamely or­szág, vagy országcsoport, sem valamilyen társadalmi rendszer, vagy ideológia érdekei, hanem az egész emberiség létfontos­ságú érdekei kívánják meg a nemzetközileg szigorúan el­lenőrzött általános és teljes leszerelés haladéktalan meg­valósítását. Remélem, hogy értekezletük munkája fontos hozzájárulás lesz e nagy ügyhöz. — Sikeres, eredményes mun­kát kívánok az értekezlet minden résztvevőjének. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke A leszerelés általános problémáiról tárgyaltak a moszkvai nemzetközi tudósértekezlet Mi készek vagyunk akár most megkezdeni a teljes és általános leszerelést, ha erre készek a nyugati hatalmak is, — írja a szovjet államfő üzene­tében, majd így folytatja: — Különösen örvendetes az a tény, hogy a leszereléssel foglal­koznak korunk legnagyobb tudó­sai, akiknek szavára e csodálatos tudományos felfedezések korá­ban hallgatnak az egész világon. A pugwashi értekezletre össze­gyűlt tudósok hallassák a maguk tekintélyes véleményét arról, hogy halaszthatatlanul véget kell első napján Moszkva (TASZSZ): Vasárnap Moszkvában megnyílt a 6. pug- vashi nemzetközi tudósértekezlét. Topcsijev akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia alel- nöke megnyitó szavai után felol­vasta Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnöknek, a résztvevők- höz intézett üdvözlő táviratát. Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke üdvözlő beszédében hang­súlyozta, hogy a korábban meg­tartott pugwashi nemzetközi tu­dósértekezletek jelentősen hozzá­As Európából hasaiért Johnson beszámolt Kennedynek járultak egy esetleges atomhábo­rú megelőzéséhez. A tudósoknak — mondotta Nyeszmejanov - mindent meg kell tenniük azért, hogy a tudomány fejlődése az al­kotást és ne pedig a pusztítást szolgálja. A konferencia határozatot ho­zott, hogy választáviratot küld Nyikita Hruscsov szovjet kor­mányfőnek. Ezután megkezdődött az első napirendi. pontnak, a „leszerelés általános problémáinak'’ a vitá­ja. Topcsijev akadémikus tartott beszámolót „a leszerelés a jelen­kor legégetőbb problémája” cím­mel, majd az amerikai Doty pro­fesszor ismertette, miként módo­sultak a leszerelésről alkotott nézetek az Egyesült Államokban. Miért sürgette Strauss bonni hadügyminiszter az önálló NATO atomütőerőt ? A Reuter és az AP jelentette, hogy Lyndon Johnson, az Egye­sült Államok leendő alelnöke és Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke va­sárnap Európából visszaérkezett Washingtonba. Mint ismeretes, mindketten részt vettek a NATO párizsi parlamenti értekezletén, majd a francia fővárosban de Gaulle elnökkel, Londonban pedig Macmillan miniszterelnökkel tár­gyaltak. Megérkezésükkor meg­elégedéssel nyilatkoztak a NATO parlamenti értekezletének mun­kájáról. Mindketten kétségüket fejezték azonban ki, /hogy a NATO mi­niszteri tanácsának december 16- án Párizsban megnyíló ülésszaka végleges döntést hozhatna az ön­álló NATO atomütőerő létrehozá­sának kérdésében. A Reuter jelentette, hogy az Európából hazatért Johnson- sze­nátor vasárnap este beszámolt Kennedynek európai útjáról. Nyugati hírügynökségek jelen­tik, amerikai közgazdászokból, jogászokból, társadalomtudósok­ból és ipari szakértőkből álló bizottság vasárnap közzétette az Egyesült Államok »nemzeti cél­kitűzéseit« meghatározó jelen­tését. A jelentés külpolitikailag java­solja, hogy az Egyesült Államok »a szabad világ közös védelmé­nek biztosítására erősítse meg szövetségi rendszereit Európában, a Közép-Keleten, Ázsiában és a nyugati féltekén«. Belpolitikailag a jelentés han­goztatja, hogy Amerikának négy százalék alá kell leszorítania a munkanélküliek arányát, meg kell kettőznie a közoktatásra for­dított összegeket és »bármilyen áron« megfelelően kell fegyver­keznie. Ez a »bármilyen ár« adó­emeléshez is vezethet — ismeri be a jelentés. Nixon és Eisenhower tervei A DP A nyugatnémet hírügy­nökség washingtoni tudósítója az amerikai főváros politikai körei­ben szerzett értesülései alapján biztosra veszi, hogy Nixon jelöl­teti magát az 1964. évi elnökvá­lasztásokon és addig is — hogy kedvezőbb kiindulási pontot biz­tosítson magának — igyekszik majd 1962-ben megszerezni Ka­lifornia állam korm 'nyzóságát. Nixon — a DPA értesülései szerint — egyelőre ügyvédi tevé­kenységet szándékozik folytatni. Mint a nyugatnémet tudósító megjegyzi, semmi esetre sem lesz nek »anyagi gondjai«, mert egész biztosan többet keres majd, mint az évi 35.000 dollár alelnöki fizetés. Eisenhower elnök — folytatta a DPA tudósítója — gettysburgi birtokán szintén »gondtalan jövő­nek« néz elébe. Miután az ame­rikai kongresszus néhány évvel ezelőtt évi 25 000 dollár elnöki nyugdíjat szavazott meg, Eisen­hower választhat az elnöki nyug­díj, vagy a csaknem 28 000 dollár összegű nyugdíj között, amely, mint öt csillagos tábornokot meg­illeti. Ezenkívül eddig gyűjtött vagyonának évi kamatai sem le­becsülendők — elérik a 15 000 dollárt. Strauss nyilatkozata Mint az ADN jelentette, Srauss bonni hadügyminiszter a ham­burgi Die Welt hasábjain nyíltan állást foglalt egy úgynevezett NATO Nyugat-Európa létreho­zása mellett, amelyen belül a nyugatnémet militaristák vezető helyzetben lennének. Strauss nemcsak a nyugatnémet militaristák katonai és politikai vezető szerepére törekszik a NATO-n belül, hanem az is a célja, hogy a szocialista országok és a nyugat kereskedelmi kap­csolatait Bonn szájíze szerint szabályozzák. Ennek — a minisz­ter szavai szerint — az lenne a rendeltetése, hogy »adott esetben gazdaságpolitikai korlátozásokat alkalmazhassanak szankciókként. Spaak nagyobb hatal­mat követel a NATO-nak New York (MTI): A New York Times vasárnapi száma hosszabb cikkben tájékoztat arról, hogy Spaak NATO-főtitkár nagyobb politikai hatalmat követel a NA- TO-nak a nukleáris fegyverek felhasználásában. Spaak ugyanis azt vallja, hogy ily módon meg­erősödnék a NATO-országok egy­sége és katonai hatalma. Ezért a főtitkár hatékonyan támogatta Norstad tábornoknak azt a ter­vét, hogy a NATO tagállamainak ellenőrzésével közös atomfegyver­készletet teremtsenek. A fegyve­rek felhasználásáról a jövőben nem az Egyesi5". Államok, hanem maga a NATO döntene. Az albán párt- és kormányküldöttség átutazott hazánkon Enver Hodzsának, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága első titkárának és Mehmed She- hunak, a minisztertanács elnöké­nek, az Albán Munkapárt poli­tikai bizottsága tagjának vezetése alatt álló albán párt- és kor­mányküldöttség, amely Moszkvá­ban részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségeken, útban az Albán Népköztársaság felé, november 27-én, vasárnap átutazott Ma­gyarországon. A küldöttség tiszteletére Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke vacsorát adott Több mint 50 millió szovjet munkás és alkalmazott dolgozik már rövidített munkaidőben Moszkva: (MTI) Az MTI moszkvai tudósítója jelenti: A Szovjetunióban az idén be­fejezik az áttérést a rövidített — napi hat és hétórás — munka­időre. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsában kijelentet­ték, hogy az erre vonatkozó párt­ós kormányhatározatot vala­mennyi iparágban gyors ütemben valósítják meg. November 1-ig már mintegy 50 millió munkás és alkalmazott tért át az új, rö­vidített munkaidőre. Teljesen befejeződött az új rendszer beve­zetése a szénbányászatban, az ércbányászatban, az olajbányá­szatban, a kohászatban, a vegy­iparban, a szerszámgépgyártás­ban, a textiliparban és sok más iparágban. Közvetlen befejezés előtt áll az új munkaidő beve­zetése a többi iparágban is. A munkaidő megrövidítését mindenütt gondosan előkészítet­ték, úgyhogy a termelés ne csök­kenjen, növekedjék a munka ter­melékenysége, s ne változzék kedvezőtlenül a dolgozók kerese­te. Ebből a célból valamennyi ipari üzemben nagyszabású fel­mérést hajtottak végre a terme­lés tartalékainak feltárására, a munkafolyamatok jobb megszcr vezésére. Tizenhat éve aduit fel Albán j Tizenhat évvel ezelőtt, 1944. november 29-én történelmi je­lentőségű siker koronázta azt a csaknem négy évig tartó nem­zeti felszabadító háborút, ame­lyet az albán nép pártjának vezetésével vívott. Több mint 70 000 partizán harcolt hazájá­nak szabadságáért és függet­lenségéért és ugyanakkor meg­vívta népi forradalmát is, amely lehetővé tette, hogy a felszabadulással együtt az al­bán nép kezébe vehesse az ál­lamhatalmat és saját sorsának irányítását. Tizenhat esztendő rövid idő egy ország történetében. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt az albán nép gyökeresen megváltoztatta hazájának egész arculatát, felszámolta a múlt minden gyászos örökségét. Ti­zenhat évvel ezelőtt Albánia Európa legelmaradottabb or­szága volt, ma viszont agrár­ipari ország, amelynek ipara 15 nap alatt termel ugyanany- nyit, mint amennyi 1938-ban az albán ipar egész termelése volt. A mezőgazdaságban is uralkodóvá vált a szocialista szektor: a termelőszövetkeze­tek a vetésterületnek mintegy 85 százalékán gazdálkodnak. Az egykor csaknem egymillió írástudatlan hazájában ma a különböző iskolákban 300 000 tanuló van, azaz minden ötö­dik albán valamilyen iskolá­ban tanul. Egyetem és főisko­lák működnek abban az or­szágban, ahol 1938-ban az el- basani tanítóképző jelentette a legmagasabb fokú oktatási in­tézményt. Az idei év újabb nagy ese­ményt hoz az albán nép életé­ben. December folyamán ösz- szeül az Albán Munkapárt IV. kongresszusa, hogy megvitassa és jóváhagyja a harmadik öt­éves terv (1961—1965) irány­elvtervezetét. Ebben az öt­éves tervben Albánia fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá válik, amelynek ipari termelése 51 százalékkal, mezőgazdasági termelése fjedig 64 százalékkal emelkedik a je­lenlegihez képest. Az iskolai tanulók száma 300 000-ről 400 000-re emelkedik, ezen be­lül a középiskolai tanulók és az egyetemi hallgatók száma megkétszereződik. A munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a parasztság jöve­delme pedig 35 százalékkal emelkedik. E nagyszerű célok megvaló­sítása érdekében a tervidőszak­ban 70,5 milliárd leket ruház­nak be, amelynek 81,8 százalé­kát a különböző termelési ágak fejlesztésére fordítják. — Csupán építkezésekre 37,1 mil­liárd leket fordítanak, 59 szá­zalékkal többet, mint a máso­dik ötéves tervben. Ebből az összegből több mint 400 terv- alkotást építenek és ugyan­akkor 1 350 000 négyzetméter lakóterületet építenek be, azaz 69 százalékkal többet, mint a második ötéves tervben. Az összehasonlítás kedvéért érde­mes megemlíteni, hogy a má­sodik ötéves tervben (1956— 1960) több mint 250 tervalko­tást helyezek üzembe és 12 000 lakást építettek. A harmadik ötéves tervben befejezik a Mati folyó második vízierőművének és a Bistrica folyó első vízierőművének épít­kezését. Kruja körzetben vegy­ipari-kohászati kombinát épül, amely kénsavat, szódát és fer- rokrómot fog gyártani. Fier- ben műtrágyagyárat, Durres- ban pedig traktor cserealkat- részeket gyártó üzemet építe­nek. jelentősen kibővítik az or­szág két meglévő olajfinomító kombinátját. Épül egy nagy cementgyár, két krómércdúsító gyár, befejeződik a tiranai élel­miszeripari kombinát építkezé­se. A mezőgazdaságban befeje­zik valamennyi albán sikság talajjavítási és mocsárlecsapo- lási munkálatait, további 14 százalékkal növelve az ország vetésterületét. Két nagy mes­terséges víztárolót helyeznek üzembe, három további jelen­tős öntözőművet építenek. Fel­épül a 34 kilométeres Tirana— Mi lot vasútvonal. Még sokáig lehetne folytatni ezt a felsoro­lást, hiszen a harmadik ötéves tervben több, mint 400 jelentős tervalkotás készül el. Ragyogó sikerekkel készül az albán nép felszabadulási ün­nepére és pártjának IV. kong­resszusára. Ez a sikerekben gazdag mérleg arra lelkesíti, hogy pártjának vezetésével és barátainak segítségével még gyorsabb léptekkel haladjon előre a szocializmus útján. Kekkonen finn miniszterelnök beszéde a Paasikivi Társaság gyűlésén Helsinki: (TASZSZ) Vasárnap Helsinkiben a Paasikivi Társaság kezdeményezésére nagygyűlés volt annak megünneplésére, hogy kilencven esztendővel ezelőtt szü­letett J. K. Paasikivi, aki lerak­ta Finnország és a Szovjetunió népei barátságának alapjait. U. K. Kekkonen elnök a gyű­lésen beszédet mondott, amelyet közvetített a finn rádió. J. K. Paasikivi volt elnök tevékenysé­gét méltatta, majd foglalkozott a Szovjetunióban tett legutóbbi lá­togatásának eredményével. — A moszkvai tárgyalásokon különös figyelmet szenteltünk a leszere­lésnek — mondotta. A tárgyaló felek kifejezték reményüket, hogy e kérdésben hamarosan si­kerül igazi haladást elérni. Kekkonen elnök ezután arról beszélt, hogy rendkívül nagy je­lentősége van a Saimaa-csator- nára vonatkozó szovjet—finn megállapodásnak. Kelet-Finnor- szág fejlődése szempontjából va­lóban döntő lesz e csatorna sze­repe. Megemlékezett ezután az elnök a finn—szovjet kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggő tár­gyalások jelentőségéről is. Való­sággal rekordidő alatt dolgozták ki az 1961. évre szóló kereske­delmi egyezményt, amely előirá­nyozza Finnország árucserefor­galmának újabb növelését. Különös figyelmet érdemelnek azok a tárgyalások — jelentette ki U. K. Kekkonen, — amelyek Finnország és a Szovjétunió ke­reskedelmi kapcsolatainak rende­zésére vonatkoztak, arra az eset­re, ha Finnország csatlakozik az európai szabadkereskedelmi tár­suláshoz. Befejezésül Kekkonen elnök hangsúlyozta, hogy a finn—szov­jet kapcsolatok a jövőben is a barátság és a bizalom jegyében fognak fejlődni, a J. K. Paasikivi által lerakott alapokon. A kambodzsai államfő Prágában Prága (MTI): Sihanuk kam­bodzsai herceg vasárnap Prágá­ban fogadást adott Antonin No­votny tiszteletére. A kambodzsai államfő pohárköszöntőjében hang súlyozta: a békés együttélés az egyetlen út a világ számára, ha el akarja kerülni a pusztulást Novotny köztársasági elnök vá­laszában kiemelte, Csehszlovákia nagyra értékeli Kambodzsa aktív semlegességi politikáját és azt az igazságos törekvést, hogy határai sérthetetlenségét biztosítsál __

Next

/
Thumbnails
Contents