Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

6?f3 VJLNÁ MF >7 U.3.: VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! r ''$£X&tßS\ r/íCHUÍd4tA _^agyar .SZOCIALISTA M'UNKÁSPÁí-.’T tolna' megvet BIZOTTSÁGA ÉS A míGYEÚTaNÁCS -LAPTA Vasárnap 1960. november 27. X. évfolyam 280. szám ARA: 70 FILLÉR J A gyár építői voltak, most a gyár munkásai Múlt év őszén készült el megyénk nagyszerű mezőgazdasági üzeme: a Dalmandi Hibridüzem. Sok olyan munkás dolgozik most itt, ala építőként kezdte a munkát és a felépült gyárban találta meg él hivatását. Török Mária a gyár legfelső emeletén, a vá­logat)) szalag mellett dolgozik. Itt válogatják azokat a kukoricacsöve­ket, amelyek nem felel­nek meg a kívánt szab­ványoknak. Négy-nyolc munkásnő válogat itt — köztük Török Mária — kezükön már sok száz vagon kukorica ment ke­resztül. Török Mária ki­váló hibrid-szakértő, azonnal észreveszi, ha egy, nem teljesen érett, nem fajtaazonos, vagy nem megfelelő alakú cső keveredik a hibrid- kukorica közé. A fiatal Török Mária a gyár törzsgárdájához tartozik, szaktudása ki­váló, s reméli, hogy még sok évet tölt el ebben a szép, érdekes üzemben. A tizenhat éves Pan­dúr Mária vízhordó volt az üzem építésénél. A válogató-szalagon kezdte 6 is a munkát, majd „ki­emelték”, s a laborató­riumba helyezték tanu­lónak. Most szorgalma­san dolgozik és tanul a laboratóriumban, mert laboráns akar lenni. Képünk az ábrázolja, amint az egyik termosz­tát előtt áll, és vizsgálja a vetőmagkukorica csira képességét, a csírák fej­lődését. , Pandúr Máriának az a terve, hogy véglegesen itt marad a hibrid­üzemben. Szereti az üzemet és a laboráns szakma elsajátítása után technikumba iratkozik, hogy teljes szakképzett­séggel végezhesse hasz­nos munkáját. 4200 hold zöldséget és 3650 hold étkezési burgonyát termelnek jövőre megyénk termelőszövetkezetei Kötik a MÉK-kel a jövő évi termelési és értékesítési Napról napra növekszik me­gyénkben az a terület, amelyet termelőszövetkezeteink zöldség és étkezési burgonya termelésére kötnek le szerződéssel a Tolna megyei MÉK-kel. Megyénk ter­melőszövetkezetei a tervek sze­rint 4200 hold zöldséget és 3650 hold étkezési burgonyát termel­nek és értékesítenek szerződésre az 1981-es évben. Eddig már 2415 hold zöldség és 3240 hold étkezési burgonya termelésére kötötték meg a szer­ződést. Zöldségtermelési szerző­dések kötésével élen jár a paksi járás, ahol 979 hold zöldségre már meg is kötötték a szerződést, szerződéseket majdnem 15 százalékkal többre a tervezettnél. Lassan megy a szerződések kötése a dombóvári és a tamási járásban. A dombó­vári járásban a tervezett terület­nek alig 28, a tamási járásban pedig csak 33 százalékára kötöt­ték meg eddig a szerződést. Jobban megy az étkezési bur­gonyára való szerződéskötés. Eb­ből már két járásunk teljesítette túl a tervét. A bonyhádi járás­ban több mint 29, a gyönki já­rásban majdnem 22 százalékkal nagyobb burgonyaterületre kötöt­tek szerződést, mint amennyi a tervben szerepel. A szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciójáról tárgyalt a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport szombaton Székszárdán tartott ülést, amelyen a szekszárdi tör­ténelmi borvidék rekonstrukció­jának kérdését tárgyalta meg. Az ülésen részt vett Prantner Jó­zsef, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára, Bognár Jó­zsef egyetemi tanár, számos sző­lészeti szakember, termelőszö­vetkezeti tag és egyéni gazda. A képviselőket Székely János, a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója tájékoztatta a gazda­ság eddig végzett munkájáról, terveiről, a szekszárdi borvidék rekonstrukciójáról. Elmondotta, hogy az elmúlt években 112 hold­ról 500 holdra emelkedett a sző­lőterület, s beszélt a most épülő szőlőkombinát jelentőségéről, amely körülbelül ezer embert foglalkoztat majd. Az erózió el­leni védelemmel kapcsolatban be­szélt azokról a kísérletekről, amelyeket az állami gazdaság ed­dig végzett, majd elmondotta, hogy az állami gazdaság szőlő- területét 1965-ig 1700 holdra nö­velik, amelyből 400 hold lesz a csemegeszőlő. Végül hangoztatta, hogy a szekszárdi történelmi bor­vidék rekonstrukciójának ' meg­valósításába be kell vonni a ter­melőszövetkezeteket is. Prantner József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára felszólalásában hangsúlyozta, a rekonstrukció során figyelembe kell venni, hogy a szekszárdi borvidéket kistermelők alakítot­ták ki. A rekonstrukció feltétele a nagyüzemi gazdálkodásra va­ló áttérés, ezt azonban az adott körülmények között fokozatosan kell megvalósíta­ni: nemcsak a földet kell nézni, hanem az embert is, aki a földet megműveli. Éppen ezért a rekonstrukció munkáját meg kell beszélni a szekszárdi szőlőtermelőkkel an­nál is inkább, mert szaktudásuk­ra, szorgalmukra a jövőben is szükség lesz. Utalt arra a rekonstrukciós tervre, amit a Szőlészeti Kutató Intézet készített, majd az erózió elleni védekezéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy elsősorban a gyakorlatból kell kiindulni. Bognár József egyetemi tanár nagy elismeréssel szólt arról a munkáról, amit a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság végzett, majd az egységes minőség kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a rekonstrukció munkáiba be kell vonni a szekszárdi kis­termelőket is, végül az erózió elleni védekezés­ről szólva hangsúlyozta, hogy ezt a gépi művelés kiterjesztésével kell megvalósítani. Simon József egyéni gazda ar­ról beszélt, hogy a parasztság mindjobban felismeri a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, s kitért arra, hogy az utóbbi évek­ben a szekszárdi borok minősége j romlott, s ezen csak az egységes minőség kialakításával lehet segí­teni. Beszélt a fiatalság kérdéséről s a fiatalok nevelésével kapcso­latban azokról a feladatokról szólt, amelyek az állami gazda­ságra várnak. Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára azokra a szakemberekre hívta fel a fi­gyelmet, akik jelenleg más szak­mában, idegen munkaterületen dolgoznak, Nagy János, a megye állami gazdaságainak igazgatója pedig azt a nagyarányú telepí­tési munkát ismertette, amit a Szekszárdi Állami Gazdaság az elmúlt években végzett. A kö­vetkező öt esztendő alatt 120 millió forint állami beruházást kap a szekszárdi borvidék, s ez olyan alapot teremt, hogy a szék szárdi bor visszaszerezheti régi hírnevét. Kalmár József, a városi tanács vb. elnöke rámutatott azokra a munkálatokra, amiket a városi tanács a szekszárdi borvidék re­konstrukciójának érdekében vég­zett, majd a fiatalokkal kapcso­latban hangsúlyozta: az iskolai oktatásnál az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mező- gazdasági ismeretek, elsősorban a szőlőművelés elsajátítására. — Ennek különösen nagy jelentősé­ge lesz a most épülő szekszárdi szőlőkombinát munkájában, amelynek törzsgárdáját első­sorban a regi szekszárdi bor­termelők fiaiból kell kialakí­tani. A vita során felmerült kérdé­sekre Székely János, az állami gazdaság igazgatója válaszolt. Az ülés végeztével a képvise­lők még sokáig elbeszélgettek a megjelent szőlészeti szakembe­rekkel és termelőkkel, majd az országgyűlés december 1-én kez­dődő ülésszakával kapcsolatos képviselői feladatokat vitatták meg. (esi Jelentés az üzemekből — egy hónappal az év vége előtt Minden termékből túlteljesítette tervét a Paksi Konzervgyár Az idén főzelék-féleségekből küencven vagonnal készítettek többet a tervezettnél, gyümölcs­befőttből tizennégy vagonnyit tesz ki a túlteljesítés, savanyú­ságból ötvenhárom vagonnal tel­jesítették túl a tervet. Terven felül kapott rendelést a gyár tíz vagon, a Szovjetunió részére készítendő, különleges töltöttpaprika konzerv, »zakusz- ka« gyártására, amit az idént gyárt először a magyar konzerv­ipar. A tízvagonos rendelést már leszállították, sőt zakuszkából is többet készítettek egy vagonnal, aminek elszállítására rövidesen sor kerül. Megkezdték az elmúlt napok­ban a tízmilliós beruházással épülő új kazánház és trafóház építését, ami a jövő év végére készül el. Decemberben már a „ráadásén“ dol­goznak a Ounafőidvári Kendergyárban Hónapról hónapra túlteljesítet­te az év eleje óta termelési ter­vét a Dunaföldvári Kendergyár. Úgy számítják, hogy ezekben a napokban befejezik az éves ter­vet, így decemberben már az éves terv túlteljesítésén dolgoz­nak a kendergyáriak. Az éves tervhez való »ráadás« mintegy nyolcszáz mázsa — nyolcvanezer zsák készítéséhez elegendő — rostot jelent. A túlteljesítés jelentős részben nem igényelt lobbiét anyagfel­használást, az elsősorban a rost­hozam növelésének eredménye. Az eredményt még értékesebbé teszi az, hogy a terv-túlteljesítést a gyárban a tervezett létszámmal érik el, tehát kizárólag a terme­lékenység terven felüli növelésé­vel. Uj beruházásokkal is gazdago­dott, illetve gazdagodik az idén a gyár. Az augusztusban átadott új bútorlapüzem és kultúrház után az év végéig elkészül a für­dő és öltöző, ahol már a belső szerelési munkákat végzik, ké­szen lesz a lemezraktór is, ja­nuár végéig pedig befejezik az egy hónappal ezelőtt megkezdett rostraktár építkezését is. Már 1961-re készülnek a vasipari vállalatnál A Szekszárdi Vasipari Válla­lat, a megye legjelentősebb vas­ipari üzeme. A vállalat tevékeny­ségére jellemző, hogy a lakosság szolgáltatásainak elvégzése mel­lett jelentős nagyipari jellegű munkát is végez. Számos nagy­üzemnek készít — bedolgozó — alkatrészeket, így közvetve a vállalat export-tevékenységet is kifejt. Az év vége előtt egy hónappal érdeklődtünk, hogy teljesíti ter­vét a vállalat. Megtudtuk, hogy a tizenkétmillió forintos éves ter­vet előreláthatólag tizenöt nap múlva teljesítik. Októberig — a novemberi számadásokkal még nem készültek el — tíz és félmil­lió forint értékű munkát végez­tek. A novemberi előzetes ada­tok mintegy másfélmillió forint értékű munka elvégzését mutat­ják. Decemberben, a hónap első dekádjában körülbelül teljesítik a még hátralévő mintegy ötszáz­ezer forintnyi munkát, s ezzel egy időben befejezik az éves ter­vet. Téliesíiik a szekszárdi építkezéseket A megyeszékhelyen két építő­ipari vállalat jelenleg mintegy száz lakást épít. A lakások több­sége bérház. A tárházak építése az ütemterv szerint folyik. Le­maradás pillanatnyilag egy épít­kezésen sincs. A komlói állami és a szek­szárdi tanácsi építőipari vállalat megkezdte a téli építőmun­ka előkészítését. A legtöbb épít­kezést téliesítik. Ez lehetővé teszi, hogy foglalkcztatni tudják a téli hónapokban is az építő­munkásokat. A tervek szerint négy bérházat téliesítenek. Télen elvégzik a belső szerelő munkákat, és a ta­vasz kezdetére már csak külső munkálatok maradnak, így jelen­tősen rövidíteni tudják az épí­tési időt, előbbre hozzák az át­adások idejét, a tervezetthez vi­szonyítva. A sorházak építésénél* ahol a szekszárdi tanácsi válla­lat működik még az idén befeje­zik a munkát. Bár néhány anyag féleség nem érkezik a terv sze­rint, a folyamatos munka akado­zik, bíznak abban a vállalat ve­zetői, hogy feladatukat el tudják végezni és még az idén átadják az épülő sorházakat. Ez esetben nyolcvan család költözhet új ott­honba az év végén, a jövő év első napjaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents