Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG I960, november 2?. Fontos határozatokat hozott a Béke-Világfanács elnökségének bukaresti ülése Bukarest: (MTI) Bukarestben szombaton nyilvánosságra hozták a Béke-Világtanács elnöksége Bukarestben megtartott kétnapos ülésszakának határozatait. Az ülésről kiadott közlemény hangoztatja: — Az ülésszak mélyrehatóan megvizsgálta a jelenlegi nemzetközi helyzetet és a világ békeerői tevékenységének kibontakozását. Az ülésszak kijelölte akcióit a következő időszakra, főként az általános és teljes lesze: relésért folyó . harccal kapcsolatban. Az elnökség felhívást intézett mindazon mozgalmakhoz és szervezetekhez, amelyek a békéért küzdenek, hangoztatván, mennyire szükséges, hogy ezek a mozgalmak és szervezetek találkozzanak és megtalálják a legjobb eszközöket a közös, hatékony harcra az általános és teljes leszerelésért. Az elnökség megvizsgálta a kongói helyzetet és külön határozatot fogadott el ebben a kérdésben. A határozatot eljuttatja az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és valamennyi kormányhoz. Az összes békeerők mozgósításának előmozdítása céljából az elnökség elhatározta, hogy 1961. márciusának első felében összehívja a Béke-Világtanács ülésszakát. A kongói helyzetről közzétett nyilatkozat hangoztatja: Az ENSZ-közgyűlés súlyosan megsértette a kongói nép szuve- rénitását azzal, hogy az ENSZ- ben elfogadta Kaszavubu elnököt és az erőszakkal hatalomra juttatott illegális kormány tagjaiból alakult küldöttséget. Az Egyesült Nemzetek Szervezete képviselői által elkövetett hibák oda vezettek, hogy Kongó súlyos zavargások színhelye leit, amelyek már eddig is sok ezer kongói halálát okozták, s amelyek veszélybe sodorják a békét. A törvényesen beiktatott kormány, vagyis a Lumumba úr vezette kormány működését, valamint a parlament szabad tevékenységét biztosítani kell. Az ENSZ-haderők ne hajtsák végre többé az imperialisták parancsait. A BYT által 1961-ben megünneplésre ajánlott kulturális évfordulók A Béke-Világtanács elnöksége kétnapos bukaresti ülése, miután megvizsgálta az országos bizottságok javaslatait, elhatározta, hogy a következő kulturális évfordulók megünneplését ajánlja 1961-re: Francis Bacon, angol filozófus és államférfi születésének 400. évfordulója, Tarasz Sevcsen- ko. Ukrajna nemzeti költője halálának 100. évfordulója, Herak- leitos, görög materialista filozófus születésének 2500. évfordulója, Heinrich von Kleist, német drámaíró halálának 150. évfordulója, M. V. Lomonoszov, orosz tudós születésének 250. évfordulója. Fridtjof Nansen, norvég sarkkutató születésének 100. évfordulója. Pák In Ro, koreai költő születésének 400. évfordulója, Domingo Faustino Sarmiento, argentin író születésének 150. évfordulója. Rabindranath Tagore, indiai költő és filozófus születésének 100. évfordulója. Abubaker Ibn Tufail. arab filozófus, orvos, matematikus, író születésének 900. évfordulója.--------------------------------------------------------------j K edden ülést1 larF a megyei tanács vb A szokásos munkarend szerint kedden, november 29-én ülést tart a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Dr. Tuska Pál elv- társ, a végrehajtó bizottság elnöke jelentést tesz a feladatkörben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. A Tolna megyei Főügyészség vezetője tájékoztató jellegű beszámolót terjeszt elő a megye törvényességi helyzetéről. A napirendi pont előadója: dr. Szilcz Ákos elvtárs, a Megyei Főügyészség vezetője. A mezőgazdasági osztály vezetőjének a beszámolóját is megvitatják a megyében működő termelőszövetkezetek helyzetéről, a tsz-ek zárszámadásának előkészítéséről és a következő évi szövetkezeti tervezésekről. A napirendi pont előadója: Szűcs Lajos elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője. Külön napirendi pontként foglalkoznak az 1961. évi tanácsi felújítási hitelek bontásával. A napirendi pont előadója Vancsa Sándor elvtárs, a pénzügyi osztály vezetője. Nigéria támogatja a népi Kína ENSZ-tagságát Lagsos: (MTI) A nigériai parlament kétnapos vita után, pénteken jóváhagyta az ország külpolitikáját. Balewa miniszterelnök felszólalásában állást foglalt a népi Kína ENSZ-tagsága mellett és hangoztatta, azok, akik ellenzik, hogy Kína elfoglalja helyét a világszervezetben, képtelenek megérteni a reális helyzetet. A miniszterelnök síkraszállt amellett, hogy Kongóban helyreállítsák a békét és a törvényes rendet. Balewa végezetül leszögezte, kormánya elszántan harcol a gyarmati igában sínylődő afrikai országok teljes felszabadításáért. 1 franciák komoly veszteségeket szenvedtek Algériában Kairó: (Uj Kína) Az algériai nemzeti felszabadító hadsereg főhadiszállása pénteken kiadott közleménye szerint . a francia hadsereg 160 katonáját megölték, 187 megsebesült a november 14-e és 21-e között eltelt időszakban lefolyt hadműveletekben. Az algériai erők elpusztítottak ezenfelül 26 francia páncélos ágyút, lelőttek hat katonai repülőgépet. Ugyanezen időszak alatt az algériai szabadságharcosok 33 esetben végeztek rajtaütésszerű támadást Algéria különböző falvaiban és városaiban a francia katonaság berendezései ellen. Amerikai szenátor Japánt fenyegeti Peking: (MTI) Az Aszahi Sim- bun közli Mansfield amerikai demokrata párti szenátor levelét. A szenátor levele, — mint az Uj Kína jelenti —; durva beavatkozás Japán belügyeibe. Mansfield ugyanis felszólítja Japánt, hogy továbbra is tartsa fenn a Washingtonnal kötött katonai agresszív szerződést. A jelenlegi helyzet — írja a szenátor — nem engedi meg a japán—amerikai »biztonsági szerződés« felülvizsgálását. Mansfield kénytelen elismerni a japán népnek azt a követelését, hogy az ország semlegessági politikát folytasson, azonban figyelmezteti Japánt, ne merészeljen a semlegesség útjára lépni. Ű'.áznegyven évvel ezelőtt, 1820. november 28-án született a poroszországi Barmen városában Engels Frigyes, a proletariátus egyik legnagyszerűbb tudósa és tanítója, aki Marx Károllyal együtt a tudományos szocializmus megalkotója volt. Engels tőkés családból származik, melyről így ír barátjához, Marxhoz: »Gyalázatos dolog nemcsak megmaradni burzsoának, de ráadásul gyárosnak is, azaz olyan burzsoának, aki aktívan áll szemben a proletariátussal, csak azzal vigasztalódom, hogy a munkásosztály helyzetéről való könyvemen dolgozom«. Engels tudományos írásaiban mint például az »Anti Düring- ben«, stb. és a Marxszal közösen írt »Kommunista Kiáltványban« bizonyítja be a dialektikus és történelmi materializmusnak, mint a társadalomfejlődés objektív törvényei egyetlen kifejezőjének igazát, hogy minden eddigi társadalom története az osz- tályhareok története volt. Az elnyomó és elnyomott folyton ellentétben volt egymással és hogy a társadalom fejlődése nem tűri meg az ellentmondások kibékíté- sét, hanem megköveteli a végső- lúg folytatott harc útján való legyőzésüket. Elemzi a kapitalizmusnak azokat az ellentmondásait, amelyek elkerülhetetlenné teszik pusztulását. Rámutat, hogy a burzsoázia által megteremtett termelőerők túlnőttek a kapitalizmus történelmi keretein. Mindinkább kiéleződik a kapitalizmus »iajivető ellentmondása, a társaENGELS dalmi termelés és a kapitalista kisajátítás közti ellentmondás. Ez nyilvánul meg a proletariátus és a burzsoázia közti kibékíthetetlen osztályharcban, mely végső- soron a proletariátus teljes győzelmével fog végződni. A kapitalizmus alapvető ellentmondásának másik megnyilatkozása — mutat rá Engels — az az ellentmondás, amely a termelésnek az egyes vállalatoknál való szervezettsége és az egész kapitalista társadalom anarchiája között fennáll. Az időről időre megismétlődő túltermelési válságok arról tanúskodnak, hogv a kapitalizmus nem képes megszüntetni ezeket a marcangoló ellentmondásokat. Ezeknek az ellentmondásoknak a csomóját csak a proletárforradalom vághatja ketté. A proletariátus megszerzi az á-lamhatalmat, s társadalmi tulajdonná teszi a termelési eszközöket. A termelés anarchiáját a tervgazdálkodással helyettesíti, így ezek az elemi erők a szövetkezett termelők kezében démoni uralkodókból engedelmes szolgákká változnak. A Nagy Októberi Forradalom gyakorlata Oroszországban, a népi forradalmak gyakorlata azokban az országokban, melyek a szocialista tábort alkotják, szemléletesen igazolja, hogy csupán a társadalomnak szocialista alapokon való gyökeres, forradalmi átalakítása nyitja meg a dőlFRIGYES gozók előtt a szabad, boldog élet útját, csak a szocialista tulajdon megszilárdítása biztosítja az anyagi és szellemi javaknak a nép érdekében történő tervszerű, hatalmas növekedését. S ez a világtörténelmi gyakorlat cáfolja meg a revizionistáknak azt a reakciós tételét, hogy a kapitalizmus békésen belenő a szocializmusba, »a népi kapitalista disz- nóság békésen belenő a szocializmusba« ahogyan Engels mondta, mikor a korabeli revizionistákat leleplezte. A mikor Engels megjósolta a szocializmus elháríthatatlan győzelmét, ezt írta: »csak ettől kezdve fogják az emberek teljes tudatossággal maguk csinálni történelmüket... Ez lesz az emberiség ugrása a szükségszerűség birodalmából a szabadság birodalmába«. Ez a történelmi ugrás, melyet Engels előre látott, már megtörtént a szocialista tábor országaiban, melyeknek népei, marxista—leninista pártjaik vezetésével biztosan haladnak a szocializmus, a kommunizmus építése útján. Engels érdemeit összefoglalva, röviden így határozhatnánk meg: önmegismerésre és öntudatra neveli a munkásosztályt, a szocializmust ábrándozásból tudomány- ryá tette. Utat mutatott és fegyvert adott a proletariátus kezébe, a burzsoázia elleni harc- 1)0z. M. J, Egy hét a külpolitikában Az elmúlt héten ismét A KONGÓI KÉRDÉS került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. A fiatal afrikai köztársaság alig vívta ki függetlenségét, máris az imperialisták cselszövényeinek áldozata lett. Kongó törvényes kormányát mindeddig megakadályozták hatalma gyakorlásában, az ENSZ- csapatok pedig akcióikkal éppen a lázadó Mobutu és imperialista gazdái malmára hajtják a vizet. Az elmúlt héten a kongói események véres fordulatot vettek; az ENSZ-katonáknak harcba kellet szállniok a ghanai nagykövetségre támadó Mobutu-féle zsoldosokkal. Az ENSZ ahelyett, hogy határozott intézkedéseket hozna, mentegeti Mobutut, amire azért volt szükség, mert éppen ezekben a napokban folyt a vita a kongói delegáció mandátumának elismeréséről. A nyugati hatalmaknak érdekük fűződött ahhoz, hogy a törvényes Lumumba-kor- mány helyett a Kaszavubu—Mo- butu-rendszer delegációját ismerjék el a Kongói Köztársaság képviselőjeként. A kongói állapotokat jól jellemezte Nehru miniszterelnök, amikor az elmúlt napokban kijelentette: .,Mobutu hadserege rablóbandává változott, Kongóban jelenleg a törvénytelenség uralkodik.” Az ENSZ mégis a törvénytelenségnek ezt a rendszerét ismerte el, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetében az amerikai szavazógépezetet mini már annyiszor, ezúttal is az imperialisták érdekében használták ! fel. A SZOVJET—FINN TÁRGYALÁSOK ismét bebizonyították, hogy különböző társadalmi berendezésű országok között nemcsak jó viszony. hanem gyümölcsöző együttműködés is lehetséges. Ugyanakkor a tárgyalásokról kiadott közlemény annak is bizonyítéka, hogy a Szovjetunió őszinte barátja és segítője a kis országoknak. A mostani tárgyalások jelentősen hozzájárulnak a finn gazdasági élet fejlesztéséhez. Finnország számára létfontosságú a Szovjetunióval folytatott kereskedelem, ahonnan élelmiszereket, ipari berendezéseket, a mostani megállapodás alapján pedig erdőkémiai üzemet kap. A finn külkereskedelem egyébként is áruforgalmának egyharmadát a Szovjetunióba küldi. Világszerte rendkívül nagy érdeklődés kísérte HRUSCSOV ELVTÄRS NYILATKOZATÁT. amely a Pravdában jelent meg. Hruscsov nyilatkozata az általános és teljes leszereléssel foglalkozott, amely ma a legfontosabb nemzetközi kérdés. Ismeretes az a halogató taktika, amit a nyugati hatalmak kezdettől fogva alkalmaznak a leszerelés ügyében. A nyugati álláspont szerint először az ellenőrzést kellene megvalósítani, a leszerelésre csak azután kerülhetne sor. Ez az álláspont természetesen tarthatatlan. m=rt mindaddig, amíg nincs leszerelés, nincs mit ellenőrizni sem. Hruscsov elvtárs most újból leszögezte, hogy a Szovjetunió kész bármilyen ellenőrzési rendszert elfogadni, ha sikerül létrehozni a megegyezést az általános és teljes leszerelésről. AZ AMERIKAI—NYUGATNÉMET GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK kudarcáról gúnyos hangon, emlékezik meg az Egyesült Államok sajtója. A New York Herald Tribune kommentárjában azt írja, hogy ami Bonnban történt, valósággal vezérfonalul szolgálhat a jövendő amerikai kormánynak arra, hogyan lehet sikertelen tárgyalásokat folytatni egy szövetséges ország kormányával. Mint ismeretes Anderson és Willon azzal a megbízatással járt Bonnban, hogy a nyugatnémet kormánytól évi 6 millió dollár hozzájárulást követeljen az amerikai megszálló csapatok költségeihez. A Nevy York Times szerint Andersent azért illették súlyos bírálattal, mert „rosszul tárgyalt Bonnban”. A Pravda vezércikke a szovjet-finn tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ). A Pravda szombati vezércikke megállapítja, hogy a szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a szovjet—finn tárgyalásokról kiadott közös közleményt. A vezércikk kiemeli a tárgyalófelek egyetértését a leszerelés kérdésének fontosságában, valamint az észak-európai biztonság megszilárdításának szükségességében. A Szovjetuniónak — mutat rá a Pravda — nincsenek Észak- Európában olyan érdekei, amelyek ellentétben állnának az ottani népek érdekeivel. A Szovjetunió fontos feladatának tekinti, hogy megőrizze e térséget a háborús kalandorok merényleteivel szemben. Ismeretes ugyanis, hogy e kalandorok most olyan lépésekhez folyamodnak, amelyekkel fokozni akarják a feszültséget a Balti-tenger térségében. Ily módon a Szovjetuniónak és a skandináv országoknak szükségképpen vannak közös céljaik, hasonlóan Finnország és a Szovjetunió közös céljaihoz. Kekkonen tárgyalásai ismét megmutatták, hogy amikor az országok az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés alapjára építik kapcsolataikat, a jelentkező nehézségek leküzdhetők és a legbonyolultabb kérdések is megoldhatók. Ezen az alapon jött létre megállapodás a legnagyobb kedvezmény elv£ érvényesítésének módjáról arra az esetre, ha Finnország külön kereskedelmi egyezmény alapján csatlakozni szándékozik az úgynevezett „szabadkereskedelmi övezethez”. A Pravda vezércikke végezetül megállapítja, hogy míg az imperialista államok gyakorta diktátumot, sőt nyílt erőszakot alkalmaznak a kis- és gyenge országokkal szemben, addig a Szovjetunió Finnországhoz és minden békeszerető országhoz fűződő kapcsolatai az egyenjogúságon, a kölcsönös megbecsülésen és őszinteségen épülnek fel. Ezeket a vonásokat a világ első szocialista hatalma vezette be az államközi kapcsolatok gyakorlatába is — írja a Pravda. Az Indonéz Kommunista Párt elnökének nyilatkozata Djakarta: (Uj Kína) D. N. Ai- dit, az Indonéz Kommunista Párt elnöke üdvözölte az indonéz pa- raszt-fomtot (BTI) megalakulásának 15. évfordulóján. Aidit rámutatott, hogy a paraszt-frontnak nagy figyelmet kell fordítania a radikális földreform végrehajtására, amely a vidéken végérvényesen megszüntetné a íeudnli-must. E célból a ETI-nek elszánt harcot keli folytatnia a. mezőgazdasági munkások, a szegény-, illetőleg a középparasztság érdekeiért. A mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok döntően érdekeltek a feudalizmus maradványainak kiküszöbölésében és a következő jelszó megvalósításában: »Földet a szántó-vetőknek!« Az indonéz paraszt-frontot (BTI) 1945-ben alapították és ma már négymillió tagot számlái.
