Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

TOLVA MEGYEI VEPÜJSÄG 1960. november 2C, ri> A jövő héten kezdi meg az ENSZ közgyűlése a gyarmati kérdés vitáját New York (MTI). Guinea kül­dötte csütörtökön határozati ja­vaslatot terjesztett az ENSZ gyámsági bizottsága elé. Felszó­lítja az ENSZ-et, akadályozza meg, hogy Dél-Afrika továbbra is ellenőrzést gyakoroljon Dél- nyugat-Afrika felett. A határo­zati javaslat indítványozza to­vábbá, ítéljék el Dél-Afrikát, amiért semmibe vette az ENSZ-közgyűlésnek Délnyugat- Afrikára vonatkozó határozatait. Az ENSZ gazdasági bizottsága csütörtökön megvitatta Lengyel- ország, Bulgária, Csehszlovákia határozati javaslatát. A javaslat indítványozza a regionális gazda­sági bizottságoknak, tanulmá­nyozzák a gazdaságilag elmara­dott országok kereskedelmi felté­telei megjavításának lehetőségét és a vizsgálat eredményét továb­bítsák a gazdasági és szociális tanácshoz. A javaslat mellett 64 küldött, ellene egy sem szavazott. Tizen­három képviselő tartózkodott a szavazástól. Hét afro-ázsiai ország és Ve­nezuela — jelenti az AP — csü­törtökön felkérte az ENSZ költ­ségvetési bizottságát, hogy egy szakértőkből álló ENSZ-bizottság és a főtitkár a jövő évben számol­jon be arról, miképpen lehetne megvalósítani a titkárság tagjai­nak helyesebb földrajzi megosz­lását. Az ENSZ-közgyűlés a jövő hétre halasztotta a gyarmati kér­dés vitáját. A vita során elsőnek a gyarmatok haladéktalan függet­lenné nyilvánításáról szóló nyi­latkozat-tervezetet tárgyalják meg amelyet tudvalevőleg Hruscsov, szovjet kormányfő terjesztett szeptember 23-án a közgyűlés elé. A vita megkezdését eredetileg péntek délelőttre tűzték ki, de csütörtökön váratlanul megmásí­tották a tervet. Megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy ez az újabb döntés Marokkó kezdemé­nyezésére született, hogy a politi­kai bizottság még előzőleg befe­jezhesse a mauritániai kérdés vitáját. A jövő hétre halasztott vita első szónoka előreláthatólag Zorin, szovjet küldött lesz. Kaszavubu vette kezébe az ENSZ kongói „békéltető bizottsága“ sorsának irányítását New York (MTI). Kongó sürgős megoldást kívánó problémájával foglalkozott Dag Hammarskjöld, ENSZ-főtitkár »kongói tanácsadó bizottsága« csütörtökön délután is, de a több mint két óráig tartó tárgyalás után csupán annyi vált ismeretessé, hogy Hammarskjöld tájékoztatta a bizottságot az ülés előtt Kaszavubu kongói elnökkel folytatott bizalmas beszélgetésé­ről, továbbá, hogy a bizottság el­fogadta az ENSZ-közgyűlés elé terjesztendő jelentés szövegét. Jólértesült körök úgy tudják, Kaszavubu elnök a Hammarsk- jölddel folytatott tárgyalásokon »már nem hangoztatott kifogáso­kat« azellen, hogy az ázsiai és afrikai országok küldötteiből ala­kított »békéltető bizottság« Kon­góba utazzék és ott igyekezzék tárgyalásokkal rendezni a poli­tikai helyzetet. Ehelyett most ki­látásba helyezte az ENSZ-főtitká- rának, hogy hazatérve Kongóba, december 2-ig tájékoztatja majd, »mikor lesz alkalmas a békéltető bizottság látogatása Leopoldvil- le-ben«. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Kaszavubu csütörtökön este Bomboko, az úgynevezett »főbiztos-külügyminiszter« tár­saságában New Yorkból Párizson keresztül hazautazott Leopold- villebe. Leopoldvilleben Nussbapmer, a Mobutu-féle »főbiztosok taná­csának« belügyminisztere sajtó- értekezletet tartott. Kijelentette, a feszültség azért nem enyhülhet Kongóban, mert az ENSZ teszi lehetetlenné katonai intézkedé­seivel az enyhülést. Kérdésekre válaszolva, a Mobutu-zsoldosok- nak Ghana kongói nagykövetsége ellen intézett támadást úgy igye­kezett feltüntetni, hogy ez a tűz­harcban elesett Kokolo ezredes saját szakállára elkövetett kezde­ményezése volt. Nussbaumer más módon igye­kezett elhárítani a felelőss'éget Mobuturól és bandájáról, a több emberéletet követelő agresszióért, így például hangoztatta, hogy »Kokolo ezredesnek az adott álla­potban nem volt parancsa Mobu- tutól a ghanai nagykövetség meg­közelítésére«. Ezután Nussbaumer további külföldi diplomaták esetleges ki­utasításáról szólva kijelentette, »bizonyos külföldi diplomaták be­avatkoztak Kongó külpolitiká­jába« és ezért számítani lehet arra, hogy ezeket a diplomatákat a »legközelebbi néhány napon belül« — »békés eszközökkel« — kiutasítják Kongóból. Mint az AP tudósítója meg­jegyzi, Nussbaumer ezen a sajtó- értekezleten tett első ízben célzást rá, hogy a »főbiztosok tanácsa« létezését Mobutu zsoldosai fegy­vereinek köszönheti, nem szán­dékozik »átadni a hatalmat« a korábban emlegetett időpontban, december 31-én, hanem továbbra is »hivatalban« marad. Az ENSZ kongói képviseletének tisztviselő; csatlakoztak Nussbau- merhez, Mobutu mentegetésében. »Bár a helyzet még mindig rej­teget magában veszélyeket, — mondották — Mobutu minden tőle telhetőt megtesz, hogy féke^- tartsa katonáit, de ez nem könnj^i feladat«. A kongói Katanga tartomány fővárosában, Elisabethvilleben a szakadár Csőmbe »kormányának« külügyminisztere tartott sajtó- értekezletet. Kimba »külügymi­niszter«, aki a közelmúltban tért vissza New Yorkból, ahol siker­telenül igyekezett becsempészni önmagát, mint a független Ka­tanga küldöttét az ENSZ közgyű­lésébe, leleplezetlen örömmel méltatta annak »jelentőségét«, hogy a kongói árulókkal cimbo­ráié Kaszavubu elnök vezette küldöttség bitorolja Kongó helyét az ENSZ-ben. Kijelentéseiből vi­lágosan kiderül, Csőmbe és Ka­tanga elszakításán fáradozó cim­borái számítanak rá, hogy Kasza­vubu és áruló támogatói elősegí­tik majd Kongó egységének meg­bontását és Katanga elszakadását az országtól. Reuter-jelentés szerint Lulua- bourgból Leopoldvillebe szállí­tották John M. Roberts angol őr­nagyot, aki a baluba-törzs Ka- londzsi mellé felsorakozott egyik bandáját vezette és libériái ENSZ- katonák október 29-én letartóz­tatták. Kiutasították Haitiből Francois Poirier érseket Miami: (MTI) Csütörtökön vá­ratlanul kiutasították Haitiből Francois Poirier francia szárma­zású érseket. A püspököt a haiti hatóságok repülőgépre ültették és az ország elhagyására kény- szerítették. Poirier Miamiba érkezésekor elmondotta, hogy csütörtökön több rendőr jelent meg hivatalá­ban, letartóztatták és közölték vele, hogy száműzik, mert felfor­gató tevékenységet végzett. Az érsek mindenki nagy meg­lepetésére kijelentette, a haiti hatóságok azzal a képtelen vád­dal illetik, hogy »a kommunis­tákkal rokonszenvez« és pénzzel is támogatta a »vörösöket«. Az érseket a Duralier-kormány már egy esztendeje le akarta tar­tóztatni. A püspöknek ugyanis hosszabb ideje valláspolitikai né­zeteltérései vannak a hivatalos szervekkel. Kicsoda Gerhard Schirmer? Moszkva (MTI). A Pravda csü­törtöki száma közli K. Nyepom- nyascsij: „Kicsoda Gerhard Schirmer?” című cikkét. Gerhard Schirmer, a Bundeswehr ezrede­se, jelenleg a franciaországi Mourmelon városában a nyugat­német hadsereg táborának pa­rancsnoka. Schirmer Franciaor­szágba érkeztekor sajtókonferen­cián biztosította a francia népet „őszinte barátságáról”. A Pravda cikkéből kiderül, hogy a Bundeswehr jelenlegi ez­redese már korábban is megmu­tatta, milyenek valódi érzelmei a francia nép iránt. Schirmert, a hitleri Wermacht ezredesét hábo­rús bűntetteiért elítélték. Gerhard Schirmer karrierjét a berlini rendőrség felügyelőjeként kezdte, 1941—42-ben Ukrajnában Sztalino körzetében vezényelt egy ejtőernyős-gyalogos egy­séget. Ez az egység a polgári la­kosság ellen kegyetlen megtorló eszközöket alkalmazott. 1944-ben lett az 56. gyaloghadosztály egyik ezredének parancsnoka, ez a gya­loghadosztály különösen hírhedt volt a békés lakosság elleni ak­cióiról. A jelenlegi „franciabarát NATO- katona” Afrikában, Olaszország­ban és Franciaországban harcolt a szövetséges erők ellen, s magas kitüntetésekben részesült azokért az akciókért, amelyeket nyugaton hajtott végre a békés lakosság el­len. A háborús bűnös Schirmert a szovjet hatóságok 1956-ban át­adták a nyugatnémet hatóságok­nak. Hitler egykori katonatisztje hamarosan megtalálta az utat Adenauer hadseregébe is — még ugyanebben az évben a Bundes­wehr tisztje lett. A Pravda cikke mélységes fel­háborodással ír arról, hogy Schir­mer, ez a provokátor és gyilkos, ma ismét Franciaországban tar­tózkodik, sőt tanácsokat ad a franciáknak arra vonatkozóan, hogyan éljenek, mit tegyenek. Nem lehet elképzelni a fasiszták | -'Ilon vívott harc hősi halottai emlő’ ének pimaszabb meggyalá- zását. I Az ÁDN kommentárja a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusáról Hannover. (ADN). Csütörtökön a Német Szociáldemokrata Párt kongresszusa elvben nem foglalt állást a bonni NATO-hadsereg atomfegyverkezése ellen és e döntésével az elkövetkező évekre végzetesen megszabta a nyugat­német szociáldemokrácia irányvo­nalát. A Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének külpolitikája arra irányul, hogy Nyugat-Né- metország „maradjon meg tovább ra is a Nyugat megbízható szövet­ségesének és teljesítse a NATO kötelezettségeit”. A pártvezetőség azt is felajánlotta, hogy Adenauer pártjával együtt közös külpoliti­kai irányvonalat kövessen. Gaz­daságpolitikájában az SPD vég­érvényesen lemondott arról a > " vetéléséről, hogy államosítsák .a nehézipart, a vegyipart és a ban­kokat. Kitűnik, hogy az SPD tá­mogatja a fokozott bonni gyar­matosító politikát a gazdaságilag elmaradott országokban. A párt sürgette, hogy alapítsanak mi­nisztériumot és bankot e célok megvalósítására, A kongresszus ismét Erich Ollenhauert választotta meg a párt elnökévé. Viszonylag kevés szavazatot kapott az SPD kancel­lárjelöltje, Willy Brandt nyugat- berlini polgármester. Brandt egyébként a kongresszuson beje­lentette, ha a parlamenti válasz­tásokon pártja győz. mindent megtesz azért, hogy a bonni h«H- •ereget az eddiginél jobban fel fegyverezzék, 1 A szovjet—finn tárgyalások befejeződtek s a szovjet és a finn sajtó egyaránt arról ír, hogy a tárgyaló felek kölcsönö­sen elégedettek. A finn lapok kiemelik a moszkvai tárgyalá­sok szívélyességét, baráti lég­körét, a finn küldöttség iránt tanúsított rokonszenvet pedig a Szovjetunió és Finnország ba­ráti kapcsolatainak újabb bi­zonyítékaként értékelik. A közelmúltban több alka­lommal találkoztak szovjet és finn vezetők, közöttük Hrus­csov és Kekkonen is. Minden találkozó jelentős megállapodá­sokat hozott, elsősorban a gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésében. Finnor­szág számára létfontosságú a Szövi etunióval folytatott ke­reskedelem, hisz exportjának majdnem negyedrésze a Szov­jetunióba irányul. A Szovjet­unió ugyanakkor fontos cikke­ket szállít a finneknek, első­sorban gabonát, fűtőanyagot, különböző iparcikkeket. A mostani szovjet—finn tár­gyalások fontos eredménye, hogy a legdöntőbb nemzetközi kérdésekben a két ország ál­láspontja megegyezik. A világ békéjének kérdése, az általános és teljes leszerelés megvalósí­tása egyformán a két ország külpolitikájának középpontjá­ban áll. Ugyanakkor fontos gaz­dasági megállapodásokat is kö­töttek a mostani tárgyalások alkalmával. A Szovjetunió 50 évre bérbeadja Finnországnak a Saimea csatorna szovjet sza­kaszát, a hozzátartozó part­szakaszokkal együtt, ami nem­csak Kelet-Finnország gazdasá­gi fejlődését segíti elő, hanem nagy jelentőségű az egész finn gazdasági élet és külkereskede­lem szempontjából is. A Szov­jetunió segítségével erdőkémiai üzemet építenek Finnország­ban. Ami a tárgyalások keres­kedelmi részét illeti, mindkét fél részéről továbbra is a maxi­mális előnyök elvét érvényesí­tik, még attban az esetben is, ha Finnország csatlakozik a »hetek« gazdasági egyesülésé­hez. Ezzel kapcsolatban Hrus­csov elvtárs a finn nagykövet­ségen mondott beszédében utalt rá, hogy a Szovjetunió ellenez mindenféle megkülönbözteté­sen alapuló kereskedelmet, hi­szen a földrész országainak egy­más érdekeit figyelembe véve kell kereskedniük. A Szovjet­unió mégsem gördített aka­dályt azelé, hogy Finnország csatlakozzék ehhez a gazdasági egyesüléshez, ha a finn érde­kek valóban így kívánják ezt. »Mi a békepolitika hívei va­gyunk, nem a háborús politi­káé, jelentette ki Kekkonen elnök Moszkvában. Az atom­háború ellen küzdünk, a lesze­relés mellett állunk«. Ez az alapja a szovjet—finn kapcso­latoknak, amelyek az őszinte barátság, a kölcsönös megbe­csülés jegyében fejlődnek és erősödnek. A szovjet—finn kapcsolatok kezdettől fogva a gyakorlatban bizonyítják azt a külpolitikát, amit a Szovjet­unió hirdet, s amely a kis né­pek megbecsülésén, egyenjogú­ságának elismerésén alapul. S egyben példát mutatnak arra is, hogy különböző társadalmi berendezkedésű országok ba­rátsága és együttműködése is lehet gyümölcsöző és eredmé­nyes. FIDEL CASTRO: A forradalom biztosan és diadalmasan halad előre Havanna (TASZSZ). Ötszázhar­minchat kubai munkás elvégezi* a forradalmi milicia vezetői szá­mára szervezett öthónapos kikép­ző iskolát és megkapta tartalékos tiszti oklevelét. Az okleveleket november 24-én ünnepélyesen nyújtották át a matanzasi tiszti iskolán. Az oklevelek átnyújtása után Fidel Castro beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a kubai for­radalom védelme és továbbfej­lesztése szempontjából óriási je­lentőségű a parancsnokképzés. Castro nagy elismeréssel nyilat­kozott a tisztiiskolát végzett hall­gatóknak a harci kiképzésben el­ért eredményeiről és az egész nemzeti forradalmi milicia fegyel­mezettségéről, kiváló küzdőszel­leméről. Ha az ellenség ma Kubára törne — mondta a miniszterelnök — szembe találná magát felfegy­verzett zászlóaljainkkal, különbö­ző kaliberű légelhárító ágyúink­kal és tankelhárító ütegeinkkel. De ami a legfőbb, olyan embe­rekkel találná szemközt magát, akik kitűnően értik e fegyverek kezelését. A miniszterelnök megjegyezte: I négy év telt el azóta, hogy a for­radalmárok partraszálltak, Sierra Maestra hegyvidékén és csaknem két éve, hogy megdöntöttük a diktatúrát. Ez alatt az idő alatt Kuba népe és vezetői megjárták a harc nagy iskoláját és sokat tanultak. Ezzel a fegyverrel ha­ladunk majd előre, újabb ered­mények felé. A forradalom — mondotta befejezésül Castro — biztosan és diadalmasan halad előre. Venezuelai államférfiak nyilatkozata Caracas (Uj Kína). Gabaldon tábornok, a Béke-Világtanács tag­ja nyílt levelet intézett Raui Leonihoz, a venezuelai nemzeti kongresszus elnökéhez. A levél követeli, hogy a kongresszus ítél­je el az Egyesült Államok Karibi­tengeri intervencióját. Egy másik venezuelai politikus, Jovito Villáiba, a köztársasági demokratikus unió elnöke kijelen­tette, hogy az Egyesült Államok flottatüntetése provokáció egész Latin-Amerika ellen és jellegze­tesen imperialista megnyilvánu­lás. A Nosavan-klikk újabb támadást készít elő Vientiane ellen Hanoi (TASZSZ). A laoszi ame­rikai nagykövet rendkívüli nyi­latkozatot intézett Souvanna Phouma miniszterelnökhöz a Laosznak nyújtandó szovjet se­gítség elfogadása ügyében. A Laosz belügyeibe való leplezetlen beavatkozásra válaszolva a mi­niszterelnök az amerikai nagykö­vetnek kijelentette, hogy Laosz belső helyzetéért az ország tör­vényes kormánya, nem pedig az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma felelős. A Patet Lao hangja rádióállo­más jelentése szerint a Nosavan- féle lázadó klikk újabb nagyará­nyú támadást készít elő Vientiane ellen. Nosavan két részre osztot­ta csapatait, az egyik Pakkadin irányába halad, hogy egyesüljön az ottani lázadó egységekkel, a másik a Mekong folyó mentén Vientiane felé tart. November 23-án a Pakkadinban állomásozó lázadó ezred előretörést kísérelt meg, ezt azonban a királyi had­sereg csapatai meghiúsították. A Vientianet támadó lázadókat nyíltan támogatják a thaiföldi ha­tóságok, amelyek a lakosságtól elkobzott csónakokat bocsátották a lázadó Nosavan csapatainak rendelkezésére, jelenti a Patet Lao hangja. A kormány Kong Le kapitányt, a forradalmi bizottság elnökét ne­vezte ki az 5. katonai körzet pa­rancsnokává. Ebbe a körzetbe tartozik Vientiane is. Két had­osztály elindult Luang Prabang felé, hogy felszabadítsa a királyi székhelyet, amelyet a lázadók elfoglaltak. XXXXXXXXXXXXXX OQ A lottó e heu nyerőszámai: 9, 43, 46, 60, 87

Next

/
Thumbnails
Contents