Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-23 / 276. szám

X86ű. november S3. TOLNA MEGYEI NEPOJSAG s H szó és a tett egységéről Nálunk ma már az embereket nem a szavaik, hanem a tetteik alapján ítélik meg. A legszebb szavaknál is ékesszólóbban be­szélnek a tettek. A szocializmus építése tetteket követel tőlünk. Szocializmust építő társadal­munkban a szavak és a tettek szoros egységet alkotnak. Néha azonban, egyes személyek eseté­ben a tettek különválnak a sza­vaktól. A szép szavakat nem kö­vetik szép tettek, s ez nem egy esetben komoly zavarokat okoz a munkában, különösképpen ak­kor, ha vezető beosztásban lévők­ről van szó. Most az áldozatos munkát kö vetelő rendkívüli sürgős őszi munkák idején termelőszövetke­zeteink vezetőinek különösképpen vigyázni kell arra, hogy minden szavukat tett kövesse, hogy személyes példamutatásukkal vigyenek lendületet, lelkesedést a munkába. Az egyik alsónyéki kiszista fia­tal elgondolkodtató dolgot vetett fel a járási KISZ-értekezleten. Elmondta, hogy a község 28 KISZ tagja közül, huszonhetet sikerült az alapszervezetnek mozgósítani társadalmi munkára. Olyan fia­talok is megjelentek, akik éjsza­kai műszakon voltak, az alap­szervezet tagjainak nagy része ugyanis nem termelőszövetkezeti tag. Amikor megindultak a ha­tárba, találkoztak a termelőszö­vetkezet elnökével, aki éppen va­dászni indult. A fiatalokon rossz hangulat lett úrrá! Nem is csoda! Előző nap, amikor a társadalmi munkát szervezték, azt mondták nekik, hogy minden kézre szük­ség van! A szövetkezeti elnök elvtárs is ezt mondta. De akkor miért nem állt ő is azon a vasár­napi napon vadászás helyett a fiatalok közé? Ez azonban nem­csak az ő kötelessége lett volna! A vasárnapi rohammunkán a fa­lu gazdasági és politikai vezetői­nek kivétel nélkül ott kellene lenni! Kitől várják az emberek, felnőttek és fiatalok egyaránt a példát? Kiknek kell lelkesedést vinni a munkába? Kik tudnak személyes példamutatásukkal leg­inkább hatni? A vezetők! Azok, akik mozgósítanak a munkára! Elég-e, ha csak szavakkal biztatják az embereket? Úgy gondolom, ez egymagában nem elég. Igazi lendületet, lelke­sedést csak a vezetők részéről történő személyes példamutatás vihet a társadalmi munkába. Emlékezzünk csak egy közismert­té lett fényképre, ahol Lenin elvtárs gerendát visz a vállán a kommunista szombaton, a világ legelső szocialista jellegű társa­dalmi munkáján! A szó és a tett egységére van szükség! Furcsán, és rosszul poli­tizál az, aki az embereket társa­dalmi munkára buzdítja, ő maga viszont kibúvót «eres a társadal­mi munka alól. Egy nagy tapasztalatokkal ren­delkező szekszárdi pártmunkás, Kovács Lajos elvtárs, aki a Sza­badság Termelőszövetkezetet pat­ronálja, szintén a Vasárnapi munkáról beszélt nekem: A pár- tonkívüli egyszerű, politikailag hiányosan képzett, de áldozatot vállalni tudó és akaró szövetke­zeti tagok közül megjelentek né- hányan a vasárnapi munkán, de a szövetkezet vezetői hiányoztak. Az emberek feltették a kérdést: „Hol van a párttitkár és a szö­vetkezeti elnök, akik mozgósítot­Juhás&tanyán Cyönk és Miszia határán, a Pörös-hegy aljában két hatalmas juhhodály és egy jtihásztanya áll. A mélyedést, ahol a nádtetejű hodályok terpeszkednek, Darányi völgynek hívják. A juhásztanyán pokróccal le­takart vaságyak, szelíden dorom­boló cica és Fung Józsi bácsi, az egykori juhász számadók utóda, a brigádvezető fogad. A deszká­ból eszkábált, festetten asztalon, telepes rádió zenéje szól, furulya helyett. Fung bácsi, aki tizenhá­rom éves kora óta juhok mellett éldegél, kevésbeszédű ember. — Kérdéseimre rövid és mégis so­kat mondó válaszokat ad. Tekin­tete legtöbbször t remekbe fa­ragott somfa boton pihen beszél­getés közben. — Érvényes-e még az a nóta, hogy »a juhásznak jól megy dol­ga«, Józsi bácsi? — De még mennyire! Soha még nem volt ennyire érvényes! Ma­napság -úriember*< a juhász! — Mennyit keresnek az em­berei átlagosan? — A prémiummal együtt a havi átlagkereset ezerhétszáz fo­rint. Ehhez hozzájön az illet­ményföld és tizennyolc anyabir­kát tarthat mindegyik. A birká­kat a gazdaság látja el takar­mánnyal. Amikor én fiatal vol­tam nem így volt! — Hát hogyan volt? — Hogyan? Akkor nem volt ám juhászpihenő és este nem mentem haza az asszonyhoz! — Volt úgy, hogy egy évig jártam • az országot és nem aludtam ágy­ban. Vándorjuhász voltam. Télen a hóra terítettem a subámat és azon aludtam. Egyszer a döbrö- köziek huszonkilenc telén, ami­kor az a vad havazás volt és én az árok partján aludtam a subá­ban, azt hitték, megfagytam. Úgy eltemetett a hó, hogy olyan vol­tam, mint egy hókupac. Gyalog barangoltam be az egész or­szágot. Most pedig még repülő­gépen is ültem. — Hová utazott a repülőgép­pel? — Budapestről Debrecenbe. — Miért? — Birkavásárlási ügyben. A hőgyészi gazdaság igazgatója kül­dött. Bennem megbíznak. A régi juhász szeme nem csal! Engem nem tud. becsapni senki, ha ju- hokról van szó. — Bojtárok is vannak? — Vannak. Ciak most az ördög tudja mi ütött a fiatalokba. Egy sem akar juhász lenni. A boj­tárok nagy része hatvan éven fe­lüli. Maguk sokat i~ zik annak érdekében, hogy az ipari szak­munkát megszerettessék a fiata­lokkal. írhatnának arról is, hogy a miénk is szép szakma. Jó a ke­reset és az unalomtól sem kell félni. Ha a bojtár vesz egy kis táskarádiót, egész nap hallgat­hatja. A juhászélet magányán most már lehet segíteni! H. T. tak bennünket a vasárnapi mun­kára?” Tévedés ne essék, a fent emlí­tett elvtársak akár alsónyékiek az illetők, akár szekszárdiak, akiket a tagság bírálata illetett, az elkö­vetett hiba mellett nagy sereg jótulajdonsággal rendelkeznek. Sok tekintetben dicséret illeti őket. Vannak esetek, amikor nagyszerű tettekre képesek, de ezekben az említett konkrét ese­tekben mégis bírálnunk kell őket Bírálnunk, saját érdekükben! Bírálnunk kell őket azért, hogy mások, akik nem jöttek ugyan szóba, szintén tanuljanak a pél­dából! Ha már a vezetők példamutatá­sáról beszéltünk, úgy gondolom, szólnunk kell külön a kommunisták példamutatásáról is. Megyénk kommunistái általában példát mutatnak a termelőszövet­kezeteken belül. Kezdeményezői a munkanap meghosszabbításának, a vasárnapi munkának és a tár­sadalmi munkának. Különöskép­pen kitűntek ezen a Jéren a zá- vodi, kocsolai és gyulaji termelő­szövetkezeti pártszervezetek kom­munistái. Egy-két helyen azonban a párttagok példamutatásával kapcsolatban is komoly hiányos­ság észlelhető. Bátaszéken pél­dául a 110 tagú szövetkezeti párt- szervezet vasárnapi munkára mozgósította tagságát és mindösz- sze négyen jelentek meg a mun­kán. Kiderült, hogy a pártszerve­zetben, ahogy a titkár elvtárssal számbavettük, 31 olyan párttag van, aki a gazdasági, politikai és kulturális élet vezető posztján működik. Ezek közül egy sem je­lent meg a vasárnapi munkán. Pedig a taggyűlésen nem négyen vállalkoztak munkára! Az ok az öntudat hiányában, a rossz szer­vezésben, az időpont helytelen megválasztásában, az elkényelme­sedésben és az őszi munkák sür­gősségének lebecsülésében, a párt-alapszervezet fegyelmének meglazulásában, a szavak és fo­gadalmak komolytalanná válásá­ban és az utóbbi időben lábraka- pott különféle intrikák demorali­záló hatásában egyaránt megtalál­ható. Pártszervezeteink többsége egy­séges akaratot, lelkesedést és len­dületet sugároz, a kommunisták személyes példamutatása magával ragadja a párton kívüli szövetke­zeti tagokat. A kommunisták a munka legnehezebbjét vállalják, s mivel a szó és a tett összhang­jának kérdésében a legtöbb he­lyen teljes egység uralkodik, sze­retet és megbecsülés övezi őket. Haypál Erről is beszélni kell: GONDOLATOK a tanácsülés után November 14-én tárgyalta a sát elősegítő részét. Mert ezen* Szekszárdi Városi Tanács a város kívül még iskolai egészségügyre: 196I-es költségvetését. Én a költ­ségvetési vitának ahhoz a részé­122 000 forintot, általános iskolai napközi otthonokra 1 039 000 fű­hez szeretnék még hozzászólni, rintot, középiskolai diákottho- mellyel csaknem minden hozzá- nokra 1 355 000 forintot, anya- és szóló foglalkozott: ez pedig az gyermekvédelemre 129 000 forin- óvodák és a napközi otthonok tot és még sorolhatnánk tovább ügye. Annál is inkább ehhez a az általános iskolák és a közép­részéhez a vitának, mivel az álta- iskolák, stb. költségeit, melyek a lános vélemény, többek között jó város költségvetésének nagy szá­zalékát teszik ki. Azt hiszem, ezekhez a számokhoz nem különösebb kommentárt magam véleménye szerint is közel sem tudjuk kielégíteni az e hogy téren mutatkozó igényeket, noha kell a múlthoz képest nagyot léptünk fűzni. Mutatják azt, hogy váro- előre ezen a területen is. sunk, párt- és állami szerveink A minap egy 1930-as "Tolna erejükhöz mérten a legtöbbet kí­megyei Újság- került a kezembe, melyben szintén volt szó az ak­vánják adni, hogy megkönnyítsék a dolgozó milliók helyzetét és kori idők óvodájáról, persze nem segítsék gyermekeink jobb, egész­így mint a fenti tanácsülésen. A Római Katolikus Óvoda és a ségesebb fejlődését, tanulását. De felvetődik a kérdés, mint Gyermekmenhelyt Fenntartó ahogy a vita során is felvetődött* Egyesület 1930. január 22-i ülésén mi lesz azokkal, akik nap mint például bejelentették; »Az óvoda, nap ostromolják az illetékeseket melytől a Népjóléti Minisztérium az óvodai és napközis elhelyezé- a tavaly kiutalt segélyt a folyó sekért?. Mondjunk le ezek igé- évre megvonta, s amelynek nyeinek kielégítéséről? Nem, ezt anyagi segélyezését ezen évre a nem lehet megtenni. Van még város is beszüntetni volt kény- egy út — még hozzá nem is já- telen, ezzel olyan súlyos válságba ratlan — amellyel ezen is segít- került, ami a régi alakban való hetünk. Ez pedig az, hogy a na- fenntartását is veszélyezteti-, gyobb vállalatok saját kebelükön Ugyanennek az újságnak a június 11-i száma arról ad hírt, hogy a belül próbálják megoldani a nap­közi-problémát. Kövessék a kór­városi közgyűlés Jankó főispán ház és a népbolt példáját. Lehet- leirata alapján 300 pengőt sza- séges olyan megoldás is, hogy vazott meg a sokgyermekes anyák több kisebb . vállalat közösen megsegítésére. Megjegyzendő, tartson fenn egy napközi otthont, hogy Szekszárdon ebben az idő- saját dolgozóinak gyermekei ré- ben 23 sokgyermekes anyát tar- szére. Érdemes, sőt szükséges tottak nyilván, tehát egy 6, vagy ezeken a dolgokon elgondolkozni, több gyermekes anya 13 pengő főleg most, a következő évi tervek s—élyt kapott. elkészítése előtt, hogy esetleg Ez volt a múlt és most térjünk ezeket is figyelembe tudják venni, vissza újból a jelenbe. A város Üzemi pártszervezeteink, szak- 16 milliós költségvetéséből közel szervezeti vezetőink és nem utol- 2 milliót fordít bölcsődék, óvodák só sorban az üzemekben dolgozó és napközi otthonok fenntartására, tanácstagok legyenek e téren is De ez még nem meríti ki a költ­ségvetésnek a gyermekek, az ifjú­ság egészséges fejlődését, tanulá­a kezdeményezők. M. J. tanácstag Megyénk termelőszövetkezetei saját vetőgépeikkel is folytatják a búza vetését A szombat-vasárnapi esőzések után a napos, szeles idő szárítja a földeket. Sok helyen ismét teljes erővel folytathatják a búza gépi vetését. Hétfőn és kedden a felszáradt talajokon a gépállomá­sok 120 vetőgápe vetette a bú­zát, kedden pedig üzembe állt medvénkben termelőszövetkeze­teink mintegy 50 saját vetőgépe is. Ahol nedvesebb a talaj, to­Továbbképző iskola Pakson Pakson, a nemrég megalakult TIT egyik legfontosabb felada­tának a középiskolába nem je­lentkezett 14—15 éves fiatalok­kal való foglalkozást, azok to­vábbképzését, az életre valő elő­készítését tartja. Továbbképző iskola címen a fiatalok részére rendszeresen tartanak előadáso­kat, amelyeken a megjelenés azok számára kötelező. A TIT biztosí­totta előadók közismereti témák­ról tartanak előadást. A tovább­képző iskola tananyagában ja­vábbra is fogatos vetőgépekkel lentős szerepet kapott a politech és kézzel vetik a búzát nikai oktatás is. SASS ERVIN 77 Lálbőlyyé T □ (19) Néhány perc múlva Home és Brown érkezett. Tisztelegtek, Hastings helyet mutatott nekik a kerek, alacsony asztalka körül terpeszkedő fote­lekben, majd megkérte Cordin- got, hogy kapcsolja be az űr-tér­képet. A szobára félhomály neheze­dett, miközben a falat betöltő térkép kivilágosodott. A Koz­moszplán piros fénypontja már gárzási övezet hatására gondolt, több mint 15 millió kilométerre amikor Kovács Pista kiáltását a Földtől haladt egyre előbbre a vitte szét a gégemikrofon mind Mars irányában. Az RB—285-ös az öt űrhajós fülhallgatójába. lassan távolodott az űrhajótól, de Hallom őket! Hallom Batalov berendezés vezérlőasztalán is el- nagy energiával sugárzott adását kettőjük között ott fénylett egy hangját!... forgatott egy hatalmas kart, nem befolyásolhatják. — Ezért picike pontocska: a halálrakéta. Zsukov a megfigyelő kabinból egészei a -Maximális adóener- maradt egyoldalú a kapcsolat.. Ezekben a percekben 100 ezer átrohant a rádiós központba. Ki- gia- feliratig. kilométerre sem volt már az űr- kapta Pista kezéből a mikrofont. Rádión Zsukov, televízión hajótól. — Halló itt a Kozmoszplán, Donszkov adta a hívójeleket. * Zsukov beszél! Itt a Kozmosz- — Itt a Kozmoszplán... Jelent­— Halló Föld! Halló Föld! Itt plán... Halló! Halló! kezünk, jelentkezünk... a Kozmoszplán beszél... Halló Zsukov hangszóróra kapcsolta A rádiókapcsolat pillanatok m Föld! Itt a Kozmoszplán beszél!... a vevőt. Mind az öten ott szó- belül helyreállt. Kovács Pista talán már szá- rongtak már és jól hallották Ba- — Itt a Kozmoszplán... Zsukov zadszor ismételte el a hívójelet, talov hangját. beszél! a rádiókapcsolatot, mégsem si- — Halló, Kozmoszplán... Halló — Végre aranyoskáim! — kiá’­került helyreállítani az űrhajó és Kozmosznlán... Kapcsolatot ké- tóttá önfeledten Batalov. — M:n­az uráli állomás között, Donsz- rünk... Az űrből jövő zavargás den rendben? kov pedig a televíziós vezérlőasz- miatt nem hallunk és nem is Iá- — Most már igen — törölget- talnál állt értetlenül a képernyő tunk benneteket... Halló, Koz- te megizzadt homlokát a$ űr­előtt, melyen kitűnően látta a moszplán... Erősítsétek maximé- hajó parancsnoka — mi történt7 küszködő Koronijt, hang azon- lisra a televízió és a rádió adó- — Működik a TV! — kiáltott ban az űrhajó televíziós felvevő- energiáját... Erősítsétek maxi- fel Donszkov. Zsukov a vezérlő­berendezéséből nem hallatszott műmre... Halló, itt Batalov... asztalhoz ült, hogy pontosan Már valami eddig ismeretlen su- Halló Kozmoszplán!.., Halló... szemben legyen a halkan zúgó (Folytatjuk.) felvevő kamerával. Az uráli ál­lomáson Batalov is átvette Koro- nijtól a mikrofont, és a két férfi örömmel üdvözölte egymást. Zsukov megismételte kérdését. — Mi történt? Miért szakadt meg a kapcsolat? Batalov felháborodottan vála­szolt. — A centrum műve, Zsukov! \ Távvezérléssel áthangolták az IIB—285-ös televízió és rádióadó­iét a mi hullámhosszunkra, és Donszkov a másodperc tört ré- teljes energiával zavaró jeleket sze alatt átlátta a helyzetet. A sugároznak a világűrbe. Ezek -a rádióadó energiáját az eddigi két- jelek nyomják ki a Kozmoszplán szeresére emelte, a televízió adó- adását, viszont a mi állomásunk Zsukov komoran meredt a kép­ernyőre. — Kérem, jelentsenek be úja',b tiltakozást... — Megtörtént. Abban a perc­ben tiltakoztunk, ahogy külön­leges megfigyelőink kiderítet ek a zavar okát. — És?! — Műszaki hibára hivatkoz­nak... Elnézést kérne!:. Donszkov közbekiáltott. — De hiszen nem állították 'e a zavarást! Figyeljen Batalov elv- társ! Koronij, figyelem! Közép­energiára állok!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents