Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-23 / 276. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG I960, november 2S. Hruscsov és Kekkonen beszéde a finn köztársasági elnök tiszteletére adott ebéden Moszkva: (TASZSZ) Azon az ebéden, amelyet hétfőn a szov­jet kormány adott Urho Kekko­nen finn köztársasági elnök tisz­teletére, Hruscsov, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke és Kekkonen elnök beszédet mondott. — Ezek a találkozók — mondot­ta Hruscsov — akár Moszkvában, akár Finnországban kerül rájuk a sor, egyre közelebb hoznak bennünket egymáshoz, a szov­jet-finn jószomszédi kapcsolatok fejlődését szolgálják. Hruscsov kifejezte azt a meg­győződését, hogy a finn köztár­sasági elnök moszkvai látogatá­sa alatt folytatandó tárgyalások, amelyeken a szovjet—finn együttműködés fontos gyakorlati kérdései kerülnek szőnyegre, «eredményesek lesznek és újabb lépést jelentenek a Szovjetunió és Finnország barátságának fej­lesztésében«. A szovjet kormányfő kifejezte azt az óhaját, hogy a »Szovjet­unió és Finnország között kiala­kult szívélyes politikai légkör terjedjen át a Svédországhoz, Norvégiához, Dániához és Iz- landhoz fűződő kapcsolatokra«. Ez igen hasznos lenne a béke és a nemzetközi feszültség enyhülé­se szempontjából. Hruscsov megállapította, hogy a Szovjetunió és a skandináv ál­lamok között nincsenek leküzd­hetetlen ellentétek, majd hang­súlyozta, hogy megvannak az ob­jektiv feltételek ahhoz, hogy ez a térség kívül maradjon a nem­zetközi feszültség övezetén. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió megértéssel fogadja Finnország, Svédország és a töb­bi skandináv állam békeszerető köreinek törekvését, amelynek célja az észak-euróDai államok békés együttműködésének fej­lesztése. Ugyanakkor meg kell állapí­tani, hogy bizonyos államok kí­sérleteket tesznek a nyugalom megsértésére a Balti-tenger öve­zetében és Skandináviában. Ki­vehetően halljuk a NATO fegy- vercsörtetését és katonai készü­lődéseinek zaját, a Balti-tenger hullámai elhozzák azt hozzánk Nyugat felől. Hruscsov kifejezte meggyőző­dését, hogy az észak-európai or­szágok politikájának eredménye­ként ez a térség távol tartja ma­gát a katonai és politikai csel- szövényektől és a provokációktól. A szovjet kormány minden ere­jét latba veti, hogy erősítse és fejlessze jószomszédi kapcsolatait a skandináv államokkal. Hruscsov megállapította, hogy Finnország elnöke és kormánya konstruktív politikát folytat az észak-európai népek közötti bi­zalom fenntartása és megszilár­dítása javára. Kekkonen elnök beszédében rámutatott a szovjet—finn baráti kapcsolatok sikeres fejlődésére. Kekkonen emlékeztetett arra, hogy Hruscsov legutóbbi látoga­tása alkalmával Helsinkiben hangsúlyozta, a Szovjetunió nem­csak békét akar a két ország kö­zött, hanem barátságot is. »Mi is azt akarjuk« — jelentette ki Kekkonen. — Mi, finnek — mondotta — büszkék vagyunk arra, hogy mi­lyen sok jó született közös erő­feszítéseink nyomán országaink viszonyában. Közös határvona­lunk, amelyen évszázadokon át bizalmatlanság és nyugtalanság honolt, ma a béke határává vált. Kekkonen megjegyezte, a bé­kére törekvő finnek aggodalmat éreznek amiatt, hogy Észak-Eu- rópában a békés fejlődést valami megzavarja. A finn köztársasági elnök em­lékeztet Albert Schweitzernek, az ismert Nobel-díjas vallásos gondolkodónak, zeneművésznek és orvosnak e szavaira: »Korunk nagy vezetői közül csak Hruscsov harcol őszintén a békéért, ma­gának a békének a kedvéért«. Moszkvában megkezdődtek a szovjet—finn tárgyalások Moszkva: (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának el­nöksége kedden villásreggelit adott a Moszkvában tartózkodó Urho Kekkonen finn köztársasági elnök tiszteletére. A villásregge­lin az elnökkel együtt megjelen­tek kíséretének tagjai. Szovjet részről jelen voltak Brezsnyev, Furceva, Hruscsov, Ignatov, Ko­ságin, Mikojan, Organov és más személyiségek. Kekkonen elnök szerdán reg­gel koszorút helyezett el a maszk vai Lenin—Sztálin mauzóleum­ban. Ezt követően s Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—finn tárgya­lások. A tárgyalásokban finn részről Urho Kekkonen és kísé­rete, szovjet részről Hruscsov, Brezsnyev, Mikojan, Gromiko, Patolicsev és más személyek vesznek részt. II japán választások kifejezésre Futtatták, hogy a nép egyre erősebben követeli a semlegességi politikát Tokió: (TASZSZ) Az Asahi cí­mű lap szemleírója a japán par­lamenti választások eredményé­ről megállapítja: »-El kell ismer­ni, hogy még jobban megnöve­kedtek az Egyesült Államokkal kötött biztonsági szerződés ellen fellépő erők. A nép mind erőtel­jesebben követeli a semlegességi politikát«. A tokiói rádió hírmagyarázója kijelentette: »A japán nép a há­ború borzalmain okulva egyre jobban hajlik a semlegességi po­litika felé, amelyért a szocialista párt küzd. Ezért növelhette a szo­cialista párt 23-mal alsóházi man­dátumainak számát«. liberális demokraták , szocialisták demokrata szocialisták kommunisták egyéb pártok és függetlenek összesen: A Pravda keddi számában a japán alsóházi választásokat kommentálva rámutat, hogy a ja­A japán sajtó megállapítja, hogy a demokratikus erőknek a szocialista pártnak és a kommu­nista pártnak — a választások eredményéből ítélve most több a híve, mint két évvel ezelőtt. A szocialisták több mint 10 770 000, a kommunisták pedig több mint 1 400 000 szavazatot szereztek. A Pravda kommentárja Moszkva: (MTI) Az AP a kö­vetkező adatokat közli a Japán­ban lezajlott választások vég­eredményéről és az egyes pár­tokra leadott szavazatok száza­lékos megoszlásáról: 22 740 265 10 887 137 3 464 147 1 156 723 1 260 849 39 509 121 57.56 százalék 27.56 százalék 8,77 százalék 2,93 százalék 3,18 százalék 100,00 százalék Kiutasították a Szovjetunióból az Egyesült Államok moszkvai légi attaséjának helyettesét Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminiszter közleményt adott ki arról, hogy negyvennyolc órán belül hagyja el a Szovjetunió te­rületét Macdonald őrnagy, az Egyesült Államok légi attaséjá­nak helyettese. A közlemény elmondja, hogy Macdonald őrnagy másfél évet töltött a Szovjetunióban és ez­alatt számos utazást tett kém­kedés céljából. Többször kísér­letet tett, hogy behatoljon kato­nai és hadiipari objektumok te­rületére. Illetékes szovjet szervek meg­állapították, hogy Macdonald őr­nagy alighogy a Szovjetunióba érkezett, tevékenyen bekapcsoló­dott az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetsége mellett mű­ködő légi attasé apparátusának felderítő tevékenységébe. Az őr­nagyot tetten érték, amint Kur- gán városába utaztában katonai létesítményeket fényképezett. El­koboztak tőle egy noteszt, amely­ben felderítő jellegű bejegyzések szerepeltek a Moszkvából Kur- gánba vezető útvonalon látott bonvédelmi objektumokról. A szovjet külügyminisztérium akkor figyelmeztette Macdonal- dot, hogy megengedhetetlen kém­kedési munkát végez a Szovjet­unióban. Mégis — állapítja meg a továbbiakban a szovjet külügy­miniszteri közlemény — az ame­rikai légi attasé helyettese ezután is gyűjtötte a felderítő jellegű értesüléseket és ismét több uta­zást tett ennek érdekében. A közlemény elmondja, hogy október 18-án katonai őrjárat tartóztatta fel Macdonaldot Har­kov környékén, egy katonai ala­kulat állomáshelye és egy hadi­üzem közelében. Macdonald akkor azt hajtogatta, hogy ő külföldi turista, aki ártatlanul utazgat a Szovjetunióban és most Harkov »nevezetességeivel« kívánt meg­ismerkedni. A fenti tényekkel kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium til­takozást jelentett be az Egyesült Államok moszkvai nagyköveténél és újból felhív a figyelmét arra, hogy a nagykövetség személyze­tének és a katonai attasék appa­rátusának e cselekményei tűrhe­tetlenek. pán konzervatívok a jelenlegi választásokon nem egyszerű, ha­nem legalább kétharmados par­lamenti többségre törekedtek, mivel csupán ez tette volna lehe­tővé a jelenleg érvényben lévő alkotmány módosítását, valamint Japán és az Eovesűit Államok jelenlegi törvénytelen katonai együttműködésének, a fegyverke­zési hajsza politikájának és az ország militarizálásának törvé- nyesítését. A konzervatívok választási gé­pezete azonban nem működött megfelelően — írja Latisev. — Nem segített az a sokmilliárd jen, amelyet a választók töme­ges megvesztegetésére fordítot­tak, nem segítettek a helyi köz- igazgatásnak és á politikai bos- soknak sötét mesterkedései, a ter­rorhadiárat, — megtorló rend­szabályok, sem a lakosság meg­félemlítése. Ebben a műveletben pedig a bírósági szervek és a fasiszta pogromszervezetek egy­aránt részt vettek. A konzerva­tívok nem tudták megszerezni a képviselői helyek kétharmadát. A konzervatív tábor e kudarca különösen szembeötlő, ha figye­lembe vesszük, hogy a választá­sok eredményeképpen számotte­vően megerősítették helyzetüket a parlamentben az ellenzéki erők, a japán haladó erők politikáját tolmácsoló szocialista és kom­munista párt. A japán választások végeredményben olyan ered­ményt hoztak, mint azt előre várni lehetett. Ismeretes az a harc, amit a japán hazafias erők vívtak a reakcióval, amely a japán—amerikai biz­tonsági szerződés megkötése idején érte el tetőpontját. A hazafias erők jelentős sikere­ket értek el harcaikkal, s a legfontosabb Eisenhower tokiói látogatásának megakadályozása volt. A most lezajlott parla­menti választásokra ennek az eredményes harcnak emléke nyomta rá bélyegét, aminek külső jele, hogy a baloldal megerősödve került ki a vá­lasztásokból. Megerősödött a szocialista párt, de gyarapította képviselőinek számát a kom­munista párt is. A kormányon levő liberális demokrata párt is növelte ugyan mandátumai­nak számát, a kétharmados többséget azonban mégsem tud­ta biztosítani, jóllehet mint a hírügynökségek megjegyzik, megfélemlítésben és kényszer­ben nem volt hiány a szavazá­sok során. A liberális demok­raták azzal, hogy ezt a többsé­get nem tudták biztosítani, el­veszítették azt a lehetőségü­ket, hogy módosítsák az alkot­mánynak azt a cikkelyét, amely szerint Japán lemond a háborúról. Egyelőre az alkot­mánynak ez a pontja szabja útját a japán fegyverkezésnek. A TASZSZ szemleírója meg­jegyzi, hogy a Japánban lezaj­lott választásokat joggal ne­vezhetjük a békéért és a nem­zeti függetlenségért vívott hard egyik szakaszának. Fontos je­lenség a japán belpolitikai életben, hogy csökkent az úgy­nevezett független képviselők száma, ami arra mutat, írja a TASZSZ szemleírója, hogy a japán belpolitikai élet polari­zálódik, kiélesedik a jobb és baloldal szembenállása. Ebből pedig nem nehéz arra követ­keztetni, hogy a jövőben fo­kozódni fog a baloldal, a haza­fias erők és a reakció harca. A japán választásokra rá­nyomta bélyegét az a tény, hogy a szocialista p>ártvezető- ség ezúttal is elutasította a szoros együttműködést a kom­munistákkal. Más országokban is azt bizonyította minden ha­sonló jelenség, hogy a megosz­tott baloldali erők nem tud­nak olyan sikert elérni, mint ha egységesen lépnek fel. Ha a baloldal szoros egységben jele­nik meg ezúttal a japán vá­lasztási porondon, nyilván mó­dosítja a választási eredményt is, még jobban a maga javára fordítja a szavazatokat. A liberális demokraták két­milliárd jent kaptak a mono­póliumoktól, azonban ez sem, a demagóg ígérgetések sem ér­ték el a várt hatást. A most le­zajlott parlamenti választások eredménye azt mutatja, hogy Japánban megnövekedtek a semlegességi politika erői s az a folyamat, amit elsősorban a iapán-amerikai katonai szerző­dés váltott ki, megállíthatat­lan. Mobutu lövöldöz — Kaszavubu nyilatkozik Leopwldville (MTI). Jelentések szerint Leopoldvilleben az éjsza­kai órákban is változatlan heves­séggel tartott a harc Mobutu ka­tonái és az ENSZ-csapatok kato­nái között. Rikhye tábornok, Hammarsk­jöld megbízottja és Alexander tábornok, a kongói ENSZ-csapa­tok parancsnoka, röviddel a tűz­harc kitörése után tanácskozott, majd a helyszínre sietett. Az ENSZ szóvivője később kö­zölte, az ENSZ hajlandó eltávolí­tani a ghanai nagykövetségről Welbeck ügyvivőt, akinek kiuta­sítását Mobutu követelte. Amikor azonban Rikhye a követség épü­letébe akart hatolni, Mobutu zsoldosai géppuskatüzet zúdítottak rá. Hammarskjöld megbízottja si­kertelen útjáról visszatérve új­ságíróknak hangoztatta: Mobutu megígérte, hogy tűzszünetet ren­del el, ennek ellenére azonban változatlan hevességgel folytató­dik a harc. Rikhye ugyanakkor bejelentet-, te, Kokolo ezredes, Mobutu he­lyettese elesett a harcban. A nyugati hírügynökségek tu­dósítóit is felháborította Mobutu zsoldosainak féktelen garázdálko­dása. Mobutu katonái rátámadtak a ghanai nagykövetség közelében tartózkodó újságírókra, és vad fenyegetések közepette azt állítot­ták róluk, hogy valamennyien „kommunista bérencek”. A Mo- butu-katonák két angol és egy amerikai újságírót elhurcoltak, majd később szabadon bocsátot­ták őket. Az AFP értesülése szerint Ka­szavubu táviratot intézett Burgi- ba elnökhöz, és Dag Hammarsk­jöld ENSZ-főtitkárhoz. „Sajnál­kozását” fejezte ki afölött hogy a harc közben tunéziai katonák éle* tűket vesztették és azt állította, az eseményekért a ghanai ügyvi­vőt terheli a felelősség. Az ENSZ-közgyűlés a tiltakozások ellenére is folytatja a kongói vitát New York (MTI). Az ENSZ közgyűlése hétfőn este rendkívüli ülésen folytatta a kongói ENSZ- képviselet kérdésének vitáját. A% ülés első felszólalója Ma­nuel Bisbe kubai küldött volt, aki megállapította, hogy „Kon­góban a politikai zűrzavar azok­nak a kísérleteknek a következ­ménye, amelyekkel az imperialis­ták vissza akarták hódítani az elvesztett gyarmati területet”. Ki­jelentette, hogy Kongó igazi füg­getlenségéért Lumumba, Kongó törvényes miniszterelnöke száll csak síkra. Kuba — mondotta — éppen azért támogatja Ghana ja­vaslatát, amely kérte, hogy na­polják el az ENSZ-vitát Kongó képviseletéről. Ezután Haiti, Albánia, Csád és Írország küldötte szólalt fel. Az ír küldött sürgette, bízzák az af­rikaiakra g kongói kérdés meg­oldását. Bulgária küldötte ezután java­solta, halásszák el a vita folyta­tását és várják meg a részletes jelentést a hétfői leopoldvillei eseményekről. A közgyűlés elnöke nem ren­delt cl szavalást a bolgár javaslat fölött, de bejelentette, hogy az ülést berekeszti és a következő ülést kedden délelőttre (15.30 gmt) tűzi ki. Guinea ENSZ-küldöttsége hét­főn este közölte, Sekou Touré, a köztársaság elnöke Eisenhower elnökhöz intézett táviratában til­takozott azellen, hogy az „Egye­sült Államok egyoldalú álláspont­ra helyezkedik Kongó kérdésében. Amennyiben az Egyesült Államok nem módosítja jelenlegi állásfog­lalását, a guineai kormány nem szándékozik részt venni a kongói helyzet tisztázása végett Kongóba induló ENSZ „békéltető-bizott­ság” munkájában, hanem ehelyett a kongói nép érdekeivel összhang­ban kíván állást foglalni.” A távirat szövegét az ENSZ főtitkárának is tudomására hoz­ták. Az ENSZ közgyűlés esti ülése alatt kereste fel . Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt Kaszavubu, Kongó New Yorkban tartózkodó köztár­sasági elnöke. A főtitkár el­hagyta az üléstermet, hogy bizal­mas beszélgetést folytasson Ka- szavubuval. Kiszivárgott értesülé­sek szerint a tanácskozás össze­függésben állott a hétfői leop>old- villei eseményekkel,

Next

/
Thumbnails
Contents