Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
I960, november 22. TOT,NA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Takarmánytámogatást kapnak, akik sertéshizlalási szerződést kötnek az állammal Tájékoztatás a sertés- és szarvasmarhaállomány, valamint az árutermelés növelése érdekében hozott legújabb intézkedésekről Az aszálysújtotta területek termelőszövetkezetei számára nyújtott takarmány-támogatáson túlmenően az állam takarmány-támogatást ad mindazon termelők részére, akik 1961. harmadik negyedévének végéig az állammal sertéshizlalási szerződést kötnek. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságán tájékoztatásul közölték, ez az intézkedés a háztáji és egyéni gazdaságok hízott sertés árutermelését segíti hathatósan. A takarmány juttatási akciót az egész ország területén igénybevehetik a termelők, s az egyes megyék takarmánytermésétől függően — a rendelkezés szerint — minden leszerződött hízott sertés után 1,5—2,5 mázsa takarmányt kaphatnak állami áron. A megyei állatforgalmi vállalatok az egyéni gazdákkal és a háztáji gazdaságokkal megkezdték a takarmányjuttatással egybekötött hizlalási szerződések kötését. Már az első napokban nagy érdeklődés nyilvánult meg az új szerződés- kötési lehetőségek kihasználására. Számos helyen máris csökkenés mutatkozik a süldőfelkínálásban, mivel az egyéni és háztáji gazdaságokban meglevő takarmányozási lehetőségek kihasználásán túlmenően a 215 forintos mázsán- kénti áron juttatott szemestakarmány segítségével a süldők meg- hizlalása feltétlen jó haszonnal kecsegtet. Az egyéni és a háztáji gazdaságok hízott sertés árutermelésének fokozásával párhuzamosan az illetékes szervek gondoskodtak arról, hogy minél több süldőt állíthassanak hízóba a termelők, továbbá, hogy a kocatartás, a mala- coztatás változatlanul biztonságos jövedelmet adjon. Ennek érdekében a süldők állami szabadfelvásárlási árának alsó határát, —■ amelynél a termelő kevesebbet nem kaphat — fehér hússüldő esetében 15,5, a hús jellegű és mangalica-süldők esetében pedig 14,5 forintban állapították meg kilogrammonként. Ugyanakkor az állam részére szerződéssel lekötött süldők mindenkor egy forinttal magasabb kilónkénti áron; fehér hússüldőknél legalább 16,5, húsjellegű és mangalicasüldőknél pedig 15,5 forintos áron kerülnek felvásárlásra. Ezek a védőárak megfelelő biztonságot adnak a termelőknek ahhoz, hogy kellő számú kocát tarthassanak, rendszeresen fialtassanak, és a saját gazdaságukban meghízlalt sertéseken kívül a jelentkező szaporulat egy részét jó haszonnal, előre garantált áron értékesíthessék. Az állatforgalmi vállalatok folytatják az ez év derekán megindított és igen népszerűvé vált, hitellel támogatott kocakihelyezési akciót, amelybe olyan háztáji és most már egyéni gazdaságok is bekapcsolódhatnak, amelyek a lehetőségeikhez képest még kellő számú kocával nem rendelkeznek. Ennél az akciónál a hitelbe kapott és tenyésztésbe állított koca ellenértékét a termelő az első szaporulatból három süldővel tör- lesztheti, tehát az első ellés után a törlesztésre adott három süldőn felül megmarad a koca és annak hármon felüli szaporulata. Az eddiginél lényegesen kedvezőbbek és ösztönzőbbek a feltételek a termelőszövetkezetek által a háztáji gazdaságokban, közös takarmányMOZGALMI HÍREK A dombóvári járási pártbizottság Ipari Osztálya felülvizsgálta a szocialista munkabrigádok helyzetét az ipari üzemekben és a közlekedésnél. Megállapították, hogy a járás területén 143 munkabrigád működik, 1380 részvevővel. Különösen jó eredményeket értek el a szervezés területén a vasúti üzemekben, ahol jelenleg 127 munkabrigád harcol a Szocialista Munkabrigád címért. A 127 munkabrigádba 1236 dolgozó tömörült. A járás kisebb ipari üzemeiben 16 brigád működik 160 dolgozóval. A járási párt- bizottság nagy gondot fordít arra, hogy a Szocialista Munka- brigád címért elindult mozgalomban a vállalások ne papírforma szerint történjenek, hanem a SZOT irányelveinek megfelelően, a termelés növekedését és a tudatra ható nevelést célozzák. * Az elmúlt napokban népfrontbizottsági ülést tartottak Nagy- mányok bányászközség művelődési házában. Az ülésen a községfejlesztést vitatták meg. * A kölesd-borjádi Haladás Tsz közgyűlésén az őszi kenyérgabonavetés és a betakarítás munkálatainak gyorsítására hoztak határozatot. A tsz elnöke ismertette, hogy az idei évben annak ellenére, hogy egyes tagok rosszul viszonyultak a közösségi munkához, a többség szorgalma és helytállása eredményeképpen az egy munkaegységre jutó részesedés a tervezett 24 forint 60 fillér helyett 34 forint lesz. * Gerjen községben Rónyai Sándor iskolaigazgató, a népfrontbizottság helyi elnöke békegyűlésen foglalkozott az ENSZ XV. ülésszakán részt vett szocialista országok küldötteinek munkájával. * A Közalkalmazottak Szakszervezete Bonyhádon, Tamásiban és Szekszárdon a kongresszus határozataiból adódó feladatokat ismertette a járás küldöttei előtt. A bonyhádi járási nőtanács, a bonyhádi József Attila Leányotthonban gazdaasszony-szakkört indít, azzal az elgondolással, hogy a fiatal lányokat a háztartási munka végzésére és a takarékosságra tanítják. Lengyelen, Mórágyon, de a járás több községében is főző, szövő és kézimunka-szaköröket szerveznek. A szakköröket mindenütt politikai oktatással kötik össze. (18) — Őszintén megvallom, fogalmam sincs... Mindenesetre gyanús. Javaslom, azonnal lépjünk összeköttetésbe a Kozmoszplán- nal. Mindhárman egyetértettek Groncsevics javaslatával. Konda- csov elsietett, hogy az arhivum- ban megkeresse az RB—285-ös tavaly bejelentett adatait. Mire a Kozmoszplán jelentkezett, Kon dacsov is előkerült, kezében egy dossziét szorongatott. Batalovnak nyújtotta. — Az RB—285-ös tengelyforgásának iránya az elmúlt 24 órában megváltozott! Újabb rejtély... Az uráli állomás valamennyi tudományos munkatársa és az űrhajó megfigyelésére kirendelt tudóscsoport a rejtély megoldásának kulcsát kereste. Akkor még senki sem gondolta, hogy hamarosan kiderül az RB—285-ös titka. Az űrhajó televíziós adóállomása Zsukov és Elisa Dab- rowska arcát sugározta a Föld felé. A vezérlőteremben újból ott ült valamennyi tudós. Batalov közölte, hogy a centrum kilőtte a műbolygó egyik raliétáját, majd gyors egymásutánban tette fel kérdéseit a Kozmosz- in ón parancsnokának és csillagászának. — Sajnos, a tengelyforgás irányának megváltozását nem ész- leltülc — közölte Zsukov. Amikor feltűnt az RB—285-ös, csupán feljegyeztük megjelenéséből adott támogatás mellett megszervezett sertéshizlaláshoz. A termelőszövetkezeteket ugyanis a szerződésre leadott sertések minden kilója után 1,2 forint lebonyolítási díj illeti meg abban az esetben, ha a termelőszövetkezet a közös készletéből állami felvásárlási áron legalább egy mázsa takarmányt ad a termelőszövetkezeti tag részére, szerződéses hizlalásra. A bonyolítási díj független az átadásra kerülő sertések számától, tehát azt egy sertés leadása esetén is megkapják a termelőszövetkezetek. Ez a bonyolítási díj egy-egy sertés után 130—150 forint, az összeg felhasználásáról a közgyűlés dönt, minden megkötöttség nélkül. További előny a termelőszövetkezetek számára, hogy az így leszerződött és meghizlalt sertés is beleszámít a közös gazdaság száz holdra eső áru- értékesítési tervteljesítésébe. Ugyancsak kedvező feltételeket állapítottak meg a termelőszövetkezeti tagok részére a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és a borjúszaporulat megtartásának és felnevelésének ösztönzésére. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaikban szerződésre felnevelt, 130—160 kiló súlyban átadott elsőosztályú növendékmarháért kilogrammonként 13, a 161—200 kilósért 12, a 201—250 kilósért 11, a 251—300 kilós súlyban átadott növendékekért pedig 10.5 forint szerződéses felvásárlási árat kapnak. Nők Akadémiája Megyeszerte megkezdődtek a Nők Akadémiájának előadássorozatai. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az érdeklődés egyre növekszik az előadások iránt. Legutóbb Szekszárdon, a városi művelődési házban zsúfolásig megtelt nézőtér előtt hangzott el az első előadás: „Nők védelmében” címmel. Dr. Csók Sándor orvos, nőgyógyász másfélórás előadását nagy figyelemmel hallgatták a részvevők. Az előadás után számos kérdést tettek fel az asszonyok. A jól sikerült előadás után többen jelentkeztek, és beiratkoztak a Nők Akadémiájára. Erről is beszélni kell: Orvoshoz jár a falusi ember Orvos ismerőseim mesélik, hogy az utóbbi időben rohamosan emelkedik a falusi betegek száma. Vajon ennek az emelkedésnek az az oka, hogy több a beteg most a falun, mint azelőtt? Nem, nem ez az oka! A beteg nem több, sőt talán kevesebb a falun, de több beteg falusi ember megy el ma az orvoshoz, mint eddig. A falusiak jól tudják, még most is emlékeznek rá, hogy a parasztember csak a legvégső esetben fordult orvoshoz, rendszerint akkor, amikor már elhatalmasodott rajta a baj és alig lehetett, vagy egyáltalán nem lehetett rajta segíteni. Miért nem ment eddig időben orvoshoz a falusi ember? Két okkal szokták ezt indokolni. Az egyik ok gyanánt anyagit említenek, azt, hogy sajnálta a gyógyításra a pénzt a parasztember. Azt tartotta: úgyis elég kár az, hogy betegsége miatt kiesik a munkából, azzal már nem tetézi ezt a kárt, hogy pénzt fizet orvosnak, patikusnak. Másik okként a tudatlanságot említik. — Azt, hogy inkább hittek a falusiak a babonának, mint az orvosnak. Én az első okot, az anyagi okot tartom meghatározónak, elsődlegesnek. És ha ezt elfogadjuk, akkor meg tudjuk érteni, hogy most miért áramlanak szinte átmenet nélkül máról- holnapra tömegével az orvosokhoz a falusi emberek. Azért, mert szövetkezetekbe léptek és ezáltal ingyenes orvosi kezelésben, kórházi, szanatóriumi ápolásban részesülnek. Jól emlékszem még gyermekkoromra, arra, hogy milyen babonák dívtak azelőtt a falun és hogyan »gyógyították« a betegeket. Reumás megbetegedésekre az újholdtól vártak gyógyulást. Hold újuláskor a ház végébe kellett állni, a holdra nézni és háromszor elmondani ezt a zavaros szöveget: »Űjhold, új király, házasodik a király fia, hív engem lakodalomba, de én magam nem mehetek, elküldöm hát magam helyett a nyavalyáimat«. — Ezután el kellett mondani ott három miatyánkot, három üd- vözlégyet és három hiszekegyet. Volt aztán az ólomöntés, amit idegességre, megfázásra alkalmaztak, a gyertya- és csészekúra, amit hasfájdalmak esetén használtak, a koromkezelés, a temetőárok füvének levővel gőzölés és így tovább. A régi pogány szokások keveredtek a keresztény egyházak imáival, szertartásaival. így kezelte magát, nem iá olyan régen a falusi ember. Aztán vagy gyógyult, vagy nem gyógyult. A babonák nem segítettek rajta és így ha. minden kötél szakadt, akkor fordult az orvoshoz, mindenre elszántan, de rendszerint már későn. Egyik körzeti orvos barátom legutóbbi találkozásunkkor bosz- szankodva mesélte, hogy sokszor riadva hívják ki beteghez, s ott kiderül, hogy a betegség egyáltalán nem vészes, a rendelő órán a beteg saját maga is bejöhetett volna Bizonyos esetekben igaza van barátomnak, mert sokszor bosszantó az, hogy feleslegesen hívják ki az orvost, még éjjel is, vagy feleslegesen szaladnak be a kórházba a falusi emberek. —1 Annyiban bosszantó ez, hogy az orvos idejét elveszik ezek a felesleges munkák a súlyosabb betegektől. De ezekben a jelenségekben örvendetes az, hogy a falusi ember félti az egészségét, megtanulta értékelni önmagát és az orvostudományt, pénzébe se kerül a dolog és siet az orvoshoz. örvendetes, hogy siet az orvoshoz ,mert eddig nem sietett. Nagy vívmánya új rendünknek az, hosv orvoshoz siet a falusi ember. E nagy vívmányt csak az tudja igazán értékelni, aki jól ismerte a falusi emberek mentalitását és most össze tudja hasonlítani a változást. Ma még sok probléma van a falvak egészségvédelmével. Egészségügyi viszonyaik még nem rendeződtek. De elindult a falusi nép az orvoshoz, közelebb kerül az orvostudomány áldásaihoz és távolodik a babonától. A fejlődés mep'-'vorsult és mi, akik hiszünk az újban, hiszünk ennek a fejlődésnek a győzelmében is. ________________________Gyenis 7 4 000 forint bevétel hat hóidról A pusztahencsei Kossuth Tsz hat holdon termelt idén görögdinnyét. A hat holdról 975 mázsa dinnyét adott át a MÉK-nek, s ezért 74 000 forintot kapott. A pusztahencsei Kossuth Tsz kedvező tapasztalatokat szerzett a dinnyetermelésben és ezért dinnyekertészetét a jövő évben tovább fejleszti. SASS ERVIN 77 Látlwhjqé T A nek pontos idejét, és nem fordítottunk rá különösebb gondot. Batalov közbeszólt: — Most is figyelik a műbolygót? Elisa válaszolt. — Állandóan. A furcsa tengelyforgáson kívül semmi rendkívülit nem tapasztaltunk... A rakétát a jelzett irányban nem... Hirtelen hullámos sávok Kaszabolták szét a képet, és az űrhajósok hangja is sercegésbe, recsegésbe fulladt. A képet és a hangot hozó mikrohullámok zavaró zónába kerültek! Az uráli állomás technikusa azonnal igazított a televízió vezérlőasztalá- nak gombjain, azonban a hibát alig tudta korrigálni. Batalov sürgette. — .Gyorsan, gyorsan, Koroni.i elvtárs! Most nem szakadhat meg az összeköttetés. Konda- csov! Adia le a hívójelet rádión1 A televízió technikusa pillanatok alatt átvizsgálta az egész készüléket. Arca rettenetes ideg- feszültséget árult el. homlokán gyöngyözött a verejték. — Minden rendben... A vevő jó... Külső zavar... távoli zavar töri szét a képet... Tehetetlen vagyok... Ha a Kozmoszplán erősíteni tudja az adást, akkor megváltozik a helyzet, de az űrhajón nehezen veszik észre a zavar okát... Rettenetes izgalom lett úrrá a teremben. A tudósok a televízió vezérlőasztalához tódultak, ahol Koronij tovább küszködött az ismeretlen zavaróállomással. Batalov a rádióközponthoz ugrott. — Gyorsan ismételgette a hívójelet. — Halló, Kozmoszplán... Halló Kozmoszplán... Kapcsolatot kérünk... Itt az uráli állomás... — Kapcsolatot kérünk... Süket sercegés volt ott is a válasz. Hastings hahotázott. — Brávó, Cording! Látja, ezredes, erre nem is gondoltam. Igaza van, soha nem árt a teljes biztonság... Hogy mire nem jó az öreg R.B—285-ös! ...Ezért kitüntetésre terjesztem fel! Cording ezredes meghajolt. — Köszönöm tábornokom, és kérem, adja meg az utólagos engedélyt. Gondoltam, nem vesztegethetünk egy másodpercet sem, kérem, nézze el nekem, hegy nem jelentettem a dolgot... — Szóra sem érdemes, barátom. Kitűnő munka volt! De mondja csak el, hogyan jutott eszébe az egész? Foglaljon helyet Cording. Hastings hátradőlt a kényfl- rnes klubfotelben. — Nos, halljuk, barátom! Ccrdingot elkapta a hév, -»hogy magyarázott. — Sikerült megállapítanunk, hogy melyik mikrohullám-zónában tart televíziós összeköttetést a Kozmoszplán a holdbéli űrállomással. Rádióadójának hullámhosszát ismertük. Szerencsére -z RB—285-ösben olyan szerkezetet is elhelyeztünk, mely földi vezérlésre képes megváltoztatni a műbolygó televízió és rádióadójának hullámhosszát... A vezérlés gyorsan ment... A többit már ismeri, tábornokom... A műboly- gó zavaró jelei lehetetlenné teszik a kapcsolat fenntartását az űrhajó és a Föld között.. Egyszóval: elvágtuk őket a külvilágtól! Az »összeütközés« részi _>té- íől semmi sem derül ki... — Remek! Azt hiszem, a vörösöknek elmegy a kedvük, hogy egyhamar hasonló útra vá'ialkoz- zai ak... •-■ Tökéletesen — toldotta rneg Cording (Folytatjuk.)
