Tolna Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-277. szám), Tolna Megyei Népújság, 1960. november (10. évfolyam, 278-282. szám)

1960-11-22 / 275. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19(1° november 23. Moszkvába érkezett Kekkonen finn köztársasági elnök As amerikai ftottamosduiatok, Moszkva, (MTI). Urho Kek­konen, a Finn Köztársaság elnöke a szovjet kormány meghívására hétfőn reggel hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett. Kek­konen elnököt útjára elkísérte Karjalainen, kereskedelmi és iparügyi miniszter, Ajtio, a finn parlament első alelnöke, Paasio, a parlament külügyi bizottságé­nak elnöke, valamint több más hivatalos személyiség. Az elnök különvonata hétfőn reggel érkezett meg Moszkvába. Moszkva ünnepi díszbe öltözött leningrádj pályaudvarán több százan gyűltek össze, hogy kö­szöntsék a Finn Köztársaság elnökét. Megjelent a fogadáson Brezsnyev, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke, Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, va­lamint a szovjet kormány számos más vezető személyisége, a szov­jet politikai és gazdasági élet igen sok képviselője. Kekkonent elsőnek Hruscsov és Brezsnyev köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Kekkonen elnök a szovjet vezetők kíséretében ellépett a díszszázad arcvonala előtt, majd köszöntötte a fogadására megje­lenteket. A pályaudvaron N. Sz. Hrus­csov és Urho Kekkonen mondott beszédet. Hruscsov beszédében kijelen­tette: őszinte megelégedéssel, szívből jövő örömmel köszönti Moszkvában Kekkonen elnököt, a szovjet nép jóbarátját. A Szovjet­unió népe, kormánya mély meg­elégedéssel fogadja a látogatást, annál is inkább, mert tudja, hogy a finn—szovjet viszony megjaví­tásában Kekkonen elnöknek igen nagy szerepe volt. Hangsúlyozta, a szovjet nép örül annak, hogy a szomszédos Finnországgal mind­inkább megszilárdul a bizalom, a barátság légköre. Tudja, hogy a finn nép is hasonló megelégedés­sel fogadja ezt a tényt. A szovjet —finn kapcsolatok jó példát mu­tatnak az egész világnak a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésére — állapította meg a szovjet mi­niszterelnök. Hruscsov beszéde végén hang­súlyozta, Kekkonen-nek látoga­tása során újból alkalma lesz arra, hogy meggyőződjék, a szov­jet nép őszinte barátságot táplál a finn nép iránt, s a szovjet em­berek, akik békés alkotó munká­val vannak elfoglalva, békét akarnak. »Szilárd meggyőződé­sem, hogy az ön látogatása tovább szilárdítja szomszédos országaink barátságát és együttműködését« — mondotta Hruscsov. Kekkonen elnök válaszbeszé­dében rámutatott: a Szovjetunió és Finnország barátsága állan­dóan erősödik, szilárdul. A köl­csönös bizalom, az őszinte barát­ság az egész világnak bebizo­nyítja, hogy a társadalmi rend­szer különbsége nem lehet aka­dálya a baráti kapcsolatok fejlő­désének. Tolmácsolta a szovjet népnek, a szovjet kormánynak a finn nép üdvözletét. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet emberek lelkesedéssel dolgoznak a boldog jövőért és fő céljuk a béke bizto­sítása. Kekkonen elnök befejezésül köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. A Finn Köztár­saság elnöke ezután Hruscsov és Brezsnyev társaságában gépko­csival szállására indult. Hruscsov megbeszélése Kekkonennel Moszkva, (TASZSZ). Urho Kek­konen, finn köztársasági elnök hétfőn találkozott Nyikita Hrus­csov, szovjet miniszterelnökkel. A megbeszélésen Kekkonen köszö­netét mondott Hruscsovnak azért, hogy részt vett 60. születésnap­jának megünneplésén. Hruscsov megköszönte a meleg fogadtatást, amelyben őt Finnországban ré­szesítették. Hruscsov ugyancsak hétfőn fo­gadta a marokkói küldöttséget, amely Balafredzs, volt minisz­terelnök vezetésével hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjet­unióban. Hétfőn Moszkvából Conakryba utazott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Kapito- novnak, a Legfelső Tanács elnök­ségi tagjának vezetésével. A de­legáció viszonozza a guineai par­lamenti küldöttség moszkvai lá­togatását^^ amelyekről mind több szó esett , az elmúlt napokban a világsajtó- ' ban, a latin-amerikai népek meg­félemlítésére irányulnak. A Ku- bai Szakszervezeti Szövetség ; szombaton kiadott felhívásában akcióra szólította fel Latin-Ame- rika valamennyi népét a Karibi- tengeroen végrehajtott újabb j amerikai katonai agresszió ellen. | Az amerikai flottamozdulatok ki- ' fejezett célja, hogy ürügyet ke- ' ressen a régóta tervezett kubai fegyveres beavatkozásra. Erre ‘ vallanak azok a tárgyalások is, ' amelyeket Kennedy folytatott a floridai Palm Beachben, Stuart Simington szenátorral. A Penta­gon átszervezéséről szóló javasla- tokát tanulmányozták, s erről az ' átszervezésről jelentette ki Si­mington szenátor, hogy az meg- i felel majd az „atom és rakéta­korszak” követelményeinek. J Shamters szenátor ugyanakkor a Karibi tengeren végzett ameri- i kai agresszív akciókról tárgyalt j az új elnökkel. I A provokatív amerikai lépések a szövetségesek körében is mind nagyobb nvugtalanságot keltenek. Az angol lapok a Kuba elleni in­tézkedésekkel egy időben megem­lékeznek az angliai amerikai tá­maszpontok ügyéről is, vasárnap pedig több helyen tömeggyűlések tiltakoztak a megállapodás ellen. I Lord Home angol külügyminisz­ter ugyan a La Stampa című olasz lapnak adott nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy Berlin az a pontja a világnak, amely ve­szélyes fejleményeket rejthet ma­gában. A latin-amerikai helyzet egyéb­ként is igen bonyolulttá vált. A Kínai Népköztársaság kormánya támogatja a laoszi királyi kormány elhatározását Újabb jelentések Laoszból Peking: (MTI) A Kínai Nép- köztársaság kormánya vasárnap nyilatkozatot tett közzé, amely­ben támogatja a laoszi királyi kormánynak azt az elhatározá­sát. hogy baráti kapcsolatokat lé­tesít Kínával. Tudott dolog. — hangzik a nyilatkozat —, hogy a Kínai Népköztársaság részt vett az 1954. évi genfi értekezleten. Kína egyike azoknak a hatalmaknak, amelyek szava­tolták a genfi egyezményeket és közeli szomszédja a laoszi ki­rályságnak. A kínai kormány következetesen és szigorúan be­tartotta és betartja a genfi egyez­ményeket, a békés együttélés öt alapelvét és a bandungi érte­kezlet szellemét. Tiszteletben tartja Laosz függetlenségét, szu- verénitását és területi egységét, támogatja a laoszi királyi kor­mánynak azt a törekvését, hogy a béke és a semlegesség politi­káját folytassa és megvalósítsa a nemzeti egységet. A Kínai Népköztársaság kor­mányának meggyőződése, hogy a laoszi királyi kormány legutóbb tett javaslatai, ha valóra válnak, minden bizonnyal elősegítik Kí­na és Laosz baráti és jószom­szédi kapcsolatainak kialakulá­sát. A nyilatkozat végül megálla­pítja: a kínai kormány úgy véli, hogy a Laoszban legutóbb ki­alakult bizonytalan helyzet a lá­zadó Phoumi Nosavan-klikknek nyújtott amerikai imperialista tá­mogatás következménye. A Kí­nai Népköztársaság kormánya erélyesen elítéli a Laosz bel- ügyeibe való otromba amerikai beavatkozást és határozottan tá­mogatja a Souvanna Phouma herceg vezette törvényes laoszi királyi kormányt. Amíg a laoszi nép megőrzi és erősíti szilárd egységét és határozottan szembe­helyezkedik a külföldi beavatko­zással és felforgató tevékenység­gel, addig minden bizonnyal ké­pes lesz leküzdeni az útjában álló nehézségeket, megvalósítani a békét, a semlegességet, a nem­zeti egységet és virágzó, erős or­szággá tenni hazáját. A kínai kormány reméli, hogy a genfi értekezlet valamennyi résztvevő­je szigorúan betartja a genfi egyezmények rendelkezéseit és tiszteletben tartja a laoszi nép nemzeti jogait, hogy az meg­őrizhesse a békét, a semlegessé­get, a függetlenséget és az or­szág egységét. A TASZSZ az AFP hírügynök­ségre hivatkozva jelentette, hogy Souvanna Phouma laoszi mi­niszterelnök vasárnap visszaér­kezett Sam Neua-ból, ahol ta­lálkozott Szufanovung herceggel, a Patet Lao vezetőjével. A miniszterelnök hazatérése­kor kijelentette: »Reméljük, hogy bekapcsoljuk a nemzeti egység kormányba az onszág összes politikai pártjai­nak vezetőit«. Mint ismeretes, a flottatüntetést Eisenhower rendelte el, állítólag Guatemala és Nicaragua „kéré­sére”. Ydigoras guatemalai elnök egyenes amerikai beavatkozást sürget ebben a térségben, s mint mondotta, „örömmel üdvözölné, ha a nyugati félteke országai rendőri eljárást foganatosítaná­nak Kuba ellen, olyant, mint an­nak idején Koreában”. Mindazok az akciók, amelyeket az Egyesült Államok latin-amerikai csatlósai­val az utóbbi hetekben tett, kizá­rólag azt a célt szolgálják, hogy zavart, feszültséget keltsenek a világnak ebben a részében. Raul Roa, kubai külügymi­niszter levélben tiltakozott Bo- landnál, az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi elnökénél, s az amerikai flottatüntetést »a be nem avat- kozási elv durva megsértésének« nevezte. Viszont lehetetlen észre nem venni, hogy az Egyesült Ál­lamoknak Kuba elleni agressziója a többi ország haladó erőinek meg- # félemlítésére is szolgál. Az Uj Kína hírügynökség utal arra, hogy az United Fruit Com­pany egyik panamai telepén fegy­veres összecsapásra került sor a sztrájkoló munkások és a rend­őrök között. Nicaraguában harcok folynak Somoza elnök diktátori rendszere ellen, Ramon Villeda Morales hondurasi elnök pedig súlyos vereséget szenvedett a köz­ségi választásokon. Guatemalá­ban katonai lázadás, Salvadorban államcsíny teremtett nehéz hely­zetet. Mindezek arra mutatnak, hogy Latin-Amerika népe for­rong, megelégelte az amerikai­akat kiszolgáló rendszert, s a kubai forradalom mintájára sze- retne szabadulni elnyomóitól. Kilenc hegy árnyékában Andrea Varfi riportja nyomán A latin-amerikai népek felháborodot­tan ítélik el az Egyesült Államok fegyveres intervencióját Havanna, (MTI). Mint a Reuter és az ADN jelenti, Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere vasárnap beszédet mondott a kő­olajipari munkások havannai gyűlésén. Éles szavakkal ítélte el az Egyesült Államok fegyveres fellépését a guatemalai és nica- raguai nép ellen. Megállapította, hogy az amerikai fegyveres be­avatkozás a kubai forradalom ellen is irányul. Hangoztatta, hogy a kubai nép rokonszenvez a szabadságukért küzdő latin-amerikai népekkel, saját példájával is buzdítja őket, függetlenségük kivívására. Han­goztatta, hogy Kuba nem akar beavatkozni a latin-amerikai or­szágok belügyeibe, de erre nincs is szükség, hiszen ezeknek az or­szágoknak népei maguk is meg­vívják harcukat. Raul Castro rámutatott arra, hogy az amerikaiak a kommuniz­mus ellen vívott harc ürügyével tartanak fenn és létesítenek tá­maszpontokat a latin-amerikai országokban. Mindez csak arra szolgál, hogy még jobban kizsák­mányolhassák ezeket a terüle­teket. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kubai nép nem akar ellen­ségeskedést, nem akar háborút, hanem békésen akarja építeni hazáját. Megállapította, hogy az Egyesült Államok vereséget szen­vedett Kuba ellen indított gazda­sági háborújában és Kuba meg­szilárdította kereskedelmi kap­csolatait más országokkal. El­mondotta, hogy Kanada, az Egye­sült Államok közvetlen szom­szédja jelentősen növeli kereske­delmi kapcsolatait Kubával. Castro hangoztatta, hogy a Szovjetunió segítségével Kubának sikerült megszabadulnia az ame­rikai kőolajmonopóliumoktól való függőségtől. Kuba szovjet segít­séggel megteremti saját kőolaj­iparát. A Venezuelában élő nicaraguai hazafiak szervezete, a nicaraguai egységfront vasárnap kiadott nyilatkozatában erélyesen tilta­kozik az ellen, hogy az Egyesült Államok haditengerészeti és légi egységeket küldött a nicaraguai pártokra. Az Uruguay-i dolgozók vasár­nap gyűléseken tiltakoztak az amerikai fegyveres erők nicara­guai és guatemalai intervenciója ellen. Kilenc hegy árnyékában, örök­zöld fenyvesek tövében terül el Peshkopi város, amely Albánia régi térképein még mint jelen­téktelen kis falu szerepel. A fel- szabadulás előtt ez a kilenc fes­tői szépségű hegy meg valóban árnyékol vetett nemcsak Peshko- pira, hanem az egész vidékre. — Lőtávolon kívül épült elszórt kő­házak, amelyeken nem volt sem kémény, sem ablak. A távolság betartására az átkos, testvérgyil­kos vérbosszú késztette a vidék lakóit, a kémények után magas odót szedtek a környékben ural­kodó törzsfőnökök, az ablakokat pedig lőrések helyettesítették. — Minden ház bevehetetlen erődít­mény volt. A falakon belül nyo­mor, tudatlanság és örök rette­gés honolt. A kevés termőföld nagy része parlagon hevert, mert a férfiak többnyire csak éjszaka merészkedtek ki a házakból, az asszonyok pedig egymaguk nem győzték a sok munkát. Gyak­ran nemzedékről nemzedékre egész családok, sőt falvak is ha­lálos ellenségeskedésben éltek egymással. Tombolt, irtott a vérbosszú ezen a vidéken, ahol a férfiak jelentős százaléka nem természetes halállal költözött el az élők közül. A vérbosszú ma már a múlté. Széles ablakok, vidáman füstöl­gő kémények hirdetik, hogy test­vér nem tör többé testvér ellen és megszűnt a törzsfőnökök nép­nyúzó uralma is. A földeken mindenütt meglát­szik a gondos gazda keze. Nem­csak a völgyből tűnt el a gaz és a bozót, hanem a szelídebb, na­posabb hegyoldalakról is, hogy Összeültek a NATO tagállamainak parlamenti küldöttségei Párizs (MTI). Párizsban hétfőn ültek össze a NATO tagállamai­nak parlamenti küldöttségei, hogy megvitassák az Atlanti Szövetség időszerű problémáit. A parla­menti tagok konferenciája csupán ajánlásokat tehet az Atlanti Szö­vetség minisztertanácsának, a NATO politikájára közvetlenül kiható határozatokat nem hozhat. A NATO-országok parlamenti küldöttségeinek konferenciáján szó lesz az Atlanti Szövetség kere­teinek kiszélesítéséről. Megtár­gyalják az atlanti haderők atom­fegyverkezését is, ezen belül a különálló NATO-„atomütőerő” megteremtésének tervét is, amely módot adna Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére is. Szóba ke- i ültek a kelet—nyugati viszony kérdései, a gazdaságilag elmara­dott országok megsegítése, az eu­rópai kapitalista gazdasági töm­bök a „hatok” és a „hetek” szem­benállása, továbbá az Egyesült Államok és Kanada belépése az európai gazdasági együttműködés és fejlesztés szervezetébe. Meg­vitatják a Nyugat és az el nem kötelezett országok viszonyát is. biztatóan fejlődő gyümölcsösök­nek és szőlőnek adja át o helyét. A felszabadulás óta Peshkopi is nagyot nőtt. Ma már igazi vá­ros, ahogy lakói büszkén mondo­gatják »ékes menyasszony a Drín folyó völgyében«. A..régi kisfalutól nyugatra szé­les, egyenes aszfaltozott utak és utcák mentén korszerű egy és kétemeletes lakóháztömbök sora­koznak. A járdák mentén fiatal fák, a házak előtt zöldellő ker­tek és parkok. Hatalmas kultúr- ház, középiskola internátussal, körzeti kórház, fogászati klinika, szülőotthon és még sok-sok más olyan épület emelkedik ebben a néhány év alatt felnőtt új vá­rosban, amelyet a múltban a vi­dék lakói legfeljebb csak hírből ismertek. A felszabadulás előtt az egész körzetben mindössze 1200 iskolásgyermek volt és .45 tanító. Ma 370 pedagógus több mint tízezer gyermekkel foglal­kozik. A múltban ha véletlenül a környékre került is egy orvos, néhány hónapnál tovább nem maradt meg. A tudatlanságra kárhoztatott parasztok csak a vajákos asszonyok iránt visel­tettek bizalommal: az orvos nad- rágos ember volt, akitől és aki­nek szereitől féltek. Először 1944 nyarán jártam Peshkopiban, mint a nemzeti fel­szabadító hadsereg első hadosz­tályának katonája. Akkor a m<i- radiság és a tudatlanság legalább annyi nehézséget okozott nekünk ezen a vidéken, mint a magasla­tokra befészkelt megerősített el­lenséges állások. A párt még a nemzeti felszabadító háború éveiben hadat üzent a tudatlan­ságnak és a vérbosszúnak. Ma már a múlté a testvérgyilkosság, az írástudatlanság, a babona és a nyomor. Peshkopi virágzó vá­roska és fejlődését nemcsak a közvetlen közelben lévő gyógy­források, hanem a környező gaz­dag ércbánya-vidék is biztosítja. A tegnapi tudatlan pásztorok és favágók ma modern gépeket ke­zelnek, gyermekeik iskolába jár­nak és ha terveikről, vágyaikról érdeklődünk, ma már nem azt mondják, amit félemberöltővel ezelőtt, hogy napjában legalább egyszer szeretnének jóllakni, ha­rem szülővárosukban is mielőbb állandó színházat akarnak létesí­teni.

Next

/
Thumbnails
Contents