Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. október 16. öt kérdés — öt válasz fl szarvasvadászatról, a tsz-beruházások- ról, a szüretről, a tanácsi építkezésekről és a szerencsevadászokról — A Tolna megyei szarvasva- dászatról milyen eredménnyel tértek haza a külföldiek? Tarlós István, megyei vadászati felügyelő válaszol: — A szarvasbőgés befejeződött. Sajnos, az időjárás erősen zavarta, de ennek ellenére sikeres volt a szárvasvadászat. Mint minden évben, az idén is sok külföldi kereste íel megyénk vadakban gazdag erdeit, elsősorban a híres ge- menci vádgazdaság területét. Mintegy harminc nyugatnémet vadász járt megyénkben. Valamennyien értékes trófeákkal tértek vissza hazájukba. A külföldiek némelyike nemcsak szarvasra, hanem vaddisznóra is vadászott. Az eredményes vadászatot mütatjá, hogy a külföldiek többek között három aranyérmes bikát lőttek ki. A legsúlyosabb agancs 12 kiló és 10 deka volt, ami viszonylag ritka szép trófeának számít. Ezenkívül több ezüst- és bronzérmes bikát is kilőttek. Most kezdődik majd a gyulaji vadgazdaság- területén a dámbika-vadá- szat. Ez a terület ugyancsak híres, hiszen innen világhirű trófea is származik. Dámbika-vadászatra is több külföldi érkezését jelezték és minden valószínűség szerint majd ez is eredményesen végződik. • — A termelőszövetkezetekben a legtöbb problémát a gazdaság: épületek hiánya okozza. Milyen javulás várható az idei évben? Schwébl Károly, a termelőszövetkezeti beruházási iroda vezetője válaszol: — A- nagyarányú felfejlődéssel csak növekedett a gazdaságiépü- let-probléma. Az állam igen nagy segítséget nyújt a szövetkezeteknek, hogy fejleszthessék gazdaságukat. A különböző létesítményekhez több mim 65 millió forint hosszúlejáratú hitelt kaptak a tsz-ek, de emellett helyi erőből is sokat építenek, összesen, beleértve á teljesen vagy részben saját erőből folyó építkezéseket is, mintegy ötszáz beruházási létesítmény építését tervezték az idei évre a terrrielőszövetkezetek. Ezeknek igen jelentős része elkészült és műszakilag is átadták, vagy folyamatban van a műszaki átadása. Mintegy kétszázat átvettünk és átadtunk az érdekelt szövetkezeteknek használatra. A többség szarvasmarha-istálló és magtár. Fokozott ütemben folyik megyeszerte a termelőszövetkezetekben az építkezés, hogy a kitűzött feladatokat lehetőleg megoldhassuk. Elkezdődött a következő évi tsz-beruházások előkészítése, hogy jövőre még nagyobb eredménnyel fejlődhessenek a tsz- gazdaságok. * — Most van a szüret időszaka. Milyen az idei szüret? Milyen szaktanácsokat kell figyelembe venniük a szőlőtermelőknek? Csigr György, megyei szőlészeti felügyelő válaszol: — Szekszárdon egy héttel ezelőtt kezdődött meg zömmel a szüret. A megye szőlőterületének mintegy 35—40 százalékáról takarították be a termést. Az időjárás, sajnos az idei évben kedvezőtlen volt és most, a szüret idején is sok gondot okoz. Az esőzés következtében erőteljes rothadás kezdődött meg megyszerte. Egyes helyeken 40—50 százalékos a rothadás. Főként a későn érő vékpnyhéjú borszőlőfajták rothadnak. A borok minősége, sajnos, előreláthatóan gyengébb lesz a tavalyinál -Igen sok mérést végeztünk. A homokos vidékeken 15—17 cukorfokos, a hegyvidékeken pedig 16—20 cukorfokos a ajust. Nagyon ajánlatos a faélesztő használata, mivel ezáltal az erjedés gyorsabb és biztonságosabb. Főként ajánlatos a rothadt szőlőből nyert must erjesztése. Az erősen rothadt szőlőből nyert mustnál tanácsos az úgynevezett »lenyálkázás« elvégzése, majd a must faélesztővel való beoltása. A faélesztő a Budapesti Szőlészeti Kutatóintézettől szerezhető be. Faélesztő hiányában igen jó a természetes anya-élesztő alkalmazása, amely házilag előállítható egészséges szőlő erjesztése által. Az előszüretelt egészséges szőlőt, illetve mustot erjeszteni kell, majd hozzáönteni ahhoz a musthoz, amelyiknek még nem indult meg az erjedése. — Befejeződnek-e a tervezeti tanácsi építkezések az idei évben? Kaszler János, a Tolna megyei Tanács tervosztályának főelőadója válaszol: — Sajnos, közbejött egy-két olyan nem várt akadály, amelyek miatt félő, hogy egy-két helyen probléma lesz az új létesítmények üzembehelyezésével. Nincs megfelelő mennyiségű és kapacitású kazán a központi fűtésre tervezett épületekhez. Mi megfelelő időben elküldtük a megrendeléseket a részünkre felajánlott kazán-keretszám felhasználására. Nem tudjuk, milyen okból, ezeket nem tudták leszállítani, pedig több építkezésnél emiatt van fennakadás. A bonyhádi nyolctantermes iskola már csaknem teljesen elkészült, de nincs meg hozzá a tervezett kazán. Szerencsére itt be tudunk á’líttatni kályhákat és azzal tudnak fűteni. De a megyei könyvtár és a strandfürdő termál részlege kazán nélkül nem lesz üzemeltethető. Az SZTK rendelő- intézethez a negyedik negyedévre ígérték a kazánt. Az a kérdés, hogy a negyedév melyik részében szállítják le. Ha a negyedév elején, akkor az év végére még be tudjuk építtetni. Sok gondot okoz az üveghiány. A lakásépítkezésekkel együtt mintegy 60 millió forint értéket kell »beépítenünk« az év végéig. Nagyon sok létesítmény már elkészült határidőre, vagy korábban. A többi létesítmény átadásánál is csak ott lesz majd probléma, ahol a kazánok hiánya akadályozza a munkát. Egyébként előreláthatóan befejeződnek majd a tervezett építkezések. * — A Tolna megyei szerencse- vadászok milyen eredménnyel űzték a szerencsét az idei évben? Papp Józsefné és Szigetvári Ernőné, a szekszárdi lottózóiroda dolgozói válaszolnak: — A Tolna megyei lottózóknak 29 négyes találat után fizettek ki az OTP-fiókok nagynyereményt. A lottónyertesek a különböző kategóriákban több mint 2 millió 700 ezer forint nyereményt vettek fel megyénkben. A szerencsevadászok valósággal dúskálnak a zsákmányban. Sárközi Ferencné, az a bizonyos bátaszéki öreg néniké, akiről az újság is írt, a 34. héten négy találatot ért el. Azóta is rendületlenül lottózik és bízik a szerencsében — nem is alaptalanul. Nem sokkal a négyes találat után három találata is volt: 616 forintot fizettünk ki neki. Igen sokan jöttek be hozzánk azzal, hogy két találatuk van és kérik az érte járó pár forintot. Amikor megnéztük a szelvényüket, kiderült, hogy három találatuk van. Tegnapelőtt két ilyen eset is volt. Tehát az emberek dúskálnak a szerencsében, csak sajnos, mi nem, j pedig mi is lottózunk. De azért mi ! is bízunk a szerencsében, ezért mi is rendületlenül lottózunk tovább. .. Boda Ferenc Munkában a dalmandi hibridüzem Hétszáz vagon hibridkukorica-vetőmagot állítanak elő az idei szezonban Október 12-én, szerdán lépett üzembe tel- kukorica-vetőmagot állítanak elő. Ezenkívül elő- jes kapacitással a 25 milliós költséggel épült f állítottak már 52 vagon korai, német kukorica- dalmandi hibridüzem. A szép, impozáns, majd- vetőmagot, 400 vagon kombájn búza- és árpanem teljesen automatizált gyárban az idei sze- vetőmagot, s meg szárítottak 100 vagon takar- zonban 700 vagon, naponta 800 mázsa hibrid- mánykukoricát. A hibridkukorica-vetőmag alkalmazása nagy arányokat öltött "hazánkban. Jellemző, hogy az ÜSA-ban harminc év óta használnak hibrid-vetőmagot, s eddig a kukorica vetésterület 71 százalékán, nálunk három év óta a vetésterület 65 százalékán terjedt el a hibridkukorica-vetés. A közeljövőben gabonavetőmag, takarmánygabona, széna és egyéb növények szárításával is foglalkozik majd az üzem, s így csökkentik a szezonjelleget és növelik a gazdasági hatékonyságot. Az előtárolókból a kukorica a szárító üzem legfelső emeletére jut a válogatószalagra, ahol kiválogatják a teljesen érett, fajtaazonos, megfelelő alakú csövek közül a nem oda való példányokat. Négy-nyolc válogató munkás dolgozik itt. Képünkön Török Mária, Kovács Jánosné, Kovács Istvánná és Király Mária válogatják a kukoricacsöveket. A négy munkásnő már tavaly is itt dolgozott és mintegy hatszáz vagon kukorica ment keresztül a kezükön. A válogatás komoly szakértelmet követel meg a munkásoktól. A szalagon átfutó csövek között egy pillanat alatt észre kell venni a hibás példányt. Válogatás után a fajtaazonos kukoricacsövek a szárítókamrákba kerülnek. A nyolc szárítókamrában negyven fokos melegben száradnak a kukoricacsövek. A kamrákat meleggel tápláló nő- gép óránként 2 millió kalória hőt termel és a ventillátor 235 000 köbméter 40 fokos levegőt juttat a kamrákba. A levegő hőmérsékletét szabályozni lehet. Attól függően, hogy mit szárítanak, csökkenteni, vagy növelni lehet a hőmérsékletet. Egy-egy kamrában 400 mázsa kukorica szárad. A laboratórium három órán-, ként vizsgálja a száradás fokát és a kukorica víztartalmát. — Képünkön Varga Gyuláné ag- ronómus-laboráns mintát vesz a száradó kukoricacsövekből. A szárító üzemből morzso- lás után válogatásra, »kalibrálásra« kerülnek a kukoricaszemek, a hatemeletes kalibráló üzembe. A válogatás szélesség, vastagság, hosszúság szerint történik tizenegy féle variációban. Ennek eredményeképpen tudjuk egyszemes vetésre beállítani a vetőgépeket. Egyszemes vetéssel a régi 20 kilóról 6—7 kilóra csökkenthetjük az egy hold elvetéséhez szükséges vetőmagot. Válogatás után az automatikusan zsákba csomagolt magot raktárba szállítják. A raktárban már ott sorakoznak az elkészült vetőmagtól feszes, plom bált zsákok. A vetőmagból exportra is küldünk a Német Demokratikus Köztársaságba, Csehszlovákiába és Ausztriába. Teszler József főraktáros éppen az exportra készülő zsákok fémzárolási számait egyezteti a nyilvántartással. A hibridkukorica-termelés nagymértékben fokozza a kukoricatermelés gazdaságosságát. Az egyszemes vetéssel is komoly megtakaritást érhetünk el, de a jelentős eredményjavulást főleg az átlagtermések növekedése jelenti. A hibrid kukorica átlagtermése holdanként 20—25 százalékkal több azonos feltételek mellett, mint a rendes kukoricáé. A hibridkukorica-termelés azért jelentős, mert növeli a mezőgazdasági termelés belterjességét közvetlenül is, meg azáltal is hogy több jobbminőségű takarmányt tudunk biztosítani az állattenyésztés számára. Irta: Fényképezte: GYENIS JÁNOS JANTNER JÁNOS
