Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

9 TOLNA MEGTE1 NEFÜJSAG 1960. október 16. Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) KNSZ XV. közgyűlésére az egyes küldöttségeket államtól:, kor­mányfők, vagy más. nagy befo­lyással rendelkezi emberek ve­zetnék. A szocialista tábor országainak kormányai helyeselték ezt a gon- dclaíot. A nagy kapitalista or­szágok, a NATO-hataimak kije­\ lentették, hogy ők nem követik ezt az utat. A semleges államok viszont követték a szocialista or­szágok kezdeményezését és ve­zető államférfiakat jelöltek ki küldöttségeik vezetőinek. Olyan helyzet állott elő, hogy a NATO- országok kormányai elszigetelőd­tek és ez kényszerítette őket ar­ra, hogy részben megváltoztas­sák álláspontjukat. Az egyik fő céh előmozdítani a leszerelés ügyét Milyen szándékkal mentünk? — folytatta Kádár János, Az volt az elhatározott szándékunk, hogy megkíséreljük előmozdíta­ni az általános és teljes leszere­lés ügyét. Ez volt az egyik fő cél. A másik fő cél az volt, hogy ezen a közgyűlésen felvetjük a gyarmati rendszer teljes felszá­molásának kérdését, mert véle­ményünk szerint történelmileg megérett rá a helyzet. Kádár Já­nos ezzel összefüggésben utalt Algériára, ahol immár hatodik esztendeje folyik az algériai nép függetlenségi harca. Több mint félmillió algériai hazafit mészá­roltait le a francia imperialisták. Kitért a kongói helyzetre, amely teljesen összezavarodott, bonyolulttá vált. Kongó törvé­nyes kormánya, élén Lumumba miniszterelnökkel, az ENSZ-hez fordult segítségért, a belga gyar­matosítókkal szemben. Az ered­mény az lett, hogv a segítséget kérő törvényes kormányt úgy­szólván megfosztották a hatalom minden eszközétől és lehetetlen­né tették működését. A továbbiakban megállapítot­ta. hogy mindezeken túl az im­perialisták fegyveres erői szinte naponta gyilkolják a hazafiakat Ománban, Kenyában és más gyarmatokon, ahol folyik g harc az elnyomott népek függetlensé­géért. A nemzetközi helyzet ilyen ala­kulása vezette az ENSZ-közgyű- lésre a szocialista országok kép­viselőit. Ebben a szándékban jelen van az igazságos és becsületes állás­pont határozott képviselete, a népcsalók és szavakkal bűvész- kedők kemény leleplezése és ugyanakkor benne van a meg­egyezés készsége. Mi teljesen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a leszerelés csak olyan módon jöhet létre, hogy abból egyik hatalmi cso­port sem szerezhet előnyt a ma­ga számára a másikkal szemben. Mi, a szocialista államok, nem akarunk előnyöket szerezni sem a NATO-hatalmak. sem más ha­talmak rovására, de a mi rová­sunkra se szerezzen előnyt sen­ki. Keressük meg azokat az érintkezési pontokat, teremtsük meg azokat a feltételeket és kö­rülményeket, amelyek mellett mindkét fél számára elfogadható módon hozzá tudunk látni a lei- szereléshez és ezzel el tudjuk há­rítani az emberiség feje felől a világháború fenyegetését. Jel­lemző, hogy míg a szocialista or­szágok képviselői igazságos és megegyezésre kész állásponttal, illetve szándékkal érkeztek az ENSZ közgyűlésére, a NATO-ha­talmak szeptember 20-án — ahogy ők mondják — soha nem látott méretű és nagyságú had­gyakorlatot tartottak atomfegy­verekkel. Ez is mutaja. hogy me­lyik oldalon milyen a szándék. Ami a leszerelést illeti: a szo­cialista országok képviselői — el­sősorban természetesen a Szov­jetunió — kifejtették, kellő mó­don bizonyították álláspontjukat, annak igazságos voltát. > Mindenfajta, a legszigorúbb és a legaprólékosabb nem­zetközi ellenőrzésbe is bele­egyezünk abban a pillanat­ban. amikor a NATO-hatal­mak aláírják, hogy szereljünk le. De semmiféle ellenőrzésbe nem fogunk beleegyezni, amennyiben az nem jár együtt a leszerelés­sel. (Nagy taps.) Nekünk az a véleményünk, az emberiség ér­deke nem azt követeli meg, hogy a jelenleg meglévő fegyverzetet, illetve a fegyvergyártást ellen­őrizzék, mert ezzel semmiféle ve­szélyt senki el nem hárít, ha­nem azt követeli meg, hogy a fegyverkezési versenyt szüntes­sék meg, a fegyvergyártást állít­sák le és a meglevő fegyvereket semmisítsék meg. A gyarmati kérdés megoldása A gyarmatosítás felszámolására — mint ismeretes - a Szovjet­unió nagy jelentőségű deklarációt nyújtott be a mostani közgyűlé­sen. Egyetlen olyan tagállam és olyan képviselet sem volt. amely ki merte volna mondani, hogy ellene van a gyarmati rendszer megszüntetésének. Nem vagyunk naivak és nem gondoljuk, hogy ha ez a közgyű­lés meg is szavazza ezt a dekla­rációt, ezzel elvégeztük a gyarma ti rendszer felszámolásának tör­ténelmi munkáját. Azt is tudjuk, hogy az imperialisták távolról sem veszik komolyan a gyarma­ti rendszer megszüntetéséről szó­ló deklarációi. Sok szépenhangzó határozatot megszavaztak már, de azzal a hátsó gondolattal, hogy majd csak megtalálják a kibú­vók módját és formáit. Komolyan veszik viszont a szo­cialista országok, komolyan ve­szik a függetlenségüket, nemrég elnyert államok és ami legalább ennyire fontos: száz százalékos jtpmtéysá&S&l harcolnak érté. ma*. guk az elnyomott gyarmati né­pek. Ez az egyesült erő: a szocialista országok, a sem­leges államok, a gyarmati népek, s a kapitalista orszá­gokban fellelhető haladó erők garantálják, hogy ebből a deklarációból rövid időn be lül valóság legyen. Kádár János ezután hangsú­lyozta. hogy az ENSZ, mint va­lamiféle világparlament, hason­lít egy olyasfajta parlamentre, amelyben még a burzsoázia van többségben, de már nagy erővel jelen van a munkásosztály és a tempót már ez a felfelé törekvő erő diktálja. Mint az ilyesfajta parlament­ben lenni szokott, vannak min­denféle eljárási trükkök, módoza­tok. amelyekben a kisebb parla­menti tapasztalatokkal rendelke­zők esetleg néha hátrányban van­nak. A gyarmati rendszer meg­szüntetésére vonatkozó szovjet javaslat körül is négy-öt napos harc folyt arról, hogy hol is tár­gyalják. A szocialista országok képvi­selői, majd a már tekintéllyel és ténylegest független,seggel *eod§k kező semleges államok képviselői követelték, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére. A független­ségüket röviddel ezelőtt elnyert államok képviselői is kivétel nél­kül emellett voltak. A semleges országok szerepe Mint Kádár János ezzel össze­függésben rámutatott: a helyze­tet látva az imperialisták, akik a kérdést a politikai bizottság elé akarták utalni, most fordulatot hajtottak végre; okosan, vissza­vonultak. A Szovjetunió javaslatával kapcsolatban a szocialista ál­láspont teljes többséget ka­pott, közfelkiáltással elfogad­ták, hogy a közgyűlés tár­gyalja. (Taps. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete 15 éves! A 15 év alatt ez a második olyan javaslat, amelyet egyhangúlag fogadott el az Egye­sült Nemzetek Szervezete. Mind a kettő szovjet javaslat volt. (Taps.) Tavaly az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szov­jet javaslatot fogadta el egyhan­gúlag a közgyűlés, elvileg, tár gvalási alapként, most pedig tel­jes egyhangúsággal ebben az el­járási kérdésben kapott támoga­tást a Szovjetunió által benyúj­tott javaslat. Kádár János ezután hangsú­lyozta. hogy az Egyesült Nemze­tek közgyűlésének munkájában, amely a határozat szerint való­színűleg december 17-én fejező­dik be — már megmutatkoznak bizonyos határozott vonások. Az egyik jellemző vonás, hogy az egységes és szilárd szocia­lista front felveti az emberi­ség égető nagy kérdéseit és ezeket teljes álhatatossággal képviseli. A másik jellemző vonás: a nem­zetközi életben nagy súllyal je­lentkeztek az általunk is elfoga­dott semleges országok küldött­ségei. Nagy súllyal és olyan for­mában, ahogy korábban nem. Ebben feltétlenül szerepe van annak, hogy érzik a szocialista tábor támogatását. Ez megnöveli autoritásukat, önbizalmukat, bizo nyos mértékben még állásfoglalá­sukat is befolyásolja. Ezzel kap­csolatban Kádár János megemlí­tette az öt semleges ország által előterjesztett javaslatot, amelynek az volt a lényege, hogy Hruscsov és Eisenhower vegye fel ismét egymással a személyes érintke­zést. Mi. a szocialista országok képviselői, tiszteljük és becsül­jük az öt aláíró semleges ország képviselőinek jó szándékát. En­nek a javaslatnak az lett a sor­sa, hogv az Egyesült Államok visszautasította. Érdekes volt egy tekintélyes amerikai lap állás- foglalása ezzel összefüggésben. A lap jellemezt e, hogy hova jutott Amerika, azt írta: most először fordult elő, hogy olyan tényezők, amelyek korábban fi­gyelték. elfogadták, követték és támogatták az. Egyesült Államok állásfoglalását, most megmondják, mit kellene csinálnia az Egyesült Államoknak. Ez kétségtelenül jelzi az Egyesült Államok politikai tekintélyének süllyedését. Kádár János a továbbiakban kijelentette: Meg kell monda­nom, hogy bár a szocialista or­szágok hatásos fellépése a Szov­jetunió képviselőinek érdeme, a jelen esetben a személyi kultusz veszélye nélkül nyugodtan lehet mondani, hogy Hruscsov elvtárs személyes érdeme is. Az Egyesült Államok kormá­nya elküldte elnökét a közgyű­lésre, akinek felszólalását, javas­latait, önök ismerik. Amikor fel­szólalása után az amerikai újság­írók megkérdeztek, mi a véle­ményem erről a beszédről, azt mondtam, hogy többet vártam Eisenhower felszólalásától. Hovatovább nevetséges helyzet­be került a nemzetközi politiká­ban az Egyesült Államok. Az embereket érdekelte volna, mi lesz a nyugatnémet imperializ­mussal,^ mi tesz a hadibázisok­kal, arpeíyekét a szocialista or- szágok£-;kröryí!, egész Európában és Távtü-íféleten építettek? Mi­kor és hogyan számolják fel eze­ket? Ezután odaáll az Egyesült Államok reprezentatív képviselő­je és halálos komolyan azt java­solja: kezdjünk tárgyalásokat és . egyezzünk meg abban, hogy azo­kon az égitesteken. amelyeket majd az emberek elérnek, egyet­len hatalom se állítson fel ka­tonai támaszpontot. (Derültség) E2 volt az egyik javaslata és a többi ehhez hasonló. Egy komoly és fontos javaslata volt. az, hogy' egyezzünk meg a fegyverzet ellenőrzésében. Ez viszont olyan javaslat, amely nem a háború elkerüléséhez vezetne, hanem ép­pen az ellenkezőjére. Anglia kép­viselői felszólaltak ugyan az ál­talános vitában, de semmi éi- demlegeset nem adtak a közgyű­lés munkájához. A franciák el­utazásukig fel sem iratkoztak az általános vitában. (Kádár János elvtárs beszé­dének további részét, lapunk keddi számában közöljük.) Hírek az EüSZ-bőI New York (MTI): Az ENSZ- t.özgyűlés adminisztratív és költ­ségvetési bizottságának pénteken megnyílt ülésszakán megkezdő­dött a költségvetési vita. Ham­marskjöld főtitkár a itaindító be­szédében síkraszállt a 65,5 millió dolláros eredeti költségvetési ter­vezet mellett. A tervezetet ugyanis az adminisztratív és költségveté­si bizottság tanácsadó albizottsá­ga soknak tartja és 943 ezer dol­lárral való csökkentését indítvá­nyozta. * Mint nyugati hírügynökségek közük, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország pénteken este előterjesztett ha­tározati javaslatában leéri a ke­let-nyugati leszerelési tárgyalások folytatását. Az AFP valószínűnek tartja, hogy az új határozati ja­vaslatot már a közgyűlés politi­kai bizottságának a jövő héten kezdődő ülésszakán megtárgyal­ják. Ismeretes, hogy a Hruscsov miniszterelnök által előterjesz­tett leszerelési határozat-terveze- tet szintén a politikai bizottság vitatja meg. Ugyancsak pénteken este Nagy- Britannia határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. s eb­ben egy szakértői bizottság ala­kítását indítványozza. A bizott­ságnak az lenne a feladata, hogy — mint az AP közli —. tíz hó­napon bslül jelentést terjesszen az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelési intézkedéseket ellenőrző rendszer megvalósítá­sának lehetőségeiről. * TASZSZ-jelentés közli, hogy Ojono kameruni ENSZ-küldöttet a New York-i rendőrség feltar­tóztatta az ENSZ épülete előtt. Ojono a New York Times-nek adott interjújában élesen elítélte a rendőrség durva eljárását és elmondotta, hogy a rendőrök fe­hérbőrű járókelők tömegéből emelték ki. Meg is akarták bilin­cselni, de szerencsére előkerült az ENSZ-székház biztonsági szervének egy tisztje, aki kisza­badított üt, ___ u. I T ovábbi négy ország kéri Lumumba törvényes küldötteinek elismerését az ENSZ-ben Leopoldville: (MTI) Kongó fő­városának lakossága pénteken is­mét .tanújelét adta rokonszenvé- nek Lumumba, az ország törvé­nyes miniszterelnöke iránt. So­kan röpiratokat osztogattak az utcákon, amelyeknek szövege tá­mogatta a miniszterelnök politi­káját. Pénteken a kongói hadsereg újabb kötelékei tagadták meg az engedelmességet Mobutunak, aki a katonaságra támaszkodva kí­sérelte meg a hatalom megszer­zését. Az egyik AFP-jelentés sze­rint »a Mobutu-féle csapatok összeomlása annyira végleges, annyira nyilvánvaló, hogy az ez­redes aligha tudja visszaszerezni egykori tekintélyét a katonák előtt«. ,.v A Mobutu-féle "hatóságok« pénteken kiutasították , Blouin asszonyt, Lumumba egyik mun­katársát, akinek szombaton kel­lett elhagynia az országot. Ki­utasították ezenkívül Toukarát, Guinea kongói diplomáciai kép­viseletének vezetőjét. Toukara újságírók előtt kijelentette, nem ismeri el törvényesnek a kiuta­sító hatóságot és ezért a diplo­máciai képviselet folytatja mun­káját Leopoldvilleben. Időközben Bpmboko. a Mobu­tu-féle »főbiztosok tanácsának« vezetője, végigkilincselte az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kongói nagykövet­ségeit. A nagykövetségeken foly­tatott tárgyalásaira, de a nyugati imperializmus képviselőinek kon­gói törekvéseire is fényt vet, hogy az Egyesült Államok nagy­követe közölte Bombokóval, tör­vényesnek ismeri el azt a Lu­mumba ellen kiadott »lelartózta- tási parancsot«, amelyet Mobutu adott ki. Az ázsiai és afrikai országok New Yorkban pénteken tartott megbeszélés ükön Ceylon, India, Indonézia, és az Egyesült Arab Köztársaság ENSZ-küldöttei meg­állapodtak, hogy csatlakoznak Ghana, Guinea és Marokkó ENSZ-küldöttsógeihez és társ- benyújtói lesznek annak a hatá­rozati javaslatnak, amely felkéri az ENSZ-et. haladéktalanul is­merje el Kongó törvényes ENSZ képviseletének Lumumba köz­ponti kormányának küldötteit és biztosítsa helyüket az ENSZ-ben. Kirnbá, a kongói Katanga tar­tomány el szakítására törekvő Csőmbe "külügyminisztere« New York-ban sajtóértekezletet tar­tott, amelyen igyekezett "megma­gyarázni« a kongói központi kor- rnáiíy ellen lázadók »álláspont­ját«. Két óra hosszat tartó sajtó­értekezletén előhozakodott mind­azokkal az érvekkel, amelyekkel a katangai szakadár »kormány« eddig is maga mellé szedette volna állítani a nemzetközi köz­véleményt. Újságírók kérdésére elismerte, hogy találkozni kíván Hammarskjöld ENSZ-főtitkérral, de eddig — hét napja tartózko­dik New Yorkban — nem kapott, választ. • Katangétan azonban napról- napra erősödik a vidék lakossá­gának harca a belga imperialis­ták kongói képviselői és lakájaik, a Csömbe-banda ellen. A lakos­ság elkeseredetten tanúja annak, hogy az ENSZ képviselői Csom- bet és cinkosait támogatják. A tartományban a belga gyar­matosítók szemmelláthatóan biz­tonságban érzik magukat béren,- cük, Csőmbe, valamint az ENSZ képviseletének védelme alatt. Az Union Miniore ka*angai belga uránbánya vállalat belga alkal­mazottai kérték, hogy családjuk haladéktalanul visszatérhessen Kongóba. Katangai belga körök­ben úgy tudják, hogy hamarosan további belga »okatók« is érkez­nek.- _ _ j

Next

/
Thumbnails
Contents