Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-16 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜT,JETEK! 0 & rC'.NA MEGYEI «■ Jr'S 21 o — Vasárnap I960. október 16. V. évfolyam 245. szám ★ ÁRA 70 FILLÉR J Hazaérkezett Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-kiildottség vezetője Szombaton reggel a Ferihegyi repülőtéren nagyszámú budapesti dolgozó gyűlt össze Kádár Jánosnak, a magyar ENSZ-delegá- ció vezetőjének fogadására. A repülőtéri fogadáson ott volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagjai. Megjelentek a foga dáson Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István, Loson- czi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Veres József, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitDr. Münnich Ferenc: Kádár János ezt követően üdvözölte a megjelent párt és állami vezetőket, közéleti személyiségeket, diplomatákat, majd dr. Münnich Ferenc, a'; Minisztertanács elnöke mondott üdvözlő beszédet: — öröm ez a viszontlátás — mondotta többek köpött —, mert itt a megérkezéskor tolmácsolhatom népünk köszönetét és elismerését azért a tevékenységért, amelyet Kádár elvtárs vezetésével delegációnk az ENSZ-közgyű- lésen kifejtett. Az egész dolgozó magyar nép feszült figyelemmel kísérte az ENSZ közgyűlésének eseményeit, a magyar delegáció rfiunkáját. — A magyar munkások, parasztok és értelmiségiek mélyen átérzik azoknak a problémáknak sorsdöntő fontosságát, amelyekről a világ népeinek ezen a fórumán tanácskoznak, vitáznak. Ebben a vitában Kádár elvtárs a magyar nép hangját szólaltatta meg, a világ nyilvánossága előtt ismertette népünk állásfoglalását az egész emberiséget érintő legfőbb kérdésekben. — Jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy delegációnk minden tekintetben megfelelt népünk bizalmának, a magyar dolgozók várakozásának. Testvéri szolidaritásban a többi szocialista országgal igyekezett hozzájárulni Az üdvözlésért Kádár János köszönetét fejezte ki, majd a következőkben válaszolt: Elvtársaim! Ez alkalommal nem akarok én itt hosszabb beszámolót tartani, önök tudják, kára, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, dr. Jahner-Bakos Mihály, a Legfelső Bíróság elnöke. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának és az Elnöki Tanács több tagja, a politikai élet számos más vezető személyisége. — Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kádár Jánossal együtt érkezett vissza Budapestre a küldöttség egy része, valamint Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizotságának tagja és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, akik a magyar ENSZ-küldöttség vezetője elé utaztak a szovjet fővárosba. Az egybegyűltek hatalmas tapssal köszöntötték Kádár Jánost, amikor megjelent a repülőgép ajtajában. Kádár János mosolyogva kalapját lengetve viszonozta az üdvözlést. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a magyar küldöttség vezetőjének, akit ezután Dobi István, dr. Münnich Ferenc és Marosán György köszöntött. annak a világméretekben folyó nagy harcnak a sikeréhez, amelyet a Szovjetunió kormánya és népe — a szovjet .küldöttség vezetője, Hruscsov elvtárs a világ száz- meg százmillió emberével együtt — a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, a gyarmati rabság felszámolásáért folytat. — Hazánk minden dolgozója, akiben él a nemzeti büszkeség tudata teljes egyetértéssel, helyesléssel fogadta küldöttségünk határozott állásfoglalását, amikor keményen visszautasította a nép- köztársaságunkra szórt rágalmakat, megvédelmezte hazánk és népünk becsületét, nemzeti érdekeinket és nemzeti függetlenségünket. Mindenki, akinek drága a szocializmus, aki életével, munkájával a nép javán fáradozik, saját érzéseit hallotta megfogalmazva Kádár elvtárs szavaiban, aki mindannyiunk nevében mondotta: ott voltunk, ahol lennünk kellett, azt tettük, amit tennünk kellett — mondotta Münnich elvtárs, majd e szavakkal fejezte be beszédét: — Most, amikor a magyar delegáció egy részének hazaérkez- te alkalmából népünk, pártunk és a kormányunk nevében köszöntőm önöket, engedjék meg, hogy átadjam egész dolgozó népünk forró üdvözletét és jókívánságait. (Nagy taps.) hogy hosszú utat tettünk meg, messze jártunk: részt vettünk az Egyesült Nemzetek közgyűlésének munkájában, annak az intézménynek a munkájában, amelyet — ha hivatalosan nem is nevezik így — joggal nevezhetünk afféle világparlamentnek. Lá togatást tettünk Amerikában; — mondhatnám azt is, hogy egy kicsit látogatást tettünk saját múltunkban. Tizenöt év után ugyanis újra találkoztunk a kapitalizmussal. S ott az Egyesült Államokban az ember megtanulja még jobban becsülni hazáját, a magyar népi demokratikus rendszert. — Elvtársak! Az útról most csak annyit akarok megjegyezni, hogy — amikor i végzett n unka eredményeire gondolunk — megérte a fáradságot, érdemes volt elmenni. Az volt a célunk, hogy igazságos álláspontunkat képviseljük és hirdessük az Egye sült Nemzetek Szervezetének fórumán. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy ott kemény harc folyt. Ez is része annak a harcnak, amely nem tegnap kezdődött és nem holnap végződik, amely nemzetközi méretekben is és országokon belül is folyik és csak akkor ér véget, amikor mar kizsákmányolástól mentes élet lesz minden ember számára a földön. Ehhez a harchoz állhatatosság is, türelem is kell. Bennünket, ott távol a hazától rendkívüli módon erősítettek a hazai hírek. Ismertünk adatokat a munka frontjáról, s ezek biztatást adtak nekünk. Eljutott hozzánk, — nem utolsósorban a hazai újságokból, amelyen New Yorkban valahogy jobbnak tűnnek, mint Budapesten (derültség), mert minden hír érdekes bennük — a politikai együttérzés, szolidaritás, amely nélkül mi sehol sem tudnánk harcolni. Ez adott nekünk erőt ott is. Köszönetét mondok hazánk öntudatos fiainak, akik szolidaritásukkal támogattak bennünket. A továbbiakban emlékeztetett arra, mennyi jókívánság kísérte útjára a magyar küldöttséget. — Itthon és a testvéri országokban is, amelyeken keresztül utaztunk, a tengerig mindig úgy köszöntöttek az emberek: szerencsés utat, szerencsés visszatérést. Nos «-'vtáijaim, igyekeztünk betartani ezt a jókívánságot: szeOrtutay Gyula beszéde után Kádár János a nagygyűlés résztvevőinek hosszantartó nagy tapsa közepette lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben köszöntötte a gyűlés valamennyi résztvevőjét, köztük a budapesti kommunisták képviselőit, s a Hazafias Népfront illusztris pártonkívüli vezető személyiségeit, majd így folytatta: — Önök tudják, hogy az ENSZ közgyűlésével kapcsolatban világhírre tett szert egy korábban nem nagyon ismert nevű szovjet tengerjáró hajó, a Baltika. Ezen a hajón utaztunk. Jól éreztük magunkat, mert egyetértő emberek, elvtársak voltak együtt. A technika segítségével mnden hírt megkaptunk, ami a világűrben keringett erről a hajóról. így értesültünk arról, hogy a nyugati kapitalista sajtó a misztikum ködét vonja a hajó köré és éktelen rencsésen hajóztunk odafelé is, szerencsésen visszatértünk, úgyhogy a programnak ezt a részét végrehajtottuk. (Taps.) Most az a feladatunk, hogy az ülésszakon szerzett tapasztalatainkat mélyebben elemezzük és felhasználjuk saját ügyünk előbbrevitelére. Azt a jóleső együttérzést, azt a sokrétű támogatást és azt a sok meleg, baráti üzenetet, amelyet kint A Sportcsarnokban rendezett nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi I Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, a kormány több tagja, tömegszervezetek, hivatalok, intézmények képviselői. A nagygyűlésen jelen volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége, s a fővárosi dolgozók küldöttei. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A nagygyűlést Marosán György nyitotta meg, és az egész magyar dolgozó nép nevében őszinte, szív bői jövő, meleg elvtársi szeretettel köszöntötte Kádár János elvtársat. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát. a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét, aki hűen a dolgozó néphez, küldetéséhez, megbízásához, bátran képviselte, védelmezte a magyar dolgozó nép és az egész emberiség érdekeit, a marxista—leninista világnézet győzelméért folytatott politikát. — A magyar dolgozó nép és az egész emberiség érdekei azonosak — lármát csap: mit akarnak, hova mennek, mi a céljuk, mit hoznak magukkal!? Az emberek végül azt hitték, hogy valami óriási bombát szállítunk, vagy fel akarjuk robbantani Amerikát. (Derültség.) Amikor kikötöttünk New Yorkban, még ugyanez' a misztifikálás uralkodott. Aznap reggel a nagyobb New York-i lapok a legfantasztikusabb címekkel jelentek meg. Az egyik például a következő címet adta: New York vörös főváros? (Derültség.) A többiekben is hasonló címek voltak. És érdekes tünetként a nemzetközi nagytőke fellegvárában — a Wall Street-en — aznap amikor a Baltika kikötött, esett a részvények árfolyama. (Derültség.) Mi ennek nem tulajdonítottunk valami nagy fontosságot. Akkor kezdtünk rá felfikaptunk itthonról, igyekszünk becsületes munkával is megköszönni. Mégegyszer köszönöm, hogy eljöttek fogadásunkra. (Hosszantartó, nagy taps.) Ezután Kádár János köszöntötte a fogadására megjelent dolgozókat, majd a Sportcsarnokba ment, ahol nagygyűlésen találkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel. mondotta Marosán elvtárs — a szabadság, a béke, a szocializmus, szemben az elnyomással, a háborús uszítással, a kizsákmányolással. A világ békéjéért, a népek függetlenségéért, valamint azért, hogy az ENSZ becsületesen betölthesse hivatását, ott küzdöttünk New Yorkban a I Szovjetunió oldalán, a szocializ- ' must építő országokkal, a gyarmati igából felszabadult népekkel együtt. Marosán György a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók a televízióban és a rádióban büszkén, egyetértéssel, helyesléssel hallgatták Kádár elvtársnak, Hruscsov elvtársnak a beszédeit, örömmel hallgatták a szocialista tábor vezetőinek megnyilatkozásait. Marosán György befejezésül még egyszer forró, elvtársi szeretettel köszöntötte Kádár elvtársat. Ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét. — Kádár Jánost és a magyar ENSZ-delegációt minden becsületes magyar szeretete kísérte útjára — mondotta a többi között Ortutay Gyula. A szégyen- teljes korlátozások és ostoba provokációk rendre megbuktak, s most — bízvást mondhatom, nagy gyűlésünk is tanúsítja — egész népünk örvendő szeretette fogadja a küldöttség hazaérkezett tagjait, s várja Kádár elvtárs beszámolóját, aki az ENSZ-közgyű- lésén népünk megbízásából mindnyájunk jó ügyét képviselte. gyelni, amikor másnap a Wall Street hivatalos lapja hosszú cikkben magyaiázta, hogy a részvény-áresés nincs összefüggésben a Baltika megérkezésével. (Nagy derültség.) Mi volt a valóság? A jelenlévők mindnyájan tudják, hogy hónapokkal korábban bizonyos mértékig romlott a nemzetközi helyzet. Kétségtelen, hogy a tavaszi csúcsértekezlet meghiúsulása, illetve azok a körülmények, amelyek ezt előidézték, rontották a nemzetközi helyzetet. A nemzetközi helyzetnek az a bizonyos mértékű romlása, — aminek a lelkiismeretes embert nyugtalanítani kell — vezette Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét arra a gondolatra, hogy az adott helyzetben célszerű volna, ha az (Folytatás a 2. oldalon.) Delegációnk megfelelt népünk bizalmának Kádár János elvtárs válasza Kádár János elvtárs beszéde Nagygyűlés a Sporicsarnsian