Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜT,JETEK! 0 & rC'.NA MEGYEI «■ Jr'S 21 o — Vasárnap I960. október 16. V. évfolyam 245. szám ★ ÁRA 70 FILLÉR J Hazaérkezett Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-kiildottség vezetője Szombaton reggel a Ferihegyi repülőtéren nagyszámú budapesti dolgozó gyűlt össze Kádár Já­nosnak, a magyar ENSZ-delegá- ció vezetőjének fogadására. A repülőtéri fogadáson ott volt Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradal­mi munkás-paraszt kormány el­nöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Komó­csin Zoltán, a Politikai Bizott­ság póttagjai. Megjelentek a foga dáson Benke Valéria, Csergő Já­nos, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kossá István, Loson- czi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Tausz János, Trautmann Rezső minisz­terek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyette­se, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, Veres József, Bu­dapest főváros tanácsa végre­hajtó bizottságának elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­Dr. Münnich Ferenc: Kádár János ezt követően üd­vözölte a megjelent párt és ál­lami vezetőket, közéleti szemé­lyiségeket, diplomatákat, majd dr. Münnich Ferenc, a'; Minisz­tertanács elnöke mondott üdvöz­lő beszédet: — öröm ez a viszontlátás — mondotta többek köpött —, mert itt a megérkezéskor tolmácsolha­tom népünk köszönetét és elis­merését azért a tevékenységért, amelyet Kádár elvtárs vezetésé­vel delegációnk az ENSZ-közgyű- lésen kifejtett. Az egész dolgozó magyar nép feszült figyelemmel kísérte az ENSZ közgyűlésének eseményeit, a magyar delegáció rfiunkáját. — A magyar munkások, pa­rasztok és értelmiségiek mélyen átérzik azoknak a problémáknak sorsdöntő fontosságát, amelyek­ről a világ népeinek ezen a fó­rumán tanácskoznak, vitáznak. Ebben a vitában Kádár elvtárs a magyar nép hangját szólaltatta meg, a vi­lág nyilvánossága előtt is­mertette népünk állásfoglalá­sát az egész emberiséget érintő legfőbb kérdésekben. — Jogos büszkeséggel tölt el bennünket, hogy delegációnk minden tekintetben megfelelt né­pünk bizalmának, a magyar dol­gozók várakozásának. Testvéri szolidaritásban a többi szocialista országgal igyekezett hozzájárulni Az üdvözlésért Kádár János köszönetét fejezte ki, majd a kö­vetkezőkben válaszolt: Elvtársaim! Ez alkalommal nem akarok én itt hosszabb be­számolót tartani, önök tudják, kára, dr. Szénási Géza legfőbb ügyész, dr. Jahner-Bakos Mihály, a Legfelső Bíróság elnöke. Ott volt az MSZMP Központi Bizott­ságának és az Elnöki Tanács több tagja, a politikai élet szá­mos más vezető személyisége. — Jelen volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Kádár Jánossal együtt érkezett vissza Budapestre a küldöttség egy része, valamint Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Po­litikai Bizotságának tagja és Szirmai István, a Politikai Bi­zottság póttagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, akik a magyar ENSZ-küldöttség ve­zetője elé utaztak a szovjet fő­városba. Az egybegyűltek hatalmas tapssal köszöntötték Kádár Já­nost, amikor megjelent a repü­lőgép ajtajában. Kádár János mosolyogva kalapját lengetve vi­szonozta az üdvözlést. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a magyar küldöttség vezetőjének, akit ezután Dobi István, dr. Münnich Ferenc és Marosán György köszöntött. annak a világméretekben folyó nagy harcnak a sikeréhez, ame­lyet a Szovjetunió kormánya és népe — a szovjet .küldöttség ve­zetője, Hruscsov elvtárs a világ száz- meg százmillió emberével együtt — a béke fenntartásáért és megszilárdításáért, a gyarmati rabság felszámolásáért folytat. — Hazánk minden dolgozója, akiben él a nemzeti büszkeség tudata teljes egyetértéssel, he­lyesléssel fogadta küldöttségünk határozott állásfoglalását, amikor keményen visszautasította a nép- köztársaságunkra szórt rágalma­kat, megvédelmezte hazánk és népünk becsületét, nemzeti ér­dekeinket és nemzeti független­ségünket. Mindenki, akinek drá­ga a szocializmus, aki életével, munkájával a nép javán fárado­zik, saját érzéseit hallotta meg­fogalmazva Kádár elvtárs sza­vaiban, aki mindannyiunk nevé­ben mondotta: ott voltunk, ahol lennünk kellett, azt tettük, amit tennünk kellett — mondotta Mün­nich elvtárs, majd e szavakkal fejezte be beszédét: — Most, amikor a magyar de­legáció egy részének hazaérkez- te alkalmából népünk, pártunk és a kormányunk nevében köszön­tőm önöket, engedjék meg, hogy átadjam egész dolgozó népünk forró üdvözletét és jókívánsá­gait. (Nagy taps.) hogy hosszú utat tettünk meg, messze jártunk: részt vettünk az Egyesült Nemzetek közgyűlésé­nek munkájában, annak az intéz­ménynek a munkájában, ame­lyet — ha hivatalosan nem is nevezik így — joggal nevezhe­tünk afféle világparlamentnek. Lá togatást tettünk Amerikában; — mondhatnám azt is, hogy egy ki­csit látogatást tettünk saját múl­tunkban. Tizenöt év után ugyan­is újra találkoztunk a kapitaliz­mussal. S ott az Egyesült Álla­mokban az ember megtanulja még jobban becsülni hazáját, a magyar népi demokratikus rend­szert. — Elvtársak! Az útról most csak annyit akarok megjegyezni, hogy — amikor i végzett n un­ka eredményeire gondolunk — megérte a fáradságot, érdemes volt elmenni. Az volt a célunk, hogy igazságos álláspontunkat képviseljük és hirdessük az Egye sült Nemzetek Szervezetének fó­rumán. Mindjárt hozzá kell ten­nem, hogy ott kemény harc folyt. Ez is része annak a harc­nak, amely nem tegnap kezdő­dött és nem holnap végződik, amely nemzetközi méretekben is és országokon belül is folyik és csak akkor ér véget, amikor mar kizsákmányolástól mentes élet lesz minden ember számára a földön. Ehhez a harchoz állhata­tosság is, türelem is kell. Ben­nünket, ott távol a hazától rend­kívüli módon erősítettek a hazai hírek. Ismertünk adatokat a munka frontjáról, s ezek bizta­tást adtak nekünk. Eljutott hoz­zánk, — nem utolsósorban a ha­zai újságokból, amelyen New Yorkban valahogy jobbnak tűn­nek, mint Budapesten (derültség), mert minden hír érdekes ben­nük — a politikai együttérzés, szolidaritás, amely nélkül mi sehol sem tudnánk harcolni. Ez adott nekünk erőt ott is. Köszö­netét mondok hazánk öntudatos fiainak, akik szolidaritásukkal tá­mogattak bennünket. A továbbiakban emlékeztetett arra, mennyi jókívánság kísérte útjára a magyar küldöttséget. — Itthon és a testvéri orszá­gokban is, amelyeken keresztül utaztunk, a tengerig mindig úgy köszöntöttek az emberek: szeren­csés utat, szerencsés visszatérést. Nos «-'vtáijaim, igyekeztünk be­tartani ezt a jókívánságot: sze­Ortutay Gyula beszéde után Kádár János a nagygyűlés részt­vevőinek hosszantartó nagy tap­sa közepette lépett a mikrofon­hoz. Bevezetőben köszöntötte a gyűlés valamennyi résztvevőjét, köztük a budapesti kommunis­ták képviselőit, s a Hazafias Népfront illusztris pártonkívüli vezető személyiségeit, majd így folytatta: — Önök tudják, hogy az ENSZ közgyűlésével kapcsolatban vi­lághírre tett szert egy korábban nem nagyon ismert nevű szovjet tengerjáró hajó, a Baltika. Ezen a hajón utaztunk. Jól éreztük magunkat, mert egyetértő embe­rek, elvtársak voltak együtt. A technika segítségével mnden hírt megkaptunk, ami a világűrben keringett erről a hajóról. így ér­tesültünk arról, hogy a nyugati kapitalista sajtó a misztikum kö­dét vonja a hajó köré és éktelen rencsésen hajóztunk odafelé is, szerencsésen visszatértünk, úgy­hogy a programnak ezt a részét végrehajtottuk. (Taps.) Most az a feladatunk, hogy az ülésszakon szerzett tapasztalatainkat mélyeb­ben elemezzük és felhasználjuk saját ügyünk előbbrevitelére. Azt a jóleső együttérzést, azt a sok­rétű támogatást és azt a sok me­leg, baráti üzenetet, amelyet kint A Sportcsarnokban rendezett nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kál­lai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi I Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Gáspár Sán­dor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Politikai Bizottság pót­tagjai, a kormány több tagja, tö­megszervezetek, hivatalok, intéz­mények képviselői. A nagygyűlésen jelen volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Miniszterta­nács számos tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége, s a fővárosi dolgozók küldöttei. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és tag­ja. A nagygyűlést Marosán György nyitotta meg, és az egész magyar dolgozó nép nevében őszinte, szív bői jövő, meleg elvtársi szeretet­tel köszöntötte Kádár János elv­társat. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárát. a magyar ENSZ-delegáció vezetőjét, aki hű­en a dolgozó néphez, küldetésé­hez, megbízásához, bátran kép­viselte, védelmezte a magyar dol­gozó nép és az egész emberiség érdekeit, a marxista—leninista vi­lágnézet győzelméért folytatott politikát. — A magyar dolgozó nép és az egész emberiség érdekei azonosak — lármát csap: mit akarnak, hova mennek, mi a céljuk, mit hoz­nak magukkal!? Az emberek vé­gül azt hitték, hogy valami óriási bombát szállítunk, vagy fel akarjuk robbantani Ameri­kát. (Derültség.) Amikor kikötöttünk New Yorkban, még ugyanez' a misz­tifikálás uralkodott. Aznap reg­gel a nagyobb New York-i lapok a legfantasztikusabb címekkel je­lentek meg. Az egyik például a következő címet adta: New York vörös főváros? (Derültség.) A többiekben is hasonló címek vol­tak. És érdekes tünetként a nem­zetközi nagytőke fellegvárában — a Wall Street-en — aznap amikor a Baltika kikötött, esett a részvények árfolyama. (De­rültség.) Mi ennek nem tulaj­donítottunk valami nagy fontos­ságot. Akkor kezdtünk rá felfi­kaptunk itthonról, igyekszünk becsületes munkával is megkö­szönni. Mégegyszer köszönöm, hogy eljöttek fogadásunkra. (Hosszantartó, nagy taps.) Ezután Kádár János köszön­tötte a fogadására megjelent dolgozókat, majd a Sportcsarnok­ba ment, ahol nagygyűlésen ta­lálkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel. mondotta Marosán elvtárs — a szabadság, a béke, a szocializ­mus, szemben az elnyomással, a háborús uszítással, a kizsák­mányolással. A világ békéjéért, a népek függetlenségéért, vala­mint azért, hogy az ENSZ becsü­letesen betölthesse hivatását, ott küzdöttünk New Yorkban a I Szovjetunió oldalán, a szocializ- ' must építő országokkal, a gyar­mati igából felszabadult népek­kel együtt. Marosán György a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók a televízióban és a rá­dióban büszkén, egyetértéssel, helyesléssel hallgatták Kádár elvtársnak, Hruscsov elvtársnak a beszédeit, örömmel hallgatták a szocialista tábor vezetőinek meg­nyilatkozásait. Marosán György befejezésül még egyszer forró, elvtársi szere­tettel köszöntötte Kádár elvtár­sat. Ezután Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára köszöntötte a ma­gyar ENSZ-delegáció vezetőjét. — Kádár Jánost és a magyar ENSZ-delegációt minden becsü­letes magyar szeretete kísérte útjára — mondotta a többi kö­zött Ortutay Gyula. A szégyen- teljes korlátozások és ostoba pro­vokációk rendre megbuktak, s most — bízvást mondhatom, nagy gyűlésünk is tanúsítja — egész népünk örvendő szeretette fo­gadja a küldöttség hazaérkezett tagjait, s várja Kádár elvtárs be­számolóját, aki az ENSZ-közgyű- lésén népünk megbízásából mind­nyájunk jó ügyét képviselte. gyelni, amikor másnap a Wall Street hivatalos lapja hosszú cikkben magyaiázta, hogy a rész­vény-áresés nincs összefüggésben a Baltika megérkezésével. (Nagy derültség.) Mi volt a valóság? A jelenlé­vők mindnyájan tudják, hogy hónapokkal korábban bizonyos mértékig romlott a nemzetközi helyzet. Kétségtelen, hogy a ta­vaszi csúcsértekezlet meghiúsu­lása, illetve azok a körülmények, amelyek ezt előidézték, rontották a nemzetközi helyzetet. A nem­zetközi helyzetnek az a bizonyos mértékű romlása, — aminek a lelkiismeretes embert nyugtala­nítani kell — vezette Hruscsov elvtársat, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét arra a gondolatra, hogy az adott hely­zetben célszerű volna, ha az (Folytatás a 2. oldalon.) Delegációnk megfelelt népünk bizalmának Kádár János elvtárs válasza Kádár János elvtárs beszéde Nagygyűlés a Sporicsarnsian

Next

/
Thumbnails
Contents