Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-15 / 244. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄ« 1960. október 15. EEufazotf New Yorkból N. Sz. Hruscsov és Kádár ]ános elvtárs (Folytatás az 1. oldalról.) ve a gyarmati rendszer felszá­molásának kérdésében hozott ha­tározattal. Mi kétszeresen örülünk: elő­ször is azért örülünk, hogy elfo­gadtak egy ilyen határozatot, ter­mészetesen azt is mondhatom, hogy csak ügyrendi határozatot hoztak arról a helyről, ame­lyen azt a kérdést megvitatják. Minthogy azonban minden kül­döttség egyhangúlag elfogadta ezt a határozatot, ez úgy értel­mezendő, hogy a közgyűlés egé­szében elengedhetetlenül szüksé­gesnek tartja a gyarmati rend­szer felszámolását. Másodszor azért örülünk, mert a szocialista országok támogatá­sával éppen a Szovjetunió bocsá­totta vitára ezt a kérdést. És minden békeszerető ország tá­mogatott bennünket. A gyarma­tosítók a közvélemény nyomásá­ra kénytelenek voltak vissza­vonulni és a közgyűlés határo­zatának meghozatalakor a többi küldöttséghez csatlakozni. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez nemcsak a függetlenségükért harcoló népek nagy győzelme. Ez a világ minden népének nagy győzelme. ■ Ha a leszerelés kérdésének megvitatásánál is ilyen elszánt akaratot és eltökéltséget tanúsí­tana minden küldöttség, ha meg­értenék a jelenlegi helyzet egész veszélyes voltát, a rakéta- és atomháború kirobbantásának ve­szélyét, a közgyűlés fontos lé­pést tehetne az általános és tel­jes leszereléshez vezető úton. Főképpen az ázsiai és afrikai országokra gondolok, mert hisz teljesen világos az agresszív ka­tonai tömbökhöz — a NATO-hoz, a SEATO-hoz és a CENTO-hoz — tartozó országok álláspontja, ők ellene vannak a leszerelés­nek, mert ők csak a fegyverzet fölötti ellenőrzés hívei. Ez pedig természetesen nem az a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtott leszerelés, amire mi kitartóan törekszünk. Mi hisszük, hogy eljön az az idő, amikor a világ népei telje­sen átérzik és megértik a lesze­relésért vívott tevékeny harc szükségességét, kinyilvánítják akaratukat és akkor majd meg­valósul a leszerelés. A Szovjet­unió a maga részéről kész min­dent elkövetni árért, hogy létre­jöjjön az általános és teljes le­szerelés, mi akkor egész szívünk­ből üdvözölni fogjuk ezt a dön­tést. Azt vetik a szemünkre, hogy mi propagandát folytatunk. — Talán propaganda az a tény, hogy konkrét javaslatokat terjesz­tettünk elő. a leszerelésről és ké­szek vagyunk megsemmisíteni a fegyverzetet, ha a másik fél is ugyanilyen módon jár el? Mi készek vagyunk ' gyakorlati módon megvitatni ezt a kérdést, hogy konkrét határozatok szü­lessenek, amelyek véget vetnének a fegyverkezési versenynek és megteremtenének minden szük­séges feltételt az emberek je­lenlegi és jövendő nyugodt éle­te számára. Őszintén törekszünk arra, hogy teljesen kiküszöbölődjék a há­ború az államok között. Amikor elhagyom New Yorkot, ismét érinteni kívánom azt az igen-igen fontos kérdést is, amelyet a szovjet küldöttség ter­jesztett a közgyűlés elé: elenged­hetetlenül szükséges megváltoz­tatni az Egyesült Nemzetek Szer­vezete végrehajtó szerveinek ösz- szeté telét. A kongói események bebizonyí­XXXXXXXXXXXXXX30000000 A lottó e heti nyerőszámai: 8,13 49, 57, 59, (XXXXXXXXXXXXXXXXXXX.---­t olták az ENSZ jelenlegi szerke­zetének tarthatatlanságát. Sőt nemcsak tarthatatlan, de mond­hatnám a szó szoros értelmében, veszedelmes helyzet alakult ki annak következtében, hogy az ENSZ végrehajtó szerveiben és elsősorban a titkárságon jelenleg az imperialista államok képvise­lői uralkodnak. Szükséges, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete minden ál­lam és minden államcsoport egyenlő helyzetének biztosítása mellett valóban nemzetközi esz­közzé váljék, mert a világon ma élesen kibontakozott három ál­lamcsoport, a szocialista, az im­perialista és a semleges csoport. E csoportok közül egyik se él­vezzen előnyöket, a másik kettő kárára. A Szovjetunió nem kezdi meg a leszerelést, amíg nincs arról meggyőződve, hogy a nemzetközi fegyveres erők, amelyeket a le­szerelés kérdésének megoldása­kor megteremtenének — megbízha tó kezekben van és nem használ­ják majd fel valamely állam, vagy államesoport kárára. Mi semmiféle előnyt nem kö­vetelünk a magunk számára, de sohasem nyugszunk bele, hogy más államcsoportok előnyöket él­vezzenek. Felszólalásom végén őszinte kö­szönetét kívánok mondani New York város lakosainak, mert jól megértettek és kedvező magatar­tást tanúsítottak irántam és kül­döttségünk többi tagja iránt. Itt-tartózkodásom idején sok le­velet és táviratot kaptam ameri­kaiaktól. A levelekben és táv­iratokban, csakúgy mint a sze­mélyes találkozókon az ameri­kaiak biztosítottak engem arról, hogy jóindulatúak népem, hazám iránt és én őszintén válaszoltam nekik ugyanilyen szellemben. Természetesen gyűlölködő em­berek is vannak, felbérelt tünte­tők, de ón jól tudom, hogy a tár­sadalomnak a söpredéke nem képviseli az amerikai népet. Hiszem, hogy megszűnik a hű­vös viszony a két ország között, ami annak a következménye, hogy az Amerikai Egyesült Ál­lamok hatóságai esztelen csele­kedeteket hajtottak végre: két repülőgépet küldtek a Szovjet­unió határai mögé. Eljön az az idő, amikor országaink népei és kormányai nemcsak békében, de barátságban is élnek majd. Mi mindent elkövettünk és a jövőben is el fogunk követni eb­ben az irányban és megfelelő vá­laszlépéseket várunk az Ameri­kai Egyesült Államok kormányá­tól. Ami pedig az amerikai nép baráti érzéseit és béketörekvéseit illeti, ebben sohasem kételked­tünk és nem is kételkedünk. Mi szilárdan hiszünk a világ­békében, a világ minden népé­nek barátságban és állandóan küzdünk is ezért. A szovjet kormányfő szívélye­sen elbúcsúzott a megjelentektől, majd sok szerencsét és sikert kívánt a New York-i szovjet ko­lónia valamennyi tagjának. Nyikita Hruscsov és Kádár János Moszkvába érkezett Moszkva, (TASZSZ). Pénteken, magyar idő szerint 15.09 órakor a szovjet főváros vnukovói repülő­terén leszállt a TU—114-es repü­lőgép, amely az ENSZ-közgyűlés- ről hazaérkező Nyikita Hruscsov, szovjet miniszterelnököt és kísé­retét vitte Moszkvába. Hruscsov- val együtt érkezett meg a szovjet fővárosba Kádár János, a, Magyar Népköztársaság, Nyikolaj Pod- gornij, az Ukrán SzSzK, Krill Mazurov, a Belorusz SzSzK ENSZ-küldöttségének vezetője, valamint Andrej Gromiko, szov­jet, és dr. Sík Endre magyar kül­ügyminiszter. A repülőtéren Arisztov, Brezs- nyev, Furceva, Ignatov, Koszigin, Kozlov, Muhitgyinov, Poljansz- kij és Szuszkolov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagjai, valamint sok más szovjet vezető személyiség, külföldi dip­lomata és a moszkvai dolgozók több száz képviselője fogadta a New York-ból érkező államfér­fiakat. Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott. Tör­vényerejű rendeletet alkotott a Magyar Tudományos Akadémiá­ról s ebben újonnan meghatá­rozta az akadémia szerepét és feladatkörét. A törvényerejű rendelet az aka démia feladatává teszi a tudomá­nyok művelését, az elméleti és kísérleti alapkutatások területén a kutatások szervezését, irányítását és összehangolását. Az akadémia a jövőben tudományos eredmé­nyei révén és tudományszervezé­si munkájával irányítja a tudo­mányos életmindenterületékv^ leménynyilvánítással, javaslatok-’ kai vesz részt a tudományos te­vékenység irányításában és segít­séget nyújt a tudományos élet állami irányító szerveinek. Az Elnöki Tanács önálló és független államnak ismerte el Ni­géria államszövetségét. Elhatá­rozta, hogy a Magyar Népköztár­saság a Szomáli Köztársasággal diplomáciai kapcsolatot létesít. A Minisztertanács előterjeszté­sére az Elnöki Tanács határozatot hozott Felnémet községnek Eger várossal történő összevonásáról.^ Az Elnöki Tanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Közfelkiáltással szavazott az ENSZ Hírek az ENSZ-ből New York: (MTI) TASZSZ-je- lentés szerint Hruscsov, a szov­jet küldöttség vezetője csü­törtökön délután fogadta Sukei- rit, Szaud-Arábia küdöttségének vezetőjét és elbeszélgetett vele. Nyugati hírügynökségek köz­ük, hogy a szovjet kormányfő csütörtökön este, néhány órával hazautazása előtt részt vett az iraki ENSZ-delegáció fogadóest­jén. Háromhegyedórát töltött ott főként az ideiglenes algériai kor­mány küldötteivel, köztük Krim Belkaszem miniszterelnökhelyet­tessel és Jazid tájékoztatásügyi miniszterrel. * Boland közgyűlési elnök új ka­lapácsot kapott. Az VPI jelenti, hogy az amerikai fűrészáru-gyá­rosok szövetsége csütörtökön re­mekművű fakalapácsot ajándé­kozott az EN SZ-közgyűlésémk. Az előző napi ülésen ugyanis el­tört Boland kezében az elnöki kalapács. A csütörtök délelőtti ülést Boland a Biztonsági Ta­nács kölcsönvett kalapácsával »vezette le«. Mint az UPI közli, az ENSZ- közgyűlés társadalmi, humanitá­rius és kulturális bizottsága elé csütörtökön két határozat-terve­zetet terjesztettek. Az egyikben Pakisztán és hat más küldöttség sürgeti a nők helyzetének meg­javítását, a másikban Csehszlo­vákia javasolja a faji és nem­zeti gyűlölködés elítélését. * Menzies ausztráliai miniszter- elnök Sydney-i Reuter-jelentés szerint csütörtökön adott tele­víziós interjújában azt a remé­nyét fejezte ki, hogy az ENSZ- közgyűlésen kifejtett erőfeszíté­sek eredményeként a jövő év áp­rilisában, vagy májusában létre­jön a négyhatalmi csúcsértekez­let. a gyarmati kérdés napirendre tűzéséről s ez nemcsak a szo­cialista és a közelmúltban fel­szabadult országok nagy győ­zelmét jelenti, hanem azt is, hogy a világszervezetben az em­beri szabadságért, haladásért küzdő erők meghátrálásra kész­tették mindazokat, akik az ügy­rendi manőverezés zsákutcájá­ba akarták juttatni a legfon­tosabb kérdéseket. Az első nyu­gati kommentárok Hruscsov győzelméről beszélnek, s ezzel arra a heves vitára céloznak, ami a gyarmati kérdést jelle­mezte. A szerdai ülés ugyanis nem hozott döntést, miután az elnök egészen váratlanul, min­den megokolás nélkül bere­kesztette a tanácskozást. A csü­törtöki ülésre azonban, melyen folytatták a gyarmati kérdés vitáját, az amerikai és angol küldött egyaránt megváltoztat­ta álláspontját és kijelentette, hozzájárul a gyarmati kérdés plenáris vitájához. Hosszú idő után először történt meg, hogy az ENSZ közgyűlése egyhangú­lag, közfelkiáltással hozott ha­tározatot, s ez a szovjet poli­tika jelentős győzelmét jelenti. „Ilyen nemes kérdésben nem lehet vita közöttünk” — mon­dotta a közgyűlésen Sekou To- uré, a Guineái Köztársaság el­nöke, a francia Liberation pe­dig Hruscsov közgyűlési beszé­dét „riadókiáltásnak” nevezi. Az egyszerű emberek lázadása azellen — folytatja a Libera­tion Hruscsov beszédéről —. hogy a kormányfők New York-i üléséne egyedülálló al- i kaimét elszalasztják, láza­dás azellen, hogy tudatos sü- I kétségbe, eljárási fortélyokba, halogató manőverekbe ütközik, 1 amikor pedig élet-halál kérdés­ről van szó, olyan sürgős meg­oldást követelő problémákról, amelyeknek tárgyalását, ha el­halasztják, jóvátehetetlen bűnt követnek el. Az a tény, hogy a gyarmati kérdést, a gyarmatok felszá­molásának ügyét a világszerve­zet teljes ülése tárgyalja meg, kétségtelenül a szovjet politika győzelme. Ugyanakkor azon­ban, mint Hruscsov elvtárs fi­gyelmeztetett rá, pillanatnyilag csupán ügyrendi kérdésről van szó, s megtörténhet, hogy az Egyesült Államok a továbbiak­ban igyekszik majd meggátol­ni a gyarmatosítás kérdésének eredményes vitáját. A nyugati kommentárok egy része már most utal erre, amikor bejelen­ti, hogy a kérdés érdemi vitá­jánál a Nyugat provokációra készül, mert a kelet-európai országok helyzetét beleveszi a gyarmatosításba. I' "en jellegű kísérlet egyébként már az ügy­rendi vitánál is történt. Mint ismeretes a Fülöp-szigeti kül­dött provokatív kijelentést kockáztatott meg, amelyre előbb Románia küldötte vála­szolt, majd az elnök sértő ki­jelentésére Hruscsov adta meg a feleletet: „Mi nem az elnök kegyelméből vagyunk itt, ha­nem a Szovjetunió népeinek erejéből, az igazságot hirdetjük és ezt ön, elnök úr, semmi­képpen sem, akadályozhatja meg!” A szocialista országok való­ban az igazságot képviselik a világszervezet tanácskozásain, nemcsak a gyarmati kérdésben, hanem a leszerelés állhatatos követelésében s egész közgyű­lési munkájukkal. S ha a világ előbbre jut ezekkel a tanács­kozásokkal a legfontosabb nem­zetközi kérdések megoldásában, az elsősorban ennek a határo­zott politikának lesz köszönhe­tő, amely erőteljesen ad hangot az egész emberiség békevá­gyának, annak az osztatlan követelésnek, amely háború he­lyett békét, pusztítás helyett fej­lődést akar. Méltán írja a Li- tyeratúrnaja Gazeta: Népünk ezt mondja békekövetének: Kö­szönjük azt a munkát, amely­nél nincs és nem is lehet ne­mesebb a földön, köszönjük a reménység, a barátság, a béke magvetőinek munkáját. A konyái hadsereg egyre jjohban kicsúszik Mobutu kezéből Az idegenlégió kegyetlenkedése Algériában London: TASZSZ) A Today cí­mű hetilap közölte Massardnak, a francia idegenlégió volt tagjá­nak nyilatkozatát, aki egy ideig Algériában szolgált. Az angol nemzetiségű volt légionárius le­írja azokat a kegyetlenkedése­ket, amelyeket a légió tisztjei és katonái kövttek el a békés la­kossággal szemben. Egy alka­lommal Massard szemtanúja volt, amit a légió katonái először ke­gyetlenül megvertek, aztán le­lőttek egy csoport algériait, aki­ket a nemzeti felszabadító moz­galommal való együttérzésük miatt vettek őrizetbe. Sok pél­dát sorol fel, amikor a légioná­riusok asszonyokat kínoztak meg. Különösen hírhedt állatiasságá- ról az idegenlégió különleges egysége, amelynek tagjai több- i nyíre a hitlerista hadsereg volt tisztjei. »Ezeket különleges ki­képző táborban« oktatják a kín­zás módszereire. Massard szavai szerint az ál- latiasságokat, amelyeket légioná­riusok követnek el, szigorúan el­titkolják a francia lakosság elől. Az algériaiakat mindig zárt bíró­sági ülésen ítélik el és a halálos ítéletek végrehajtását titokban végzik. Leopoldville: (MTI) Lumumba kongói miniszterelnök — jelenti az AP leopoldvillei tudósítója — csütörtökön otthonában folytatta politikai tevékenységét. Ugyanakkor egyre nyilvánva­lóbbá válik, hogy Mobutu ezre­des és a Kongó törvényes kor­mánya ellen fordult többi láza­dó’ nem fémek meg egymással. Az AP tudósítója emlékeztet rá, hogy Bomboko, a Mobutu-féle »főbiztosok tanácsának« nevében még erőszakkal fenyegetőzött, ha j sikerül Lumumba miniszterelnö- i köt simán erőszakkal letartóztat- ! nia. Fenyegetései azonban szer- | dán már hitelüket vesztették, amikor Mobutu kijelentette, hogy ilyen erőszak alkalmazására nem is kerül sor. Mobutut a kongói hadsereg magatartása kényszeríti a vissza- j kozásra. A kongói hadsereg, [ amelyre Mobutu tervezett kato­nai diktatúrájának megvalósítá­sánál támaszkodni kívánt, tá- I volról sem egységes. Az AFP tu­dósítójának hírmagyarázata sze­rint Mobutu 24 tagú "katonai ' küldöltséfle« amelynek "kerék­asztal értekezletre« kellett volna összetoborozni a lázadókat, Mo­butu helyzetének megmentése vé­gett, arra vállalkozott, hogy köz­vetít a Mobutut pártoló Kasza- vubu elnök és Lumumba mi­niszterelnök között. Mint az AFP tudósítója megjegyzi, a küldött­ség tagjai szeretnék megakadá­lyozni »a hadsereg felbomlását«. Erre a hadseregre ugyanis — amelynek élére Mobutu segítsé­gével olyan parancsnokok áll­tak, akiknek nincsen igazi tekin­télyük — sokkal nagyobb benyo­mást gyakorol Lumumba kitartó türelme, mint az erőszak alkal­mazása. Mobutu legújabban azzal fe­nyegetőzik, hogy letartóztatja va­lamennyi politikai ellenfelét. — Mint az AFP jelenti, csütörtökön már Leopoldvillebe szállították a kongói Orisnte-tartomány köz­igazgatásának négy vezetőiét, kö­zöttük a tartományi kormé - el­nökét. Mobutu azért tartó ~ita le a négy politikust, mert végre- haitctták a törvényes kongói kor­mány utasításait. A Lecp^dvi lie­be érkezett négy foglyot ismeret­len helyre továbbszáJlíto-Uálfc

Next

/
Thumbnails
Contents