Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-08 / 238. szám
\ I960, október fc. fOTW« wnrr.'rm 3 II termelési értékesítési szerződések segítik a ErrSl ‘‘ hes*é,ni ke,h tervszerű gazdálkodást a termelőszövetkezetekben A nagyüzem íoíénre B z őszi munkák dandárjában vagyunk, figyelmünk azonban már a jövőre is irányul. Régi és új termelőszövetkezeteink a hosszabb, vagy rövidebb idő tapasztalatait latolgatják és ennek megfelelően készítik elő terveiket a következő évre. Egyre több elő- tervből tűnik ki, hogy termelő- szövetkezeteink a helyi adottságoknak legmegfelelőbb profilt igyekeznek kialakítani, számolnak az árutermelés és az áruforgalom növekedésével. Most az előtervezések idején szinte napról napra adunk hírt arról is, hogy kötik a tsz-ek a jövő évi termelési és értékesítési szerződéseket. Több helyen vetődik fel a kérdés: van-e értelme a szerződéskötésnek, nem lenne-e jobb, ha a szabadpiac szeszélyeire bíznánk a tsz-ek áruinak értékesítését? A kérdés szinte magában hordja a feleletet is. A szocializmus gazdasági rendszerének a fölénye a tervgazdálkodás lehetőségébe és szükségességében mutatkozik meg döntően. Abban, hogy ismerjük a szükségleteket, a belföldi és külföldi fogyasztás irányát, mennyiségét és ezek ismeretében meg tudjuk mondani előre, milyen terményből, mennyire van szüksége a népgazdaságnak. Amikor még a mezőgazdaságban a kisparaszti gazda: ágok uralkodtak, akkor ismertük a szükségleteket, de csak kisebb mértékben tudtuk befolyásolni tervszerűen a mezőgazdasági termelést. Ezért történt meg oly gyakran, hogy egyéni parasztgazdaságaink nem mindig azt és nem mindig annyit termeltek, amire és amennyire szüksége volt a népgazdaságnak. így sokszor kettős kár keletkezett: az egyéni parasztgazdaság nem tudta megfelelő áron értékesíteni termékeit, a népgazdaság pedig nem kapta meg azt az árut, amire szüksége lett volna. N agy károk keletkeznének most is, ha a termelőszövetkezetek a szabadpiac szeszélyeinek tennék ki magukat, nem terveznék meg előre termelésüket és nem biztosítanák a termelt áruk értékesítését. A termelőszövetkezetek tervei akkor jók és reálisak, ha a terv minél több tételét garantálja a megkötött szerződés. Ezt az igazságot régi és új tsz-eink többsége felismerte, hisz gazdag tapasztalatok igazolják a szerződéses rendszer nagy előnyét. Sok olyan tsz van megyénkben is, amelyik ”es üzemágát a szabadpiaci érdesítésre rendezte be, de rájött arra, hogy érdemesebb szerződésre termelni. Még olyan termelő- szövetkezet is, mint a dombóvári Alkotmány, amely idén kertészeti termékeinek csak kis részét szerződte le, jövőre kertészeti termékeinek egészét leköti szerződésekkel. Pedig Dombóváron nagy lehetősége volna a zöldségfélék szabadpiaci értékesítésének. S zerződéses rendszerünk alapjai jók, elvileg jól összekapcsolja ez a rendszer a termelőszövetkezeti és népgazdasági érdekeket. Természetesen a szerzőMiért nincs arányban a termelés emelkedése a munkabérrel A ktsz-ek termelési eredményei egyre nőttek, s az évek során aiig egy-két esetben volt probléma a béralappal, a bérgazdálkodással. 1960. második negyedétől kezdődően romlottak a termelési eredmények is, és a béralapot négy százalékkal túllépték a megye szövetkezetei ösz- szesség'ükben. Júliusban és augusztusban sem javult a helyzet. Az egy főre eső átlagbérek emelkedése alapján a harmadik negyedévi béralapot a második negyedévinél lényegesen magasabb százalékban fogjuk túllépni, anélkül, hogy a termelékenység ilyen arányban növekedne. A júliusi, augusztusi termelési eredmények az egy főre eső termelési értékben lemaradást, míg a kifizetett munkabérben túllépést tapasztalhatunk. A mutatószámok ilyen vonatkozású alakulása a darabbérek indokolatlan megemelésére (lazítására) utalnak. Példaként érdemes megemlíteni a Simön- tornyai. Vegyes Ktsz-t, ahol a második negyedévi tényszámhoz viszonyítva a július, augusztus havi bérek 117 százalékot, a termelés pedig csak 109 százalékot ért el. Hasonló a helyzet a Bonyhádi Építőipari Ktsz-ben is. A Hőgyészi Vegyes Ktsz-ben a bér- felhasználás 105 százalékos, a termelés pedig 88 százalékos. S ez a jelenég nemcsak egy-két szövetkezetre korlátozott, általában ez a jelemzője a kisipari szövetkezetek jelenlegi tevékenységének. És ez a módszer a tagság tudatával-— pillanatnyi előnyök — történik, a vezetők jóváhagyásával folyik. A bérdemagógok és a bérlazítók jogtalanul jutnak magasabb illetményhez, sőt a2 így felvett jogtalan bér még másodszor is kedvező számukra, a2 évvégi nyereségrészesedések számításánál, de hátrányos helyzetbe hozzák a szövetkezetei is. A szövetkezet munkájában jelentkező irreális bérfelhasználás következtében a megyei szövetség kénytelen lesz a szövetkezetek termelői bérnormáját csökkenteni és egyidejűleg a szövetkezet termelési költségként elszámolható munkadíjnak bank-ellenőrzését elrendelni, ami azt eredményezi, hogy az eddiginél magasabb, vagy legalábbis azonos termelés mellett csökkenteni kell a kifizethető munkadíjat. A bérfelhasználás tervének betartása, úgy, hogy a szövetkezet és a tagság se károsodjék, nehéz munka.. Sok tervet kell valóra váltani és sok helyes intézkedést kell hozni. S ezek az intézkedések csak úgy lesznek eredményesek, ha a szövetkezet tagsága támogatja a vezetőket a bérfegyelem megszilárdításáért indított harcban. Szabó Imre KISZÖV főelőadó (Megjelent a KISZÖV Híradóban.) LIX. Most pedig telefonáltak, értesítették, figyelmeztették. Nem örült a feladatnak, mert a bizalom jele ugyan, de ugyanakkor volt valami kellemetlen mellékíze. Őszintén szólva, szívesebben vette volna, ha nem fordulnak hozzá ebben az ügyben, bár ez kétségkívül a katona feladatkörébe tartozik, de némileg különleges természetű. Nem mintha rokonszenvezett volna a vádlottakkal, ellenkezőleg, de ugyanúgy nem táplált különösebb ro- konszenvet ezek iránt az ügyészek, bírák, hivatalnokok iránt sem, akik függetlenül foglalkozásuktól és állásuktól, végül is csak civilek. Ű viszont tiszt, ízig-vérig katona. Buchowski százados érezte, hogy az egész mögött, a kivégzés előkészületei mögött rosszul leplezett félelem lappapg. Az a hír járta, hogy a gyárakban zavargások vannak. Hivatalos francia személyiségek tiltakozásáról beszéltek. Grabski miniszterelnök kénytelen volt utasítani Lengyel- ország több követét, hogy az illető ország kormányánál haladéktalanul tiltakozzanak a miniszter- elnök nevére küldött szemtelen hangú táviratok miatt. Egyszerűen meg kell tiltani a postahivatalnak az ilyen táviratok átvételét. Buchowski százados tudta azt is, mint mindenki, a sajtóból, amely megfelelően kommentálta a port, hogy ez Moszkva műve. Moszkva keze messzire elér, még a baráti országok kormányai is kínos helyzetbe kerültek. Hiszen déses rendszer most van kialakulóban, fejlődőben, így negatív vonásai is vannak. A hibákat pártós állami szerveink ismerik, azok megszüntetésén, a szerződéses termeltetés és értékesítés állandó tökéletesítésén megyei viszonylatban is, de országosan is fáradoznak. Jogosan bízhatunk abban, hogy évről évre jobb lesz az a kapcsolat, amelyet a termelési és értékesítési szerződések jelentenek a szövetkezeti gazdaságok és a népgazdaság között. Nem jelentéktelenek azok a kedvezmények, amelyeket államunk biztosít a termelőszövetkezeteknek a szerződéses termelés és értékesítés keretében. A vetőmagellátás, a növényvédőszer-, műtrágya-juttatás, kamattérítés, a szaktanácsadás, mind megannyi segítői a termelőszövetkezetek tervszerű és jövedelmező gazdálkodásának. Ezekkel a kedvezményekkel is összehangolja államunk a szövetkezeti gazdaságok és a népgazdaság érdekeit. A szerződéses termelés és értékesítés segíti a tsz-eket árutermelési terveik reális elkészítésében és a tervek teljesítésében. Az árutermelési tervek teljesítése és túlteljesítése is kedvezményekkel jár: az állam elengedi a szövetkezet rövidlejáratú hiteleinek egy részét, vagy jóváírja a kedvezmény összegét az elszámolási számlán. T ehát ahhoz, hogy a szerződéses termelés jövedelmezőségét helyesen tudjuk értékelni, ! az értékesítési árakon felül a ' szerződéskötésből származó előnyöket, kedvezményeket is figyelembe kell venni. Ezeket a körülményeket reálisan mérlegelve meggyőződnek azok is a szerződéses rendszer előnyeiről, akik ma még kételkednek ebben és a szabadpiac előnyeit hangoztatják. Mezőgazdaságunkban tért hódítottak a szövetkezeti gazdaságok. Megnyílt a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági termelésben a tervszerű gazdálkodás váljék uralkodóvá, hogy a mezőgazdasági termelés is szerves része legyen népgazdaságunk tervszerű, ' arányos fejlődésének. A szerződéses termeltetési és felvásárlási rendszer nagy segítséget ad a tsz- eknek gazdálkodásuk tervszerűvé és jövedelmezővé tételében. (Gyenis) A termelőszövetkezeti mozgalom megindulása óta közszájon forog pártunk útmutatása, amely szerint az igazi paraszti felemelkedés egyetln útja a nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása mindenütt e hazában. Többek között azért, mert a nagyüzem összehasonlíthatatlanul többet tud adni az egyénnek, éppúgy mint az országnak. Egyébként ezt az igazságot elmondták Sárszentlőrincen is a lelkes agitátorok, amikor küszöbön állt a község szövetkezetivé I válása. Voltak, akik csak hüm- mögtek rá, nem nagyon akarták : elhinni. j Most itt az alkalom megbizo- I nyosodni róla. Számokban lehet \ bemutatni, mennyire igazuk volt j egyrészt az agitátoroknak, más- I részt azoknak, akik előlegezték bizalmukat a közösnek. A számok ugyanis nagyon komoly dolgok, megmutatják az igazságot, ha tetszik, ha nem. Vegyük például a búzatermést A termelőszövetkezetek földjeiről átlagban 13,70 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Ezzel szemben az egyéni gazdák földjei átlagban csak 7,44 mázsa terméssel számolnak. De még a falu egyik legjobb egyéni gazdája is elmaradt a maga 12,34 mázsás holdankénti búzatermésével, a közös eredménye mögött. Hátha még a Táncsics Tsz 17,60 mázsás eredményét is említjük. Nem jobb az ó_. nlítás aránya az őszi árpa terméseredményeit illetően sem. A négy termelőszövetkezet holdankénti termésátlaga őszi árpából 15,34 mázsa volt, míg az egyénieké csak 7,30 mázsa. De ugyanígy lehetne említeni a rozs átlagtermésének alakulását. De mit kapott ebből az állam? — Soha nem adott el a község lakossága még ennyi gabonát, mint most — mondja Lázár Pál, a tanács elnöke, maga is kiváló szaktekintélye a mezőgazdasági termelésnek — pedig még csak a kezdetén vagyunk, hogy igazán kihasználjuk a nagyüzem adta lehetőségeket. És már sorolja is a számadatokat. 1958-ban például 41 va- gonnyi kenyérgabonát adtak el a községben. Akkor is jó közepes termés volt, akárcsak az idén. Most mégis, közel 60 vagon kenyérgabona került az állami raktárakba. Ezen kívül természetesen maradt a termelőszövetkezetekben tartalék céljára és vetőmagnak is. A tagoknak pedig munkaegységenként 3 kilót osztottak szét. Ezt mutatják tehát a számok, amely egyúttal elégtétel az agitátoroknak, de a bizakodó, szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagoknak is. Beszélni kell róla azonban azért is. hogy a még bizonytalankodók elé tárhassuk az igazságot. (Sz.) Beruházások a kisdorogi Március 15 Tsz-ben Termelőszövetkezeteink gazdasági erősödését igazolják azok a beruházások, amelyeket saját erőből eszközölnek. A kisdorogi Március 15 Tsz a mezőgazdasági munkák megkönnyítésére 31 000 forintos költséggel Zetort, 2500 forintért lóvontatású gereblyét, 6000 forintért pedig ponyvát és zsákokat vásárolt. A termelőszövetkezet november 7-re, a szocialista forradalom ünnepe tiszteletére egy 30 vagonos felújított magtár építkezéseinek befejezését vállalta. A tsz 300 munkaegység ráfordítással valósítja meg a raktár építését, amelynek összértéke 15 000 fo-! rintot tesz ki, az állam által biztosított 40 000 forintos beruházási hitel mellett. ÜJ ELJÁRÁS A PAPÍR TARTÓSÍTÁSARA A könyvek lapjai általában 50 év alatt teljesen mesárgulnak. Egy virginiai könyvtár-szakember vegyészek segítségével olyan papírt állított elő, amely legke- • vesebb 300 évig megőrzi a fehérségét. A szakemberek szerint a papírgyártásnál használt pép alumíniumszulfát tartalma okozza a papír gyors megsárgulását. Wanda Wasilewska : HAJSZA I ha meggondoljuk, kik körül lobbant fel ez az ügy? Egy lakatos, egy esztergályos, két tejfölösszá'jú kölyök, meg egy könyvelő, ez az egyik oldal. S a másik? Sebesültek, halottak, lövöldözés a városban, Varsó központja egy órára vad prérivé vált, ahol cowboy- kaland játszódott le; és ezeknek az uraknak Európa-szerte nincs jobb dolguk, mint tiltakozni a megérdemelt büntetés ellen és megszabni, hogy milyen bíróság tárgyalja a bűnösök porét. Bezzeg, ha nekik volna ilyen keleti szomszédjuk, ha nekik volnának ilyen lakatosaik, esztergályosaik, sőt könyvelőik, akkor másképp beszélnének. Ott fönt nyugtalankodnak, s ez a nyugtalanság árnyékot vetett az egyébként álmos, a várostól vastag, magas falakkal és beépítetlen területekkel elválasztott Cytadela csipkézett oromzatú négyszögére is. ö, Buchowski felelős a Cytade- láért. Úgy látszik, zavargásoktól tartanak. Attól félnek, hogy esetleg megpróbálják kiszabadítani a foglyokat. Buchowski százados kizártnak tartotta ezt a lehetőséget, de végrehajtotta az utasításokat, s minden szükséges óvintézkedést megtett. Fél ötkor közölték vele, hogy az ítéletet kihirdették, és az elítélteket a Cytadelába szállítják. Hat órakor már az épületben voltak. Meghökkent, amikor megpillantotta őket. Két elgyötört, bekötözött fiatal gyerek, alig álltak a lábukon, a harmadik valamivel idősebb, szintén inkább holt, mint elő. Arra gondolt, hogy a kivégzés egy kissé különös lesz, mintha sebesülteknek adnák meg a kegyelemdöfést. Azzal nyugtatta meg magát, hogy ez már nem az ő dolga, neki katonai vonalon kell mindent biztosítania. Az elítéltekkel törődjön a fogházigazgatóság, az az ő feladatkörébe tartozik. Különben is, néhány óra múlva az egész be lesz fejezve. Akkor aztán kedvükre tiltakozhatnak Briand úrék, a különféle ligák, az összes kommunista pártok, amelyek legálisan és büntetlenül működnek azokban az országokban, ahol a vezetők vakok, nem értik, milyen veszedelem fenyegeti Európát. Akkor aztán »zavaroghatnak« a gyárakban, amennyit akarnak, már késő lesz. Ha a bírák úgy döntöttek, hogy ez a három félholt alak veszélyezteti a lengyel állam biztonságát, akkor ez bizonyára így is van, még ha Buchowski százados kissé furcsának találja is. Néhány óra múlva visszavezeti innen katonáit a laktanyába, s a többi már nem tartozik rá. 74. Lassan szállt le a meleg augusztusi este. Kihunytak a rózsaszínű fények az égbolton, elhalványult a Visztula habjaiban visszaverődő alkonypír. Egyre több hideg, fényes csillag gyűlt ki az égen. A város fölött az aranyló villanyfények elhomályosították a csillagokat, de innen, a Cytadellából jól lehetett látni őket. Az egyre sűrűsödő sötétségben a Visztula fényesen csillogott, mintha a víz mélyéről valami hideg, sugarak nélküli fény áradna. A fák feketén rajzolódtak ki a világosabb égbolton. Feketén söfetlettek a hatalmas falak, mint sziklák a folyóparton. Máskor ebben az órában az erőd már álomba merült. A távolból most is úgy tűnhetett. De a Cytadela nem aludt. Élte a maga életét, egyelőre halkan, mintegy elrejtőzve. Csöndben lépkedtek az udvaron a katonák. Csattogott a puskák závárzata a fegyverraktárban. A vársáncokon géppuskák, mellettük katonák kuporogtak. Gallas lovaskapitány- kijelölte csendőrei őrhelyét az épületen belül és kívül. A parton, a beépítetlen telkeken, a város felőli és Marymont felőli részen emberi árnyak mozogtak. A sűrű sötétben, a Visztula parti jegenyék alatt, a hatalmas, öreg fatörzsek között időnként egy-egy gyufa lángja lobbant és a sötétben apró szentjánosbogaraknak látszottak a cigaretták. (Folytatjuk.) i
