Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

1960. október 30. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG „A puszták népe" éjjel is a mezőn dolgozik i,A PUSZTÁK NÉPE”, Illyés Gyula ismert regényének ma is élő szereplői, Felsőrácegres haj­dani zsellérei, két éve túl van­nak a válaszúton. Az élet dik­tálta követelményeknek megfele­lően egyetlen nagy családba tö­mörülve művelik a pusztát körül­vevő 398 hold termőföldet, csak­úgy, mint a környékbeli faluk mai parasztnemzedéke. Ez manap ság természetes. Természetes az is, hogy a felsőrácegresi szövet­kezeti gazdák szorgalmasan dol­goznak a közösben. Mégis meg­ható, ahogyan az időjárással da­colva mentették és mentik ma is a megtermelt növényeket. Mint ismeretes, a hetekig tartó eső miatt, nehéz helyzetbe kerül­tek a mezőgazdaság dolgozói. Ok­tóber közepén a rácegresi Egyet­értés Tsz-ben is földben volt még a cukorrépa, a takarmányré­pa, a burgonya, száron a kuko­rica és zsákban a jövő évi ke­nyérgabona-termés. A 46 tagot számláló közösségnek be kellett hát bizonyítani, nevéhez méltóan az egyetértést, szervezettségének erejét. Ez történt..; OKTOBER 18-ÄN Balaskó La­jos, a szövetkezet elnöke a pusz­ta népének kiadta a jelszót: „Min denki mozgósítsa családját a be­takarításra.”' Azóta szinte éjjel­nappal népes a határ. Hogyan lehet éjjel cukorrépát szedni? — tehetik fel a kérdést sokan; Rác- egresen a traktor lámpájának vi­lágításánál szedték.. Müller Jakab a tábla közepébe állította a Ze- tort, amely világított, ő maga pe­dig a többivel együtt szedte a cukorrépát. Pénteken délben már az utolsó forduló cukorrépát is elszállították a gépkocsik. De nincs a földben egyetlen szem burgonya sem és kiszedték már a takarmányrépát is. — Dolgoztunk mi éjjel-nappal. Nemcsak a férfiak, nők is jöttek velünk együtt; betakarítani. Éj­jel egy óráig vágtuk a kukorica- szárat, mert még búzát vetünk a táblába — mondta Nagy István kocsis. KIEGÉSZÍTENÉM ezt az­zal, hogy három hét óta 62 munkáskézzel dolgoznak többen a szövetkezetben, mint amennyi nyilvántartott tag van. Maholnap üres lesz á felsőrácegresi határ. Most még nem az, mert, kint van mintegy 50 hold kukorica, aminek szedését egyelőié leállí­totta a vezetőség. — Előbb elvégezzük a gabona­vetést, ami november 2-ig még betart — tájékoztat Balaskó La­jos, az elnök. A paksi járásban elsőnek vé­geznek az őszi* vetéssel a sár- szentlőrinci tsz-tagok. Ungelbil- ler János szövetkezeti traktoros a gépállomás Beloruszával, haj­nali 5 órától este 10 óráig szánt. Két fogattal pedig éjjel-nappal vetnek. így aztán már csak 20 hold hiányzik a szövetkezet idei gabonavetés-tervéből. — Ha a vetést befejeztük, 3 nap alatt megszedjük a kuko­ricát és levágjuk a szárt is — viszi tovább a gondolatsort az elnök. BIZTOSAN ÍGY LESZ. Hiszen az asszonyok meg a nagylányok most már csak arra várnak, hogy a vezetőség szóljon; „A fogatok hordhatják a megszedett kukori­cát.” A dűlőutakon ma tengelyig ér a sár, a fák megsárgult leveleit kergeti az őszi szél. De a négy hétig tartó esőnek már nyoma sincs a szántóföldeken. Nincs, mert a puszta szövetkezeti gaz­dái éjt nappallá téve, behozták a munkakiesést.' Példájuk köve­tésre méltó. Egyben tanúbizony­sága annak, hogy a nagy család együtt százszor többre képes, mint sok kis család külön-külön. Dorogi Erzsébet A nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolja A paksi Vörös Sugár Tsz nemcsak a népgazdaságnak, hanem tagjainak is évről évre többet ad Befejezéshez közeledik az új megyei könyvtár építése Nem tartozik a paksi Vörös Sugár Tsz megyénk élenjáró ter­melőszövetkezetei közé. Közepe­sen gazdálkodó termelőszövetke­zet,. megyei viszonylatban. A paksi egyéni gazdák többsége vi­szont jó gazda, árutermelésre ren dezták be gazdaságukat és ko­moly jövedelmeket érnek el év­ről évre.. Mégis, ha a termelő- szövetkezet árutermelését össze­hasonlítjuk az egyént paraszt­gazdaságok árutermelésével, meg­döbbentő képet kapunk. Idáin - a termelőszövetkezet min­den hold redukált szántóterülete után 2460 forint értékű árut ter­mel és értékesít. Összesen: 1 962 000 forint értékű árut ad a népgazdaságnak. Az egyéni pa­rasztok árutermelése a becslések szerint 1 hold redukált szántó- terület után még fele sincs a termelőszövetkezetének, körülbe­lül 1000 forint. A tsz 100 hold redukált szántóterület után pél­dául 100 mázsa búzát, 21,5 má­zsa sertéshúst, 26 mázsa szarvas- marhát adott eddig, ebben az év­ben a népgazdaságnak. Az egyé­niek ugyanezen idő alatt, ugyan­ezen területi, egység után. 38 má­zsa búzát, 8 mázsa sertéshúst és 1 mázsa szarvasmarhát adtak el. Várható még emelkedés, de ez a tsz-nél sokkal, nagyobb lesz, mint, az egyénieknél. Kiragadott példák voltak ezek, de minden terúleven ez a hely­zet. Megnéztük például a zöld­ségtermelést. A tsz idén eddig 1270 mázsa zöldségét értékesített kereskedelmi szerveinknél. Az egyéni parasztgazdák 7194 má­zsát. Tehát körülbelül . hatszor annyit, mint a tsz, viszont föld­területük húszszor akkora,, mint a termelőszövetkezeié. Sók olyan lényeges árucikk van, amelynek értékesítéséből a termelőszövetkezet túlteljesíti a tervét. Ezek. a tervtúlteljesítések ezekből a cikkekből a gazdálko­dás belterjes irányára mutatnak. Például a tervezett 252 hízott disznó helyett 305-öt, a tervezett 60 szarvasmarhával szemben 72-t, a tervezett 10 mázsa do­hány helyett 15 mázsát értékesí­tenek. Terven felül adnak el 270 liter mustot, 40 mázsa birsalmát, 15 mázsa baltacimmagot ; Miért tud a tsz ilyen sok árut értékesíteni? Azért, mert évről évre növekednek a termésátlagai és az állatok hozama. A tsz tér- képest is növekedést mutatnak. A mésátlagaí idén meghaladják az tábla szépen közűi ezekét a kü- egyéni gazdákét és a múlt évihez lönbségeket. Holdankénti termésátlag q-ban Termelőszö vetkezet Egyéniek Növényféleségek Búza Árpa Burgonya Cukorrépa , Kukorica Szőlő 1959 13.10 15,20 67,50 115,00 21.10 24,00 19C0 15,37 17.00 80.00 110,00 25,30 40,00 1960 10,04 12,20 50.00 50.00 18.00 23,00 A Széchenyi utcct két új, szép, kétemeletes épülettel gazdago­dik. Felhúzták már a tetőt a nyomda új épületére és befeje­zéshez közeledik a megyei könyvtár új házának építése. Az új könyvtárépület amellett, hogy javítja a városképet és díszére válik a Széchenyi utcának, a Tehát búzából és árpából idén minden hold földön 5 mázsával, burgonyából. 30 mázsával, cukor­répából 60 mázsával, szőlőből 17 mázsával termelt többet a .tsz, mint az egyéni gazdák. A kuko­ricatermelés. adatai, nem végle­gesek még, de a becslések sze­rint a tsz a kukoricatermelésben is jelentősen felülmúlja az egyé­ni gazdákat. Sokat és jól termel, a tsz, ad is bőven árut a népgazdaságnak, de van-e ebből haszna a tsz gaz­dáinak, mint egyéneknek? Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, hogy mennyi lesz év végén a munkaegység értéke, mindeneset­re 34 forint 89 fillér a tervük. Évközben minden munkaegység­re ■ osztottak ki 'előleget, 12 fo­rintot és ezenkívül búzát, árpát, szénát, gyümölcsöt, lucémalisztet és osztanak még ki burgonyát, kukoricát, cigarettát, cukrot. A paksi Vörös Sugár Tsz tagjai is meg a vezetőik is bíznak abban, hogy a tervezett munkaegység értéket elérik, s ha ez így lesz, akikor a paksi Vörös Sugár Tsz tagjai nem dolgoztak hiába. Nem ritka az olyan család a tsz-ben, amely 700—800 munkaegység tu­lajdonosa. Ezek a családok pe­dig 24—28 ezer forintot visznek haza tisztán, tehermentesen a közösből. Gy. J. könyvtár működését illetően i$ nagy jelentőségű. Az eddigi he­lyen nem tudtak berendezni meg­felelő ifjúsági kölcsönzőt, ifjú­sági olvasó egyáltalán nem volt és a felnőtt olvasószoba sem fe- elU■ meg céljainak. Az új helyett mindez megvalósul. Bevezetik a szabadpolcos köl­csönzést, amely jelenleg a leg­korszerűbb, mindenki saját ma­ga válogathat a kirakott köny­vek között, és ízlésének, érdek­lődési körének megfelelőt vá­laszthat ki. Megszűnik az irodák zsúfoltsága, amely a munka meg­javítását segíti elő. Az új épü­letben tágas raktárhelyiségek áll­nak a könyvtár dolgozói rendel­kezésére. Az új helyen az Olvasók igé­nyeit az eddiginél sokkal jobban ki tudja elégíteni a megyei könyvtár. Az építkezés száz fo­rint. híján hárommillió forintba kerül. ' ' 1. I. Európa felett ragyogott a nyár, és a naptárak júliust jeleztek... A hatalmas, turbógenerátoros repülőgép úgy • úszott a levegő-, ben, mint valami üdülőhajó a Fekete-tenger kék -vizén. Qda- kinn éjszaka volt, felhőtlen nyá­ri éjszaka és az- égen millió csil­lag sziporkázott. A remek bőr­fotelekben 150 utas várta a meg­érkezést Moszkvába. Szomja, a csinos, szőke stewar­dess frissítőt kínált az utasok­nak, majd bekapcsolta á televí­ziót. A képernyőn a főváros riagyadója jelentkezett, valame­lyik .kultúrpalotából sugároztak tánczene. hangversenyt.'Éppen az év legszebb slágereit játszotta egy kitűnően összeszokott zenekar, amikor hirtelen elsötétült a kép­ernyő, és megjelent rajta a be­mondó arca. — Kedves nézőink, közvetítés sünket megszakítjuk. Rendkívüli hírt kaptunk. Az utasok felfigyeltek. Min­denki a televízió felé fordult. — A TASZSZ jelenti;. Az Egyesült Űrkutató Központ köz­lése szerint holnapután hajnal­ban útrakel áz első Mars-expe­díció. Az utazás programterve el­készült. Az öttagú expédíció pa­rancsnoka Pjotr Zsúkov, a - Köz­pánt bolygókutató szekciójának • vezetője,- : -' ■ ... L SASS ERVIN: / alAibobj,q,é A Il­ii — Figyelem, figyelem! Az űr­hajó indulásáig rendkívüli adá­sokban számolunk be az előké­születekről, holnapután hajnaltól pedig űrállomásaink segítségével nézőink is nyomon követhetik a rakéta útját. . t A rendkívüli hír hállatárr csak akkor engedett, fel kissé, az utasokon úrrá lett izgalom, ami­kor a bemondó már azt közölte hogy visszakapcsolnak a hang­versenyre,. és újból andalít'' tánczene töltötte be a gépóriás fényárban úszó .utasszalonjait. Az egyik sarokban egy barna hajú energikus tekintetű fiatal­ember odahajolt egy idősebb, tu­dóskülsejű férfihez. — Mit gondol, Sztepán Gron- csevics, néhány hónap, vagy esetleg év múlva visszafelé is utazom éh ezen a gépen Buda­pestre?... Az idősebb férfi, akit a fiatal­ember Sztepán Groncsevicsnek szólított, ; megütközve nézett fia­tal barátjára. — Micsoda őrültségeket be­szélsz, fiam? Ha félsz,' inkább el se indultunk volna! A fiatalember mosolygott. — Ugyan kedves Sztepán Groncsevics. Nem félek én... de­hogy! Csak tudja, olyan furcsa: ma és holnap még itt a Földön, holnapután pedig már a végtelen űrben... aztán a Mars... Egyszó­val, nem úgy érzem magam, mint aki üdülni indul Várnába vagy SzoCsiba. Megért engem, 'gye? Sztepán Groncsevics bólogatott. — Persze, hogy megértelek. Én hasonló érzésekkel viaskodtam annak idején, amikor a Meteor III. fedélzetén első földkörüli utamra indultam — 1500 kilo­méter magasságban... Az egész világ ünnepelt amikor visszatér­tem, pedig nem én voltam az első. még csak a második sem. A Meteor III. a nyolcadik ember- szputnyik volt... A nyolcadik! A stewardess a szalon minden asztalához odalépett, közölte, hogy 5 perc múlva landol a gép. — Kérem, ügyeljenek, azonnal leszállunk. A száguldó repülőgép alatt fel­tűntek Moszkva csodálatos fé­nyei. A pilóta egyre alacsonyabb­ra kormányozta gépét, még né­hány perc és simán gurultak a kerekek a végtelen hosszúnak tű­nő betonkifutón... Történetünk két hősével is­merkedtünk meg a Moszkvába érkező repülőgépen. Az idősebb férfi nevét már tudjuk: Sztepán Groncsevics Goncsár, és most már azt is elárulhatom, hogy a bolygók közötti tér sugárzási övezeteinek tudósa, többszörös űrrepülő, az Egyesült Űrkutató Központ tudományos munkatár­sa. De vajon ki lehet az a fiatal­ember, aki vele érkezett a fővá­rosba és a Mars-expedíció tag­jaként a rejtelmes bolygó felku­tatására készül? Egy pillanat! A repülőtér személyzete éppen most pakolja az utasok bőröndjeit, hét-nyolc fürgemozgású elektro­mos targoncára. Itt ez a bőrönd a mi bamahajú, energikus te­kintetű fiatal barátunké. Nézzük csak! Az apró, bőrkeretbe foglalt névcédula mindent elárul: Ko­vács István, a Magyar Geodéziai Intézet munkatársa, Budapest. Tehát őt is megismertük. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents