Tolna Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

1960. október 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A nagyüzemi gazdálkodás fölémyét igazolja I dunaföldvári egyéni parasztgazdák elismerik az alkotmány Tsz eredményeit Dunaföldváron az egyéni pa­rasztgazdák állandóan figyelem­mel kísérik a 800 holdas Alkot­mány Tsz gazdálkodását, össze­hasonlítják a tsz eredményeit sa­ját eredményeikkel. Ez az évek óta tartó összehasonlítás sok du­naföldvári egyéni gazda vélemé­nyét változtatta már meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdál­kodásról. Ilyenkor ősszel már kibontako­zik a gazdasági év »nyersmérle­ge« s jóllehet az adatok még nem tekinthetők véglegesnek, de azért sok mindenre lehet belő­lük következtetni. Kezdjük az átlagtermésekkel Dunaföldvári termelési saját­ságoknak megfelelően kiválogat­tuk a főbb növényeket és össze­hasonlítottuk azok termésátla­gait. A tsz 13,07 mázsa, az egyé­ni parasztok 7 mázsa búzát ter­meltek holdanként. Zabból a tsz 13,20 mázsát, az egyéniek 8,8 mázsát, burgonyából a tsz 111) mázsát, az egyéniek 70—80 má­zsát, lencséből a tsz 5,90 mázsát, az egyéniek 4 mázsát, zöldborsó­ból a tsz 26 mázsát, az egyéniek 18 mázsát termeltek holdanként. A becslések szerint a tsz 10 má­zsa kukoricával többet fog egy holdról leszedni, mint az egyé­niek. Száraznak tűnnek ezek a szá­mok, de meggyőzőek. És sokat mondanak akkor, ha további elemzésekbe bocsátkozunk. Pél­dául nézzük meg, mennyi búza termett volna Dunaföldváron, ha az egész községben elérték volna azt a termésátlagot, amelyet • a tsz ért el? Az Alkotmány Tsz 200 holdon 13,07 mázsa átlag­terméssel, az egyéniek 1500 hol­don 7 mázsás átlagterméssel ter­melték a búzát. A 200 holdon a tsz 2614 mázsa búzát, az egyé­niek 1500 holdon 10 500 mázsa búzát termeltek. Tehát az egyé­niek több mint hétszer akkora területen csak négyszer annyi búzát tudtak termelni, mint a tsz. így Dunaföldváron összesen 13 114 mázsa búza termett. A tsz átlagtermésével számolva, vagyis, ha minden holdon 13,07 mázsa búzát termelnek, akkor Duna- földvár községben 22 100 mázsa búzát termelhettek volna, 8986 mázsával többet, mint így. Hasonlítsuk össze az állatsürüséget A dunaföldvári egyéni gazdák mezőgazdasági művelés alatt álló földterülete 16 380 hold. Ez a föld 3794 család tulajdonában van. Azoknak a családoknak a száma, akik hivatásszerűen foglalkoznak földműveléssel 1638. Meglepetésszerűen hat, hogy ekkora földterületre ennyi csa­ládnak mily kevés állata van. Dunaföldváron a szarvasmarhák száma 793, s ebből 265 a tehén. A sertések száma 4838 es ebből 161 az anyakoca. Tehát még a hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó csalá­dokra se jut egyenként egy szarvasmarha és csak minden ha­todik családra jut egy tehén. — Anyakocája pedig minden tize­dik földműveléssel foglalkozó családnak van csak. Földterület­re vetítve az állatsűrűséget se jobb a helyzet. Minden 20 hold földre jut egy szarvasmarha és 60 hold földre jut egy tehén. — Azonban van az egyéni parasz­toknak 1045 lovuk, amelyeket nem tudnak teljesen kihasználni, így tartásuk drága és egyáltalán nem nevezhető gazdaságosnak. A 800 holdas tsz-nek 102 szarvasmarhája van és 34 tehe­ne. Van 295 sertése és 65 anya­kocája. A tsz-ben 78 család tö­mörül. ezeknek még háztáji ál­latállományuk is van. A háztáji állatállományt nem számítva, csak közöset, így is minden csa­ládra jut 1,3 szarvasmarha és minden második családra egy te­hén. Továbbá minden nyolc hold földre jut egy szarvasmarha és minden 23 hold földre egy tehén. Nem sorolhatjuk a tsz állat- sűrűségét megyénk legjobbjai közé, hisz ennél jobb állatsűrű­ség van nagyon sok termelőszö­vetkezetünkben. A dunaföldvári egyéni parasztgazdáknak azon­ban érdemes összehasonlítani e?eket az adatokat és elgondol­kodni az összefüggéseken. Ki mit ad a népgazdaságnak? A tsz jobb eredményei foly­tán több növényi és állati termé­ket tud adni a népgazdaságnak is. Idén búzából 1190 mázsát, zöldborsóból 194 mázsát, 244 ser­tést és 51 szarvasmarhát ad töb­bek között a népgazdaságnak. A tervek szerint 1 707 000 forint ér­tékű árut értékesít idén az Al­kotmány Tsz. Mennyi árut adnak a népgaz­daságnak a fent kiemelt cikkek­ből az egyéni parasztok? Búzából 4559 mázsát, zöldbor­sóból 3684 mázsát, 295 . szarvas- marhát és 2485 sertést értékesí­tenek áruként a dunaföldvári egyéni parasztgazdák. Húszszor annyi földterület után csak négy­szer annyi búzát, ötször annyi Szarvasmarhát és tízszer annyi sertést értékesítenek, mint a tsz. Egyedül zöldborsóból adnak több árut a népgazdaságnak, mint amennyit viszonylag a termelő­szövetkezet ad. Nincs pontos adat arra, hogy 100 hold redukált szántó után mennyi árut termel­nek az egyéni parasztok Duna­földváron, do a szakemberek szá­mításai szerint 40—50 százalék­kal kevesebbet, mint a termelő- szövetkezet. Major Tamás előadása a szekszárdi ifjúsági akadémián A szekszárdi KISZ ifjúsági akadémiai előadássorozata válto­zatos programot ígér. Az októ­beri előadás címe: Divat, ízlés, viselkedés, kulturált magatartás. A további program: novem­ber: A pápaság története és a Vatikán mai arca. December: A magyar kommunista ifjúsági mozgalom története. Január: Fiúk-lányok kapcsolata. Szere­lem, barátság. Február: A »Fe- kete-Afrika« harca. Március) Szeresd a művészetet. Április: A fasizmus gaztette. Május: Mit tanultunk? Szellemi verseny az akadémia anyagából. A márciusi előadást, amely­nek címe Szeresd a művészetet,- Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója tartja. _________ B efejeződtek a KISZ vezetőségválasztó taggyűlések a tamási járásban A tamási járásban befejeződtek a KISZ vezetőségválasztó tag­gyűlések. A gyűlésekre jellemző volt, hogy azokon a fiatalok a leg­több helyen teljes létszámban részt vettek. De jellemző volt az is, hogy mind a beszámolók, mind a felszólalások a fiatalok poli­tikai fejlődését tükrözték. A taggyűléseken különösen sokat foglalkoztak az őszi beta­karítás munkálataival. Több helyen ifjúsági brigádokat szer­veztek a KISZ-kongresszus tisz­teletére. Jellemző volt az is, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések ideje alatt nagy volt a szervezeti megerősödés is: 98 új KISZ-tagot vettek fel. A felajánlások döntően társa­dalmi munka végzésére irányul­tak. A nagykónyi KISZ vezetőség­választó taggyűlésen 400 társa­dalmi munkaórát vállaltak a kiszisták, s teljesítéséből kiveszik! a részüket a KISZ-en kívüli fia­talok is. A községfejlesztési ter­vek végrehajtására is mozgósí­tottak a taggyűléseken. Tamási­ban a fiatalok egy ifjúsági park létesítését vették tervbe. Szakály- ban november 15-ére befejezik a sportöltöző építését, amelyet a v>tíztéglás«-mozgalom keretében vállaltak. Az Iregszemcsei Kutató Intézet fiataljai tíz munkaórát ajánlottak fel. Hasonló vállalá­sokat tettek az ozorai, a regölyi, pincehelyi és felsőnyéki fiatalok is. A tamási járásban a KlSZ-szer- vezetek munkájából eredménye­sen veszik ki részüket a fiatal pe­dagógusok is. A vezetőségválasztó taggyűléseken a munkás, paraszt fiatalok mellett 55 értelmiségi fiatalt választottak be a KISZ vezetőségekbe. Segíti a termelőszövetkezet munkáját a tanács állandó bizottsága A koppányszántói községi ta­nács mezőgazdasági állandó bi­zottsága rendszeresen figyelem­mel kíséri a helyi termelőszövet­kezet munkáját, s ahol hiápyos- ságot tapasztal, felhívja rá a fi­gyelmet és segíti a hiba kijaví­tását. A tavasz folyamán alapos vizsgálatot végeztek termelőszö­vetkezeteknél az állandó bizott­ság tagjai és a vizsgálat eredmé­nyéről a tanácsülésen számoltak be. A vizsgálat eredményeként a tapasztalt hiányosságokra felhív­ták a szövetkezet vezetőségének figyelmét és segítséget nyújtottak azok kijavításához. A közeljövőben hasonló, két­napos vizsgálatot végez az ál­landó bizottság a közös gazda­ságban, s a tapasztaltakról ismét beszámol a tanácsülés előtt. Bajai iskolások tanulmányi kirándulása Szekszárdon KISZ vezeiőségválasztü taggyűlés Szekszárd-Szőlőliegyen Tegnap délelőtt feltűnően sok | gyermek volt látható Szekszárd utcáin. Rendezett sorokban, vidám beszélgetés közben sé­táltak pedagógusaik kíséretében. Tréfásan megjegyezve azt is le­hetne mondani, hogy a bajai gyerekek megszállták Szekszár- dot. Az egyik csoport a Bajai Köz­ponti Leányiskola négy osztá­lyának tanulói — mintegy száz gyerek — és a másik a felsővárosi általános iskola tanulói — mint­egy ötven gyerek — tanulmányi kirándulást tettek városunkban. Megtekintették a múzeumot, az 1919-es és a szovjet hősi emlék művet, majd az iskolákat. A köz­ponti leányiskola tanulói önel­látásra rendezkedtek be, ugyanis bográcsokat is hoztak, s fent, a Bakta-hegyen, a Csurgónál pap­A KISZ női munkacsapat az első Még a tavasz folyamán hatá­rozták el a kölesdi Kossuth Ter­melőszövetkezetben, hogy a leg­jobban dolgozó munkacsapatok részére célprémiumot tűznek ki jó munkájuk jutalmául. Jutal­mazni kívánták a növényápolás, a szénabetakarítás, az aratás- cséplés munkálataiban legered­ményesebben dolgozó egy női és egy férfi-munkacsapatot. A feltétel az volt, hogy a csa­pat tagjai a legtöbb munkanapot teljesítsék, a legjobb minőségű munkával. Célprémiumként egy- egy munkacsapatnak 1500—1500 forintot szavaztak meg. A verseny értékelésére mosta­nában került sor. Az már bizo­nyos, hogy a nők versenyében a Kocsis Istvánná vezette KISZ- munkacsapat lett az első. övék a jutHom. A férfiak versenyé­nek elbírálására ezután kerül sor. rikáskrumplit főztek maguknak. Megnézték Béri Balogh Ádám fáját is. A felsővárosi iskola tajiulói a selyemhernyótenyésztés és a fa­zekas művészet iránt érdeklődtek. Szeretettel köszöntjük városunk ifjú látogatóit, reméljük a foly­tatás sem marad majd el. Az ügyész megköszörülte a torkát és egy fél lépést tett elő­re. Megcsörrentek a puskák. A katonák vigyázzban álltak. A rendőrök és a tisztek a sapká­jukhoz emelték a kezüket. A ci­vilek levették a kalapjukat. — A Lengyel Köztársaság ne­vében .. . Skoczynski ügyész ismét fel­olvasta a Lengyel Köztársaság tekintetes bíróságának ítéletét. — Éljen a szabad, igazságos, független Lengyelország! Az ügyész felemelte hangját, hogy a halálraítéltek kiáltása túl ne harsogja. Elhangzott az utol­só szó. Jelt adott a századosnak. A kard megvillant a levegőben. Pengéjén kigyúlt a rózsaszínű fény, a felkelő nap hírnöke. A kivégző osztag puskacsövei egyet­len mozdulattal az elítéltek fejé­vel egy szintre lendültek, öt lé­pésnyi távolságból tekintettek a fegyvercsövek sötét torkolatába. Hiebner még jobban felemelte fejét. — Jól célozzatok, katonák! Ne­hogy célt tévesszetek, amikor el­jön az idő, s azokra fogtok lőni, akik ma megparancsolták, hogy kivégezzetek bennünket. — Tűz. A sortűz eldördült. Buchowski százados érezte, hogy ideges görcs szorítja össze a torkát. Hogyan lőttek? Hogyan mertek így lőni? Mind a három halálraítélt a földre bukott. Jobban mondva Ezek a számok így nyersen, durván számítva is, sokat mon­danak. Azt írtuk a címben, hogy a dunaföldyári egyéni parasztok elismerik a tsz eredményeit. Ez az elismerés nagyon megérde­melt és meggyőző számítások eredménye. Az Alkotmány Tsz Dunaföldváron is igazolja a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit és fölényét az egyéni parasztgazda­ságokkal szemben. nem bukott, hanem lerogyott. Él­ve. Újabb vezényszó és újabb sortűz. És egy harmadik, egy negyedik. Buchowski századosnak ugrált az ádámcsutkája. Az ör­dögbe is, mi ez? Hála Istennek, a szabályokkal ellentétben, de a józan ész pa­rancsának engedelmeskedve, az őrmester egy pisztolylövéssel vég­zett azzal, amelyik még mozgott. Négy sortűz után! Az osztag parancsnoka, Siekie- zinski százados krétafehér volt, amikor az orvos, kezét sapkájá­hoz emelve jelentette a halál be­álltát. Skoczynski nem tudta türtőz­tetni magát. — Gratulálok százados úr! — mondta, miközben lassan és gon­dosan felhúzta kesztyűjét. — Négy sortűz, plusz egy piszoly- lövés. Remek katonák. A fronton is így fognak lőni a bolsevikok- ra? A parancsnok válaszolni akart, de nem jött ki hang a torkán. Csak nagyot nyelt és tisztelgett az ügyésznek, aki ekkor már szé­les hátát fordította feléje. 85. Az ideges feszültség, amely az Utóbbi hetekben a Pawiak-bör­Vezeíőságválasztó taggyűlést tartott az elmúlt napokban a szekszárd-szőlőhegyi KlSZ-alap- szervezet. A taggyűlésen részi vett Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. A taggyűlésen megtárgyalták az eddig végzett munkát és a jövőbeni feladatokat. Ennek so­rán vállalták a KISZ-fiatalok, hogy a termelőszövetkezetet foko­tönben uralkodott, a tárgyalás napjára tetőfokára hágott. A fogházigazgatóság rendkívül izgatott volt. A parancsnok jó­formán ki sem tette a lábát a bőrön épületéből. Mindenütt őrök nyüzsögtek, de a foglyok még látásból sem ismerték őket, alig­hanem más börtönökből hozták ide őket, vagy egyszerűen beöltö­zött besúgók voltak. A szapora falkopogtatás cellá­ról cellára adta a híreket. Hiába rohangáltak ide-oda a felügyelők, hogy tetten érjék a kopogtatókat, hiába lestek be minduntalan a cellaajtók kémlelőnyílásain. Halk, egyenletes kopogással éjjel-nap­pal működött a börtön-távíró, át­hatolva a vastag falakon. Apró mikroszkopikus betűkkel teleírt cigarettapapír-darabkák vándorol­tak a börtönben, ilyeneket talál­tak az árnyékszékben, az ajtók kulcslyukában, az egész személy- zett vadászott rájuk, élén magá­val az igazgatóval. Betiltották a sétákat, de semmiféle rendszabály nem segített. A foglyok érintkez­tek egymással. A hatóságok nagy bosszúságára mindenről tudtak, ami a külvilágban történt. S végül robbant a feszültség. Minden emeleten, minden cellá­zottabban segítik és az ú,törők­kel együtt havonta 200 óra tár­sadalmi munkát végeznek. Nagy tetszést aratott az alap- szervezetet patronáló DÉDÁSZ KISZ-szervezet küldöttjének hoz­zászólása, aki elmondotta, hogy 20 000 forint értékű villamosítá­si munkájukat — a szőlőhegyi Szabadság Termelőszövetkezet ré­szére — társadalmi munkában végezték. ban futótűzként terjedt el a hír: vége, nincsenek többé. Szinte vezényszóra kezdődött! A foglyok, akiket a cellafalak el­választottak egymástól, s akik vagy zsúfolt cellákban, vagy ma­gánzárkában ültek, most kezü­ket combjukra szorítva, egyene­sen álltak, arcuk fenyegető volt és komor. Fel, fel, ti rabjai a földnek... Felpattantak az ajtók. Az őrök csapatostól rontottak be egy-egy cellába. Ököllel sújtottak azokra* akik legközelebb álltak az ajtó­hoz. Ott ütötték őket, ahol ér­ték. Földre teperték őket, karju­kat hátracsavarták, az ellenálló­kat sötétzárkába vonszolták. Lázasan kopogtattak a falakon. A még zárt cellák ajtaján ütések döngtek. A folyosón valaki el­kiáltotta magát: — Elvtársak! Sötétzárkába akar nak zárni minket! — s a harsány kiáltás visszhangot vert minden emeleten. — Riadó! Az ajtókra zuhogtak az ütések* Megszakadt, felharsant, elhalkult* majd újra magasba szárnyalt az »Internacionálé« dallama, de már nem összehangolt kórusban, hanem dübörgő hangzavarban. A rabok ököllel verték, lábukkal rúgdosták az ajtókat. — Éljen a forradalom! Éljen a Szovjetunió. Vesszen a burzsoá­zia! Vesszen a fehértsrror. Halál a provokátorokra! Dicsőség ez elesetteknek! (Folytatjuk.) Gy. J. Wanda Wasilewska HAJSZA

Next

/
Thumbnails
Contents