Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1960. szeptember 15. !* » Üzenetváltás Nyikita Hruscsov és Sziltanuk herceg között 11 Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Norodon Szihanuk herceg kam­bodzsai államfő között üzenetvál­tásra került sor azzal kapcsolat­ban, hogy Kambodzsában meg­kezdte működését a szovjet— kambodzsai barátság kórháza. Az a tény, hogy mindkét ország ragaszkodik a békés együttélés el­veihez, mindkettő el van szánva, hogy elősegíti a béke fenntartását és megszilárdítását, közel hozza egymáshoz a szovjet és kambod­zsai népet, széles, szilárd alapot teremt Kambodzsa és a Szovjet­unió gyümölcsöző együttműködé­sének fejlődése számára — hang­zik Hruscsov üzenete. Nyikita Hruscsov rámutat arra, hogy a Szovjetunió őszinte figye­lemmel és mélységes rokonszenv érzéssel kíséri azokat a sikereket, amelyeket a független Kambod­zsa elér, amikor következetes po­litikájával nem vesz részt támadó katonai tömbökben, fejleszti ba­ráti kapcsolatait a szuverénitását tiszteletben tartó összes országok­kal. A kambodzsai nép — mutat rá Hruscsov — helyes úton jár a súlyos áldozatok árán kivívott szabadságának és függetlenségének megvédésé­ben. A szovjet miniszterelnök üzenete hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kambodzsa igaz, önzetlen barátja, amikor Kambodzsa igazságos harcot vív az imperialisták mes­terkedései ellen, szuverénítása megszilárdításáért, független nem zeti fejlődéséért. Norodon Szihanuk herceg vá­laszüzenetében hangsúlyozza, hogy a kambodzsai nép igazi, őszinte barátjának tekinti a Szov­jetuniót és meggyőződése, hogy Üjabb támadás Laosz függetlensége ellen Moszkva: (TASZSZ) Vaszilij Harkov, a TASZSZ szemleírója a következő helyzetképet adja Laoszról: A laoszi népnek most újabb tá­madást kell elhárítania. A tá- madók nem jó szemmel nézik e kis délkelet-ázsiai állam fejlődé­sét a béke és a semlegesség út­ján. Az összeesküvők a thaiföldi határ közelében, Savannakhet- be vették be magukat, de az összeesküvés szálai az óceánon túlra, az Egyesült Államokba nyúlnak. Az amerikai imperialisták nem képesek belenyugodni Laoszban elszenvedett vereségükbe. Már- már azt hitték, hogy ez a király­ság a kezükben van. Testvérgyil- kos háborúra készítették elő a laoszi hadsereget, s a korábbi kormányokat terrorintézkedések­re és provokációkra buzdították a hazafias erők ellen. E tervek megvalósulását azonban nem se­gítették elő sem a Laoszba özön­lő dollárok, sem az amerikai ka­tonai tanácsadók, sem a fegyve­rek. A laoszi királyi hadsereg többségében nem lett idegen erők eszköze. A hadseregben felülkerekedett az értelem és a nemzeti érde­kekhez való hűség. Az augusz­tus elejei fordulat csapást mért az amerikai imperialisták számí­tásaira. Ekkor az Egyesült Ál­lamok Phoumi Nosavan volt had­ügyminiszter és a köré tömörült »megbízható emberekre« kezdett alapozni. Az említett tábornok a »kommunistaellen esség«, tépett zászlaja alatt mindenféle ellen- forradalmi söpredéket össze­gyűjtött és azzal fenyegetődzött, hogy megindult Vientiane, a lao­szi főváros ellen. A fenyegetőzés azonban csak fenyegetőzés ma­radt Souvanna Phouma alkotmá­nyosan megalakított kormánya gyors ütemben kezdte visszaállí­tani a rendet az országban. A békét s a nyugalmat tette poli­tikai programjává. Ez viszont el­lentétben állt azok terveivel, akik a laoszi helyzet kiélezésére spekuláltak. Amikor Phoumi No- savannak fontos kormánytisztsé­get ajánlottak fel, hozzájárult a kinevezéshez, de azután meg­szegte adott szavát, nem ment el Vientianeba tisztsége átvételére és az eskü letételére, hanem Sa- vannakhetben maradt, hogy újabb összeesküvést szőjön. Nosavan egy nála hangzato­sabb címmel rendelkező embert, Boun Oum herceget használta fel terveinek álcázására. Az egy­kori alsó-laoszi királyi család sarjának koronát ígértek. A becsvágy Phoumi Nosavan tá­borába vitte a herceget, aki sza- kadár programjával szembe­helyezkedett Souvanna Phouma báb lett Nosavan tábornok ke­zében, aki viszont Washington akaratát követi. Ennek egyik bizonyítéka, hogy nyomban a zendülés kitörése után bejelentette, az Egyesült Államok szándékában áll to­vábbi katonai segítséget nyújtani Nosavan klikkjének. A vientianei rádió közölte, hogy Nosavannal »állandóan találkoznak külföl­diek«, s »az egyik szomszédos ország fontos személyisége, egész szakértői gárdával« érkezett hoz­zá. Maga Boun Oum savannak- heti felbukkanása előtt Thaiföl- dön tartózkodott. Az amerikai külügyminiszté­rium lázas sietséggel »laoszi for­radalomnak« nevezte Boun Oum herceg és a mögötte álló Phoumi Nosavan-klikk nemzetellenes megmozdulását. Ez a minősítés nyílt beavatkozás a királyság belügyeibe, egyszersmind bizo­nyítéka annak, hogy az Egyesült Államok a szakadár csoportokat szembeállítani igyekszik a vien­tianei törvényes kormánnyal. A zendülők külföldről sugal­mazott és támogatott megmozdu­lását a SEATO bangkoki főhadi­szállása is megkísérli saját cél­jaira felhasználni. A thaiföldi propaganda átveszi azokat a me­séket, amelyek szerint Vientiane a »vörösök« kezében van. E ma­gatartás hátterét leleplezi Csaru- szeraninak, a thaiföldi hadsereg helyettes vezérkari főnökének szeptember 11-i nyilatkozata. Ez a tábornok, aki egyébként Thai­föld katonai képviselője a SEATO-ban, azt állította, hogy »mind parancsolóbb szükség a laoszi helyzet megvitatása a SEATO tanácsában«. A SEATO- nak — mondotta — azért kell megvizsgálni a laoszi helyzetet, hogy dönthessen a foganatosítan­dó intézkedések felől. De felvetődik a kérdés: ki ha­talmazta feli a SEATO-t arra, hogy intézkedéseket tegyen Laosszal, egy független állam­mal szemben? Nem azon buz- gólkodnak-e Savannakhetben a reakciós tábornokok, hogy meg­nyissák Laosz kapuit egy kül­földi intervenció előtt? Nyugaton most mindenesetre elég gyakran beszélnek arról, nem válik-e Laosz Koreához és Vietnamhoz hasonlóan két rész­re. A Laosz nemzeti független­sége és területi egysége ellen intézett mostani támadás nyilván jobban fokozná a délkelet-ázsiai feszültséget. A béke és Laosz biztonságának érdekei nem a polgárháború szítását követelik, amire az Egyesült Államok és csatlósai törekszenek, hanem mielőbbi békés rendezést, a gen­fi és a vientianei megállapodá­sok alapján, a nemzeti erők tö­korrnányávaL Dróton rángatható merítése alapján. a Szovjetuniónál a legmele­gebb támogatásra talál szu- verénitása megszilárdításá­ért és felvirágzásáért folyó harcában. A herceg köszönetét mond azért az őszinte és állandó támogatá­sért, amelyet Kambodzsa népe minden körülmények között meg­kap a szovjet kormánytól és sze­mély szerint Nyikita Hruscsov#ól. A kambodzsai—szovjet barát­ság kórháza — állapítja meg No­rodon Szihanuk — a Szovjetunió kormánya és népei részéről olyan rendkívül értékes ajándék a kam­bodzsai népnek, amely a legjob­ban példázza, hogy a Szovjetunió maga is hozzá akar járulni a be­tegség és a halál elleni küzdelem­hez Kambodzsában. Francia—belga tárgyalások Párizsban Párizs (MTI). Eyskens belga miniszterelnök és külügyminisz­tere, Wingny kedden Párizsban De Gaulle tábornokkal, valamint Debré miniszterelnökkel és Couve de Murville külügyminiszterrel tárgyalt. A francia—belga tárgya­lások beilleszkedtek abba a soro­zatba, amelyet de Gaulle tábor­nok július végén Adenauer kan­cellárral Rambouillet-ban folyta­tott emlékezetes tanácskozásával kezdett meg, s amelynek célja a »kis-Európára« vonatkozó francia elgondolások elfogadtatása. A belga kormányférfiak sem mu­tattak sokkal több hajlandóságot arra, hogy belemenjenek egy eu­rópai hatos konföderációba, kü­lönösen pedig azt utasítják el, hogy a de Gaulle-féle elgondolá­sok szerint valójában a NATO-n belül külön katonai csoportosulás jöjjön létre a hat európai ország részvételével.. Wigny belga külügyminiszter kedd esti sajtónyilatkozatában ellenségesen foglalt állást de Ga­ulle tábornoknak a NATO szer­kezeti reformját sürgető tervével szemben. A belga külügyminisz­ter szerdán Spaakkal, a NATO főtitkárával is tárgyal erről. A francia—belga tárgyalásokon szó esett a kongói helyzetről is. A belga külügyminiszter a sajtó előtt hangoztatta, hogy e tekintet­ben nézetazonosság alakult ki Pá­rizs és Brüsszel között. sajtóosztályának közleménye I960, szeptember 10-én az Amerikai Egyesült Államok New York-i ENSZ-képviselete emlékeztetőt juttatott el a Ma­gyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ képviseletéhez. Az emlékeztető rágalmakat és sértő kijelentéseket tartalmazó indok­lással közli, hogy az amerikai hatóságok Kádár János állam- miniszternek, az ENSZ közgyűlé­se 15. ülésszakán részt vevő ma­gyar küldöttség vezetőjének moz­gását New York-i tartózkodása alatt korlátozzák. Ez az eljárás az ENSZ közgyűlése előtt a nem­zetközi légkör megrontását cé­lozza. Az Amerikai Egyesült Álla­mok ENSZ-képviseletének emlé­keztetőjével kapcsolatban Szarka Károly külügyminiszterhelyettes szeptember 14-én magához hivat­ta Garret G. Ackerson-t, az Egyesült Államok budapesti kö­vetsége ideiglenes ügyvivőjét és tiltakozását fejezte ki az ameri­kai kormány jogtalan és sértő el­járása miatt. A külügyminiszter­helyettes átadta az ügyvivőnek a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztériumának szóbeli jegyzékét, amely a többi között az alábbiakat tartalmazza: »A külügyminisztérium megál­lapítja, hogy az Amerikai Egye­sült Államok ENSZ mellett mű­ködő állandó képviseletének em­lékeztetője szemérmetlen táma­dás a magyar nép és kormánya ellen, beavatkozási kísérlet a Ma­gyar Népköztársaság belügyeibe, tűrhetetlen diszkrimináció a Magyar Népköztársaság ENSZ- küldöttségével és annak vezető­jével szemben. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a fent említett emlé­keztetőben szereplő rágalmakat ürügyként próbálja felhasználni arra, hogy kibújjon az Egyesült Nemzetek Szervezete zavartalan működésével kapcsolatban általa vállalt kötelezettségei megszegé­sének felelőssége alól. A külügyminisztérium az em­lékeztetőben a Magyar Népkört társaságra szórt rágalmakat leg­határozottabban visszautasítja, és felhívja az Egyesült Államok fi­gyelmét arra a felelősségre, amely a két ország viszonyának jelenlegi alakulásáért terheli, továbbá azon kötelezettségeire, amelyek abból a tényből adód­nak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének központja az Egye­sült Államok területén került el­helyezésre. A Magyar Népköztársaság kor­mánya az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak a Magyar Népköztár­sasággal szembeni, minden ala­pot nélkülöző és a fenti emlé­keztetőben ismételten megnyil­vánuló ellenséges magatartását további mérlegelés tárgyává te­szi«. „Lumumba a legutóbbi menetet is megnyerte Leopoldville (MTI): Mint már jelentettük kedden este a kon­gói parlament két háza teljhatal­mat szavazott Lumumba minisz­terelnök kormányának. A szavazáson 116 szenátor és képviselő vett részt; 88-an nyil­vánították bizalmukat Lumumbá. nak, 25-en szavaztak ellene, hár­man pedig tartózkodtak. A szavazás eredményének ki­hirdetése után a parlament elnö­ke megállapította, hogy a par­lamentben jelen volt a határo­zathoz szükséges többség, s ily- módon a döntés jogerős. Kasamura, a törvényes köz­ponti kormány tájékoztatási mi­nisztere kijelentette, a kongói Hruscsov újabb lehetőségeket tár fel Sajtóvisszhangok a világ különböző részeiből ÚJDELHI Az Újdelhiben megjelenő Na­tional Herald című angol nyelvű lap munkatársa, Igbal Szingh, foglalkozik N. Sz. Hruscsovnak azzal a javaslatával, hogy az ENSZ-tagállamok kormányfői ve­zessék az egyes országok kül­döttségeit az ENSZ közelgő köz­gyűlésén. A nyugati hatalmak ez­zel kapcsolatos »alapjában véve negatív állásfoglalása — írja — azt mutatja, hogy a Nyugat kö­zömbösen tekinti a nemzetközi politika halaszthatatlan problé­máit. Ugyanis, ha alkotó módon vagy legalábbis elfogulatlanul te­kintene e kérdésekre, akkor azt látná, hogy Hruscsov kezdemé­nyezése több irányban is új le­hetőségeket tár fel«. Együgyűség lenne azt gondol­ni — jelenti ki a továbbiakban Szingh —, hogy értelme van foly­tatni a plátói tárgyalásokat a le­szerelésről, miközben az egész nyugati politika a fegyverkezés­re, sőt Nyugat-Németország atomfelfegyverzésére irányul, pe­dig Nyugat-Németország nem csi­nál titkot a szomszédaival szem­ben támasztott területi és egyéb követeléseiből. ATHÉN Az Avgi című lap hangoztatja, hogy a szovjet; kormány béke­kezdeményezése nyomán az ülés­szak munkájában részt vesz szá­mos ország kormányfője. Részvételük lehetővé teszi szá­mos nemzetközi kérdés beható megvitatását és olyan határoza­tok meghozatalát, amelyek az ENSZ közgyűlésének jelenlegi ülésszakát fordulóponttá tehetik a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából, és ezzel új kor­szak kezdődhet a »hidegháború* felszámolásában. A Nyugatnak — mutat rá a lap — megértést kell tanúsítania, készséget kell mutatnia az építő együttműkö­désre. Azokkal a kérdésekkel kapcso­latban, amelyek az ülésszakon megvitatásra kerülnek, — a lap megjegyzi, hogy a közgyűlés megvitatja majd azt a román ja­vaslatot, amely szerint az euró­pai országoknak együtt kell mű­ködniük és különböző békeöveze­teket kell kialakítaniok, min­denekelőtt az Adriai-tenger tér­ségében és a Balkánon. Ez a ja­vaslat nagyon érdekli Görög­országot, mivel elfogadása meg­nyitná az utat a balkáni orszá­gok kapcsolatainak rendezéséhez és a Balkán-félszigetet nukleáris és rakétafegyvertől mentes terü­letté tenné. kormány teljhatalmának megfe­lelően. eljárhat mindazok ellen, akik parlamenti jóváhagyás nél­kül törvénytelenül miniszternek akarják kiadni magukat. A telj­hatalom azt is biztosítja a kor­mánynak, hogy korlátozza az ál­lamelnök jogkörét. A szavazás után Lumumba miniszterelnök a parlamentben beszédet mondott. Kijelentette, hajlandó megegyezni Kaszavu- buval, de Kaszavubu nem akar megbékélést. „Türelmünk fogytán van. Mi mindig a parlament akaratának megfelelően cselekedtünk Kasza­vubu viszont semmibe sem vette a népképviseletet” — hangoztat­ta a miniszterelnök. Lumumba rámutatott hogy hét főn a Kaszavubu-féle klikk pro­vokációja folytán (Lumumba itt saját letartóztatására célzott) csaknem véres összecsapás rob­bant ki és csak az ő személyes közbenjárása mentette meg az ország rendjét és nyugalmát. Mint hírügynökségek jelentik, a kongói parlament két háza szerdán ismét összeült, hogy ha­tározzon két javaslatról. A2 egyik javaslat értelmében az or­szág végleges alkotmányának megteremtéséig Lumumba mi­niszterelnököt államelnöki tiszt­séggel is felruházzák. A másik javaslat arról, intézkedik, hogy az államelnök ne nevezhessen ki és ne mozdíthasson el minisz­tereket a parlament előzetes jó­váhagyása nélkül. Mint már jelentettük ismét összehívták a Biztonsági Tanács ülését. A tanács tagjai magyar idő szerint szerdán 16 órakor ültek össze. Az ülés első részén zárt ajtók mögött foglalkoztak az ENSZ-közgyűlés jövő kedden megnyíló ülésszakának előkészí­tésével, majd folytatták a kon­gói helyzet megvitatását. A Daily Express azon kesereg, hogy Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár „sohasem követett el még olyan súlyos hibát, mint amikor elrendelte a belga csapatok ki­vonását Kongóból. A belgák pe­dig akkor követték el első baklövé süket, amikor függetlenséget ad­tak Kongónak” — panaszolja a lúft.

Next

/
Thumbnails
Contents