Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1960. szeptember 2. Minden belga csapatot haladéktalanul ki kell vonni Kongóból Hruscsov és Gürsel üzenetváltása, New York: (TASZSZ) Augusztus 31-én V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió első külügyminiszterhelyettese és P. D. Morozov, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjének helyettese felkereste D. Hammarskjöldöt, az ENSZ főtitkárát és észrevételeket közölt vele arról a harmadik jelentésről, amelyet az ENSZ főtitkára adott a Biztonsági Tanács kongói határozatának teljesítéséről. 1. A főtitkár figyelmét felhívták arra a tényre, hogy továbbra is belga csapatok állomásozzanak is belga csapatok állomásoznak Kongóban, többek közt Katanga jesítettók a Biztonsági Tanácsnak azt a határozatát, hogy minden belga csapatot haladéktalanul ki kell vonni Kongóból. Ez a körülmény okvetlenül komoly aggodalmat kelt. 2. Kifejezték, hogy kategorikusan nem értenek egyet azzal, ahogyan a főtitkár értelmezi a Biztonsági Tanács határozatait a ka- minai és kitonai belga katonai támaszpontok kérdésében. A Biztonsági Tanács határozatai szerint minden belga csapatot, függetlenül fegyvernemétől, el kell távolítani a Kongói Köztársaság területéről. Ennek alapján természetes, hogy az említett támaszpontok területén egyetlen olyan személy sem tartózkodhat, aki a belga fegyveres erőkhöz tartozik, beleértve a műszaki szakembereket is. Ezzel kapcsolatban tiltakozást jelentettek be a főtitkárnak ama szándéka ellen, hogy belga személyzetet hagy a kongói támaszpontok ellátására. Megjegyezték, hogy amennyiben a belga csapatoknak Kaminából és Kitonából történő kivonása után az említett támaszpontokon műszaki szakértőkre lesz szükség, ilyen szakembereket csak a Kongói Köztársasággal baráti viszonyban levő országok adhatnák és nem pedig az agressziót elkövető ország. 3. Határozottan tiltakoztak a harmadik jelentés ama tételei ellen is, amelyekből kitűnik, hogy °a <■<■•' átoknak Kamillából és Kitonából történő kivonása után nem adják át ezeket a támaszpontokat a Kongói Köztársaság kormányának és nem engedik meg, hogy a Kongói Köztársaság bármiféle katonai, vagy műszaki alakulata tartózkodjék ezeken a támaszpontokon. Kaszai tartományban még harcok folynak Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Bakvanga vidékén még folynak a harcok a kongói hadsereg géppuskás katönái és Kalondzsi Baluba törzsbeli hívei között. Állítólag mindkét oldalon sok a sebesült. Csőmbe katangai hadseregével a kongóiak még nem kerültek összetűzésbe. KAMPALA Uganda nyugati határán megerősítették a katonai őrségeket arra a hírre, hogy Ruanda Urun- di katonai segítséget ajánlott fel Lumumbának. BRÜSSZEL Eyskens, belga miniszterelnök Clést tartott a KGST állandó bizottsága Prága: (TASZSZ) A KGST villamosítási állandó bizottsága augusztus 25-től 30-ig Prágában ülést tartott. Az ülés munkájában részt vett Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, NDK, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. Megfigyelői minőségben a Kínai Nép- köztársaság küldöttei is megjelentek. A bizottság a munkaszervezésről és az egyes országok energetikai fejlesztési terveinek összehangolásáról tárgyalt. Megvitattak ezenkívül egy sor más kérdést, különös tekintettel az energetika területén való gazdasági és tudományos-technikai együttműködésre csütörtökön fontos tárgyalásokat folytatott a minisztertanácsban, valamint belga szakszervezeti és pártvezetőkkel, majd kihallgatáson jelent meg Baudoin királynál. E tárgyalások kimenetele dönti el, vajon a kormány meg tud-e birkózni a kongói események gazdasági következményeivel, vagy lemondásra kényszerül. Az MTI Leopoldville-be küldött különtudósítója, Köves Tibor írja: Egyhetes zártkörű tanácskozás után, szerdán délben megtartotta nyilvános záróülését a független afrikai államok Leopoldville-i konferenciája. A szónokok rámutattak, hogy a pánafrikai értekezletek sorában Leopoldville az afrikai egység és szolidaritás új, magasabb fokát jelzi, A fekete-afrikai és az arab országok most kialakult egyetértése a múltnak adja át azt a gyarmatosító felfogást, amely előszeretettel parcellázta fel e hatalmas kontinenst «-arab« és »fekete«, »trópusi« és »földközi-tengeri«, »mohamedán« és »nem mohamedán« Afrikára. Az értekezleten képviselt kormányok felül tudtak emelkedni nem csekély felfogásbeli különbségeiken és a közös cselekvés alaptételeként egyöntetűen kinyilvánították: a Kongói Köztársaság függetlensége egy és oszthatatlan. A határozatok figyelmen kívül hagyták azokat a főként tuniszi forrásból származó kezdeményezéseket, amelyek közvetítést« indítványoztak Lumumba kormánya és Csőmbe között. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a határozatok nem említik a »federatív Kongó« gondolatát, noha a pánafrikai mozgalomban fontos szerepet játszó ghanai vezető körök pártolják ezt a formulát. Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot küldött Ho Si Minh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága elnökének. Pham Van Dong elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletüket küldik a hős vietnami népnek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensége kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából. A magyar nép büszkén és örömmel tekint azokra a ragyogó eredményekre, amelyeket a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe, a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével a felszabadulás óta eltelt tizenöt esztendő alatt elért. A vietnami népnek a szabad ság kivívásáért és megtartásáért kifejtett áldozatos, hősi helytállása a munkában és a fegyveres harcban egyaránt ragyogó példát mutat a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeknek. Az ország szocialista építésében elért nagyszerű eredményei nemcsak a vietnami nép boldog jelene és még boldogabb jövője számára jelentenek szilárd alapot, de egyben eredményesen hozzájárulnak a Szovjetunió vezette hatalmas szocialista tábor legyőzhetetlen erejének további növeléséhez is. A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság népei között a proletár internacionalizmus szellemében, a két nép érdekeit és haladását szolgáló őszinte, testvéri barátság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki, Szívből örülünk ennek a Ilyenformán — legalábbis közvetve — támogatásra talált Lumumbának az a felfogása, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a nem szűnő imperialista aknamunka amúgyis súlyos teherpróbának veti alá a kéthónapos köztársaság állami egységét, szó sem lehet a tartományok kapcsolatainak lazításáról. Az ünnepélyes záróülés utolsó szónokaként Patrice Lumumba mondott beszédet. Ez néhány órával azután történt, hogy a brazza- villei rádió Lumumba miniszter- elnök halálhírét közölte. Brazzaville — amely a Kongó folyó túlsó oldalán, Leopoldville-el átel- lenben fekszik — belga és francia kém- és diverziós tevékenység központja. Innen bocsátják szárny ra az ilyen és ehhez hasonló rémhíreket, amelynek veszélyességét, a kongói közvélemény jelenlegi nyugtalan állapotában, nem lehet lebecsülni. Többek között érről az imperialista aknamunkáról szólt Lumumba. Hangsúlyozta, hogy a kormány békés eszközökkel kívánja felszámolni a gyarmati múlt és a még mindig nem szűnő belga agresszió következményeit. A miniszterelnök bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy Csőmbe emberei a belga »technikusok« vezetésével most elaknásítják az Elisabethville felé vivő utakat. Bemutatta a hallgatóságnak a Csőmbe kibocsátotta röplapokat, amelyek felszólítják Katanga belga lakosait, hogy jelentkezzenek önkéntesként Csőmbe hadseregébe és védjék meg Katangát. Lumumba végezetül hangoztatta, hogy őszinte együttműködésre törekszik az ENSZ-szel, de »a békés rendezés lehetősége nemcsak kormányán múlik«. amelyet most hoztak nyilvánosságra a moszkvai lapok, a jelek szerint új fejezetet nyit a két ország kapcsolatainak fejlődésében. Mint ismeretes, a Szovjetunió fennállása első percétől kezdve baráti, gyümölcsöző kapcsolatokat akart létesíteni minden néppel, így a Szovjetunióval határos Törökországgal is. A török politika azonban Kemal Atatürk halála után elfordult attól az irányzattól, amelynek pedig a török nép a civilizációba, az európai országok sorába illeszkedését köszönhette. A két ország közötti kapcsolat egyre jobban romlott, s a viszony megjavítását különösen megnehezítette az a tény, hogy Menderesz amerikabarát politikája az Egyesült Államok támaszpontjává változtatta Törökországot s ezzel eladta a török nép szabadságát és függetlenségét. Emlékezetes, hogy a szovjet kormány ennek ellenére is a kapcsolatok megjavítására törekedett, azonban, amint Hruscsov üzenete rámutat, »az előző török kormány politikája következtében e kapcsolatok annyira megromlottak, hogy nem elégítették és nem is elégíthették ki sem a Szovjetuniót, sem Törökországot«. A törökországi forradalom, amely elűzte Mendereszt és felszámolta bűnös politikáját, új lehetőséget nyitott a két ország előtt s ezt fejezi ki a két kormányfő most nyilvánosságra hozott üzenetváltása is. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy a két ország között a legőszintébb kapcsolatok alakulnának ki, ha Törökország a semlegesség útjára lépne, hozzáteszi azonban, »a Szovjetunió nem kívánja, hogy rosszabbodjék Törökország viszonya Amerikához, vágy más nyugati hatalmakhoz«. Az üzenetváltás fontos dokumentum a két ország kapcsolatainak fejlődésében, s különösen fontos Hruscsovnak az a kijelentése, hogy a szovjet—török kapcsolatok megjavítását nem kell halogatni addig, amíg maradéktalanul megoldódnak az összes fő kérdések. Hruscsov hangsúlyozta: »Ha az új török kormány tettekben is megmutatja, hogy Atatürk politikáját vallja, akkor tanúi leszünk annak, hogy a szovjet—török kapcsolatok visszajutnak az igazi jószomszédság és őszinte barátság ama magas fokára, amelyen Leninnek, a szovjet állam nagy alapítójának és a keleti népek barátjának és Atatürknek, az új Törökország vezérének idejében voltak«. A két ország közötti kapcsolatok megjavítása fontos tényező az egész nemzetközi életben. Éppen ezért örvendetes Gürsel tábornok Hruscsovhoz intézett válasza: »Örömmel veszem tudomásul, hogy Moszkvában kedvezően fogadták az új törökországi rendszert. Biztosíthatom önt, hogy kormányom a nemzetközi kapcsolatokban is Atatürk elveit fogja követni« — írta a török kormányfő. S ha a jelenlegi törökországi rendszer őszintén és tettekkel is bizonyítja politikájának őszinteségét, fontos szerepet játszhat a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcban. központ javasolja, hogy -hívják össze a latin-amerikai országok’ szakszervezeti konferenciáját San- tiagóba, vizsgálják felül a Costa Rica-i külügyminiszteri értekezlet határozatait és védjék meg Kubát ,.az amerikai imperialista agresz- szióval szemben1'. PEKING A brazíliai országos diákszövetség szolidaritását fejezte ki Kubával és bírálta a brazíliai külügyminiszter magatartását. HAVANA Raul Castro kijelentései alapvalószínűnek tartják, hogy Kuba folytatja az amerikai javak államosítását. Eddig nyolcszáz millió dollár értékű amerikai tulajdont államosítottak. Jelenleg még mintegy háromszáz millió dollár értékű érdekeltség van az Egyesült Államok kezében. PÁRIZS Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja részt vett a kubai Népi Szocialista Párt VIII. kongresszusán. Hazatérve a Humanité hasábjain nyilatkozott a Kubában látottakról és többek között kijelentette: — Sokat szenvedett népet láttunk, amely láncainak széttörése után el van szánva arra, hogy tovább haladjon előre. Duclos nyilatkozatában elmondotta: alig lehet elképzelni, mekkora lelkesedést vált ki a kubai tömegekből a szocialista országok és különösen a Szovjetunió támogatása. Nyikita Hruscsov kijelentéseinek felemlítését minden alkalommal rendkívüli lelkesedés köszönti. A kubaiak Hruscsovnak abban a nyilatkozatában, hogy a Szovjetunió Kubának segítséget nyújtana agresszió esetén a béke és biztonság zálogát látják. Duclos végül rámutatott arra, hogy Kubában a legmegkapóbb a forradalmi erők egységének ereje, szilárdsága. Mindenütt rendkívüli erővel jelentkezik az egységgondolat. Ez a kubai nép alapvető követelése is. A nép joggal mondja, hogy a kommunistaellenesség egyenlő az ellenforradalommal és az árulással. Magyar államférfiak üdvözlő távirata vietnami államférfiakhoz barátságnak és szakadatlanul munkálkodunk további elmélyítésén. Nemzeti ünnepük alkalmából szívből kívánjuk, hogy továbbra is sok siker kísérje a vietnami nép boldog jövőjéért, országuk felvirágoztatásáért és Vietnam békés egyesítéséért kifejtett tevékenységüket. Erősödjék és virágozzék tovább a magyar és a vietnami nép testvéri barátsága. Budapest, 1960. szeptember 2. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára és dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. OTTO WINZER: Militaristák és zárva maradnak Berlin: (MTI) Otto Winzer, az NDK első külügyminiszterhelyettese nyilatkozott az ADN-nek. — Kijelentette: a Német Demokratikus Köztársaság nem akarja meg akadályozni a forgalmat Nyugat- Berlin és a szövetségi köztársaság között, ahhoz azonban nem járul hozzá, hogy az NDK útvonalait háborús és revansista propagandára használják fel. Határőrségünknek — folytatta a helyettes külügyminiszter — már az első alkalommal négy volt SS tisztet kellett visszautasítania, akik a Nyugat-Berlinben tartandó militarista és revansista gyűlésre igyekeztek. Olyanok előtt, akik Nyugat-Berlinben a soviniszta szenvedélyeket igyekeznek felszítani és a »frontvárost« béke-ellenes provokációkra akarják felhasználni, útvonalaink zárva maradnak. Ez megfelel azoknak a határozatoknak, amelyeket a négy nagyhatalom a militarizmus és a revansizmus kiirtásáért és Havana, (MTI). A Noticias de Hoy című kubai lap szerdán közleményt adott ki a Kubai Népi Szocialista Párt központi bizottsága, országos végrehajtó bizottságának üléséről. A közlemény a többi között hangoztatja: Az amerikai államok szervezetének kubaellenes döntése ismételten bizonyítja, hogy ez a szervezet nem más, mint az amerikai imperialisták eszköze. Az amerikai államok szervezetében nem Latin-Ameíika népei szavaztak, hanem az amerikai imperializmus ás latin-amerikai lakájai. NEW YORK A Prensa Latina hírügynökség jelentése szerint a kolumbiai szakszervezetek határozatot fogadtak el, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kubai forradalommal. A chilei egyesült szakszervezeti revansisták előtt az HDK útvonalai Németország új rafelf egy vérzésének megakadályozására hozott. Otto Winzer a továbbiakban hangoztatta, hogy az amerikai külügyminisztérium igyekszik kétségbe vonni az NDK kormánya határozatának törvényességét és azt állítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság; »provokációt« követett el a Nyugat ellen. Közben Washington az 1949-es párizsi külügyminiszteri értekezlet záróközleményére hivatkozik. Ezzel — mutatott rá Otto Winzer — az amerikai külügyminisztérium bebizonyítja, mennyire szívén viseli a nyugatnémetországi fasiszták és militaristák ügyét és mennyire közömbös számára Európa békéje. A nyugat-berlini szenátus szerdán rövid ülést tartott. Az ülés után záróközleményt adtak ki, amelyben a szenátus helyesli az NDK ellen irányuló provokációkat és beleegyezik abba, hogy Nyueat-Berlinben tartsák a revansista találkozókat. A latin-amerikai országok egységesen támogatják Kubát
