Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-11 / 215. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG I960, szeptember 11. Csak a gépállomáson múlik^ hogy idejében elvégessenek minden munkát a kölesdi Haladás Tss-ben rr • OSSl A közigazgatásilag Köleseihez tartozó Borjád pusztán önálló közös gazdaság működik; a Haladás Tsz. A több éves múltra visz- szatekintő szövetkezet tagjai okosan gazdálkodnak, szorgalmasak, mindig idejében elvégzik az időszerű munkákat. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a csúcsmunkák idején, a szövetkezeti tagok feleségei, családtagjai is a közösben szorgoskodnak. Most éppen a cukorrépaszedés van napirenden. A 10 holdas darabban most is 50 asszony dolgozik Ha az idő közbe nem szól, még e héten végeznek a cukorrépaszedéssel. Utána kezdik a burgonya, a napraforgó, majd pedig a kukorica betakarítását. — Erre vonatkozóan ütemtervet készített a szövetkezet vezetősége. Pontosan kimutatták, hogy melyik munkával, mikorra végeznek. Megtehették, mert a Haladás Tsz-ben, amikor cselekedni kell, egységes a tagság. Annak ellenére, hogy 52 tagot számlálnak — ha arra szükség van — 100-an is jelentkeznek közös munkára. Pontosan 49 úgynevezett bedolgozó van a szövetkezetben. Ezek az asz- szonyok és a családtagok. Az első hívó szóra munkábaállnak valamennyien. Mindig ott látni Kiss Józsefnét, az elnök feleségét,' a brigádvezetők feleségeit, de a többit is. Átlagban ebben a szövetkezetben 150 munkaegységet teljesít az idén minden családtag. Ez szép és dicséretre, követésre méltó. Nem így a gépállomás munkája. Nem tudni miért, mostohagyerekként kezeli a gyönki gépállomás a kölesdi Haladás Tsz-t. A gépállomásnak ebben a körzetében nagyfokú a szervezetlenség, a kap kodás, a vezetők részéről gyenge az ellenőrzés. Nincs — nem is lehet — például elfogadható magyarázat arra, hogy a több mint 100 erőgéppel rendelkező gyönki gépállomás nem tud az őszi munkák idejére egyetlen traktort adni az 500 hold szántóval rendelkező kölesdi Haladás Tsz-nek. A következmény az, hogy a mai napig egy barázda vetőszántás sincs a szövetkezetben, pedig már szeptembert írunk. Nem silóztak még egy dekát sem, s mindössze 15 holdnyi mélyszántás van a közös gazdaságban. A termények szállítását maga a szövetkezet végzi el, így aztán nem jut idő arra, hogy lovakkal szántsanak. — A gabonabetakarítás idején kiváló munkát végzett a gyönki gépállomás, meg voltunk elégedve. De most csak panaszkodni tudunk a gépállomásra — vélekedik Kiss József, az elnök. Méltatlankodása teljesen érthető. Tíz nap alatt nem tudott felszántani a gépállomás egyetlen 19 holdas táblát. Nem, mert a kölesdi tsz egy másik helybeli közös gazdasággal osztozkodhat, egyetlen Belorusz traktoron. — Nappal a Kossuth Tsz-ben dolgozik a gép, éjjel pedig a Hala- I dás Tsz rendelkezésére bocsátotta a gépállomás. De hogyan?... Amikor beesteledik, Velő Ferenc, a Haladás Tsz traktorosa begyalogol a pusztához 4 kilométerre lévő Kölesdre, a gépet lekezeli és éjjel dolgozni kezd. De amikor világosodik, vinnie kell vissza a gépet a Kossuth Tsz-be, mert itt a silózás folyik, ennek a közös gazdaságnak tagjai is követelik a gépet A borjádi Haladás Tsz vezetői már alkudozni is hajlandók voltak a gépállomással. Megegyeztek abban, hogy saját Zetor traktorukat adják cserébe a gépál- loonási Beloruszért, mert ezzel szántani lehet, az övékével viszont nem. Ez nem volt célravezető, mert így nem volt, ami a vasúthoz szállítsa a cukorrépát. Ezért a szövetkezet visszarendelte Zetorját a Kossuth Termelő- szövetkezetből. Maradt az egyetlen lehetőség: annak a feltételezése, hogy a gépállomás megembereli magát, eleget tesz a szerződésben vállalt kötelezettségének, gépeket küld és akkor sikerül idejében elvetni az őszi kalászosokat. Mit lehet erre mondani? Csak annyit, hogy a gyönki gépállomás vezetői a lehető legsürgősebben intézkedjenek, a maguk módján járuljanak hozzá ahhoz, hogy minden őszi munkát idejében elvégezzenek a kölesdi Haladás Tsz-ben. Hiszen most mór csak a gépállomáson múlik, hogy milyen lesz a jövő évi gabonatermés a Haladásban. flz Aj üzem legifjabb munkásai A teremben, ahová Hajdú Sándorral a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi telepének vezetőjével lép>ek, tizennégy—tizenhét év közötti fiúk ülnek a „csikókon” és figyelik Jéger Jánosnak az oktatónak szavait. „Csikó” alatt természetesen nem valódi csikót értünk hanem varrószéket, amelyen csak lovagló ülésben lehet ülni, s ár, kalapács kés, szélezőfa, laposfogó és tű fekszik az ipari tanulók előtt. Szekszárd legújabb Ipari tanuló osztályának hallgatói három év múlva szíjgyártó és bő- röndös szakmunkások lesznek, A falon vadonatúj futball labdák és aktatáskák sorakoznak. Kérdésemre a telepvezető elárulja, hogy a szakma megked- veltetése végett kerültek a falra a mintadarabok. A harmadik évben a fiúk már önállóan fognak hasonló táskákat és labdákat készíteni. A tanulók nagy része vidékről jár be. Az egyik fiú Pusz- tahencséről a nagydorogi vasútállomásig kerékpáron tesz meg napionként tíz kilométert a másik Hidja-pusztáról gyalogol négy kilométert a legközelebbi vasútállomásig, s mégis örömmel jön mert szeretné a szakmát tökéletesen elsajátítani. — Mit tanultak az első napion? — A tűbefűzést tanultuk! — újságolja a hozzám legközelebb álló Huberczkó Jóska, aki az idén végezte el az általános iskola VIII. osztályát és mesterének egy intésére már mutatja is hogyan kell a kéthurkos tű- befűzést végrehajtani; Alig egy hete annak, hogy megkézdődött a tanítás de már egy-két fiú nagyszerűen varr két tűvel is. Az őszülőhajú oktató, Sipos Pista és Bordás Sándor varrásából az átlagosnál jobb kézügyességre következtet. Éppen kilépünk a műhelyből amikor találkozunk az elméleti oktatóval, Mautz Andorral. Hatalmas köteg szép kivitelezésű tankönyvet hoz a fiúk számára. — Azon csodálkozom, — mondja beszélgetés közben — hogy kevés szekszárdi fiú jelentkezett hozzánk szakmát tanulni a szekszárdiak többsége lakatos, vagy szerelő szeretne lenni pedig figyelje csak meg, egy-két év múlva rájönnek Szekszárdon is hogy a mi szakmánk sem az utolsók között vaPj — h — Kormányk itüntetettj eink: Hosszú István, az udvari tanács vb. elnöke Nincstelen, napszámos, részes- aratóként kezdte el családi életét Hosszú elvtárs Udvariban, a harmincas évek végén. Az apósa kevéske saját és bérelt földjén is segédkezett. Sorsa a felszabadulás után jutott ki a reménytelenség kátyújából. Földet kapott, mint annyi ezer és ezer földnélküli, a nép államától. Maga is ott volt e nagy eseménynél, mint á földigénylő bizottság egyik trgja. S ezzel egy életre él jegyezte magát a közösség ügyeinek intézésével. Fáradhatatlanul intézte a hozzáfordulók ügyeit az UFOSZ-ban, a DÉFOSZ-ban. Szilárdan, a dolgozó nép érdekeinek megfelelően képviselte megbízóit a Nemzeti Bizottságban. Csoda-e tehát, ha 1950-ben a tanácsok megválasztása idején újabb jelét adták a község lakói bizalmuknak: megválasztották a tanács vb. elnökének. Ilyen előzmények után mint ahogy maga is elmondja, az emberekkel való foglalkozás nem volt furcsa számára. Csak az ügyiratok tömege volt eleinte egy kissé nehéz. De a nép állama ebben is segítségére sietett Jó eredménnyel elvégezte a közigazgatási iskolát, s az egykori napszámosból kész vezető lett, aki otthon van az akták közt, de meggondolt, jóakarata szavával otthon van választói között is. Ezt mutatja, hogy azóta minden. választáskor egyhangúan újra választják. Ezt mutatja, hogy nemcsak hivatalos ügyekben keresik fel, hanem magánügyekben is. Azt tartja, hogy amit csak lehet, a faluban kell elintézni, ne kelljen a panaszosoknak, kérelmezőknek indokolatlanul időt, költséget veszítve utazgatniok akár a járási, akár a megyei székhelyre. A választókkal való közvetlen kapcsolata sok segítségét adott a község új útra térésében is. Türelmes, meggyőző szóval magyarázta a párt igazát a kételkedőknek, az egyelőre bizonytalankodóknak, érvekkel támasztva alá, hogy ez a paraszti felemelkedés igazi útja. Nagy része van neki is abban, hogy a község lakossága az új termelési módot, a nagyüzemi gazdálkodás útját választotta: termelőszövetkezeti község lett Udvari. Napjainkban a megszilárdítás, a megerősítés érdekében dolgozik. Választói négyévenként újra és újra bizonyítják ragaszkodásukat hozzá. Ez a példás munkáért mindig egy-egy kitüntetés. Most legutóbb alkotmányunk ünnepén a kormány is nyilvánította elismerését, mert »Munka Érdemérem« kitüntetésben részesítette. Építkeznek Dunaszentgyörgyön Az állattenyésztés fejlesztésére a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezetben is nagy gondot fordítanak. Arra is ügyelnek, hogy a növekvő állatállománynak legyen megfelelő férőhelye. Ezért építkeznek, mégpedig amit lehet, saját erőből. A szerfás építkezési módszerrel már elkészült egy 500 férőhelyes sertéshizlalda, amelynek téliesí- tését is megoldották. Tervezték két, 250 férőhelyes süldőszállás építését is, amelyből az egyik már készen is van Ugyanígy elkészült a tervezett két, 20 férőhelyes sertésfiaztató közül is az egyik. De a másik befejezése is csak’ napiok kérdése. Épülőfélben van két csibe nevelő is. A termelő- szövetkezet építőbrigádja dolgozik az építkezéseken. Ennek tudható be, hogy a létesítmények együttesen sem kerülnek 200 000 forintbaj Helikopterről készült dokumentumfilm A velencei filmfesztiválon hatalmas sikert aratott a francia Albert Lamorisse „Utazás léggömbön” című költői szépségű színes dokumentumfilmje. A filmet amely művészien mutatja be Franciaország nagy részét, szinte TIT megyei titkári tájértekezlet Szekszárdon Szeptember 15-én Szekszárdon találkoznak a Dél-Dunántúl ismeretterjesztő társulatainak megyei titkárai. A tájértekezleten, amelyen a Baranya, Somogy, Zala, Vas és Tolna megyei titkárok vesznek részt az ismeret- terjesztő társulat előtt álló új feladatokról tárgyalnak. teljes egészében helikopterről forgatták. Eaz új eljárást a szakemberek „helivíziónak” nevezték; A Kajdacsi Földművesszövetkezet vegyes élelmi- zsrboltjába szakképzett férfi eladót !> keres. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a föld- szöv. irodájában. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk (47) TTTTVTVTTTTTTTTTTTTTyTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTm'TTfTTTTTTTfYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTVVT'TTVTTTTVTTTTTyTVTTTTTTTTTVTVTTTTTTVTTTTTTT Éj ij e rm e k-izéps éq ae tri e n ij i960. Varga Jánoska Szalai Edit Kubik Mária Gráf Lacika Balogh Istvánba Iregszemcse Paks Tolna Bonyhád Kajdacs & gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére^
