Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG I960, szeptember 11. Csak a gépállomáson múlik^ hogy idejében elvégessenek minden munkát a kölesdi Haladás Tss-ben rr • OSSl A közigazgatásilag Köleseihez tartozó Borjád pusztán önálló kö­zös gazdaság működik; a Hala­dás Tsz. A több éves múltra visz- szatekintő szövetkezet tagjai oko­san gazdálkodnak, szorgalmasak, mindig idejében elvégzik az idő­szerű munkákat. Ez pedig azzal magyarázható, hogy a csúcsmun­kák idején, a szövetkezeti tagok feleségei, családtagjai is a közös­ben szorgoskodnak. Most éppen a cukorrépaszedés van napiren­den. A 10 holdas darabban most is 50 asszony dolgozik Ha az idő közbe nem szól, még e héten végeznek a cukorrépa­szedéssel. Utána kezdik a bur­gonya, a napraforgó, majd pe­dig a kukorica betakarítását. — Erre vonatkozóan ütemtervet ké­szített a szövetkezet vezetősége. Pontosan kimutatták, hogy me­lyik munkával, mikorra végez­nek. Megtehették, mert a Haladás Tsz-ben, amikor cselekedni kell, egységes a tagság. Annak ellené­re, hogy 52 tagot számlálnak — ha arra szükség van — 100-an is jelentkeznek közös munkára. Pon­tosan 49 úgynevezett bedolgozó van a szövetkezetben. Ezek az asz- szonyok és a családtagok. Az első hívó szóra munkábaállnak vala­mennyien. Mindig ott látni Kiss Józsefnét, az elnök feleségét,' a brigádvezetők feleségeit, de a töb­bit is. Átlagban ebben a szövet­kezetben 150 munkaegységet tel­jesít az idén minden családtag. Ez szép és dicséretre, követésre méltó. Nem így a gépállomás munká­ja. Nem tudni miért, mostohagyerekként kezeli a gyönki gépállomás a kölesdi Haladás Tsz-t. A gép­állomásnak ebben a körzetében nagyfokú a szervezetlenség, a kap kodás, a vezetők részéről gyen­ge az ellenőrzés. Nincs — nem is lehet — például elfogadható ma­gyarázat arra, hogy a több mint 100 erőgéppel rendelkező gyönki gépállomás nem tud az őszi mun­kák idejére egyetlen traktort adni az 500 hold szántóval rendelkező kölesdi Haladás Tsz-nek. A kö­vetkezmény az, hogy a mai napig egy barázda vetőszántás sincs a szövetkezetben, pedig már szep­tembert írunk. Nem silóztak még egy dekát sem, s mindössze 15 holdnyi mélyszántás van a közös gazdaságban. A termények szál­lítását maga a szövetkezet végzi el, így aztán nem jut idő arra, hogy lovakkal szántsanak. — A gabonabetakarítás idején kiváló munkát végzett a gyönki gépállomás, meg voltunk eléged­ve. De most csak panaszkodni tu­dunk a gépállomásra — véleke­dik Kiss József, az elnök. Méltatlankodása teljesen ért­hető. Tíz nap alatt nem tudott fel­szántani a gépállomás egyetlen 19 holdas táblát. Nem, mert a kö­lesdi tsz egy másik helybeli kö­zös gazdasággal osztozkodhat, egyetlen Belorusz traktoron. — Nappal a Kossuth Tsz-ben dol­gozik a gép, éjjel pedig a Hala- I dás Tsz rendelkezésére bocsátot­ta a gépállomás. De hogyan?... Amikor beesteledik, Velő Ferenc, a Haladás Tsz traktorosa begya­logol a pusztához 4 kilométerre lévő Kölesdre, a gépet lekezeli és éjjel dolgozni kezd. De amikor világosodik, vinnie kell vissza a gépet a Kossuth Tsz-be, mert itt a silózás folyik, ennek a közös gazdaságnak tagjai is követelik a gépet A borjádi Haladás Tsz vezetői már alkudozni is hajlandók vol­tak a gépállomással. Megegyez­tek abban, hogy saját Zetor trak­torukat adják cserébe a gépál- loonási Beloruszért, mert ezzel szántani lehet, az övékével vi­szont nem. Ez nem volt célra­vezető, mert így nem volt, ami a vasúthoz szállítsa a cukorrépát. Ezért a szövetkezet visszarendel­te Zetorját a Kossuth Termelő- szövetkezetből. Maradt az egyet­len lehetőség: annak a feltétele­zése, hogy a gépállomás megem­bereli magát, eleget tesz a szerző­désben vállalt kötelezettségének, gépeket küld és akkor sikerül ide­jében elvetni az őszi kalászosokat. Mit lehet erre mondani? Csak annyit, hogy a gyönki gépállo­más vezetői a lehető legsürgőseb­ben intézkedjenek, a maguk módján járuljanak hozzá ahhoz, hogy minden őszi munkát idejé­ben elvégezzenek a kölesdi Hala­dás Tsz-ben. Hiszen most mór csak a gépállomáson múlik, hogy milyen lesz a jövő évi gabonater­més a Haladásban. flz Aj üzem legifjabb munkásai A teremben, ahová Hajdú Sándorral a Rákospalotai Bőr­és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi telepének vezetőjé­vel lép>ek, tizennégy—tizenhét év közötti fiúk ülnek a „csikó­kon” és figyelik Jéger János­nak az oktatónak szavait. „Csi­kó” alatt természetesen nem va­lódi csikót értünk hanem var­rószéket, amelyen csak lovagló ülésben lehet ülni, s ár, kalapács kés, szélezőfa, lapos­fogó és tű fekszik az ipari ta­nulók előtt. Szekszárd legújabb Ipari ta­nuló osztályának hallgatói há­rom év múlva szíjgyártó és bő- röndös szakmunkások lesznek, A falon vadonatúj futball lab­dák és aktatáskák sorakoznak. Kérdésemre a telepvezető el­árulja, hogy a szakma megked- veltetése végett kerültek a falra a mintadarabok. A harmadik évben a fiúk már önállóan fog­nak hasonló táskákat és lab­dákat készíteni. A tanulók nagy része vidék­ről jár be. Az egyik fiú Pusz- tahencséről a nagydorogi vasút­állomásig kerékpáron tesz meg napionként tíz kilométert a má­sik Hidja-pusztáról gyalogol négy kilométert a legközelebbi vasútállomásig, s mégis öröm­mel jön mert szeretné a szak­mát tökéletesen elsajátítani. — Mit tanultak az első na­pion? — A tűbefűzést tanultuk! — újságolja a hozzám legközelebb álló Huberczkó Jóska, aki az idén végezte el az általános is­kola VIII. osztályát és mesteré­nek egy intésére már mutatja is hogyan kell a kéthurkos tű- befűzést végrehajtani; Alig egy hete annak, hogy megkézdődött a tanítás de már egy-két fiú nagyszerűen varr két tűvel is. Az őszülőhajú ok­tató, Sipos Pista és Bordás Sán­dor varrásából az átlagosnál jobb kézügyességre következtet. Éppen kilépünk a műhely­ből amikor találkozunk az el­méleti oktatóval, Mautz Andor­ral. Hatalmas köteg szép kivi­telezésű tankönyvet hoz a fiúk számára. — Azon csodálkozom, — mondja beszélgetés közben — hogy kevés szekszárdi fiú je­lentkezett hozzánk szakmát ta­nulni a szekszárdiak többsége lakatos, vagy szerelő szeretne lenni pedig figyelje csak meg, egy-két év múlva rájönnek Szekszárdon is hogy a mi szak­mánk sem az utolsók között vaPj — h — Kormányk itüntetettj eink: Hosszú István, az udvari tanács vb. elnöke Nincstelen, napszámos, részes- aratóként kezdte el családi életét Hosszú elvtárs Udvariban, a har­mincas évek végén. Az apósa kevéske saját és bérelt földjén is segédkezett. Sorsa a felszabadu­lás után jutott ki a reménytelen­ség kátyújából. Földet kapott, mint annyi ezer és ezer földnél­küli, a nép államától. Maga is ott volt e nagy ese­ménynél, mint á földigénylő bi­zottság egyik trgja. S ezzel egy életre él jegyezte magát a közös­ség ügyeinek intézésével. Fárad­hatatlanul intézte a hozzáfordu­lók ügyeit az UFOSZ-ban, a DÉFOSZ-ban. Szilárdan, a dol­gozó nép érdekeinek megfelelően képviselte megbízóit a Nemzeti Bizottságban. Csoda-e tehát, ha 1950-ben a ta­nácsok megválasztása idején újabb jelét adták a község lakói bizalmuknak: megválasztották a tanács vb. elnökének. Ilyen előzmények után mint ahogy maga is elmondja, az em­berekkel való foglalkozás nem volt furcsa számára. Csak az ügy­iratok tömege volt eleinte egy kissé nehéz. De a nép állama eb­ben is segítségére sietett Jó ered­ménnyel elvégezte a közigazgatá­si iskolát, s az egykori napszá­mosból kész vezető lett, aki otthon van az akták közt, de meggondolt, jóakarata szavával otthon van választói között is. Ezt mutatja, hogy azóta min­den. választáskor egyhangúan új­ra választják. Ezt mutatja, hogy nemcsak hivatalos ügyekben ke­resik fel, hanem magánügyekben is. Azt tartja, hogy amit csak lehet, a faluban kell elintézni, ne kelljen a panaszosoknak, kérel­mezőknek indokolatlanul időt, költséget veszítve utazgatniok akár a járási, akár a megyei székhelyre. A választókkal való közvetlen kapcsolata sok segítségét adott a község új útra térésében is. Tü­relmes, meggyőző szóval magya­rázta a párt igazát a kételkedők­nek, az egyelőre bizonytalanko­dóknak, érvekkel támasztva alá, hogy ez a paraszti felemelkedés igazi útja. Nagy része van neki is abban, hogy a község lakossága az új termelési módot, a nagyüze­mi gazdálkodás útját választotta: termelőszövetkezeti község lett Udvari. Napjainkban a megszilár­dítás, a megerősítés érdekében dolgozik. Választói négyévenként újra és újra bizonyítják ragaszkodásu­kat hozzá. Ez a példás munkáért mindig egy-egy kitüntetés. Most legutóbb alkotmányunk ünnepén a kormány is nyilvánította elis­merését, mert »Munka Érdem­érem« kitüntetésben részesítette. Építkeznek Dunaszentgyörgyön Az állattenyésztés fejlesztésére a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Termelőszövetkezetben is nagy gondot fordítanak. Arra is ügyel­nek, hogy a növekvő állatállo­mánynak legyen megfelelő férő­helye. Ezért építkeznek, mégpedig amit lehet, saját erőből. A szerfás építkezési módszerrel már elkészült egy 500 férőhelyes sertéshizlalda, amelynek téliesí- tését is megoldották. Tervezték két, 250 férőhelyes süldőszállás építését is, amelyből az egyik már készen is van Ugyanígy el­készült a tervezett két, 20 férő­helyes sertésfiaztató közül is az egyik. De a másik befejezése is csak’ napiok kérdése. Épülőfélben van két csibe nevelő is. A termelő- szövetkezet építőbrigádja dolgozik az építkezéseken. Ennek tudható be, hogy a létesítmények együtte­sen sem kerülnek 200 000 forintbaj Helikopterről készült dokumentumfilm A velencei filmfesztiválon ha­talmas sikert aratott a francia Albert Lamorisse „Utazás lég­gömbön” című költői szépségű színes dokumentumfilmje. A fil­met amely művészien mutatja be Franciaország nagy részét, szinte TIT megyei titkári tájértekezlet Szekszárdon Szeptember 15-én Szekszárdon találkoznak a Dél-Dunántúl is­meretterjesztő társulatainak me­gyei titkárai. A tájértekezleten, amelyen a Baranya, Somogy, Zala, Vas és Tolna megyei tit­károk vesznek részt az ismeret- terjesztő társulat előtt álló új fel­adatokról tárgyalnak. teljes egészében helikopterről for­gatták. Eaz új eljárást a szak­emberek „helivíziónak” nevezték; A Kajdacsi Földműves­szövetkezet vegyes élelmi- zsrboltjába szakképzett férfi eladót !> keres. Jelentkezés írásban, vagy személyesen, a föld- szöv. irodájában. Útiköltsé­get csak felvétel esetén térítünk (47) TTTTVTVTTTTTTTTTTTTTyTTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTm'TTfTTTTTTTfYTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTVVT'TTVTTTTVTTTTTyTVTTTTTTTTTVTVTTTTTTVTTTTTTT Éj ij e rm e k-izéps éq ae tri e n ij i960. Varga Jánoska Szalai Edit Kubik Mária Gráf Lacika Balogh Istvánba Iregszemcse Paks Tolna Bonyhád Kajdacs & gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címére^

Next

/
Thumbnails
Contents