Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

1960. szeptember 11 TOLNA MEGYEI NEPtTJSAO 3 A pártvezetőségi ülések jelentősége — A két gyulaji tsz pártszervezetének kétféle példája —­Az apa felelőtlensége könnyen tragédiát okozhatott volna Vannak, akik lebecsülik a veze­tőségi ülések jelentőségét. Akad olyan pártszervezet is, ahol a rendszeres és alapos vezetőségi tanácskozásokra kevés gondot fordítanak. Pedig a vezetőségi ülés a kollektív vezetés fontos formája. Ha a vezetőség ülései egyhangúak, ha a pártvezetőségi tagok nem kapcsolódnak be a fel­merülő kérdések megvitatásába, tudásukhoz és képességeikhez mérten, hanem mindent a titkár­ra hagynak, hadd csinálja egye­dül a dolgokat, akkor baj van a kollektív vezetéssel, s ez maga után vonja, hogy előbb vagy utóbb, hiányosságok mutatkoz­nak a pártszervezet egész életé­ben. Gyulaj község két termelő- szövetkezetének pártszervezetét látogattam meg. Az Uj Barázda Termelőszövetkezet pártszerve­zetében nagy jelentőséget tulaj­donítanak a pártvezetőségi ülé­seknek, aktívak a kéthetenként találkozó vezetőségi tagok egy-egy kérdés megtárgyalásakor, a Kos­suth Tsz pártszervezetében vi­szont ennek éppen az ellenkezője tapasztalható: nem tartanak ve­zetőségi üléseket, s a munka tel­jes súlyával az alapszervezeti tit­kárra hárul. Miért nem működik jól a Kossuth Tsz pártvezetősége ? Ä Kossuth Tsz pártszervezeté­nek tizenegy tagja van. A párt­tagok közül csak öten dolgoznak a tsz-ben. A háromtagú vezetőség­ből egyedül a párttitkár elvtárs termelőszövetkezeti tag. Legutóbb kettőre redukálódott a vezetőségi tagok száma, mivel az egyik elv- társ munkahelyet változtatott. Ve­zetőségi ülést hónapok óta nem tartottak. A párttitkár egyedül készíti taggyűlési beszámolóját, mert ahogy mondja: a másik ve­zetőségi tagnak, aki a községi ta­nács adóügyi előadója, hiába kéri ki a véleményét, ő úgy sem tud mondani semmit, nem él a terme­Szekszárdon a felszabadulás előtt is élénk kórus-élet volt. A város énekkara a különböző or­szágos versenyeken is mindig si­kerrel szerepelt és ennek a kó­rusnak országosan is jó neve volt. lőszövetkezetben, nem ismeri a termelőszövetkezeti problémákat. A legutóbbi taggyűlésen 10—15 perces volt a titkári beszámoló. A rövid beszámoló, ha ugyan an­nak lehet nevezni, a termelőszö­vetkezet gazdasági helyzetével, az ateista nevelés kérdésével, az osztályharccal és a külpolitikai helyzettel foglalkozott. A titkár elvtárs csupán a szemponto­kat mondta el a 10—15 percnyi idő alatt. Csak éppen érintette, felvetette a dolgokat. A szempon­tok, amelyeket a járási pártbizott­ságtól kapott, nem voltak meg­töltve helyi jellegű tartalommal. Felvetődött például az osztályharc kérdése anélkül, hogy á tagság megtudhatta volna, hogy mit ér­tünk politikánk jelenlegi szaka­szában osztályharc alatt, anélkül, hogy az osztályharc jelenlegi tar­talmára egyetlen szóval is utalt volna a beszámoló. így történ­hetett aztán meg, hogy a 10—15 perces beszámolót csaknem éjfé­lig tartó vita követte, s a vita so­rán többen nagyon messzire elka­landoztak a megtárgyalandó té­máktól. A beszámoló nem adta meg a kellő irányvonalat a hozzá­szólásokhoz. Hogyan lehetne a pártszervezet munkáját megjavítani ? Elsősorban úgy, hogy hely­re kellene állítani a kollektív ve­zetést. A pártszervezet vezetősé­gébe lehetőleg a termelőszövetke­zet tagjai közül kellene beválasz­tani elvtársakat, olyanokat, akik nagyszerűen ismerik a szövetke­zeten belüli problémákat és képe­sek arra, hogy javaslataikkal hoz­zájáruljanak az egyes kérdések tisztázásához. A pártvezetőség ülé­seire rendszeresen meg kellene hívni a termelőszövetkezet elnö­munkát, amely egyben szórako­zást is jelent. Az énekkar szerdán este 6 óra­kor a zeneiskolában kezdi meg próbáit. két. A legutóbbi taggyűlés beszá­molója foglalkozott a termelőszö­vetkezeten belüli gazdálkodás kér­désével anélkül, hogy a beszámoló készítésekor vezetőségi ülést tar­tottak volna és erre a vezetőségi ülésre meghívták volna a tsz el­nökét. Az Új Barázda Tsz pártszervezetének mód­szereiből tanulhatnának Az Uj Barázda Termelőszövet­kezet pártszervezetének vezetősé­ge kéthetenként rendszeresen ülé­sezik. A vezetőségi üléseken szin­te kivétel nélkül minden vezető­ségi tag bekapcsolódik a soron- következő feladatok és homlok­térbe kerülő problémák megvita­tásába. A taggyűlések beszámo­lóit közösen készítik. Kidolgozzák a taggyűlés elé kerülő határozati javaslatokat. A vezetőségi ülések kitűnő iskolájává lettek a kollek­tív vezetésnek. Itt történik a ve­zetőségi tagokra váró feladatok szétosztása és a vezetőségi ülésen számolnak be a végzett munkáról. A vezetőségi üléseken rendszere­sen részt vesznek azon szakterü­letek vezetői is, akiknek munka- területük megvitatásra kerül. Amivel nem lehet egyetérteni Jelenleg a Kossuth Tsz párt- szervezetének többsége tsz-en kí­vüli párttag. Ezek az elvtársak részben a falu kommunista ér­telmiségéből és egyes községi ve­zetőkből tevődnek össze. Felada­tuk, hogy politikai tudásukkal hozzájáruljanak a szövetkezeten belüli pártmunka kibontakozásá­hoz. A fent említett elvtársak kö­zül egyesek látva, hogy az Uj Ba­rázda Tsz-en belül elevenen pezs­gő pártélet folyik, azt kérték a községi csúcsbizottságtól, hogy a Kossuth Tsz pártszervezetéből át­iratkozhassanak az Uj Barázda Tsz pártszervezetébe. Ha a kérés­nek eleget tennének, utat nyitná­nak a nehézségek elől való meg­hátrálásának. Nem átiratkozásra van szükség! Nem kell meghát­rálni! Hiba egy kommunista ré­széről, ha politikai dolgokban a könnyebbik megoldást keresi. A Kossuth Tsz pártszervezetébe irá­nyított szövetkezeten kívüli elv­társak mindegyikének az a fel­adata, hogy közreműködjék a szö­vetkezeten belüli pártélet helyes mederbe vitele érdekében. H. T. A gyönki járásbíróság ifj. Ba­lassa Lajost és idős Balassa La­jost fegyver- és lőszerrejtegetés miatt három-, illetve négyhónapi börtönbüntetésre ítélte. Ez a bíró­ság ítéletének rendelkező része. Nem a népi demokráciára akar­tak ők kezet emelni. Erre a rövi- debb tartamú börtönbüntetésből is következtetni lehet. Ez év januárjában a fiatalkorú Szép Lajos és Balassa József a pincehelyi erdőben gallyat szed­tek. A rőzse összekötésére drótra volt szükség, ezért figyeltek fel arra, hogy egy présház kéményé­ből hosszabb drót állt ki. Mikor kihúzták, akkor látták, hogy egy tusa nélküli Manlicher gyártmá­nyú hadipuska van a végére köt­ve egy harisnyával együtt, amely­ben öt töltény volt. Elhatározták, hogy hazaviszik. Otthon a pincé­be rejtették a szalma alá. Röviddel ezután a szülők elköl­töztek a gyönki téglagyárba. A fiatalok pedig ügyesen átszállítot­ták a puskát oda is. Gyünkön a padlásra dugták. Márciusban idős Balassa Lajos egy alkalommal a padlást javítot­ta és eközben megtalálta a fegy­vert. Tenni azonban nem tett semmit. Máskor meg éppen akkor ment föl a padlásra, amikor a fia, Szép Lajos játszadozott a puskával. Azonkívül, hogy figyelmeztette, más egyebet nem csinált. Másnap megint dolga akadt a padláson és akkor vette észre, hogy a fia meg is töltötte a fegyvert. Dróttal akar­ta kipiszkálni a töltényt, de nem sikerült, ezért a pincében kilőt­te. A tolnanómedi Kossuth Tsz- ben is a vártnál jobb búzater­mést takarítottak be az idei nyá­ron. Búzatermésükből adó, csép­lőgéprész és szabad eladás for­májában közel 40 vagon kenyér- gabonát adnak államunknak. Először a termésbecslések ide­jén 900 mázsa búza eladására kö­Ezek után azt hihetné az ember, hogy mindent megtett a puska hozzáférhetetlenné tétele érdeké­ben. De nem így történt. Megpo­fozta, megszidta a gyereket, a puskát pedig csak áthelyezte a pincébe, az egyik helyről a má­sikra. Azt még el lehet hinni, hogy beszolgáltatni nem merte, mert félt az esetleges következmények­től, de hogy a saját gyermekével szemben valaki annyira felelőt­len legyen, mint idős Balassa La­jos, az ritkaság. Csak a véletlenen múlott, hogy nem történt tragé­dia. Ha talán egy-két perccel ké­sőbb megy a padlásra, akkor el is dördült volna a fegyver. Az apa alighogy feljött a pincé­ből, a fia ismét a padlásra dugta a már kipróbált és neki nagyon tetsző gyilkos szerszámot. * Áprilisban aztán végre idős Ba­lassa Lajos elhatározta, hogy el­viszi a háztól a tartozéknak egy­általán nem tekinthető puskát. Másnap ifjú Balassa Lajos Szép Lajos kíséretében a puskát kivit­te az erdőbe és elásta. A helyet még gondosan be is fedték gyep­téglával. Az apa ezek után is bele­nyugodott a történtekbe. A fegyverrejtegetés ügye úgy került a rendőrség elé, hogy idős Balassa Lajos és ifjú Balassa La­jos összevesztek egymással és az egyik elmondotta a puska hollé­tét egy harmadiknak, aki pedig megtette a feljelentést a rendőr­ségen. Ha nem vesznek össze, ak­kor talán az ügyről csak akkor szerez a rendőrség tudomást, ha valamelyik fiatal már elvesztette az életét. (Steinbacb) töttek szerződést. Ezt azonban á vártnál jobb termés betakarítása után megduplázták: 1800 mázsa búzát adnak el összesen szabadon, A tolnanémediek kielégítik a tsz-tagok kenyérszükséglétét is, előlegként minden munkaegység­re 2,2 kiló búzát osztottak szét. Új tagokat toboroz a szekszárdi Liszt Ferenc kórus Kétezer ember kenyérszükségletét kielégítő búzát ad az államnak a tolna* némedi Kossuth Tsz Wanda Wasilewska: _ HAJSZA A felszabadulás után is sikerrel működött az együttes és soha­sem felejtjük el azt az alkalmat, amikor a szakszervezet égisze alatt működő énekkar a városi művelődési házban óriási sikerrel mutatkozott be a város dolgozói­nak. Az 1950-es években zilálódott szét az együttes és azóta nem si­került olyan kórust létrehozni, amely igazán méltóan képvisel­hetné a város kulturális életét. A zeneiskola megszervezése és az ének tanszak felállítása két­ségkívül sokat segített és a zene­iskola keretei között működő Liszt Ferenc énekkar színvonal tekintetében már az elmúlt né­hány év alatt is maradandó si­kerrel szerepelt, de az együttes csekély létszáma miatt mégsem tudta igazán betölteni azt a hiva­tást, amely reá várna. A város születésének 900. évfordulója al­kalmával rendezendő ünnepségek »előestéjén« a zeneiskola ezen a hiányosságon igyekszik javítani, amikor felhívással fordul a város valamennyi üzeméhez, intézmé­nyéhez, valamennyi dolgozójához és arra kéri a jóhangú énekeseket, jöjjenek a Liszt Ferenc Kórus zászlaja alá. Elsősorban természe­tesen kottaolvasó énekesekre lenne szükség, de szívesen látnak mindenkit ,aki jó hanggal ren­delkezik és vállalja a rendszeres próbalátogatással kapcsolatos XXXVIII. A ceruzák sebesen szántották a jegyzetfüzetek lapjait. Az államtitkár egy kis szünetet tartott. — Uraim, akar még valaki... — Minden világos, excellen' ciás uram, a további magyaráz­kodás csak bizonyos homályt szülne... a Muraszko-ügyben. — Miféle homályt? — kérdez­te halkan az államtitkár, szúrós pillantást vetve a véle szemben ülő elegáns, cvikkeres úrra. — Kérem, ne értsen félre, ál­lamtitkár úr. Nem magamról, nem mirólunk beszélek... Előt­tünk semmi sem homályos. De felmerülnek bizonyos, hogyis mondjam... kényes kérdések, ép­pen a nyilvánossággal kapcsolat­ban. Az államtitkár hófehér kézelőit nézegette. — Például? — Például... miért tartózkodott Muraszko őrmester éppen abban az időpontban Zdolbunovban? — Miért engedték a vagonhoz a két fogoly kísérői? Ezek apróságok, de... Az államtitkár elégedetlenül ráncolta a homlokát. — Szerkesztő úr, ön igen he­lyesen jegyezte meg, hogy ezek apróságok. A sajtó nem köteles ilyen részletekbe bocsátkozni. Megfelelő légkörre van szükség, hangulat kialakítására. Különben is meglepő, hogy ilyen sokat be­szélünk Muraszkóról... Ez négy hónappal ezelőtti ügy, és az ol­vasó szemében már rég elévült, — Igen, de tárgyalás még nem volt. — A Muraszko-ügyben még fo­lyik a nyomozás. — Régóta húzódik... — Addig fog húzódni, ameddig az ügy érdeke megkívánja. — Az államtitkár hangja most ke­ményen csengett. — És biztosít­hatom önöket, uraim, hogy akár­mit kiabálnak is külföldön, és akármit üvöltenek a mi kommu­nistáink, a bíróság teljes szigor­ral fog ítélkezni Muraszko ügyé­ben, de figyelembe veszi majd azokat a nemes indítékokat, amelyek Muraszkót vezérelték, aki maga is katona és ezért kü­lönösen kényes az egyenruha be­csületére. Mindaz, ami itt elhang­zik, természetesen csak az önök tájékoztatására szolgál, hogy el­kerüljünk minden félreértést, de semmiképpen sem szabad felhasz­nálni a sajtóban. — Magának Muraszkónak a személyével kapcsolatban is bizo­nyos kifogások merülnek fel... Különösen erkölcsileg... — Nem értem! — Azt beszélik, hogy alkoho­lista, sőt, narkomániás. Valami­féle piszkos családi ügyek... Az államtitkár vállat vont. — Uraim, uraim, beszéljünk komolyan. Éppen a sajtótól függ, milyen szemmel, milyen szem­pontból néznek egy embert. — Cehnowski esetében például meg­elégedéssel állapíthatom meg, hogy a sajtó megtalálta a megfe­lelő hangot. Nem merült bele a fölösleges részletekbe, sikerült olyan érveket felsorakoztatnia, amelyeket sikerrel szegezhetett szembe a provokációról, a hír­hedt besúgókról és egyebekről csapott demagóg lármával. A la­pok jelentős, túlnyomó többsége megfelelő megvilágításba tudta helyezni Cehnowski hazafias ér­demeit, rámutatott arra, milyen bátran harcolt a kommunista ra­gály ellen, rámutatott hazafisá- gára, önfeláldozására, a kommu­nisták által ellene szervezett ke­gyetlen hajszára... Megfelelő meg­világításban tárta a nyilvánosság elé mártírhalálát is. Az utolsó pillanatig teljesítette köteles­ségét... A legtöbb sajtószervünk a demagógok papolása ellenére — ezek között, sajnos, még ismert és köztiszteletben álló emberek is akadnak — helyes álláspontot foglalt el Cehnowskival szemben, és a társadalomban nem megve* tést, mint egyesek szerették vol- na, hanem rokonszenvet ébresz­tett iránta. Az ehhez hasonló ese­tekben, uraim, tág teret kapnak... Az államtitkár keresgélt az asz­talon és egy újságkötegből ki­húzta a »Robotnik« egyik számát. A lap egyik cikke csak úgy tar- kállott a piros aláhúzásoktól. — Itt van például a »Robot- nik«. Ellenzéki lap ugyan, de á kommunisták kérdésében állás­pontja teljesen lojális a kormány­nyal. A meggyilkolt Cehnowskira vonatkozóan viszont ilyenféle kijelentésekkel találkozunk ben­ne... Távolabb tartotta az újságot» mert messzelátó volt, és felolvas­ta: — »-Hiába, a tisztességes embe­rekben a provokátor mindig utá­latot kelt«. És tovább: »A búr- zsoá sajtóhangok között...« —» Megállt. — A burzsoá sajtón önök értendők, uraim...« a burzsoá saj- ' tóhangok között egyetlenegy sem ítélte el a titkosrendőrség provo­kációs módszereit. Ellenkezőleg, dicshimnuszokat zengtek Ceh- nowskiról«. Az államtitkár az asztalra tette a lapot, és ujjával dobolt rajta. ^Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents