Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-08 / 212. szám
4 TOLNA MEG YET NÉPÚJSÁG L-,— I960, szeptember 8. sfőJtat (dmteüa Ünneplőbe öltöztették a szülők a gyerekeket, és ünneplőbe öltöztek ők, maguk is. Ünnepélyes egy kicsit az egész nap is, pedig hétköznap van... és ami ott, az újiregi iskola udvarán történik, az is olyan dolog, ami száz és száz helyen megtörténik. A gyerekek körbeállnak a két óvó nénivel együtt, és játszanak. És szavalják a tanult verseket. A jelenlévő szülőkön látszik, mennyire örülnek, ahogyan három-, négy-, ötéves csemetéjük produkálja magát a gyermeki természet fesztelenségével. Meleghné, a tanácstitkárnő — gömbölyű fiatalasszony — lelkesedve állapítja meg, miközben a gyerekeket figyeli: — El sem lehet mondani, mennyit jelentett ez a segítség. Ez alatt a rövid idő alatt is mennyit tanultak a gyerekek. Nagyon sokat segítettek a szülőkön. Aztán valahonnan virágcsokor varázslódik elő, és a két óvó néninek adják át. akik heteken keresztül vesződtek a kis vadócokkal. Volt gondjuk, hiszen ezek a gyerekek ezelőtt nem ismerték a napközit, nem voltak ahhoz szokva, hogy ebéd után lefeküdjenek aludni, bátortalanok voltak, és. teljesen új volt nekik a napközi programja, a sokféle közös játék. — Nagyon édesek ezek a gyerekek — lelkendeznek a szülők — csak kár, hogy már befejeződik a napközi. — Bizony, pedig még elkéne addig, amíg betart a krumpli, a kukoricaszedés — állapítja meg Csikós elvtárs, a termelő- szövetkezet párttitkára. •— Jó lenne, de mit csináljunk, ha helyiség nincs... — teszi hozzá a tanácselnök — Ha helyiség lenne, nem vinnék el semmit, részünkről a napközi működhetne tovább — jelenti ki Tóth Sándor, a Korányi tbc-intézet gazdasági igazgatója. — Ha kellene, itt maradnék még tovább is, nagyon szívesen — teszi hozzá az óvónő, Vass Imréné. Látszik, mindenki szeretné, ha a napközi tovább is működne, de hát hiába.. A Korányi-szanatórium patronálja az újiregi termelőszövetkezetet. Ezért rendeztek be a nyárra napközi otthont, teljes felszereléssel, és az intézet óvodájának óvónői vigyáztak az újiregi apróságokra, amíg a szülők az aratással, csépléssel voltak elfoglalva A napközi otthon működésének utolsó napját tették Ujireg- ben ünnepélyessé. Itt vannak a község, a termelőszövetkezet vezetői, a szanatórium részéről Tóth Sándor gazdasági igazgató, dr. Földes István párttitkár, Bikali Ferencné sz. b. titkár, Magyari Éva pártvezetőségi tag. Azonkívül Csonka Tiborné, és Ádám József a XII. kerületi pártbizottság munkatársai. — Hogyan, miben segíthetnénk a továbbiakban? — ezt kérdezik a szanatórium képviselői a szülőktől, a termelőszövetkezet, a tanács vezetőitől, idős emberektől és fiatal lányoktól. — Jó lenne, ha a napközi tovább is működhetne, ha lenne állandó óvoda. De sajnos, a kis községben nincs megfelelő üres helyiség. A szanatórium és a kerületi párt- bizottság képviselői délelőtt ar ról tanácskoznak, hogyan lehetne a napközire megoldást találni. Lenne egy eladó ház, hatvan- ötezer forintért, éppen megfelelne óvodának. Nem is kellene sok átalakítás. A tanácsnak viszont ötvenezer forintja van tartalékban a tavalyi községfejlesztésből. A járási, a megyei tanácsnak kellene segíteni, hiszen nem nagy összegről — tizenötezer forintról — lenne szó. Tizenötezer forint a meglevő ötvenezer mellé, és akkor lenne égy, megközelítően kétszázezer forint értékű óvoda. Az intézet a továbbiakban is rendelkezésre bocsátaná a felszerelést, és még egy ideig óvónőt is. Búcsúzáskor még Tóth Sándor hozakodik elő egy javaslattal: — Az orvosi ellátás itt elég nehéz, és előadódhat, hogy sürgősen kellene segítség. Két lányt, akik vállalkoznának erre, felvinnénk elsősegélynyújtó tanfolyamra. A tanítást, a teljes ellátást vállaljuk, szórakozási lehetőségről is gondoskodunk számukra... A patronálok azzal köszönnek el; amint az óvodahelyiség meglesz, nyomban berendezik, és válasszák ki a két lányt, aki jelentkezik a tanfolyamra. — A viszontlátásra — ezzel búcsúznak. — A kisgyereket kell felvinnem Pestre kórházba. Nem tudnának elvinni — kérdezi az egyik asszony Tóth Sándortól — Nagyon szívesen Hát csak nem utazik vonaton a beteg gyerekkel, amikor az autóban nálunk is van hely? Ez is patronálás... Bognár István Javaslat a város 900 éves fennállásának méltó megünnepléséhez melyet kiegészítő műsorként az ország filmszínházaiban az ünnepségek során levetíthetnének, s ezzel nemcsak városunkat népszerűsítenék, de úttörő munka lenne e téren,is? E filmből lehetne egy diafilmet is készíttetni. Magam részéről szívesen hozzá tudok járulni a városról 1940—44. között készített néhány repülőfelvétellel, illetve felvételek filmjeivel. UGYANEBBEN a témakörben szeretném a rendező bizottság figyelmébe ajánlani a város összképét igen erősen domináló belvárosi templom ügyét. A templom tornya emlékezetem szerint 1924— 26 között gyermekjáték következtében leégett, s akkor nyert újjáépítést a mai formában. Tudomásom szerint ma még mindig elA tárgyalóteremből; Csalás miatt 7 hónapi börtönbüntetést kapott Simon Mihály 1956-ban ismerkedett meg E. Annával. Hosszabb ideig Udvarolt és házasságot is ígért neki. ügy viselkedett, mint akiben meg lehet bízni. A modora is olyan behízelgő volt, hogy E. Anna édesapja megkedvelte és szinte befogadta már a családba Simon Mihály a múlt évben tíz esetben kért kisebb-nagyobb ösz- szeget kölcsön leendő apósától, különböző kitalált okok miatt. Egyszer azt mondta E. Anna édesapjának, hogy balesetet okozott és a keletkezett anyagi károk megtérítése miatt nem várt kiadásai keletkeztek és ezért kér kölcsönt tőle. A múlt év decemberében azt adta elő, hogy nővére, aki Pesten él, baleset áldozata lett és a temetésre kell neki 400 forint. Ezekkel a kölcsönkért pénzekkel Simon Mihály, mint ez később kiderült, a tőle külön élő feleségéhez utazott és elköltötte. E. Annának és családjának végül is gyanús lett Simon Mihály magatartása és kérdőre vonták. A kölcsönöket azonban nem volt hajlandó visszafizetni, s ezért feljelentették. A Paksi Járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér járásbírósági elnök büntetőtanácsa Simon Mihályt, csalás miatt hét hónapi börtön- büntetésre ítélte. Sikkasztott Koleszár József, a szakcsi malom igazgatója, Gadányi Lajos pedig a malom dolgozója volt. Amikor a múlt év végén leltároztak a malomban, hiány mutatkozott. Ezt a hiányt egy könyvelési -’manőverrel" többletté változtatta az igazgató. Az így keletkezett többletet úgy kívánta eltüntetni, hogy Gadányi Lajosnak, a malom dolgozójának 719 kiló lisztet adott ki anélkül, hogy ezt a mennyiséget a malom könyveibe bevezette volna. Gadányi Lajos a liszt elszállítása után be akarta vinni a búzát a malomba csereként, de az igazgató azt mondotta, hogy ne vigye, mert neki nincs hiánya. Gadányi erre kifizette az elvitt liszt árát. Ezt az 1500 forintot Koleszár József elsikkasztotta. A dombóvári járásbíróság Koleszár Józsefet sikkasztás miatt tíz hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre és 800 forint pénz- büntetésre, Gadányi Lajost pedig 700 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (S.) Műemlékek Tolna megyében döntetlen, hogy az újjáépítés stí- lustalanságot követett-e el, tönk- retette-e annak egységes stílusát. Én még láttam 1924-ben a régi "hagyma« tornyot, s van birtokomban róla egy képeslap is. 1937-ben nyert átépítést a mai formájába — dél-olaszországi stílusban — a vasútállomás is. (Papp balatonkörnyéki építész munkája.) j Ez átépítés akkor kísérleti jellegű volt az országban, melynek eredményeként a későbbiekben több ilyen átépítés történt. A szekszárdi vasútállomás építése még folytatható észak felé egy étteremmel a terv szerint. Az építés előtti állomásról, az építés egyes fázisairól szintén vannak saját felvételeim, amelyeket szükség szerint a bizottság rendelkezésére bocsátók. — ka — SZEKSZÁRD város jövő évben sorra kerülő 900 éves fennállási ünnepségeivel kapcsolatban több cikk jelent meg az utóbbi időben. E cikkek arra indítanak, hogy elgondolásaimat közöljem, talán ezek között is akad olyan, mely megvalósításra alkalmas. Gyermekeinknek, de nekünk, felnőtteknek is kedves szórakozásunk a diafilmvetítés. A Szovjetunióban sok városról készül ilyen 1,5—2 méteres film, amely alkalmas arra, hogy részben szórakozva tanítson, részben ismertesse, népszerűsítse egy-egy város történelmét, fejlődését, mai helyzetét és ezen keresztül az ország földrajzát, tájismeretét öregbítse. Nem készíthetne egy négy-öt perces rövid filmet a város múltjáról, épülő jelenéről a rendező bizottság, TTTTTVTVTTTTTTVTTTTTTTTTTTTyTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTVTTTTTTTTTTTTTVTTVTTTfTTTr?»TTTTTT»VTTTVTVTTTTT» TTTVVVTTVTTTTTTTYTTTTTTTTTTTVVTTTTTYTVVVTVTTTTTTTTTVTTYYTTTVTTTTYTTTTTT» IX. TAMÁSI Kálvária-kápolna. Homlokzat előtti toronnyal. Téglalap alapú hajó, keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záruló szentély, ez utóbbi 1542-ből. A XVIII. században, és 1896-ban átépítették. Eszterházy vadászkastély. Egyemeletes, 3+1+3 ablakos. Építtette Eszterházy Miklós 1775- ben. 1819-től egyemeletes. Miklós- vári kastélynak is nevezik. Ma az erdőgazdaság székel benne. TENGELIC Alsótengelici Gindly—Benyov- szky-kúria. Földszintes, 4+3+4 tengelyes, a kiugró középaláhajló oromzatos, két sarokpillér közt négy oszloppal. Félköríves ablakszemöldökök. Oldalhomlokzatok 1+3+1 tengellyel. Kerti homlokzat azonos a másikkal, de itt oromzatos ri- zalit romantikus elemekkel. Hild József követőjének műve, 1840 körül épült. Ma szociális otthon. Csapótengelici Csapó kúria. Földszintes, 5+3+5 tengellyel. Pollack Mihály műve, 1819—1820- ban épült, 1895-ben Fellner Fer- dinánd teljesen átépítette. Ma a termelőszövetkezet tulajdona, TOLNA Szentháromság oszlop. Sok alakkal. Copf stílű, 1790 körül épült. Műemlékek Tolna megyében című sorozatunk ezzel véget ért. Minden jelentősebb műemléket ismertettünk. Ezeken kívül természetesen még számos említésre- méltó régi és újabb épület található megyénkben, azonban a felsoroltak ismertetése is példázza, hogy megyénk műemlékekben igen gazdag. Államunk hatalmas összegeket fordít a műemlékek karbantartására és ma már a különböző társadalmi szervezetek kaptak helyet ezekben a világi jellegű épületekben, ezzel azok tulajdonába került, akik annakidején munkájukkal, erőfeszítésükkel létrehozták. Különösen példamutató a bonyhádi és szekszárdi tanács tevékenysége, amikor jelentős összegeket fordít tatarozásra és a műemlékeket ismertető táblákkal jelölteti meg. Qif ennek-s zéps hjoers emj 1960. Sáth Sándorka Tolna Kaik János Döbrököz Berta Rózsika Iregszemcse Mátyás Zoltán Tamási Szabód Évike Kistormás A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjiik a Népújság címére.
