Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

4 TOLNA MEG YET NÉPÚJSÁG L-,— I960, szeptember 8. sfőJtat (dmteüa Ünneplőbe öltöztették a szü­lők a gyerekeket, és ünneplőbe öltöztek ők, maguk is. Ünnepé­lyes egy kicsit az egész nap is, pedig hétköznap van... és ami ott, az újiregi iskola udvarán történik, az is olyan dolog, ami száz és száz helyen megtörté­nik. A gyerekek körbeállnak a két óvó nénivel együtt, és játsza­nak. És szavalják a tanult ver­seket. A jelenlévő szülőkön lát­szik, mennyire örülnek, aho­gyan három-, négy-, ötéves csemetéjük produkálja magát a gyermeki természet feszte­lenségével. Meleghné, a tanácstitkárnő — gömbölyű fiatalasszony — lelkesedve állapítja meg, mi­közben a gyerekeket figyeli: — El sem lehet mondani, mennyit jelentett ez a segítség. Ez alatt a rövid idő alatt is mennyit tanultak a gyerekek. Nagyon sokat segítettek a szü­lőkön. Aztán valahonnan virágcso­kor varázslódik elő, és a két óvó néninek adják át. akik he­teken keresztül vesződtek a kis vadócokkal. Volt gondjuk, hi­szen ezek a gyerekek ezelőtt nem ismerték a napközit, nem voltak ahhoz szokva, hogy ebéd után lefeküdjenek aludni, bá­tortalanok voltak, és. teljesen új volt nekik a napközi prog­ramja, a sokféle közös játék. — Nagyon édesek ezek a gye­rekek — lelkendeznek a szülők — csak kár, hogy már befeje­ződik a napközi. — Bizony, pedig még elkéne addig, amíg betart a krumpli, a kukoricaszedés — állapítja meg Csikós elvtárs, a termelő- szövetkezet párttitkára. •— Jó lenne, de mit csinál­junk, ha helyiség nincs... — teszi hozzá a tanácselnök — Ha helyiség lenne, nem vinnék el semmit, részünkről a napközi működhetne tovább — jelenti ki Tóth Sándor, a Ko­rányi tbc-intézet gazdasági igazgatója. — Ha kellene, itt maradnék még tovább is, nagyon szívesen — teszi hozzá az óvónő, Vass Imréné. Látszik, mindenki szeretné, ha a napközi tovább is mű­ködne, de hát hiába.. A Korányi-szanatórium pat­ronálja az újiregi termelőszö­vetkezetet. Ezért rendeztek be a nyárra napközi otthont, tel­jes felszereléssel, és az intézet óvodájának óvónői vigyáztak az újiregi apróságokra, amíg a szülők az aratással, csépléssel voltak elfoglalva A napközi otthon működésé­nek utolsó napját tették Ujireg- ben ünnepélyessé. Itt vannak a község, a termelőszövetkezet vezetői, a szanatórium részéről Tóth Sándor gazdasági igazga­tó, dr. Földes István párttitkár, Bikali Ferencné sz. b. titkár, Magyari Éva pártvezetőségi tag. Azonkívül Csonka Tiborné, és Ádám József a XII. kerületi pártbizottság munkatársai. — Hogyan, miben segíthet­nénk a továbbiakban? — ezt kérdezik a szanatórium képvi­selői a szülőktől, a termelőszö­vetkezet, a tanács vezetőitől, idős emberektől és fiatal lá­nyoktól. — Jó lenne, ha a napközi to­vább is működhetne, ha lenne állandó óvoda. De sajnos, a kis községben nincs megfelelő üres helyiség. A szanatórium és a kerületi párt- bizottság képviselői délelőtt ar ról tanácskoznak, hogyan le­hetne a napközire megoldást találni. Lenne egy eladó ház, hatvan- ötezer forintért, éppen megfe­lelne óvodának. Nem is kellene sok átalakítás. A tanácsnak vi­szont ötvenezer forintja van tartalékban a tavalyi község­fejlesztésből. A járási, a megyei tanácsnak kellene segíteni, hi­szen nem nagy összegről — ti­zenötezer forintról — lenne szó. Tizenötezer forint a meglevő öt­venezer mellé, és akkor lenne égy, megközelítően kétszázezer forint értékű óvoda. Az inté­zet a továbbiakban is rendel­kezésre bocsátaná a felszerelést, és még egy ideig óvónőt is. Búcsúzáskor még Tóth Sán­dor hozakodik elő egy javaslat­tal: — Az orvosi ellátás itt elég nehéz, és előadódhat, hogy sür­gősen kellene segítség. Két lányt, akik vállalkoznának erre, felvinnénk elsősegélynyújtó tanfolyamra. A tanítást, a tel­jes ellátást vállaljuk, szórako­zási lehetőségről is gondosko­dunk számukra... A patronálok azzal köszön­nek el; amint az óvodahelyiség meglesz, nyomban berendezik, és válasszák ki a két lányt, aki jelentkezik a tanfolyamra. — A viszontlátásra — ezzel búcsúznak. — A kisgyereket kell felvin­nem Pestre kórházba. Nem tud­nának elvinni — kérdezi az egyik asszony Tóth Sándortól — Nagyon szívesen Hát csak nem utazik vonaton a beteg gyerekkel, amikor az autóban nálunk is van hely? Ez is patronálás... Bognár István Javaslat a város 900 éves fennállásának méltó megünnepléséhez melyet kiegészítő műsorként az ország filmszínházaiban az ünnep­ségek során levetíthetnének, s ez­zel nemcsak városunkat népszerű­sítenék, de úttörő munka lenne e téren,is? E filmből lehetne egy dia­filmet is készíttetni. Magam ré­széről szívesen hozzá tudok járul­ni a városról 1940—44. között ké­szített néhány repülőfelvétellel, il­letve felvételek filmjeivel. UGYANEBBEN a témakörben szeretném a rendező bizottság fi­gyelmébe ajánlani a város össz­képét igen erősen domináló bel­városi templom ügyét. A templom tornya emlékezetem szerint 1924— 26 között gyermekjáték következ­tében leégett, s akkor nyert újjá­építést a mai formában. Tudomá­som szerint ma még mindig el­A tárgyalóteremből; Csalás miatt 7 hónapi börtönbüntetést kapott Simon Mihály 1956-ban ismer­kedett meg E. Annával. Hosszabb ideig Udvarolt és házasságot is ígért neki. ügy viselkedett, mint akiben meg lehet bízni. A modora is olyan behízelgő volt, hogy E. Anna édesapja megkedvelte és szinte befogadta már a családba Simon Mihály a múlt évben tíz esetben kért kisebb-nagyobb ösz- szeget kölcsön leendő apósától, különböző kitalált okok miatt. Egyszer azt mondta E. Anna édesapjának, hogy balesetet oko­zott és a keletkezett anyagi károk megtérítése miatt nem várt kia­dásai keletkeztek és ezért kér kölcsönt tőle. A múlt év decem­berében azt adta elő, hogy nővé­re, aki Pesten él, baleset áldozata lett és a temetésre kell neki 400 forint. Ezekkel a kölcsönkért pénzek­kel Simon Mihály, mint ez később kiderült, a tőle külön élő feleségéhez utazott és elköltötte. E. Annának és családjának végül is gyanús lett Simon Mi­hály magatartása és kérdőre von­ták. A kölcsönöket azonban nem volt hajlandó visszafizetni, s ezért feljelentették. A Paksi Járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér járásbírósági elnök büntetőtanácsa Simon Mihályt, csalás miatt hét hónapi börtön- büntetésre ítélte. Sikkasztott Koleszár József, a szakcsi ma­lom igazgatója, Gadányi Lajos pedig a malom dolgozója volt. Amikor a múlt év végén leltároz­tak a malomban, hiány mutatko­zott. Ezt a hiányt egy könyvelési -’manőverrel" többletté változtat­ta az igazgató. Az így keletkezett többletet úgy kívánta eltüntetni, hogy Gadányi Lajosnak, a malom dolgozójának 719 kiló lisztet adott ki anélkül, hogy ezt a mennyisé­get a malom könyveibe bevezette volna. Gadányi Lajos a liszt el­szállítása után be akarta vinni a búzát a malomba csereként, de az igazgató azt mondotta, hogy ne vigye, mert neki nincs hiánya. Gadányi erre kifizette az elvitt liszt árát. Ezt az 1500 forintot Koleszár József elsikkasztotta. A dombóvári járásbíróság Ko­leszár Józsefet sikkasztás miatt tíz hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre és 800 forint pénz- büntetésre, Gadányi Lajost pedig 700 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (S.) Műemlékek Tolna megyében döntetlen, hogy az újjáépítés stí- lustalanságot követett-e el, tönk- retette-e annak egységes stílusát. Én még láttam 1924-ben a régi "hagyma« tornyot, s van birto­komban róla egy képeslap is. 1937-ben nyert átépítést a mai formájába — dél-olaszországi stí­lusban — a vasútállomás is. (Papp balatonkörnyéki építész munkája.) j Ez átépítés akkor kísérleti jellegű volt az országban, melynek ered­ményeként a későbbiekben több ilyen átépítés történt. A szekszár­di vasútállomás építése még foly­tatható észak felé egy étteremmel a terv szerint. Az építés előtti ál­lomásról, az építés egyes fázisai­ról szintén vannak saját felvéte­leim, amelyeket szükség szerint a bizottság rendelkezésére bocsátók. — ka — SZEKSZÁRD város jövő évben sorra kerülő 900 éves fennállási ünnepségeivel kapcsolatban több cikk jelent meg az utóbbi időben. E cikkek arra indítanak, hogy el­gondolásaimat közöljem, talán ezek között is akad olyan, mely megvalósításra alkalmas. Gyermekeinknek, de nekünk, felnőtteknek is kedves szórakozá­sunk a diafilmvetítés. A Szovjet­unióban sok városról készül ilyen 1,5—2 méteres film, amely alkal­mas arra, hogy részben szórakoz­va tanítson, részben ismertesse, népszerűsítse egy-egy város törté­nelmét, fejlődését, mai helyzetét és ezen keresztül az ország föld­rajzát, tájismeretét öregbítse. Nem készíthetne egy négy-öt perces rö­vid filmet a város múltjáról, épü­lő jelenéről a rendező bizottság, TTTTTVTVTTTTTTVTTTTTTTTTTTTyTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTrTVTTTTTTTTTTTTTVTTVTTTfTTTr?»TTTTTT»VTTTVTVTTTTT» TTTVVVTTVTTTTTTTYTTTTTTTTTTTVVTTTTTYTVVVTVTTTTTTTTTVTTYYTTTVTTTTYTTTTTT» IX. TAMÁSI Kálvária-kápolna. Homlokzat előtti toronnyal. Téglalap alapú hajó, keskenyebb, a nyolcszög három oldalával zá­ruló szentély, ez utóbbi 1542-ből. A XVIII. században, és 1896-ban átépítették. Eszterházy vadászkastély. Egyemeletes, 3+1+3 ablakos. Építtette Eszterházy Miklós 1775- ben. 1819-től egyemeletes. Miklós- vári kastélynak is nevezik. Ma az erdőgazdaság székel benne. TENGELIC Alsótengelici Gindly—Benyov- szky-kúria. Földszintes, 4+3+4 tengelyes, a kiugró középaláhajló oromzatos, két sarokpillér közt négy oszlop­pal. Félköríves ablakszemöldökök. Oldalhomlokzatok 1+3+1 ten­gellyel. Kerti homlokzat azonos a másikkal, de itt oromzatos ri- zalit romantikus elemekkel. Hild József követőjének műve, 1840 kö­rül épült. Ma szociális otthon. Csapótengelici Csapó kúria. Földszintes, 5+3+5 tengellyel. Pollack Mihály műve, 1819—1820- ban épült, 1895-ben Fellner Fer- dinánd teljesen átépítette. Ma a termelőszövetkezet tulajdona, TOLNA Szentháromság oszlop. Sok alakkal. Copf stílű, 1790 körül épült. Műemlékek Tolna megyében cí­mű sorozatunk ezzel véget ért. Minden jelentősebb műemléket ismertettünk. Ezeken kívül ter­mészetesen még számos említésre- méltó régi és újabb épület talál­ható megyénkben, azonban a fel­soroltak ismertetése is példázza, hogy megyénk műemlékekben igen gazdag. Államunk hatalmas összegeket fordít a műemlékek karbantartására és ma már a kü­lönböző társadalmi szervezetek kaptak helyet ezekben a világi jellegű épületekben, ezzel azok tulajdonába került, akik annak­idején munkájukkal, erőfeszíté­sükkel létrehozták. Különösen példamutató a bonyhádi és szek­szárdi tanács tevékenysége, ami­kor jelentős összegeket fordít ta­tarozásra és a műemlékeket is­mertető táblákkal jelölteti meg. Qif ennek-s zéps hjoers emj 1960. Sáth Sándorka Tolna Kaik János Döbrököz Berta Rózsika Iregszemcse Mátyás Zoltán Tamási Szabód Évike Kistormás A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjiik a Népújság címére.

Next

/
Thumbnails
Contents