Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

1960. szeptember -4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kaszai tartomány szilárdan Lumumba csapatai kezében van Ülést tartott az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága ELISABETH VILLE (MTI); A katangai hadsereg két vezető tisztje kijelentette, hogy Bakvanga, a „bányászállana” fővárosa szilárdan Lumumba csa­patai kezében van. A város körül azonban szórványos harcok van­nak. Heves összecsapásra került sor Kambayeben, nem messze a Kaszai határtól. Kongói repülő­gépek röplapokat dobtak le a ha-- tárvidéken, amelyek felszólítják a lakosságot, hogy tegye le a fegy­vert. Kalondzsi, a „bányászállam” áruló és kiebrudalt vezetője kö­zölte híveivel, hogy Csombe-val „kitűnő” kapcsolatai vannak ugyan, de Katanga „pillanatnyi­lag” saját védelmével van elfog­lalva. Katanga fő problémája jelenleg, hogy a tartomány különböző ré­szein nagy az ellenállás Csombe- val szemben. A katangai hadse­reg pénteken „nagyméretű tiszto­gató műveletet” indított meg. A katangai hadsereg parancsnoka közölte, hogy katonái korszerű fegyverekkel vannak felszerelve, ugyanis a belgák, mielőtt elhagy­ták volna a Kamina támaszpon­tot, a fegyvereket átadták Katan- gának. ' . LEOPOLDVILLE Az ENSZ kongói fegyveres erői (marokkóiak) pénteken tűzharcba keveredtek a kongóiakkal. Az első értesülések szerint egy polgári személy meghalt, NEW YORK Hammarskjöld pénteken össze­hívta az ENSZ kongói tanácsadó bizottságát. A mintegy három­órás megbeszélésen, ahol Bunche beszámolt a kongói helyzetről, jelen volt Dajal, ENSZ-megbízott is, aki szombaton indul Kongóba, hogy átvegye Bunche hivatalát. Faddon tartott ülést a nőtanács megyei végrehajtó bizottsága A nőtanács megyei végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésre Faddon került sor a délutá­ni órákban. Előzőleg a végrehaj­tó bizottság tagjai megtekintették a faddi Lenin Termelőszövetkezet kertészetét. Részt vettek az ülésen a végrehajtó bizottság tagjain kí­vül a nőtanács járási titkárai, a faddi nőtanács vezetőségének va­lamennyi tagja, valamint a köz­ségi párt- és állami vezetők. Első napirendi pontként a nő­tanács szekszárdi járási bizottsá­gának beszámolóját vitatták meg. A beszámolót Mősz Gyuláné, a nőtanács szekszárdi járási titkára tartotta meg. Utána az iskolai év megkezdé­sével a szülői munkaközösségek munkájának beindításával kap csolatos feladatokat tárgyalták .meg. Az állami gazdaságok 48 százalékra teljesítették idei silózási tervüket Már több mint 8 ezer hold földet előkészítettek az őszi kalászosok alá. Az állami gazdaságokban sok helyen megkezdték a múlt héten a cukorrépa és a burgonya beta­karítását. A fő munka azonban a silózás, az őszi vetések talajelő­készítése. Valamennyi üzemben szántanak, s valamennyi járva- silózó kombájnt üzemeltetnek. Mindkét munka jó ütemben fo­lyik az állami gazdaságokban. A legutóbbi jelentések szerint me­gyénk 10 állami gazdaságában, 296 143 mázsa jó minőségű silót raktároztak el télire.. Ezzel pár­huzamosan végzik az őszi kalá­szosok talajelőkészítését is. Eddig több mint 8 ezer hold földet ké­szítettek elő a vetések alá, s amennyiben az idő kedvező lesz, a jövő héten már a legtöbb állami gazdaságban megkezdik az őszi takarmánykeverék és az őszi árpa vetését. — Száznál többen rendelkeznek motorkerékpárral Madocsán, né­gyen autóval, akik közül hárman tsz-tagok. Hárman az ősz folya­mán szándékoznak gépkocsit vá- sárolnii — Három német-szakkör mű­ködik Hogy észen az általános is­kolában. A szakkörökbe német nyelvtanulásra 59 tanuló jelent­kezett. Jelentős beruházások a hőgyészi Új Barázda Tsz-ben A hőgyészi Uj Barázda Terme­lőszövetkezet nagy erőfeszítéseket tesz, hogy megteremtse a nagy­üzemi gazdálkodáshoz szükséges feltételeket. Egyik legfontosabb és legsürgősebb feltétel olyan épü­Munkáslevél a falitáblán Néhány nap óta kézzel írt levél látható a Paksi Konzervgyár hir­detőtábláján. Egyszerű szavakkal köszöni meg Kovács István gyári ládaszegező az üzem munkásai­nak, vezetőinek azt a gyors segít­séget, amivel megmentették a pusztulástól tíztagú családjának holmiját. Hogy is történt? Szombat délután — az idei nyár A szocialista brigád vezetője r ­SjMWWpilílB legmelegebb napján — tűz ütött ki a gyárral szemben lévő háznál. Ambrus Ödön gyártásvezető vet­te észre, hogy ég az egykori vá­sártéri „cédulaház” udvarán lévő fészer. Pillanatok alatt „talpra ugrott” az egész gyár. Telefonál­tak a községi tűzoltóságnak, de egy-két percen belül már össze is verbuválódott — önkéntes tűzol­tókból és olyanokból, akik még soha sem oltottak tüzet — a se­gítség. Gyors szerelés, és már ment is a négyszázas fecskendő motor­ja. Közben az egyik gyári tűz­csapra is felszerelték a tömlőt, ki­vezették a házhoz. Mire a községi tűzoltók megérkeztek, már meg­fékezték a tüzet, egy kicsit bele­kapott a ház tetőzetébe, de sike­rült eloltani. A húsz perc múlva kiérkező szekszárdi tűzoltóknak már sem­mi dolguk sem volt az oltással. letek létrehozása, amelyek alkal­masak az állatok nagyüzemi elhe­lyezésére. Építkezéseik meggyor­sítása érdekében olcsó, Szerfás megoldást választanak és saját építő-brigádjukkal építenek. Az idén elkészítettek már 20 férőhelyes szerfás sertésfiaz- tatót, 300 férőhelyes juhho- dályt, 120 férőhelyes sertés- hizlaldát. Teljesen saját erő­ből építettek 500 férőhelyes baromfiólat és juhhodályból kialakítottak egy 50 férőhelyes tehénistállót. Az idei építkezések lendületét jövő évben sem csökkentik. Ter­vezik 50 férőhelyes növendék szarvasmarha istálló felépítését ugyancsak szerfából, továbbá egy 220 férőhelyes süldőszállás építé­sét. Halastavaik környékén ki­használják a kacsa- és libate­nyésztés lehetőségeit. Ezért a tavak mellé 2000 férőhelyes kacsaólat és 2000 férőhelyes libaólat terveznek építeni. A haltenyésztés jövedelmezősé­gén felbuzdulva 16 holdas halas­tavukat 76 holdra bővítik ki a kö­vetkező esztendőben. Mezőgazdasági munkálatok a megyei tanács vb. ülésének napirendjén Pethő István, a dombóvári vasút­állomás kocsimestere már régóta birtokosa a „Kiváló dolgozó” ki­tüntetésnek. Brigádja — az első félévi jó munka alapján — a „Szo­cialista brigád” címet nyerte el. Legközelebb szeptember 6-án, kedden délelőtt fél 9 órai kezdet­tel tart ülést a Tolna megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, dr. Tuska Pál. elvtárs elnökletével. Első napirendi pontként dr. Tus­ka Pál elvtárs jelentést terjeszt a végrehajtó bizottság elé a feladat­körben tett intézkedésekről és a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a pénzügyi osztály vezetőjének je­lentését vitatják meg az első fél­évi költségvetési gazdálkodásról és a tanácsi vállalatok első félévi eredményéről. A napirendi pont előadója Vancsa Sándor pénzügyi osztályvezető. A következő napi­rendi pontban a nyári mezőgaz­dasági munkák befejezéséről és az őszi mezőgazdasági munkákra va­ló felkészülésről tárgyalnak Szűcs Lajos mezőgazdasági osztályveze­tő jelentése alapján. Mindkét na­pirendi pont tárgyalására meg­hívták az illetékes szakvezetőket is. Dr. Polgár Ferenc, a végrehaj­tó bizottság titkára javaslatot ter­jeszt elő a végrehajtó bizottság IV. negyedévi munkatervére vo­natkozóan, amelyet ugyancsak megvitat a vb. Ezután folyó ügye­ket tárgyalnak a végrehajtó bi­zottsági ülésen. MORBUS HUNGARICUS Morbus Hungaricus = ma­gyar betegség. Réges-régen ez volt a kiütéses tífusz latin ne­ve. Aztán nem is olyan régen, századunk első felében újra használni kezdték ezt az elne­vezést, de most már nem a régi értelemben. A tüdőbajt nevez­ték el Morbus Hungaricus-nak, magyar betegségnek a gümő- kórt, amely sehol Európában nem szedett annyi áldozatot, mint nálunk. Nemcsak a »tsichos«-ról, a »gulasch«-ról lett híres az urak Magyaror­szága, hanem a népet tizedelő kegyetlen betegség végtelen ga­rázdálkodásáról, a tüdőbajról is. A Magyar Közlöny csütörtöki számában kormányrendelet je­lent meg a tbc elleni küzdelem újabb, nevezhetnénk úgy is: győzelem előtti szakaszáról. A rendelet'intézkedik, hogy in­gyenessé kell tenni mindenki­nek a tbc megbetegedéssel kap­csolatos valamennyi vizsgálatot és kezelést, a kórházi, gyógyin­tézeti ápolást is. Örömmel olvassa az ember ezt a rendeletet és örömmel ol­vassuk a Népszabadságban az egészségügyi miniszter nyilat­kozatát is. A nyilatkozatban el­mondja dr. Doleschal Frigyes elvtárs, hogy a felszabadulás óta társadalombiztosítás fejlesz­tése, az életkörülmények meg- javulása, a betegség megelőzé­se és a gyógyítás színvonalának emelkedése eredményeképpen az 1938. évi 14 000-ről most 3100-ra csökkent a tüdőbajban meghaltak száma. A tbc-s cse­csemő halálozás is egyharma- dára csökkent. S most a ma­gyar egészségügyben először valósul meg a tbc területén a népbiztosítás gondolata. Nem akarom elismételni azt, amit a miniszter mondott, bi­zonyára mindenki elolvasta je­lentős nyilatkozatát. És aki el­olvasta, magáévá tette azt is, hogy a tbc leküzdése társadalmi ügy, mindenkinek részt kell venni ebben a munkában. Azért írom csak le ezt a pár sort, mert jólesett olvasni a kormányrendeletet, meg a mi­niszteri nyilatkozatot. Jólesett olvasni, mert ez is egyik jele fejlődésünknek. Szabadságunk egy évtizedes birtoklása alatt megszüntettük a tüdőbaj nép­betegség jellegét, most a má­sodik évtizedben meg már ott tartunk, hogy kiirtjuk még az irmagját is a Morbus Hungari- cus-nak. Lassan ismét a régiségek kö­zé kerül ez a komor latin ki­fejezés: Morbus Hungaricus, s csak rossz emlék lesz belőle. — Én hiszem, és úgy gondolom, rajtam kívül még sokan hiszik, hogy nem kell még egyszer köz- használatra elővenni. Díszpolgár Az Uj Idők Lexikonában még ott díszeleg a díszpolgár szó és jelentésének szabatos magyará­zata. Az Uj Magyar Lexikon­ban már nem találjuk. Én nem ismertem szemé­lyesen díszpolgárokat a régi Magyarországon, de hallottam és olvastam már róluk. És a tudottak alapján kellemetlen íze maradt bennem a szónak. Pe­dig a régi lexikon szépen írja: »A városok, a közélet kiváló­ságait tiszteletük jeléül megvá­laszthatják díszpolgárnak. Ez­zel a megválasztott az illető városban polgárjogot nyer; er­ről rendszerint díszoklevelet ál­lítanak ki«. Megmondom azt is, miért ma­radt bennem kellemetlen ize a díszpolgár szónak. Azért, mert kevés proletár, kevés szegény és kisember volt azelőtt váro­sainkban díszpolgár. Sőt egyál­talán nem is volt «proletár- díszpolgár«. Ezt a címet több­ségben vagyonos, mégpedig nem is akármilyen vagyonos embe­rek kapták és az őket kiszol­gáló »közéleti kiválóságok«. — Ezek után érthető a kellemet­len íz. Most azonban megváltozott a véleményem. Idézek egy újság­hírt: »Díszpolgárokat választa­nak Pécsett szeptember 1. és december 10. között a tanács­tagi beszámolókon. A Hazafias Népfront a legtöbb társadalmi munkát végzett lakosok meg­választását javasolja«. Itt tar­tunk tehát. Újra lesznek váro­sainkban díszpolgárok. Nézzük csak meg azonban, kicsodák? A legtöbb társadalmi munkát végzett lakosok. Ugye mennyire más ez így, mennyire más íze lesz így a szónak! És most lesz igaza a régi lexikonnak is, mert most ezeket az új díszpolgáro­kat tényleg tiszteletük jeléül és tényleg érdemeik szerint vá­lasztják meg az emberek, váro­saink szabad polgárai. Még egy vágyamat is ide írom: Bárcsak Szekszárdon is választhatnánk ilyen alapon mi­nél előbb díszpolgárokat. Sokan vannak itt is, akik megérderríel- nék. —is—os— Mintegy kétszázezer mázsa kendert szállítanak a feldolgozó gyárakba — Naponta 100 vagon kender érkezik a gyárakba — A gabona aratásának idején kezdték meg Tolna megye terüle­tén a kender aratását. Az idei év kendertermése jó közepes, a mi­nőség a sok évi átlag felett van. Így biztosított a nyersanyag a feldolgozó gyárak egész évi za­vartalan munkájához. A kender learatása után a fel­dolgozó gyárak szakemberei rend­szeresen segítették szakmai taná­csaikkal a termelőket s így elér­ték, hogy az idén sokkal jobban kezelt kénderkórót szállítanak a termelők a gyárakba mint a múlt évben. A megye négy kendergyárába az idén ősszel mintegy kétszáz­ezer mázsa kendert szállítanak. A kender beszállítását három héttel ezelőtt már megkezdték, de a be­szállítás most érte el a „rekordot” naponta száz vagonnyi kender ér­kezik a négy üzembe. A szakszerű felkészülés, a múlt évi tapasztalatok figyelembevétel lének eredményeként az idén je-* lentősen meggyorsult a vagonok ki- és berakása is. A tolnanémedi és a dunaföldvári kendergyár­ban például a vagonállási idő le­járta előtt kiraknak minden ken­dert az állomásokra érkező ko­csikból. Furkópusztára és a szek­szárdi kendergyárba fogatokkal gépkocsikkal és traktorokkal szál­lítják a kendert. A két utóbbi gyárba már mintegy tizenötezer mázsa kórót szállítottak be, ne­gyedrészét a gyárakba érkező kendernek. A beszállítással egy időben már néhány helyen megkezdték az idei termésű kender áztatását, feldolgozását is. Tolnanémediben és Dunaföldvárott több áztató medencét már megtöltöttek idei termésű kenderrel.

Next

/
Thumbnails
Contents