Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

A Mt'GYÉÍ TANÁCS LÁPJA AMA GYÄ | SZŐ Cl A-L j S fX" MUKKÁ SPAPT TOLNA M E’G-Y E I BI ZOTT S ÁG Szekszáíu 'önyvtáa? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! T01H Vasárnap I960. szeptember 4. V. évfolyam , 209. szám * ÁRA 70 FILLÉR Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére Megyénk gépállomásai tavaszi és nyári tervüket 117,6 százalékra teljesítették Megyei viszonylatban 60 normálholddal többet teljesítettek egy traktoregységgel, mint az elmúlt év hasonló időszakában A gépállomások megyei igazga­tóságán tegnap fejezték be a ta­vaszi és nyári idénytervekről szóló jelentések összegezését. A kimu­tatásból kitűnik, hogy megyénk gépállomásai fenn­állásuk óta még nem értek el olyan magas átlagteljesítmé­nyeket, mint ez év első felé­ben. íme erre a legjellemzőbb adat. Tavaly a gépállomások tavaszi és nyári terve 317189 normálhold volt, s ezzel szemben 353 687 nor­Ülést tart a népfront dombóvári járási bizottsága A Hazafias Népfront Dombóvá­ri Járási Bizottsága szeptember ötödikén, hétfőn délelőtt kilenc órai kezdettel kibővített ülést tart Dombóvárott, a járási művelődési házban. Az ülésen a jelenlévők a községi könyvtárak helyzetét és az olvasómozgalom kiszélesítésé­nek lehetőségét, valamint a téli népfront-munkára való felkészü­lést tárgyalják meg. Az Uőbbi témáról Fehérvári Lajosné, a já­rási könyvtár vezetője, az utóbbi­ról Ponekker Zsigmond, a Haza­fias Népfront járási titkára tart előadást. 1 málholdat teljesítettek. Az idei év hasonló időszakában a terv szerint 533 460 normál- holdnyi munkát kellett elvé­gezni megyénk tiz gépállomá­sának. A teljesítés 627 506 nor­málhold, 17,6 százalékkal ma­gasabb a tervezettnél. Az egy traktoregységre jutó tel­jesítés szeptember 1-ig 520 nor­málhold volt, szemben a tavalyi év hasonló időszakának 460 nor­málholdjával. Megyénk gépállomásai az idén valamennyi szezonmunkában túl­teljesítették tervüket. A többi kö­zött mintegy 9000 holddal több vetőszán­tást, 30 000 holddal több gépi kapálást, 22 000 holddal több gépi aratást végeztek el, mint amit a számukra a terv előír. Napjainkban valamennyi gép­állomás a silóbetakarításokat és az őszi kalászosok talajelőké­szítését végzi a termelőszövetke­zetekben. Hetven járvasilózó kombájn­nal és mintegy 320 traktorral ma, vasárnap is dolgoznak a gépállomások. A tavaszi és nyári idényben a nagydorogi traktorosok vitték el a pálmát. Ezen a gépállomáson 650 normálhold teljesítés jut egy trak­toregységre. Második a dalmandi, I harmadik a gyönki gépállomás. Oktatási rendszerünk a felsza­badulás óta állandóan fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A gyors társadalmi haladás azon­ban szükségessé teszi, hogy job­ban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazda­sági és kulturális feladatainak megoldására. A ma iskolába ke­rülő fiatalokat úgy kell nevelni, tanítani, hogy az iskolából kilép­ve (10—15 év múlva) meg tudja­nak felelni a felépült szocialista társadalom igényeinek. Ezért ha­tározott úgy a párt VII. kong­resszusa, hogy: »Köznevelésünk fejlesztése gondosan előkészített iskolareformot tesz szükségessé«. Az a társadalmi bizottság, amely a kormány megbízásából az iskolareform előkészítésén munkálkodik, viszonyaik gondos elemzése alapján, a hazai és kül­földi tapasztalatok kellő figye­lembevételével, a fejlesztés alap­elveit és legfőbb célkitűzéseit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány hozzájárulásával nyilvános vitá­ra bocsátja. I. 1. Tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az é .-(tél, a gyakor­lattal, a termeléssel. Minden is­kolatípusban elő kell készíteni a tanulókat a termelőmunkában való szoros részvételre. Ezért: — az általános iskola nyújtson műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzést, növelje a gyakorlati fog­lalkozások számát; — a gimnáziumok oktatási rend szerét úgy fejlesszük, hogy az el­méleti oktatás mellett a szak­irányú műszaki-gyakorlati (poli­technikai) képzéssel lehetővé te­gyük a tanulók számára szakmai előképzettség megszerzését is; — olyan szakközépiskolákat léte­sítsünk, amelyek középfokú álta­lános műveltséget és szakképzést nyújtanak; — felsőoktatási intézményeink neveljenek a népgazdaság, a tu­domány és a kultúra különböző területei számára olyan kiválóan képzett szakembereket, akik meg­ismerik a választott szak elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazá­sának legjobb formáit. 2. Emeljük az általános és szakmai műveltség színvonalát. Ezért: a) — a tanterveket az oktatás minden fokán tegyük korszerűb­bé. A korszerű tananyagot úgy kell összeállítani, hogy; — kapjanak benne helyet a ter­mészettudományok újabb ered­ményei, a társadalomtudományok mai kérdései, továbbá bizonyos technikai ismeretek; — biztosítson rendszeres kap­csolatot a gyakorlattal; nyújtson tájékozódást a termelés alapjai­ban; — szolgálja a szocialista világ­nézet kialakítását. b) — Szüntessük meg a tanu­lók túlterhelését. c) — A tankötelezettség korha­tárát a jelenlegi 15-ik életévről a 16-ik életévre kell felemelni. Akik 14, illetve 15 éves korukig sem végzik el az általános iskola 8. osztályát, azok 16 éves korukig az általános iskolában kötelesek tanulmányaikat folytatni. Azok pedig, akik a tankötelezettség-korhatára előtt elvégezték az ál­talános iskola 8. osztályát, de kö­zépfokú tanintézetben, vagy ipari- tanuló-iskolában szervezett okta­tásban nem vesznek részt és napi 4 óránál kevesebbet dolgoznak, 16 éves korukig továbbképző isko­lákat kötelesek látogatni. d) A nappali tagozatok mellett jelentősen fejleszteni kell a dol­gozók esti és levelező oktatását, hogy minél többen szerezzék meg a középfokú általános és szak­mai műveltséget. e) Mind a pedagógusképzésben, mind pedig továbbképzésben he­lyezzenek nagyobb súlyt a peda­gógiai, didaktikai ismeretekre. A tanításban legyen nagyobb tere a szemléltető oktatásnak. Peda­gógusaink az oktatás és nevelés jobb módszereivel érjék el, hogy a tanulók teljes aktivitással ve­gyenek részt az órákon, a tan­anyagot megértsék és alkalmazni tudják. f) Meg kell valósítani az egész oktatásügy egységes irányítását. A Művelődésügyi Minisztérium feladata valamennyi alsó-, közép- és felsőoktatási intézmény okta­tó-nevelő munkájának elvi, peda­gógiai irányítása. A megyei, a megyei jogú művelődésügyi, illet­ve a budapesti tanácsok oktatási osztályainak hatáskörébe kell utalni területük valamennyi alsó- és középfokú tanintézetének köz­Az ipari-, mezőgazdasági-, ke­reskedelmi- (stb.) tanulóiskolák feladata a szakmunkásképzés. Ezekben az intézményekben a ta­nulmányi időt az általános mű­veltségi és szakmai igényeknek megfelelően fokozatosan három évre emeljük és meghatározzuk A termelés és a társadalom fejlődésével évről-évre több olyan általánosan is művelt, jól képzett szakemberre van szükség, aki képes alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, tudja ke­zelni a modern gépeket, áttekinté­se van a termelés egy-egy ágá­ban, s ezért a népgazdaság válto­zó igényei szerint aránylag gyor­san mozgósítható újabb és újabb feladatokra, továbbá bizonyos irányító posztokon is helytáll. vetlen irányítását, felügyeletét. Az egyes szakminisztériumok (or­szágos főhatóságok) feladata, hogy közreműködjenek a különböző szakiskolák szakmai tananyagá­nak összeállításában, irányítsák a szakfelügyeletet, szervezzék a ta­nulók üzemi, szakmai gyakorla­tát. 3. Az oktató-nevelő munka terv szerűen szolgálja a szocialista vi­lágnézet és erkölcs kialakítását: Neveljünk igaz hazafiakat, akik forrón szeretik hazánkat, népün­ket, odaadással szolgálják a szo­cializmust, a népek testvériségé­nek ügyét, építik és védik a nép államát. Olyan tanulóközösségek kiala­kítására kell törekedni, ahol a szocialista erkölcs követelményei a tanulók munkájában, magatar­tásában, egymás közötti kapcso­latában mindinkább érvényre jutnak. Neveljen az iskola erős, edzett ifjúságot és alakítsa ki az egész­séges életmód, megfelelő szoká­sait; fejlessze a szép szeretetét és megbecsülését a mindennapi élet­ben, a munkában és a művészet­ben egyaránt. II. E célkitűzéseknek megfelelően iskolarendszerünk a következő­képpen alakul: azokat a feltételeket (különbözeti illetve felvételi vizsgák rendsze­rét), amelyek teljesítésével az iparitanuló-iskolát végzett fiata­lok tovább tanulhatnak valamely középfokú iskola felsőbb osztá­lyaiban, illetve — előkészítő tan­folyam után — felsőipari stb. is­kolán. I Ezért szakoktatásunkat magasabb színvonalra kell emelni. Olyan ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákat kell szervez­ni, amelynek célja az, hogy közép­fokú általános és szakmai mű­veltséget adjon. Ezekben az isko­lákban a tanulmányi idő négy év. A tanulók érettségit és szakvizs­gát tesznek. Az iskola elvégzése (Folytatás a 2. oldalon.) Térképünk Hruscsov elvtárs finnországi látogatása alkalmából készült. Finnország területe 337 000 négyzetkilométer (ennek kb. 10 szá­zalékát tavak borítják), lakossága 4.5 millió fő. —Terra — ALSÖFOKÜ OKTATÁS A Magyar Népköztársaság isko­larendszerének alapja továbbra is a hat éves korban kezdődő nyolcosztályos kötelező általános iskola. Fokozatosan, minden általános iskolában be kell vezetni a gya­korlati—műszaki (politechnikai) oktatást. Az általános iskola általános alapműveltséget nyújtó iskola. Emellett elméletben és gyakorlat­ban megismerteti a termelőmun­ka elemeit, előkészíti a tanulókat a társadalmilag hasznos munka végzésére, megalapozza a szocia­lista erkölcsi nevelést. Az új ipartelepek kialakulását és a mezőgazdaság szocialista át­szervezését alapul véve úgy kell fejleszteni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felsőtago­zati tanulói számára még több központi, (ún. körzeti) isko­lát hozzunk létre. Ezzel is elő­segítjük, hogy valamennyi felső­tagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön. Az a közvetlen célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többsége valamilyen formában tovább tanuljon. A tananyag összeállításánál arra kell törekedni, hogy szilárd ala­pokat adjon a továbbtanuláshoz. Üj tantermek építésével foko­zatosan csökkentjük, majd telje­sen megszűntetjük iskoláinkban a kettős váltást. IPARIT ANULÖ-ISKOLÁK KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A középfokú oktatási intézmé­nyeink feladata, hogy középfokú általános műveltség mellett — az iskolatípustól függően — szak­mai képzést, illetve előképzést nyújtsanak. Ennek megfelelően középisko­láink nagyobb részét szakirányú iskolatípussá alakítjuk. 1. SZAKKÖZÉPISKOLÁK

Next

/
Thumbnails
Contents