Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
2 ✓ l TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 4. Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére (Folytatás az 1. oldalról.) után szakmájukban elhelyezkednek, egy-két évi gyakorlati munka után felsőipari (mezőgazdasági stb) iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek. A szakközépiskolákat a jelenlegi gimnáziumok és technikumok egy részéből kell kiépíteni: 1965-ig kisebb mértékben, 1970- ig teljes rendszerükben. A szakközépiskolákat üzemhez, intézményhez kapcsoljuk. Ezek biztosítják a tanulók szakirányú elméleti és gyakorlati oktatásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá nyári szakmai gyakorlatukat. 2. GIMNÁZIUMOK A gimnáziumok célja, hogy az elméleti képzéssel egyidejűleg olyan szakirányú politechnikai képzést nyújtsanak, amely megrövidíti egy szakmában a szakmunkásképzettség megszerzéséhez az érettségi után szükséges időt. A gimnázium tanulmányi ideje négy év. A tanulók a hét öt napján az iskolában tanulnak, egy napon pedig az iskolával együttműködő ipari, mezőgazdasági, stb. üzemben termelőmunkát végeznek. A nyári szünidőben további két-három hetes termelési gyakor laton vesznek részt. A tanulók érettségi után képzettségüknek megfelelően elhelyezkedhetnek, illetve egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezhetnek. Az üzemi termelési nappal öszszekapcsolt (un. 5 plusz 1-es) oktatást 1965-ig valamennyi gimnáziumban meg kell valósítani. A DOLGOZOK ISKOLAI Az általános és szakmai műveltség emelésében mind nagyobb feladatok várnak a dolgozók iskoláira. Arra törekszünk, hogy a dolgozók munkájuk megszakítása nélkül minél nagyobb számban szerezzék meg a középfokú általános, és szakmai műveltséget. — Ezért az igényeknek megfelelően valamennyi iskolatípus mellett létre kell hozni, illetve tovább kell fejleszteni a dolgozók esti, levelező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók megfelelő különbözeti, illetve felvételi vizsgák letétele után bármely iskolatípus bármely osztályába léphessenek. A dolgbzók iskoláinak tananyagát és oktatási módszereit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megfelelően kell átalakítani. Elsősorban a dolgozók iskolái nak eddig is legjobban bevált formáit az üzemi iskolákat fejlesszük a nagy ipari üzemekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezzenek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkalmazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazdaságban a dől gőzök iskoláinak tanítási idejét a mezőgazdasági munka idényjellegének megfelelően alakítsák ki. FELSÖIPARI (MEZŐGAZDASÁGI, — KÜZGAZDASÄGI, STB.) ISKOLÁK A modern termelés mind a2 iparban, mind a mezőgazdaságban egyre nagyobb számban igényel magasszínvonalon képzett középkádereket. Ilyenek a technikusképzés jelenlegi formájával, és tartalmával nem képezhetők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szakágakban más-más néven nevezett, de lényegében e fogalom körébe tartozó irányító középkáderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel, , középiskolai érettségihez, illetve megfelelő felvételi vizsga letételéhez kell köt ni. A felvétel feltétele szakmunkásképzettség, egy-két évi termelési gyakorlat. A felsőipari (stb) iskolán végzett tanulmányokat egyetemi továbbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb.) iskolák hálózatát a jelenlegi technikumok egy részéből 1970-ig kell fokozatosan kiépíteni. EGYETEMEK, FŐISKOLÁK A felsőoktatási reform célja, hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban, magasabb színvonalon valósuljon meg a kommunista szakemberképzés. Ezért: 1. Szorosabbra kell fűzni a felsőoktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való kapcsolatát. A felvételnél részesüljenek előnyben azok a jelentkezők, akik legalább egy évig már dolgoztak. Fokozatosan meg kell valósítani, hogy az érettségizettek lesalább egy évi munka után kerüljenek főiskolákra, egyetemekre. A képzési idő öt, illetve hat évéből legalább tíz hónap üzemi, iskolai, klinikai, bírósági stb.) szakmai gyakorlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra készíti elő és képzésük szerves részét alkotja. A diplomatervek és szakdolgozatok témáit lehetőleg a g:, akorlati problémák köréből válasszák. x-z egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után egy-két évi kötelező szakmai gyakorlaton vegyenek részt fizetéses állásban. Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek. A tanszékek fokozottabban kapcsolódjanak be a társadalom, a népgazdaság előtt álló tudományos és gyakorlati feladatok megoldásába. A felsőoktatási intéz rnények építsenek ki szoros kapcsolatot üzemekkel, termelő szó termelésben dolgozók képzésére. Újra létre kell hozni és széleskörűen fejleszteni kell felsőoktatási intézményeinkben az esti tagozatokat. A levelező hallgatók tanulmányi munkáját a felsőoktatási intézményekben szervezett évközi kötelező foglalkozásokkal és vidéki konzultációs központok felállításával segítsék. A termelőmunkát végzők, betöltött munkakörüktől függetlenül, egyre nagyobb számban nyerjenek felvételt az esti és levelező tagozatokra. 4. A felsőoktatási intézményekbe felveendő hallgatók létszámát népgazdaságunk szakemberigénye alapján kell megtervezni. A műszaki és agrár felsőoktatási intézmények — különös figyelemmel a vegyiparra, a gépgyártásra, a híradástechnikára, az atomenergia békés felhasznáKádár János vezeti a magyar küldöttséget az EHSZ-kszgyíílés 15. ülésszakára A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szeptember 1-i ülésén kijelölte és az Elnöki Tanács jóváhagyta az ENSZ-k0zg3hil0s tizenötödik ülésszakán részt vevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője: Kádár János államminiszter. A küldöttség tagjai: dr. Sík Endre külügyminiszter, Péter János, a külügyminiszter első helyettese, Mód Péter rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ-képviseletének vezetője, dr. Szita János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság genfi állandó ENSZ-képviseletének vezetője. Kuba diplomáciai kapcsolatokat létesít a népi Kínával és valamennyi szocialista országgal Havana, (MTI). Fidel Castro, kubai miniszterelnök kedden, Havana főterén 300 000 ember előtt beszédet mondott. Válaszolt arra a lég'oőlkapott washingtoni vádra, sáSa3’ lnl™ÍeireefeSa;ndő *ogy a Szovjetunió és Kína f* sagra, epe K » , nyegeti a nyugati féltekét. A miszamu szakembert. Nepgazdasa- |n£ * lnök‘ az egybegyűltek dör- gunk megköveteli, hogy j _ igő tapsa közepette jelentette be, nökeink korszerű szakképzettsége technológiai, gazdasági és termelés-szervezési ismeretekkel bővüljön. A pedagógusképző intézményekben a hallgatólétszámot jelentősen emelni kell, hogy egyhogy kormánya megszakítja kapcsolatait a Csang Kaj-sek klikkel és diplomáciai kapcsolatokat létesít a népi Kínával. Bejelentette, hogy diplomáciai részt a fenálló pedagógushiánvt .kapcsolatot kíván létesíteni vala minél előbb felszámolhassuk, mennyi szocialista országgal, másrészt politechnikailag képzett | a miniszterelnök erélyesen visz- nedagógusok megfelelő számban szautasította az Egyesült Államok álljanak rendelkezésre. III. A NEVELÖK ÉS A NEVELÉSTUDOMÁNY FELADATAI Nevelőink túlnyomó többsége szereti hivatását, becsülettel dől vetkezetekkel, kutatóintézetekkel, stb. A jövőben elsősorban olyan kutatókat alkalmazzunk, akiknek van szakmai gyakorlatuk; azok .számára pedig, akik még ilyennel nem rendelkeznek, teremtsük meg a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzésére. 2. Biztosítsuk a magasszínvonalú és minden tekintetben korszerű oktatást. Ennek feltétele az oktatás tudományos jellege és a hallgatók választott szakmája gyakorlati követelményei közötti összhang megteremtése. Ezért 1965-ig új tanterveket és programokat kell készíteni. Növeljük az intézményen kívüli szakmai gyakorlatok és az intézményekben tartott gyakorlati foglalkozások számát. Javítsák a világnézeti nevelőmunkát. A marxizmus-leninizmus oktatása szervesen kapcsolódjék a szocializmus építése és a szakoktatás problémáihoz. A szaktárgyak oktatása marxista-leninista szellemben történjék. Fejlesztésre szorulnak a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkájának módszerei. Behatóan kell foglalkozni a felsőoktatás neveléselméleti, neveléslélektani problémáival és ki kell dolgozni a felsőoktatás módszertanát. Intézményeinket — az eléjük állított növekvő követelményeknek megfelelően — korszerű oktatási eszközökkel, laboratóriumi és műhelyfelszerelésekkel, valamint oktatási és kollégiumi épületekkel kell ellátni. Felsőoktatási intézményeink fordítsanak nagy gondot a szakemberek továbbképzésére és ennek keretében a specializálódásra. A továbbképzésben az egyetemek és főiskolák központi szerepet töltsenek be. Ki kell dolgozni a tudományos utánpótlás perspektivikus tervét és biztosítani kell annak személyi, szervezeti és anyagi feltételeit. Szakemberképzésünk rendszerében biztosítsuk a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőséget a IV. OKTATÁSI RENDSZERÜNK TOVÁBBFEJLESZTÉSE AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÜGYE A Magyar Szocialista Munkás- I ha a pedagógusok, a tömegszervádaskodását, amely szerint Kína és a Szovjetunió igyekszik megbontani az amerikai népek egységét és fenyegeti biztonságát. Az amerikai földrészt kizárólag a jenki imperializmus részéről fenyegeti veszély és csak a washingbontani a latin-amerikai népek szövetségét. A miniszterelnök ezután a hatalmas tömeg előtt darabokra tépte az Egyesült Államokkal nyolc éve kötött költözik, a kultúrforradalomban ed-(toni imperialisták akarják meg- dig elért eredményeinkben az ő munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyrabecsüli a hivatásukat szerető pedagógusokat. Iskolarendszerünk reformjának megvalósításában a pedagógusok szerepe rendkívül fontos. Nem kis részük máris tanúbizonyságát adta az új iránti fogékonyságának, amikor úttörő munkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítására irányuló kísérletekben. Nevelőink világnézeti fejlődése meggyorsult, egy része marxistává vált. Ezt a fejlődést tovább kell erősíteni, mivel csak így tudunk marxista módon tanítani, szocialista szellemben nevelni. Az alapvető politikai és pedagógiai kérdések tisztázásával erősítsük a tantestületek egységét. A pedagógusoktól politikai — világnézeti kérdésekben is világos ál- í lásfoglalást várunk. Fontos feladatok várnak nevelőinkre pedagógiai, lélektani ismereteik kiegészítésében, nevelési és oktatási módszereik állandó fejlesztésében. A nevelőképző intézmények tanulmányi anyagában, a képzés módszereiben és szerve-, zeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges változtatást, amely a leendő pedagógusok jobb felkészítését eredményezi az új feladatokra. Hasonlóképpen kell eljárni a pedagógusok továbbképzését illetően is. Szocialista közoktatásügyünk napirenden lévő kérdéseinek megoldásából a neveléstudomány művelőire is jelentős feladatok várnak. A neveléstudományi kutatások tematikája, témaválasztása terjedjen ki azokra a kérdésekre, amelyek közoktatási feladataink homlokterében állnak, különösen az iskola és az élet, az oktatás és a termelőmunka, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása által felvetett kérdésekre, a nevelés és oktatás társadalmi és módszertani problémáira, a világnézeti, erkölcsi és közösségi nevelés témáira. csönös katonai szerződés példányát. Ha országunkat imperialista erők támadnák meg, elfogadnánk-e a felajánlott segítséget? — tette fel a kérdést Fidel Castro. A tömeg szűnni nem akaró tapssal válaszolt és a következő jelszót kiáltotta: „Kuba igen — jenkik nem!"’ A külügyminiszterek Costa Rica-i értekezletéről szólva hangoztatta, hogy kormánya nem veszi figyelembe a San José-i nyilatkozatot, hacsak ezt nem hagyja jóvá a nyugati félteke demokratikus kormányainak „közgyűlése". Castro kijelentette, hogy Latin- Amerikában a valóban demokratikus kormányok mellett vannak olyanok is, mint például Nicaragua, Guatemala, vagy Paraguay, amelyekben nem kormányok, csupán „karikatúrák" vannak — mondotta. A miniszterelnök befejezésül ismételten hangoztatta, hogy kisajátítják az Egyesült Államok guantanamoi támaszpontját, ha Washington tovább áskálódik a forradalmi Kuba ellen. A nyugati államférfiaknak Hruscsovvai való találkozását sürgetik az angol lapok London: (MTI) A londoni konzervatív lapok sürgetik a nyugati államférfiakat, kövessenek el mindent, hogy az ENSZ közgyűlése alkalmával sikerüljön egy találkozót létrehozni Hruscsov miniszterelnökkel. Az Evening News hangoztatja: a Nyugatnak fetétlenül hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy Hruscsovvai tárgyalásokat kezdjen. Churchill igen helyes és mindig időszerű megállapításara kell emlékeztetni: a tárgyalások összehasonlíthatatlanul jobbak a háborúskodásnál. Az Evening Standard is annak a véleménynek ad kifejezést, hogy Eisenhower és Macmillan éljen az ENSZ-közgyűlés által nyújtott lehetőséggel, s vegye fel a tárgyalások fonalát Hruscsovvai. Az ENSZ közgyűlése során létrejöhetne egy szovjet—amerikai —angol hármas találkozó. Persze ettől nem lehetne óriási eredményeket várni, de mindenesetre eloszlatná a csúcstalálkozó meghiúsulása nyomán támadt rossz légkört. A találkozó mindenekelőtt megnyugtatná a tömegeket, a világ békére vágyó népeit, ame-. lyek elvárják e három ország úl- lamférfiaitól, hogy a türelem s a kölcsönös jóakarat szellemében tárgyaljanak egymással. párt Központi Bizottságának az oktatásügy reformjával foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hangsúlyozta, hogy oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk tgljes sikerrel _ továbbfejleszteni, vezetek, a szülői munkaközösségek, s az egész társadalom összefog megvalósítására. Határozatban szólított fel valamennyi pártszervezetet, hogy az oktatásügy továbbfejlesztését tekintsék elsőrendű feladatuknak. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány pedig kötelességévé teszi az érintett állami, tanácsi szerveknek, hogy nagy felelősséggel foglalkozzanak vele. Üzemeinktől azt várjuk, biztosítsák a tanulók rendszeres üzemi foglalkoztatását, bocsássák a képzés szolgálatára legjobb szakmunkásaikat, ösztönözzék dolgozóikat a továbbtanulásra és támogassák is őket. Jöjjön létre az iskolák és az üzemek között szervezett kapcsolat, hogy a tanuló- ifjúság megismerkedhessék az üzem és a munkások életével, barátságot kössön az ifjúmunkásokkal, részt vállaljon az üzem kulturális életéből. A tantestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésében első segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Üttörők Szövetsége. A Kommunista Ifjúsági Szövetséget arra kérjük, hogy — tagjai kommunista nevelésén túl — vállaljon részt az ifjúsági világnézeti, erkölcsi, politikai egységének kialakításából azáltal, hogy szervezi, irányítja az ifjúság tanórán kívüli életét és mozgósítja őket a szocialista építésre, a szocialista társadalom feladataira való jobb felkészülésre. Segítse a tanulóknak az üzemben, termelő- szövetkezetben és más munkahelyen végzett termelőmunkáját. A tanulóifjúságot még szélesebb körben vonja be társadalmi munkafeladatok végzésébe. Vállaljon kezdeményező szerepet a tanulók szocialista közösséggé formálásában. A Pedagógus Szakszervezet, a szülői munkaközösségek, a Magyar Nők Országos Tanácsa még aktívabb segítsége nélkülözhetetlen az iskolák nevelési feladatainak jó elvégzéséhez, az iskola.i és a szülői nevelés összhangjának megteremtéséhez. Váljék az ifjúság nevelése, oktatása valóban az egész társadalom ügyévé. Olvasóink figyelmébe ! Folytatásos regényünk anyag- torlódás miatt a mai számból kimaradt. A legközelebbi folytatást kedden közöljük.
