Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

1960. szeptember 30. TOLNA MEGYEI NEPTTJSAG 3 Az asszonyok segítségére van szükség Hogyan lehetne megoldani a bányászközségeinkben működő tsz-ek munkaerő-hiányát az asszonyok bevonásával? Válaszfaltégla-gyártás, új égetőkemence építése, munkáslakás-építés a Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés jövő évi tervében Máza, Nagymányok, Váralja, 'Győré és Izmény községben egy­aránt találkozik az ember a mun­kaerő-hiány problémájával, ha lá­togatást tesz e bányászközségek termelőszövetkezeteiben. A bányászközségeket körülölelő határ nagysága nem változott. Egy-egy község mezőgazdasági övezete alig haladja meg az ezer holdat. Akik néhány évvel ezelőtt megművelték a határt, azoknak nagy része nem ment ipari terü­letre dolgozni, s mégis most, ami­kor a gépesítés is segít a mező­gazdaságban, munkaerő-hiány mu tatkozik. Mi ennek az oka? Nem­régiben Máza községben kutat­tam a felvetődő kérdésnek okát, s a hirtelen egyik évről a másikra bekövetkező váratlan munkaerő- hiány előidézőjét, a különféle te­rületen dolgozó emberekkel foly­tatott hasznos eszmecsere alapján elsősorban is a bányászasszonyok termelőszövetkezeti munkára va­ló mozgósításának hiányában lá­tom. A bányászcsaládok régebbi kapcsolata a mezőgazdasággal A bányászcsaládok legtöbbje az átszervezés előtti időszakban két- három holdnyi földterületet mű­velt. A földet legtöbb esetben úgy vették az összegyűjtött pénzből, de emellett gyakori volt a bérlet­föld is. A munka nagy részét a határban a család női dolgozói végezték el, a bányában dolgozó férfiak csak »besegítettek« néha szabad idejükben. A bányászcsa­lád a föld által zöldségfélékhez és főként szemestakarmányhoz ju­tott, amelyet legtöbbször hizlalás­ra fordítottak. Gabonát keveset termeltek ezen a vidéken. A bá­nyászcsaládokon belül szinte tör­vénnyé vált, hogy az asszony és a leánygyermek a határba indult reggelente dolgozni. Az utóbbi időben azonban megromlott a bá­nyászcsaládok nagy részének kap­csolata a mezőgazdasággal. Miért romlott meg a kapcsolat? Néhány ember tévesen úgy vé­li, hogy ennek egyedüli oka az, hogy a bányászok jól keresnek, és nincs szükségük arra, hogy asz- szonyaik dolgozni járjanak a me­zőgazdaságba. A grábóci asszonyok az őszi munkákból is derekasan kiveszik részüket A többség nem ebben látja az okot, mivel a kereset két évvel ezelőtt is hasonló szinten mozgott, és mégis foglalkoztak mezőgazda- sági munkával a bányászasszo­nyok. A dolgok miértjére tulajdonkép­pen a kellő nevelőmunka, hiánya adja meg a választ. A bányász­asszonyok többsége még ma sem jött rá a felvilágosító munka hiá­nya miatt, hogy a termelőszövet­kezeten belül kevesebb munkával ugyanúgy megszerezheti a család számára a kellő élelmiszert, és a háztáji disznaja vagy tehene szá­mára az eleséget, mint amikor há­rom hold bérletföldre járt dolgoz­ni két évvel ezelőtt. Sőt, ha köze­lebbről megnézzük, akkor kide­rül, hogy a gépek megkönnyítik munkáját és a szakszerű gazdál­kodás bőségesebb termést ered­ményezhet. A politikai nevelőmunka már az átszervezés idején is nem egy esetben felületes volt. Az agitá­torok némelyike a könnyebb megoldást választotta, és a belé­pési nyilatkozatot aláíró bányász­asszonynak azt mondta: »Meg­marad a háztáji, azon dolgozhat, magának nem kell termelőszövet­kezetben dolgozni, mert maga csak pártoló tag.« Az effajta agitátor csak látszat­eredményekre törekedett, napon­ként nyolc-tíz belépési nyilatko­zatot gyűjtött, de fő feladatát, vagyis azt, hogy az asszonyokat megnyerje a termelőszövetkezet számára, nem teljesítette. Azok az asszonyok, akik nem járnak el dolgozni a termelőszövetkezet földjére, akik nem látják, hogy a termelőszövetkezeten belüli mun­ka elsősorban is nekik jelent jót, ma is hivatkoznak a fent említett furcsa »agitációra«. Ki a pártoló tag? Nagyon fontos, hogy bányász­községeinkben megértsék a pár­toló tag fogalmát. Akinek állandó munkahelye van, tehát például bányász, tanácselnök, vagy tanító és termelőszövetkezeti belépési nyilatkozatot írt alá, az mivel ere­deti munkahelyén dolgozik, csak pártoló tagja a termelőszövetke­zetnek. Milyen kötelezettséggel jár a pártoló tagság? A pártoló tagok nagy része részt vesz a termelő­szövetkezeti közgyűléseken, a vi­tákban, javaslatokat tehet és ha nagyon sürgős munka van a ter­melőszövetkezetben, akkor sza­bad idejében segít a szövetkezet tagjainak a munkában. Pártoló tag-e a belépési nyilat­kozatot aláíró bányászasszony? Nem az, mivel átszervezés előtt is a mezőgazdaságban dolgozott. A jogok mellett ugyanazok a köte­lességei, mint a belépési nyilatko­zatot aláíró parasztembernek, aki a családfő szerepét tölti be a pa­rasztcsaládon belül. Fontos fel­adata, hogy rendszeresen részt ve­gyen a termelőszövetkezeti mun­kában. A legfontosabb teendő A munkaerő-hiány miatt a má­zai termelőszövetkezet is gazda­sági nehézségekkel küzd. A bá­nyászasszonyok munkába állítása elsősorban is fontos politikai teendő: Mázán 29 bányászasszony írta alá a belépési nyilatkozatot és mindössze hárman jártak el dolgozni rendszeresen a nyár fo­lyamán. A nevelőmunka hézagait, amelyek az átszervezés idején ke­letkeztek, pótolni kell. A helyi pártszervezetre és a nőtanácsra rendkívül komoly feladat vár az elkövetkezendő őszi-téli hónapok folyamán. Az agitáció során a népnevelők ma már szép példákat is említ­hetnek. A falut járva, bementem néhány órára Harka Istvánékhoz. A férj, aki egyébként régi kom­munista, fiával együtt a bányába jár dolgozni. Kettőjük keresete 4000 forint fölött van, de a fele­sége és legkisebb fia rendszeresen eljárt az idén a termelőszövetke­zetbe dolgozni, úgy, mint egy év­vel ezelőtt a saját és a bérelt föld­területre. A fizetéses szabadság idején a férj és a fiú is segített a termelőszövetkezetnek. A gazdasági nehézségekkel küzdő mázai tsz-ben az idén viszonylag kevés lesz az osztalék. De vajon miért lesz kevés? Lehe­tett volna-e többet elérni? Fel­tétlenül lehetett volna, ha a tag­ság, s elsősorban is a tagság zö­mét kitevő bányászhozzátartozók rendszeresen eljártak volna dol­gozni! Ha a politikai munka kellő eredménnyel jár, a jövő képe mást mutat! A mázai termelőszö­vetkezetben megszűnnek a jelen­leg fennálló gazdasági nehézsé­gek, s a mázai határ gazdagabb lesz, mint valaha is volt! Minden feltétel megvan erre. A bányász­asszonyok ügyessége és szorgalma a termelőszövetkezeten belül két­szeresére emelheti kis idő múlva azt az eredményt, amelyet a mázai határ, a széttagoltság álla­potában gyümölcsözött. H. T. Tíz százalékkal, három és fél millióval több téglát gyártanak a jövő évben a Tolna megyei Épí­tőanyagipari Egyesülés téglagyá­raiban mint idén. Bár az építőipar a jövőben egyre nagyobb mérték­ben alkalmazza az új technoló­giát, áttér a különböző egyéb építőanyagok felhasználására, — kisebb mértékben, mint eddig — nő az igény a hagyományos épí­tőanyag, a tégla iránt is. Az egye­sülésnél a termelés növelése mel­lett törekednek arra is, hogy kor­szerűsítsék a téglagyártást, gaz­daságosabbá tegyék a termelést, javítsák a dolgozók munka- és életkörülményeit. A második öt­éves terv első esztendejében c feladatoknak megfelelő intézke­déseket hajtanak végre. Uj gyártmánya lesz az egye­sülésnek 1961-ben a 10 centi­méter vastag, 19 lyukú vá­laszfaltégla. A kölesdi gyárban már el is vé­gezték a próbagyártást — kétszáz darab, öt közönséges, kisméretű téglának megfelelő válaszfaltéglát készítettek. A próbagyártás jól sikerült, ami biztosítéka annak, hogy a jövő évi tervben előirány­zott százezer darabot is le tudják gyártani a kölesdiek. A teveli gyárban is tervezik a válaszfal­tégla-gyártás bevezetését. A nyolc tanácsi téglagyár közül — szállítási szempontból — a leg­kedvezőbb helyzetben a Keszőhi- i degkúti Téglagyár van. Míg a többi gyárnál ezer téglát átlago- ] san hetven—hetvenöt forint szál­lítási költség terhel a vasúthoz való nagy távolság miatt, a keszö­Üj vas-műszaki bolt nyílt Nagydorogon Az elmúlt héten hatalmas át­alakító, renováló munkálatok után újból megnyílt a nagydo­rogi vas-műszaki bolt. A régi, sö­tét, szűk eladótérrel rendelkező bolt helyett szép, világos, neon­fényes világításé, tágas eladótér­rel bíró vas-műszaki bolt várja ezután vevőit. Az első napokban hatalmas vá­sárlási „láz” volt az új boltegy­ségben. Az elmúlt napok forgal­mi vizsgálata alapján az egység 120 000 forint forgalmat bonyo­lított le négy nap alatt. A megnyílt vas-műszaki egy­ségben önkiválasztó edény-osz­tályt is nyitottak. Mindent egy­bevetve a bolt megnyitásával nagy gondot vett le a földműves­szövetkezet vezetősége a falu la­kóinak válláról. hidegkúti gyárban ilyen többlet­költség — mivel a gyár a vasút­állomás mellett van — egyáltalán nem merül fel. Ezért igen kifize­tődő népgazdasági szempontból is a keszőhidegkúti gyár fejlesz­tése. Nemrég gépesítették itt a nyersgyártást, ez az üzem a me­gye egyetlen téglagyára, ahol egyedileg hajtják meg a gépeket* jelenleg az egyesülés köz­pontjában az új kemence tervein dolgoznak. A régi, legalább ötvenéves, el­avult rendszerű, kisteljesítményű kemence teljesítménye nincs össz­hangban a megnövekedett nyers­gyártási kapacitással. A most építésre kerülő új, 14 kamrás kör­kemence elrendezése is kedve­zőbb lesz, fekvése merőleges lesz a vasútvonalra, így a szállítást sokkal könnyebb lesz megszer­vezni. A napokban kell megér­keznie az új baggernek is, amely- lyel a keszőhidegkúti gyárban a földkitermelést gépesítik. Az egyesülés jövő évi tervé­ben szerepel több munkás­lakás, szpeiális létesítmény építése is. így például a szekszárd-csatári gyárnál építenek üzemi lakáso­kat, a keszőhidegkúti gyárnál pedig egy hatlakásos házat. A paksi cementáruüzemben üzemi fürdőt építenek. A tervezett 350 hold helyett 450 holdra kiiioit burgonyatennelési szerződést a MÉK a bonyhádi járás tsz-eivel A bonyhádi járás termelőszö­vetkezetei is megkezdték a jövő évi termelési és értékesítési szer­ződések kötését. Burgonyából a MÉK-kel eddig a tervezett 350 hold helyett 450 holdra kötöttek termelési és értékesítési szerző­dést. A termelőszövetkezeteknek: megéri szerződéses étkezési bur­gonyát termelni, mert egyebek között, kedvezményes áron vető­gumó-ellátásban részesülnek és a területileg érvényes felvásárlá­si ár felett, 5 százalékos nagy­üzemi felárat, sőt ha a szerző­dött mennyiség meghaladja a 300 mázsát, további 5 százalékos nagyüzemi felárat kapnak. Jelentős kedvezményt jelent az is, hogy a tsz-ek minden hold szerződéses étkezési burgonya termelésére három mázsa műtrá­gyát kapnak. A grábóci Uj Barázda Terme­lőszövetkezet 55 tagja közül 40 asszony. Az asszonyok a nyári csúcsmunkák, kapálás, aratás ide­jén derekasan helytálltak a ter­melőszövetkezeti munkában. A termelőszövetkezet asszonyai rend szeresen kijárnak dolgozni a szö­vetkezet földjére. A legutóbbi közgyűlésen, ami­kor az őszi munkák beindításá­ról tárgyaltak, az asszonyok fel­ajánlották, hogy az őszi munkák­ban a burgonya, bab, napraforgó és kukorica szedésében is rend­szeresen részt vesznek. ú] KÖNYV Keisch Tschasno—Hell Dudow: A kölnikapitány. (Modern Könyvtár, Európa) A szatirikus filmregény hőse egy facér nyugatnémet pincér, — akinek elődje a hírhedt „köpe- niczki kapitány” — katonatiszt­nek adja ki magát, s így fut be szédületes karriert, egészen bu­kásáig. Közben azonban temér­dek kacagtató epizódon keresz­tül lelepleződik a nyugatnémet úri társaság vak tekintélyimáda­ta és a feltámadó nácizmus fer­tőző szelleme a nyugati világ­ban. Lili. A vádlottakhoz legközelebb ál­ló rendőr a kancsóból vizet töl­tött egy pohárba, és átnyújtotta Kniewskinek. A vízcsobogásra minden szem a vádlottak padja felé fordult. A vádlottak arca mintha megsötétedett volna egy nap alatt, szemük alatt a kék ka­rikák még nagyobbak lettek. Látszott, hogy erejük fogytán van. 65. — Duracz, most Duracz követ­kezik — suttogták az újságírók, s a közönséget mintha felvilla­nyozták volna, mindenki az ügy­védre nézett. Skoczynski abba­hagyta a cikcakkok és köröcs- kék rajzolását, amelyekkel sűrűn telerótta jegyzeteinek szélét. Néz­te ezt az alacsony férfit, ellen­ségét, s igyekezett közömbös ar­cot vágni. —... Csak egy gyilkossági kí­sérletről hallgat a vádirat. Arról, amelyet a vádlottak valóban el akartak követni, a Cechnowski nevű provokátor elleni gyilkosság kísérletéről. — Most kezdődik — súgta oda kezét szája elé tartva Rykaczews- ki bíró az elnöknek, aki alig észrevehetően intett szemével. — Ez a hallgatás nem véletlen. Az ügyész úr igyekezett kirekesz- teni vádiratából és beszédéből mindent, ami a vádlottak tettei­Wanda Wasilewska : m HAJSZA nek eszmei rugóira utalhatott volna. — Az ügyész úr szájából még most, a tárgyaláson is ködös célzások hangzottak el egy bank- rablási kísérletre vonatkozólag. Ez az ostoba rágalom július 17- én, tehát az események napján néhány lapban látott napvilágot. A vádlottakat kezdettől fogva igyekeztek* közönséges gonoszte­vőknek feltüntetni, tetteikre igye­keztek azokat a törvénycikkeket alkalmazni, amelyek a közönséges bűnözőkre vonatkoznak. Noha azonnal megmondották, hogy a kommunista párt tagjai, az ügyész, aki minden más esetben olyan buzgón igyekszik kikutatni és bebizonyítani a kummunista párttagságot, ebben az esetben fi­gyelmen kívül hagyta a vádlottak közlését, és ebből a tényből sem­miféle következtetést nem vont le. — Márpedig, amikor a ténye­ket vizsgáljuk és mérlegeljük, nem szabad megfeledkeznünk a lelki indítékokról, az okokról és a légkörről, amelyek a tényeket előidézték. — Olyan forrásra hivatkozom itt, melyet semmiképpen sem le­het a vádlottak és általában a kommunisták iránti rokonszenvvel gyanúsítani — a „Robotnik”-ban, a Lengyel Szocialista Párt köz­ponti lapjában megjelent cikkre. Ez a cikk határozottan elítéli a provokációs módszereket, ame­lyekkel a munkásmozgalmat akar ják gyöngíteni, és rámutat azok­ra a valóságos okokra, amelyek a július 17-i varsói eseményeket előidézték. 66. Skoczynski újból rajzolgatni kezdett. Igyekezett nem odafi­gyelni. Ám az ügyvéd hangja — s ennek az alacsony, jelenték­telen külsejű férfinek érces csen­gésű, meglepően erős hangja volt — áthatolt azon a falon, ame­lyet az ügyész közte és maga közt akart emelni. Csak időn­ként tudott valahogy szabadulni ettől a hangtól, s akkor a be­szédben, úgy tetszett, rövid hé­zagok keletkeztek. — Nem beszélhetünk a vád­lottak tetteiről, ha nem magya­rázzuk meg indítékaikat. Ugyan­így nem haladhatunk az ügyész úr érveinek vonalán, aki a vád­lottakban bűnözőket és csakis bűnözőket akar látni, s igyekszik erkölcsi arculatukat a legrosz- szabb fényben feltüntetni. — Három meggyőződéses em­berről van szó, három olyan em­berről, akiknek a múltjában — ha ugyan kettejükkel kapcsolat­ban egyáltalán beszélhetünk múltról, hiszen alig léptek ki az életbe — nemcsak nem találunk semmi olyat, ami erkölcsileg el­ítélendő volna, ellenkezőleg, múltjuk azt bizonyítja, hogy ezek öntudatos, önmagukkal szemben igényes, környezetükkel szemben nemeslelkű, áldozatkész emberek, akik odaadóan, szenvedélyesen harcoltak azért az ügyért, ame­lyért készek voltak életüket koc­káztatni. Nem kívánom, hogy a bíróság rokonszenvezzen a vád­lottak eszméivel, csak azt kérem, döntsön elfogulatlanul a három kommunista ügyében, akik azt tették, amit kötelességüknek tar­tottak és akik a körülmények vég­zetes találkozása folytán arra kényszerültek, hogy védelmezzék életüket és szabadságukat. Emlékezetükbe szeretném idéz­ni, hogy nemsokára húsz eszten­deje lesz annak, hogy itt Varsó­ban a cári bíróság elítélt egy fia­tal munkást, Stefan Okrzeát. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents