Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. szeptember 3b Kilencvennyolcra emelkedett az ENSZ tagállamainak száma (Folytatás az 1. oldalról.) szerint szerdán éjfél után négy perccel ért véget. Azzal, hogy az ENSZ közgyűlé­sének szerda délutáni ülése egy­hangúlag megszavazta a Szene­gál Köztársaság és a Mali Köztár­saság felvételét az ENSZ tagjai sorába, az ENSZ tagjainak száma 98-ra emelkedett. Hruscsov—Tito megbeszélés New York, (MTI). Szerdán úgynevezett csendes napja volt az ENSZ-közgyűlés- nek. Nem szólalt fel egyetlen nagyhatalom képviselője sem és nem alakultak ki viták, izgalmas kérdések körül. A küldöttek figyelmét azonban főképpen a gyűléstermen kívüli: események kötötték le. A legna­gyobb érdeklődés egy szerdán le­zajlott és egy csütörtökre kitűzött tanácskozás felé irányult. Szer­dán Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Tito jugoszláv elnök több mint kétórás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után együtt léptek ki a Szovjetunió ENSZ-missziója épületének ka­puján. Tito kijelentette: "A meg­beszélés után még jobban meg vagyok győződve arról, hogy az események a nemzetközi feszült­ség csökkenése irányába halad­nak«. Hozzáfűzte, hogy Hruscsov- val folytatott tárgyalásai rendkí­vül hasznosak és nyíltak voltak. Hruscsov is nyilatkozott. Kijelen­tette, »Teljes egyetértésre jutot­tunk, illetve álláspontunk majd­nem minden kérdésben rendkívül közel áll egymáshoz«. Újságírók megkérdezték, vajon nem tár- gyaltak-e az ideológiai nézetelté­résekről. Erre Hruscsov azt mon­dotta: »Nem tárgyaltunk semmi­féle ideológiai kérdésről, egysze­rűen azért, mert én a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke vagyok, Tito marsall pedig saját országának elnöke«. A tárgyalá­sokról később közös szovjet—ju­goszláv közleményt adtak ki, mely azt mondja, hogy Hruscsov éS Tito a két országot kölcsönö­sen érdeklő nemzetközi kérdé­sekről tárgyalt. A közlemény hoz­záfűzi, hogy a tárgyalások barát­ságos légkörben folytak. Miután azonban egyes újságírók kitar­totta amellett, hogy szóbake- rültek a Szovjetunió és Jugoszlá­via közötti ideológiai nézeteltéré­sek is, a Szovjetunió ENSZ-misz- sziója később külön közleményt adott ki. Ez a közlemény rá­mutat, hogy Hruscsov és Tito négy kérdésről tárgyalt. Ez a négy kérdés a következő: a lesze­relés, a gyarmatosítás felszámo­lása, a kongói helyzet és a szovjet —jugoszláv viszony. Hruscsov ké­sőbb még azt is kijelentette az újságíróknak, hogy Titóval foly­tatott beszélgetése »nagyon jó volt« és Tito elmondta neki, hogy New York-i tárgyalásaival na­gyon meg van elégedve. A csütörtökre kitűzött tanács­kozás a szovjet kormányfő és az angol miniszterelnök tárgyalása. Hivatalosan bejelentették, hogy Hruscsov és Macmillan a csütör­töki nap folyamán valószínűleg délután találkozik. A megbeszélé­sek tárgyáról nem közöltek sem­mit, jól értesült ENSZ-körökben azonban 'rámutatnak, hogy Anglia nyilvánvalóan közvetíteni igyek­szik a közgyűlésen felvetődött kérdésekben a szovjet kormányfő és az Egyesült Államok elnöke között. Egyébként Macmillan csü­törtökön mondja el közgyűlési beszédét. Szerda este több fogadás volt New York-ban. Fogadást adott Mulai Hasszán, marokkói trón­örökös, Keirala, nepáli miniszter- elnök és a líbiai küldöttség is. A Letartóztatták Bormannt, Hitler magántitkárát Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek argentin forrá­sokra hivatkozva közük, hogy Zarateban. Buenos Airestől kö­rülbelül száz kilométernyire le- Martin Bormannt, Hitler magántitkárát. Az elsőszámú náci háborús bű­nös Zarateban Walter Klégel né­ven rejtőzött, marokkói és a nepáli fogadáson a többi között részt vett Hrus­csov, szovjet miniszterelnök és Kádár János államminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség veze­tője is. A marokkói fogadáson Hrus­csov csaknem félórás négyszem­közti beszélgetést folytatott a ma­rokkói trónörökössel. Szerdán két újabb államfő ér­kezett az ENSZ közgyűlésére: Szukarno indonéz elnök és Husz- szein jordániai király. Bejelen­tették azt is, hogy megérkezik New York-ba Menzies, ausztrá­liai miniszterelnök is. Az általános ügyrendi bizottság elkészítette a közgyűlési napirend­tervezetet New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés általános ügy­rendi bizottsága . szerdán este folytatta a közgyűlési napirend- tervezet megvitatását. A bizott­ság elhatározta, hogy javasolja az eddigieken kívül a következő kérdések napirendre tűzését: a Kongói Köztársaságban kialakult helyzet kérdését, a szovjet kül­döttség által előterjesztett nyi­latkozatot a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­teremtéséről és az amerikai kül­döttség javasolta napirendi pon­tot, amelynek ez a címe: Afrika és az afrikai országok független­ségének biztosítására vonatkozó ENSZ-program. A bizottság befejezte a napi­rendi kérdések elosztásával kap­csolatos munkáját és javaslatot készített elő arról, hogy milyen kérdéseket tárgyaljanak meg a közgyűlési bizottságokban és mi­lyen kérdéseket a közgyűlés tel­jes ülésein. Ezzel kapcsolatban Zorin, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a leszerelési kérdést, a gyarmati országok és népek függetlenségének megte­remtéséről szóló nyilatkozatot, az Egyesült Államoknak a Szovjet­unióval szemben kifejtett agresz- szív cselekedetei következtében az egyetemes békét fenyegető ve­szély kérdésest éppúgy, mint a Kongói Köztársaságban kialakult helyzet kérdését a közgyűlés tel­jes ülésein kell megtárgyalni. Hangsúlyozta, hogy ezek a kér­dések a, legfontosabbak és meg­vitatásuknak tökéletesnek és át­fogónak kell lennie. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy az említett kérdéseket a legilletékesebb szerv, a közgyűlés tárgyalja meg. A szovjet küldöttség határozot­tan ellenezte az úgynevezett »magyar kérdés« és a »tibeti kérdés« megvitatását általában és a közgyűlés teljes ülésén is. mert ezek a kérdések a hideghá­borúhoz vezetnék a közgyűlést. Románia és Bulgária képvi­selői támogatták a szovjet kül­döttséget. Az Egyesült Államok, Anglia, Kanada és Ceylon képviselői és egyes más küldöttek azt szorgal­mazták, hogy a leszerelés kérdé­sét az 1. számú közgyűlési bizott­ság tárgyalja meg. Úgy véleked­tek, hogy így a kérdés »gondo­sabban« és »nyugodtabb légkör­ben« tárgyalható. Az Egyesült Államok. Anglia és Kanada kül­dötte továbbra is síkraszállt a »magyar kérdés« és a »tibeti kérdés« közgyűlési megvitatása mellett. Jugoszlávia képviselője úgy nyilatkozott, hogy a Kongói Köztársaságban kialakult hely­zetet. a leszerelés kérdését és a gyarmati országok és népek füg­getlenségének megteremtéséről szóló nyilatkozatot, mint legfon­tosabb kérdéseket a közgyűlés teljes ülésein tárgyalják meg. Az amerikai küldöttségnek a gépies szavazótöbbség kihaszná­lásával sikerült kieszközölni olyan határozatot, amely szerint a leszerelés kérdését, a gyarmati országok és népek függetlenségé­nek megteremtéséről szóló nyi­latkozatot és az Egyesült Álla­moknak a Szovjetunióval szem­ben kifejtett agresszív cselekede­tei következtében az egyetemes békét fenyegető veszély kérdé­sét nem a közgyűlés teljes ülé­sein. hanem az 1. számú közgyű­lési bizottságban tárgyalják meg. Ugyancsak ez a közgyűlési bi­zottság foPla’kozik maid az Af­rikáról és az afrikai országok függetlenségének biztosítására vonatkozó ENSZ-programról elő­terjesztett amerikai javaslattal is. Az úgynevezett »magyar« és »tibeti« kérdést a kö-'gyűlés tel­jes ülései elé terjesztik. Ezzel az általános ügyrendi bi­zottság befejezte munkáját. Hruscsov üzenete az Interparlamentáris Unió értekezletéhez Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet miniszterelnök New York­ból üzenetet intézett az Interpar­lamentáris Unió Tokióban ülése­ző 49. értekezletéhez. A szovjet miniszterelnök kife­jezi azt a reményét, hogy az »ér­tekezlet olyan határozatokat hoz. amelyek segítik a népek megsza­badulását a fegyverkezési ter­hektől, hozzájárulnak a világbé­ke megszilárdításához.« Üzenetében Hruscsov hangsú­lyozza, hogy most, amikor a le­szerelési kérdések megvitatása különösen jelentős szakaszhoz ju­tott el, »rendkívül fontos, hogy a béke megszilárdításában érde­kelt összes politikai és társadal­mi szervezetek minden erejük­kel segítsék elő a leszerelés kér­désesnek megoldását«. ,Hruscsov ellopta a mennykövet a Nyugattól” Nyugatnémet lapok az ENSZ-közgyűlésről Bonn, (MTI). Bonni hivatalos körökben aggodalommal, vegyes bosszúsággal fogadták azt a hírt, hogy New Yok-ban elmaradt Knappsetin nagykövetnek, a New York-ba küldött nyugatnémet megfigyelőnek jó előre beharan­gozott sajtóértekezlete, s a nyu­gatnémet diplomata csak egy nyilatkozatot adott ki, melyben védelmezni próbálta a bonni kor­mány politikáját az ENSZ-köz- gyűlésen elhangzott felszólalá­sokkal szemben. A nyugatnémet lapok New York-i tudósítói rámutatnak, hogy maguk a nyugati hatalmak tanácsolták Bonn képviselőinek: álljon el a tervezett propagan- disztikus sajtóértekezlet megtar­tásától. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung tudósítója hangoztatja, hogy »a német kérdésről eddig kiala­kult kép teljesen negatív« Bonn részére. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung vezércikkében Hruscsov ENSZ-beli fellépésével foglal­kozva a következőket írja: »A világ úgy látszik egyetért abban, hogy Hruscsov ismét »el­lopta a mennykövet« a Nyugattól. Megragadta a kezdeményezést, hatalmas feltűnést keltve eljött az ENSZ közgyűlésére és puszta jelenlétével arra késztette a többi államférfiút, hogy szintén megjelenjenek, mivel nem en­gedhették meg maguknak, hogy azt mondják róluk: ők kevésbé veszik komolyan az ENSZ-et, mint a szovjet kormányfő... Hruscsov váratlanul és megle­pően cselekedett, a Nyugat vi­szont időnként esetlenül reagált, sebtében tette meg húzásait, majd zavartan viszakozott. Koszorúzás a néphadsereg nap ja alkalmából a magyar hősi emlékműnél A Magyar Néphadsereg napja alkalmából csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hő­sök terén lévő magyar hősi em­lékműnél. Pontosan tíz órakor kürtszó jelezte Czinege Lajos al­tábornagy, honvédelmi minisz­ter érkezését, aki a Rákóczi in­duló hangjai közben elléoett a téren felsorakozott díszegység előtt. A zenekar ezután a Him­nuszt játszotta, majd a Magyar Népköztársaság fegyveres testü­letéi nevében Czinege Lajos al­tábornagy, honvédelmi miniszter, Földes László, a belügyminiszter első helyettese és Halas Lajos, a Munkásőrség országos parancs­noka koszorúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottságának koszorúját Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára helyezte el. A Budapesten akkreditált kato- attasék képviseletében P. M. Capenko ezredes, a szovjet nagy- követség katonai attaséja. Hu Pin-fu ezredes, a kínai nagykö­vetség katonai attaséja és Ros­tislav Balastik ezredes, a cseh­szlovák nagvkövetség katonai at­taséja, az ideiglenesen Magyar- országon tartózkodó szovjet csa­patok képviseletében M. I. Ka­zakov hadseregtábomok és M. T. Nyikityin altábornagy helyezte el a kegyelet virágait a magyar hősi emlékműre. A koszorúzási ünnepség az Irr* temacionálé hangjaival ért vé­get. Fidel Castro sajtóértekezlete New Yorkban New York (TASZSZ): Fidel Castro kubai miniszterelnök, az ENSZ közgyűlésének 15. üléssza­kán a kubai küldöttség vezetője, szerdán visszautazott Kubába. Elutazása előtt a New York-i Idlewild repülőtéren rövid sajtó- értekezletet tartott. Fidel Castro felhívta a tudó­sítók figyelmét, hogy szovjet repülőgépen repül vissza Kubá­ba, mivel az amerikai hatósá­gok lefoglalták a New Yorkba érkezett összes kubai repülőgé­pet. „A Szovjetunió a mi ba­rátunk — mondotta — itt pedig a hatóságok elveszik repülőgé­peinket.” Amikor egy amerikai tudósító Castrónak provokációs kérdést tett fel: nem fél-e attól, hogy a Szovjetunió „elnyeli” Kubát, a kubai miniszterelnök így vála­szolt: „A kubai nép még soha­sem érezte magát annyira szabad­nak. mint most.” Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mo­nopolisztikus jogokat akar Ku­bában, a Szovjetunió viszont nem támaszt semmiféle követelést Kubával szemben. Castro a továbbiakban kijelc"- tette: „Hruscsov Kuba jó barát­ja. Rendkívül rokonszenves em­ber. Az amerikai vezetők — foly­tatta — agresszióra törekednek, a szovjet vezetőknek viszont nin­csenek ilyen szándékaik.” A ku­bai miniszterelnök kijelentette, hogy Kubában az amerikaiak úgy beszélnek, mintha Kuba urai lennének, a szovjet embe­rek viszont „mindig barátként tárgyalnak velünk.” Amikor az egyik tudósító meg­kérdezte Castrót, hogy kommu- nista-e, a kubai miniszterelnök így válaszolt: „Önök kommunis­tának neveznek mindenkit, csak éppen Csang Kaj-seket, Li Szin Mant, Adenauert és a hozzájuk hasonlókat nem.” Fidel Castro a szeptember^ 29- re virradó éjszaka hazaérkezett Havannába. „Lumumba nélkül kongói kormány elképzelhetetlen" A leopoldvillei tartomány vezetőjének nyilatkozata Leopoldville (MTI): Cleophas Kamitatu, a kongói Leopoldville tartomány kormányának feje, szerdán Leopoldvilleben sajtóér­tekezletet tartott, melyen fog­lalkozott a jelenlegi kongói po­litikai helyzettel. Hangoztatta, hogy változatla­nul Lumumbát tekinti a kongói központi kormány törvényes fe­jének, akinek helyét nem foglal­hatja el Ileo. Ismeretes, hogy Ileót nem a kongó parlement választotta meg miniszterelnök­nek, hanem Kaszavubu elnök „adott neki megbízatást.’ Kérdésekre válaszolva kijelen­tette, hogy a kongói politikai ve­zetőknek „kerekasztal-értekezle- tén részt kell vennie a kon­gói parlament valamennyi tag­jának, a tartományi kormányok tagjainak, továbbá a tartományi törvényhozó testületek küldöttsé­geinek. Kiemelte ugyanakkor, hogy el­sősorban Lumumbát kell szóhoz juttatni ezen az értekezleten, mert Lumumba nélkül nem ér­hető el a kongói politikai hely­zet semmiféle rendezése. „Lumumbának akkora politikai súlya van, hogy nélküle kon­gói kormány elképzelhetetlen” — állapította meg Kamitatu. A továbbiakban bejelentette, felkérte a kongói ENSZ-parancs- nokságot, bocsásson rendelkezé­sére ENSZ-csapatokat, hogy biz­tosítani tudja a rendet. Közölte, hogy értesülései sze­rint egyes politikai csoportok Leopoldvilleben nagy mennyiségű fegyvert halmoztak fel és attól lehet tartani, hogy erőszakos cse­lekményekre ragadtatják magukat. Kamitatu sajtóértekezletével egyidejűleg nyilatkozott a sajtó képviselőinek Mario Cardese, a Mobutu-féle „főbiztosok tanácsá­nak” szóvivője is. Kijelentette, amikor Lumumbát „őrizetbe vet­ték” több „okmány” birtokába jutottak. Ezeknek „fénymásola­tait” felmutatta. Mint előadásából kiderült, fel­tűnést kereső kijelentéseiben azokról a megkeresésekről van szó, amelyekben a kongói köz­ponti kormány — mint arról a világsajtó is tudósított — felté­teles segítséget kért a Szovjet­uniótól a törvényes rend megszi­lárdításához Kongóban. A szóvivő ezután még egy ok­mányt ismertetett: Nkrumah gha- nai miniszterelnök levelét Lu- mumbához, amelyben politikai kérdésekről van szó. Azt állítot­ta. hogy a baráti levél „beavatko­zás Kongó belügyeibe.” Leopoldvillebe érkezett jelenté­sek szerint a katangai szakadár Csőmbe, csendőreivel továbbra is megtorlásokkal sújtja a tarto­mány lakosságát. A törvénytelen cselekedetekben nyíltan részt vesznek belga tisztek is. A Reuter elisabethvillei tudó­sítóinak jelentése viszont közli, hogy a kongói központi kormány­hoz hű Baluba törzs Észak-Ka- tanga újabb területén lázadt fel Csőmbe ellen. Kabongóból, Ma- lenbából és lkaiból eltávolították az európaiakat. Kabongóból még Csőmbe helyi közigazgatásának tagjai is megfő lamodtak. Mano- nóban, a kongói bányaipar köz­pontjában az otor rzást teljesen a Baluba törzs tartja kezében.

Next

/
Thumbnails
Contents