Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
2 TOLVA MEGYEI NEPÜJSAG 1960. szeptember 3b Kilencvennyolcra emelkedett az ENSZ tagállamainak száma (Folytatás az 1. oldalról.) szerint szerdán éjfél után négy perccel ért véget. Azzal, hogy az ENSZ közgyűlésének szerda délutáni ülése egyhangúlag megszavazta a Szenegál Köztársaság és a Mali Köztársaság felvételét az ENSZ tagjai sorába, az ENSZ tagjainak száma 98-ra emelkedett. Hruscsov—Tito megbeszélés New York, (MTI). Szerdán úgynevezett csendes napja volt az ENSZ-közgyűlés- nek. Nem szólalt fel egyetlen nagyhatalom képviselője sem és nem alakultak ki viták, izgalmas kérdések körül. A küldöttek figyelmét azonban főképpen a gyűléstermen kívüli: események kötötték le. A legnagyobb érdeklődés egy szerdán lezajlott és egy csütörtökre kitűzött tanácskozás felé irányult. Szerdán Hruscsov szovjet miniszter- elnök és Tito jugoszláv elnök több mint kétórás megbeszélést folytatott. A megbeszélés után együtt léptek ki a Szovjetunió ENSZ-missziója épületének kapuján. Tito kijelentette: "A megbeszélés után még jobban meg vagyok győződve arról, hogy az események a nemzetközi feszültség csökkenése irányába haladnak«. Hozzáfűzte, hogy Hruscsov- val folytatott tárgyalásai rendkívül hasznosak és nyíltak voltak. Hruscsov is nyilatkozott. Kijelentette, »Teljes egyetértésre jutottunk, illetve álláspontunk majdnem minden kérdésben rendkívül közel áll egymáshoz«. Újságírók megkérdezték, vajon nem tár- gyaltak-e az ideológiai nézeteltérésekről. Erre Hruscsov azt mondotta: »Nem tárgyaltunk semmiféle ideológiai kérdésről, egyszerűen azért, mert én a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vagyok, Tito marsall pedig saját országának elnöke«. A tárgyalásokról később közös szovjet—jugoszláv közleményt adtak ki, mely azt mondja, hogy Hruscsov éS Tito a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A közlemény hozzáfűzi, hogy a tárgyalások barátságos légkörben folytak. Miután azonban egyes újságírók kitartotta amellett, hogy szóbake- rültek a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti ideológiai nézeteltérések is, a Szovjetunió ENSZ-misz- sziója később külön közleményt adott ki. Ez a közlemény rámutat, hogy Hruscsov és Tito négy kérdésről tárgyalt. Ez a négy kérdés a következő: a leszerelés, a gyarmatosítás felszámolása, a kongói helyzet és a szovjet —jugoszláv viszony. Hruscsov később még azt is kijelentette az újságíróknak, hogy Titóval folytatott beszélgetése »nagyon jó volt« és Tito elmondta neki, hogy New York-i tárgyalásaival nagyon meg van elégedve. A csütörtökre kitűzött tanácskozás a szovjet kormányfő és az angol miniszterelnök tárgyalása. Hivatalosan bejelentették, hogy Hruscsov és Macmillan a csütörtöki nap folyamán valószínűleg délután találkozik. A megbeszélések tárgyáról nem közöltek semmit, jól értesült ENSZ-körökben azonban 'rámutatnak, hogy Anglia nyilvánvalóan közvetíteni igyekszik a közgyűlésen felvetődött kérdésekben a szovjet kormányfő és az Egyesült Államok elnöke között. Egyébként Macmillan csütörtökön mondja el közgyűlési beszédét. Szerda este több fogadás volt New York-ban. Fogadást adott Mulai Hasszán, marokkói trónörökös, Keirala, nepáli miniszter- elnök és a líbiai küldöttség is. A Letartóztatták Bormannt, Hitler magántitkárát Buenos Aires (MTI). Nyugati hírügynökségek argentin forrásokra hivatkozva közük, hogy Zarateban. Buenos Airestől körülbelül száz kilométernyire le- Martin Bormannt, Hitler magántitkárát. Az elsőszámú náci háborús bűnös Zarateban Walter Klégel néven rejtőzött, marokkói és a nepáli fogadáson a többi között részt vett Hruscsov, szovjet miniszterelnök és Kádár János államminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője is. A marokkói fogadáson Hruscsov csaknem félórás négyszemközti beszélgetést folytatott a marokkói trónörökössel. Szerdán két újabb államfő érkezett az ENSZ közgyűlésére: Szukarno indonéz elnök és Husz- szein jordániai király. Bejelentették azt is, hogy megérkezik New York-ba Menzies, ausztráliai miniszterelnök is. Az általános ügyrendi bizottság elkészítette a közgyűlési napirendtervezetet New York (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága . szerdán este folytatta a közgyűlési napirend- tervezet megvitatását. A bizottság elhatározta, hogy javasolja az eddigieken kívül a következő kérdések napirendre tűzését: a Kongói Köztársaságban kialakult helyzet kérdését, a szovjet küldöttség által előterjesztett nyilatkozatot a gyarmati országok és népek függetlenségének megteremtéséről és az amerikai küldöttség javasolta napirendi pontot, amelynek ez a címe: Afrika és az afrikai országok függetlenségének biztosítására vonatkozó ENSZ-program. A bizottság befejezte a napirendi kérdések elosztásával kapcsolatos munkáját és javaslatot készített elő arról, hogy milyen kérdéseket tárgyaljanak meg a közgyűlési bizottságokban és milyen kérdéseket a közgyűlés teljes ülésein. Ezzel kapcsolatban Zorin, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a leszerelési kérdést, a gyarmati országok és népek függetlenségének megteremtéséről szóló nyilatkozatot, az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szemben kifejtett agresz- szív cselekedetei következtében az egyetemes békét fenyegető veszély kérdésest éppúgy, mint a Kongói Köztársaságban kialakult helyzet kérdését a közgyűlés teljes ülésein kell megtárgyalni. Hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések a, legfontosabbak és megvitatásuknak tökéletesnek és átfogónak kell lennie. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy az említett kérdéseket a legilletékesebb szerv, a közgyűlés tárgyalja meg. A szovjet küldöttség határozottan ellenezte az úgynevezett »magyar kérdés« és a »tibeti kérdés« megvitatását általában és a közgyűlés teljes ülésén is. mert ezek a kérdések a hidegháborúhoz vezetnék a közgyűlést. Románia és Bulgária képviselői támogatták a szovjet küldöttséget. Az Egyesült Államok, Anglia, Kanada és Ceylon képviselői és egyes más küldöttek azt szorgalmazták, hogy a leszerelés kérdését az 1. számú közgyűlési bizottság tárgyalja meg. Úgy vélekedtek, hogy így a kérdés »gondosabban« és »nyugodtabb légkörben« tárgyalható. Az Egyesült Államok. Anglia és Kanada küldötte továbbra is síkraszállt a »magyar kérdés« és a »tibeti kérdés« közgyűlési megvitatása mellett. Jugoszlávia képviselője úgy nyilatkozott, hogy a Kongói Köztársaságban kialakult helyzetet. a leszerelés kérdését és a gyarmati országok és népek függetlenségének megteremtéséről szóló nyilatkozatot, mint legfontosabb kérdéseket a közgyűlés teljes ülésein tárgyalják meg. Az amerikai küldöttségnek a gépies szavazótöbbség kihasználásával sikerült kieszközölni olyan határozatot, amely szerint a leszerelés kérdését, a gyarmati országok és népek függetlenségének megteremtéséről szóló nyilatkozatot és az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szemben kifejtett agresszív cselekedetei következtében az egyetemes békét fenyegető veszély kérdését nem a közgyűlés teljes ülésein. hanem az 1. számú közgyűlési bizottságban tárgyalják meg. Ugyancsak ez a közgyűlési bizottság foPla’kozik maid az Afrikáról és az afrikai országok függetlenségének biztosítására vonatkozó ENSZ-programról előterjesztett amerikai javaslattal is. Az úgynevezett »magyar« és »tibeti« kérdést a kö-'gyűlés teljes ülései elé terjesztik. Ezzel az általános ügyrendi bizottság befejezte munkáját. Hruscsov üzenete az Interparlamentáris Unió értekezletéhez Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet miniszterelnök New Yorkból üzenetet intézett az Interparlamentáris Unió Tokióban ülésező 49. értekezletéhez. A szovjet miniszterelnök kifejezi azt a reményét, hogy az »értekezlet olyan határozatokat hoz. amelyek segítik a népek megszabadulását a fegyverkezési terhektől, hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához.« Üzenetében Hruscsov hangsúlyozza, hogy most, amikor a leszerelési kérdések megvitatása különösen jelentős szakaszhoz jutott el, »rendkívül fontos, hogy a béke megszilárdításában érdekelt összes politikai és társadalmi szervezetek minden erejükkel segítsék elő a leszerelés kérdésesnek megoldását«. ,Hruscsov ellopta a mennykövet a Nyugattól” Nyugatnémet lapok az ENSZ-közgyűlésről Bonn, (MTI). Bonni hivatalos körökben aggodalommal, vegyes bosszúsággal fogadták azt a hírt, hogy New Yok-ban elmaradt Knappsetin nagykövetnek, a New York-ba küldött nyugatnémet megfigyelőnek jó előre beharangozott sajtóértekezlete, s a nyugatnémet diplomata csak egy nyilatkozatot adott ki, melyben védelmezni próbálta a bonni kormány politikáját az ENSZ-köz- gyűlésen elhangzott felszólalásokkal szemben. A nyugatnémet lapok New York-i tudósítói rámutatnak, hogy maguk a nyugati hatalmak tanácsolták Bonn képviselőinek: álljon el a tervezett propagan- disztikus sajtóértekezlet megtartásától. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítója hangoztatja, hogy »a német kérdésről eddig kialakult kép teljesen negatív« Bonn részére. A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében Hruscsov ENSZ-beli fellépésével foglalkozva a következőket írja: »A világ úgy látszik egyetért abban, hogy Hruscsov ismét »ellopta a mennykövet« a Nyugattól. Megragadta a kezdeményezést, hatalmas feltűnést keltve eljött az ENSZ közgyűlésére és puszta jelenlétével arra késztette a többi államférfiút, hogy szintén megjelenjenek, mivel nem engedhették meg maguknak, hogy azt mondják róluk: ők kevésbé veszik komolyan az ENSZ-et, mint a szovjet kormányfő... Hruscsov váratlanul és meglepően cselekedett, a Nyugat viszont időnként esetlenül reagált, sebtében tette meg húzásait, majd zavartan viszakozott. Koszorúzás a néphadsereg nap ja alkalmából a magyar hősi emlékműnél A Magyar Néphadsereg napja alkalmából csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén lévő magyar hősi emlékműnél. Pontosan tíz órakor kürtszó jelezte Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter érkezését, aki a Rákóczi induló hangjai közben elléoett a téren felsorakozott díszegység előtt. A zenekar ezután a Himnuszt játszotta, majd a Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi nevében Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter, Földes László, a belügyminiszter első helyettese és Halas Lajos, a Munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának koszorúját Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára helyezte el. A Budapesten akkreditált kato- attasék képviseletében P. M. Capenko ezredes, a szovjet nagy- követség katonai attaséja. Hu Pin-fu ezredes, a kínai nagykövetség katonai attaséja és Rostislav Balastik ezredes, a csehszlovák nagvkövetség katonai attaséja, az ideiglenesen Magyar- országon tartózkodó szovjet csapatok képviseletében M. I. Kazakov hadseregtábomok és M. T. Nyikityin altábornagy helyezte el a kegyelet virágait a magyar hősi emlékműre. A koszorúzási ünnepség az Irr* temacionálé hangjaival ért véget. Fidel Castro sajtóértekezlete New Yorkban New York (TASZSZ): Fidel Castro kubai miniszterelnök, az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszakán a kubai küldöttség vezetője, szerdán visszautazott Kubába. Elutazása előtt a New York-i Idlewild repülőtéren rövid sajtó- értekezletet tartott. Fidel Castro felhívta a tudósítók figyelmét, hogy szovjet repülőgépen repül vissza Kubába, mivel az amerikai hatóságok lefoglalták a New Yorkba érkezett összes kubai repülőgépet. „A Szovjetunió a mi barátunk — mondotta — itt pedig a hatóságok elveszik repülőgépeinket.” Amikor egy amerikai tudósító Castrónak provokációs kérdést tett fel: nem fél-e attól, hogy a Szovjetunió „elnyeli” Kubát, a kubai miniszterelnök így válaszolt: „A kubai nép még sohasem érezte magát annyira szabadnak. mint most.” Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok monopolisztikus jogokat akar Kubában, a Szovjetunió viszont nem támaszt semmiféle követelést Kubával szemben. Castro a továbbiakban kijelc"- tette: „Hruscsov Kuba jó barátja. Rendkívül rokonszenves ember. Az amerikai vezetők — folytatta — agresszióra törekednek, a szovjet vezetőknek viszont nincsenek ilyen szándékaik.” A kubai miniszterelnök kijelentette, hogy Kubában az amerikaiak úgy beszélnek, mintha Kuba urai lennének, a szovjet emberek viszont „mindig barátként tárgyalnak velünk.” Amikor az egyik tudósító megkérdezte Castrót, hogy kommu- nista-e, a kubai miniszterelnök így válaszolt: „Önök kommunistának neveznek mindenkit, csak éppen Csang Kaj-seket, Li Szin Mant, Adenauert és a hozzájuk hasonlókat nem.” Fidel Castro a szeptember^ 29- re virradó éjszaka hazaérkezett Havannába. „Lumumba nélkül kongói kormány elképzelhetetlen" A leopoldvillei tartomány vezetőjének nyilatkozata Leopoldville (MTI): Cleophas Kamitatu, a kongói Leopoldville tartomány kormányának feje, szerdán Leopoldvilleben sajtóértekezletet tartott, melyen foglalkozott a jelenlegi kongói politikai helyzettel. Hangoztatta, hogy változatlanul Lumumbát tekinti a kongói központi kormány törvényes fejének, akinek helyét nem foglalhatja el Ileo. Ismeretes, hogy Ileót nem a kongó parlement választotta meg miniszterelnöknek, hanem Kaszavubu elnök „adott neki megbízatást.’ Kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a kongói politikai vezetőknek „kerekasztal-értekezle- tén részt kell vennie a kongói parlament valamennyi tagjának, a tartományi kormányok tagjainak, továbbá a tartományi törvényhozó testületek küldöttségeinek. Kiemelte ugyanakkor, hogy elsősorban Lumumbát kell szóhoz juttatni ezen az értekezleten, mert Lumumba nélkül nem érhető el a kongói politikai helyzet semmiféle rendezése. „Lumumbának akkora politikai súlya van, hogy nélküle kongói kormány elképzelhetetlen” — állapította meg Kamitatu. A továbbiakban bejelentette, felkérte a kongói ENSZ-parancs- nokságot, bocsásson rendelkezésére ENSZ-csapatokat, hogy biztosítani tudja a rendet. Közölte, hogy értesülései szerint egyes politikai csoportok Leopoldvilleben nagy mennyiségű fegyvert halmoztak fel és attól lehet tartani, hogy erőszakos cselekményekre ragadtatják magukat. Kamitatu sajtóértekezletével egyidejűleg nyilatkozott a sajtó képviselőinek Mario Cardese, a Mobutu-féle „főbiztosok tanácsának” szóvivője is. Kijelentette, amikor Lumumbát „őrizetbe vették” több „okmány” birtokába jutottak. Ezeknek „fénymásolatait” felmutatta. Mint előadásából kiderült, feltűnést kereső kijelentéseiben azokról a megkeresésekről van szó, amelyekben a kongói központi kormány — mint arról a világsajtó is tudósított — feltételes segítséget kért a Szovjetuniótól a törvényes rend megszilárdításához Kongóban. A szóvivő ezután még egy okmányt ismertetett: Nkrumah gha- nai miniszterelnök levelét Lu- mumbához, amelyben politikai kérdésekről van szó. Azt állította. hogy a baráti levél „beavatkozás Kongó belügyeibe.” Leopoldvillebe érkezett jelentések szerint a katangai szakadár Csőmbe, csendőreivel továbbra is megtorlásokkal sújtja a tartomány lakosságát. A törvénytelen cselekedetekben nyíltan részt vesznek belga tisztek is. A Reuter elisabethvillei tudósítóinak jelentése viszont közli, hogy a kongói központi kormányhoz hű Baluba törzs Észak-Ka- tanga újabb területén lázadt fel Csőmbe ellen. Kabongóból, Ma- lenbából és lkaiból eltávolították az európaiakat. Kabongóból még Csőmbe helyi közigazgatásának tagjai is megfő lamodtak. Mano- nóban, a kongói bányaipar központjában az otor rzást teljesen a Baluba törzs tartja kezében.
