Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG

19G0. szeptember 29,

Megengedhetetlen, hogy egyes nagyhatalmak hidegháborús eszköznek használják fel a világszervezetet

Gheorghiu-Dej és Vasszer beszéde az ENSZ-közgyülésen

New York (TASZSZ): Gheor- ghiu-Dej üdvözölte az új afrikai országokat és a Ciprusi Köztársaságot, amelyek nemrég vívták ki függetlenségüket és váltak az ENSZ tagjaivá. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ alapokmányának betartása létfontosságú az ENSZ szempontjából.

— Ámde Kína ENSZ-beli jogainak elismerését és a Mongol Népköztársaság felvételét illetően — mondotta Gheorghiu-Dej — az Egyesült Államok kormánya és szövetségesei az alapokmánytól idegen számításokat és érdekeket követnek. Rendszeres akadályokat gördítenek a kínai nép útjába és meggátolják, hogy elfoglalhassa jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel komoly csapást mérnek e szervezet tekintélyére és csorbítják munkájának hatékonyságát.

Ezután arról beszélt Gheorghiu- Dej, hogy az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok összhangban állnak az emberiségnek azzal a nemes törekvésével, hogy új korszak nyíljék meg az emberi társadalom fejlődésében, olyan korszak, amelyben egyszer s mindenkorra a múltba tűnnek a háborúk és az emberek bolygónk erőforrásait és saját energiájukat a béke érdekében használhatják fel. Olyan korszakról van szó, amelyben egyszer s mindenkorra megszűnik az elmaradottság, a nélkülözés és az éhínség, virágzó, békés kapcsolatok, gyümölcsöző együttműködés és barátság szálai alakulnak ki az országok és a népek között.

— Véleményünk szerint — mon dotta — lehet és kell is kivezető utat találni abból a zsákutcából, amelybe a leszerelési tárgyalások jutottak a nyugati hatalmak elutasító álláspontja miatt.

— Az általános és teljes leszerelési szerződés alapvető rendelkezései, amelyeket Hruscsov, szov jet kormányfő terjesztett elő ezen az ülésszakon,

komoly alapot szolgáltatnak

a kérdés határozott és építőszellemű megközelítéséhez és lehetővé teszik, hogy a közgyűlés megtalálja a kivezető utat a zsákutcából.

Ezután rámutatott, hogy az ENSZ céljainak megvalósítása elválaszthatatlanul összefügg valamennyi nép szabadságra és függetlenségre való törekvéseinek megvalósításával. A gyarmati rendszer végérvényes felszámolásával.

Gheorghiu-Dej ezután kijelen- tete, a béke érdekei sürgetően megkövetelik, hogy valósítsák meg a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a második világháború következményei felszámolásáról és a német békeszerződés megkötéséről elhangzott javaslatait.

Gheorghiu-Dej a román kormány nevében javasolta, hogy tűzzék a közgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjére az alábbi kérdést: „Regionális intézkedések a különböző társadalmi és politikai rendszerű európai államok jószomszédi kapcsolatainak megjavítására”, majd megismételte azt a javaslatot, hogy változtassák a Balkán-félszigetet békeövezetté, ahol nincs atomfegyver, nincsenek rakétakilövő terek és külföldi katonai támaszpontok. Javasolta, hogy tűzzék napirendre az ifjúságnak a béke, a kölcsönös megértés, a népek kölcsönös tisztelete széliemében történő nevelésére vonatkozó javaslatot, majd az ENSZ munkája megjavításának szükségességét hangoztatta.

A Román Népköztársaság küldöttségének vezetője kifejezte azt a reményét, hogy a közgyűlés megtalálja a módját, miként vezesse ki a leszerelés problémáját a zsákutcából. A küldöttség reméli, a közgyűlés síkraszáll a gyarmati rendszer végérvényes felszámolásáért s az Egyesült Nemzetek Szervezete valóban a béke és a nemzetközi biztonság hathatós eszközévé válik.

Nasszer beszéde

New York (TASZSZ): Nasszer, I Szueznek az ázsiai és afrikai fel- az Egyesült Arab Köztársaság el- szabadító mozgalmak szempont_'• I áltnlánnn ttHÓ iríUÁl r\n O inlonf Őt>Áíf A CÍXT O O _

n

öke a közgyűlés általános vitájában beszédet mondott. Az EAK küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy minden országnak a lehető legnagyobb mér fékben ki kell vennie részét az ENSZ munkájából.

— Az ENSZ kapuja álljon nyitva mindennemű megkülönböztetés és fanatizmus nélkül — mondotta —, e nemzetközi szószéknek valóban tükröznie kell a népek vágyait.

Éppen ezért — hangsúlyozta Nasszer — felhasználom az alkalmat, hogy megismételjem az Egyesült Arab Köztársaság óhaját: nyissák meg az ENSZ kapuit a Kínai Népköztársaság előtt.

Népünk nem tudja elképzelni, miért maradnak zárva a kapuk a föld lakosságának egynegyede előtt.

A legnagyobb nyíltsággal teszem fel ezt a kérdést. Azért cselekszem így, mert az a véleményem, hogy az ENSZ egész jövője és ezzel az egész emberiség békés fejlődésének jövője is komoly megpróbáltatás előtt áll.

Nasszer ezután megjegyezte, hogy az ENSZ jelenleg válaszút előtt áll, majd rátért a gyarmati rendszer új formáinak leleplezésére. Négy esztendővel ezelőtt — mondotta — az afrikai kontinens tanúja volt annak, hogyan semmisült meg a gyarmati rendszer, most azonban az imperializmus új formáiba ütközik. A szuezi agresszió a leplezetlen imperializmus temetője volt. Ma Kongóban álcázott imperializmussal van dolgunk, amely nem riad vissza attól sem, hogy rejtett céljai elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezetét is felhasználja.

jából az a jelentősége, hogy annak a korszaknak a végét jelzi, amelyben az imperialista erők hadseregeket mozgósíthattak a felszabadító mozgalom legázolá- sára. Ez a fegyveres követelőzések végét jelentette, s utána az imperializmus arra kényszerült, hogy új eszközök után nézzen cél jai elérésére. Szuez után — mon- dota Nasszer — az imperializmus már ingadozott, hogy az agressziót, vagy a visszavonulást válassza.

Az imperializmus ingadozásának ez az időszaka különösen az iraki népfelkelés idején vált nyilvánvalóvá, midőn a hős iraki nép talpra állt, hogy megszabadítsa hazáját a külföldi befolyás alól. Láttuk, hogy az imperializmus miként összpontosította dühtől tajtékozva hadseregeit és flottáit. Később azonban azt is láttuk, miként volt kénytelen számolni a valóság kérlelhetetlen fényeivel, s ezért tétovázott és nem tudta, mitévő legyen az óceá non túlra küldött hadseregeivel és flottáival. Midőn pedig Kongóban kirobbantak a legutóbbi események, szemtanúi voltunk, miként próbálta az imperializmus felhasználni a szuezi leckét.

„A legnagyobb veszély, amely a kongói nép fölé tornyosult — s ez bennüket is fenyeget — abban rejlik — mondotta Nasszer —, hogy

az imperializmus spanyolfalként próbálja felhasználni az

Egyesült Nemzetek Szervezetét,

s így akarja leplezni igazi céljait”. Ennek az imperialista manővernek két áldozata van: a kongói nép és az Egyesült Nemzetek Szervezete.

Az Egyesült Arab Köztórsa- \

ság küldöttségének vezetője lelep lezte a gyarmatosítók kongói mesterkedéseit, majd a továbbiakban a Palesztinái arab menekültek kérdésével foglalkozott.

Ezután az EAK elnöke élesen elítélte Franciaországot, mert még mindig folytatja a gyarmati háborút Algéria népe ellen.

Az ENSZ szerepéről szólva Nasszer kijelentette: megengedhetetlen egyes

nagyhatalmak ama törekvése, hogy e nemzetközi szervezetet a maguk hidegháborús eszközének használják fel.

Az EAK elnöke elítélte azokat a rendelkezéseket, amelyeket az amerikai hatóságok léptettek élet be több küldöttség mozgásának korlátozására.

Nasszer elnök kifejezte reményét, hogy az ENSZ közgyűlésének 15. ülésszaka mint a béke ülésszaka vonul be a történelembe.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a világ előtt álló sokrétű problémákat nem lehet a közgyűlés ülésszakának rövid ideje alatt megoldani. Mégis abban reménykedünk — mondotta Nasszer —, hogy itt

kedvezőbb légkör alakul ki és megtörténik az első lépés az előttünk álló problémák megoldása felé.

Hangsúlyozta ezután Nasszer, hogy annyi államfő és vezető személyiség jelenléte a közgyűlésen, lehetőséget ad a béke ügyét szolgáló erőfeszítésekre. Nem hiszem, hogy népeink megbocsátanák nekünk, ha elmulasztjuk ezt a lehetőséget és nem mozgósítjuk erőinket a lehetőség legjobb kiaknázására.

A továbbiakban Nasszer hangsúlyozta, hogy a gyarmati uralom alól felszabaduló minden államnak gazdasági függetlenségre kell törekednie.

Beszéde befejezésében Nasszer emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt, 1955-ben az afrikai és ázsiai országok bandungi értekezlete határozatokat fogadott el, amelyek kimondták az emberek egyenlőségét fajra és bőrszínre való tekintet nélkül, követelték a gyarmati rendszer gyors felszámolását, hirdették a leszerelés szükségességét, valamint a nukleáris fegyverek gyártásának és kísérletezésének betiltását. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a bandungi elvek világszerte széles támogatásra leltek és a közgyűlésnek el kell fogadnia eme elveket, mint a népek egyöntetű akaratának kifejezését.

Nasszer utolsó szavait nagy tapsvihar fogadta. A szovjet küldöttség, élén Nyikita Hruscsov- val állva tapsolt.

________________

H

ammarskjöld szerepe

s ezzel kapcsolatban az a szovjet javaslat, amely a világszervezet titkárságának átszervezését sürgeti, mind nagyobb teret kap a közgyűlés mostani ülésszakán és a világsajtóban. Az ENSZ nem töltötte be azt a feladatot a kongói eseményekkel kapcsolatban, amit szerte a világon joggal elvártak volna tőle, s ez elsősorban Hammarskjöld részrehajló magatartásának köszönhető, aki egész kongói ténykedésével igyekezett a nyugati hatalmak malmára hajtani a vizet. A legutóbbi kongói események világosan igazolják, hogy Hammarskjöld nem a kongói nép érdekében járt el. amikor a törvényes Lumumba-kormány ellenében a szakadár lázadókat segítette. Az imperialista bérére Csőmbe és Mobutu nem kell a kongóiaknak, akik az elmúlt napokban viharosan tüntettek Lumumba mellett. Ugyanakkor Herter amerikai külügyminiszter ötmillió do1 Iá' ros csekket nyújtott át Ham- marskjöldnek további kongói akcióihoz s egyben kifejezte az amerikai kormány köszöne- t/* eddigi munkájáért.

Az amerikai pénzsegély, Hammarskjöld ténykedése és a legutóbb kongói események világosan mutatják, hogy milyen mély ellentét van az Amerika-barát politikát folytató Hammarskjöld és a kongói nép között. Mindez azt mutatja. megérett a helyzet a világ- szervezet titkárságának átszervezésére. s erre a legjobb megoldást Hruscsov javaslata kínálja. amely a főtitkári tisztséget háromtagú titkársággal cseréli fel. azzal, hogy a három

titkár csak egyhangú szavazat* tál hozhat döntést.

A szovjet javaslat, mint Pierre Courtade hangsúlyozza az Humanitében. nem «szovjet feltétel«, azonban «az ENSZ reformjának szükségessége és elkerülhetetlensége a jelen ülésszak vitái folyamán, vagy később válik majd világossá azok előtt a kormányok előtt, amelyek ma még ebben kételkednek" — írja a Courtade.

Az amerikai küldöttség ma még mereven elutasítja az ENSZ reformját, sőt olyan kijelentések is hangzottak el. hogy az Egyesült Államok inkább kivonul a világszervezetből. semhogy beletörődjék ebbe. Az ENSZ-ben azonban megváltoztak az erőviszonyok s az «amerikai szavazógép«, amelyre az Egyesült Államok külpolitikája évekkel ezelőtt épült, ma mór nem működik. A világszervezetben elfoglalta méltó helyét számos függetlenné lett afrikai és ázsiai ország, amely hathatósan működik közre a világbéke megszilárdításán. a nemzetközi feszültség enyhítésén. Ezek az országok, amelyek gyarmati sorból szabadultak fel, nem hajlandók azt az imperialista politikát szolgálni, amely korábbi elnyomatásukat okozta. S most. a kongói események ismét azt bizonyítják, hogy a világszervezet megérett a reformra, mert nem lehet az ENSZ-t egyetlen érdekcsoport végrehajtó szervévé változtatni. Ezért talált őszinte támogatásra a szovjet javaslat, s ezt előbb-utóbb az Egyesült Államoknak is tudomásul kell vennie.

Éles vita után elutasították a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai érvényesítésének napirendre tűzését

Kedd este, New York-i idő szerint háromnegyed 9 órakor az ENSZ általános ügyrendi bizottsága megtárgyalta a napirendi javaslat utolsó pontjait. Nagy vita alakult ki annál a kérdésnél, vajon felvegyék-e a napirendre a Szovjetunió által javasolt pontot, a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének problémáját. Az Egyesült Államok képviselője kifejtette, hogy ellenzi a kérdés napirendre tűzését.

Az Egyesült Államok képviselőinek szavaira Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselŐje válaszolt. Hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jo- gainak érvényesítése egyike a legsürgősebb kérdéseknek.

A Kínai Népköztársaság kormánya a kínai nép egyetlen képviselője — hangoztatta Zorin. — Most is az Egyesült Államok «okokat« talál, hogy ne engedjék

Újabb találkozók és tárgyalások New Yorkban

New York (MTI). Az ENSZ- közgvűlés ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetői kedden folytatták a közgyűlés első napjár. megkezdett személyes tárgyalásaikat.

TASZSZ-jelentés szerint Eisenhower elnök kedden találkozott Macmillan angol mmiszterelnök- kel. Az AFP úgy értesült, hogy Macmillan egy nappal meghosz- szabbítia New York-i tartózkodását és péntek helyett szombaton utazik el. Ugyancsak a francia hírügynökség jelenti, hogy Lord Home angol külügyminiszter találkozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel.

Az AFP hírmagyarázata szerint az amerikai államfő Marokkó. Etiópia és Kambodzsa képviselőjével tárgyalt, majd kétnapos New York-i tartózkodás utón repülőgépen visszautazott Washingtonba.

Nehru indiai miniszterelnök kedden csaknem egyórás megbeszélést folytatott Fidel Castro kubai miniszterelnökkel a The"

resa-szállóban. Nehru miniszterelnök egyébként kedden nagy estebédet adott az ENSZ-közgyű- lésen részt vevő állam- és kormányfők. valamint külügyminiszterek tiszteletére. Ott volt a vacsorán Hruscsov szovjet és Castro kubai miniszterelnök is.

* Fidel Castro rövid megbeszélést folytatott az ideiglenes algériai kormány képviselőivel. A Reuter úgy értesült, hogy Castro miniszterelnök szerdán utazik vissza Havannába.

Tito elnök kedden a jugoszláv küldöttség szálláshelyén megbeszélést folytatott Macmillan angol miniszterelnökkel. A találkozóról közleményt nem adtak ki, de az AFP tudósítása szerint angol ENSZ-körök úgy nyilaik >z- tak. hogy a megbeszélés «őszinte és szívélyes« volt.

Nkrumah elnök szerdára tervezett hazautazását néhány nap- pel elhalasztotta.

Az AP közli, hogy Szukarno elnök szerdán érkezett New Yorkba.

be az ENSZ-be a Kínai Népköz- társaság képviselőjét, azt állítja, hogy a Kínai Népköztársaság «méltatlan a felvételre«.

Az iraki küldött hangoztatta, hogy semmiképpen sem lehet indokolni, miért akarják kizárni a világ legnagyobb lakosságú országát az ENSZ-ből. Szudán képviselője hasonló érveket hangoztatott.

Ceylon küldötte a kérdés napirendre tűzése mellett foglalt állást, ugyanezt tette Jugoszlávia képviselője is.

Románia küldötte kifejtette, hogy az ENSZ éveken át ragaszkodik ama fikcióhoz, amely megakadályozza a kínai nép törvényes kormányának megjelenését az ENSZ-ben.

Nagy-Britannia képviselője azt mondta, hogy Anglia elismeri a Kínai Népköztársaságot, de az ENSZ-tagság rendezésének jelenlegi megtárgyalása kárt okozna.

Panama a kérdés napirendre tűzése ellen foglalt állást, Bulgária mellette, s végül Zorin szólalt fel ismét és azt mondotta, hogy Nagy-Britannia álláspontja rendkívül különös. Nagy-Britannia képviselője azt állítja, hogy a kínai kérdés megtárgyalása azért nem időszerű, mert ez megmérgezné és feszültté tenné a légkört. Ha jól emlékszem — mondotta Zorin — Nagy-Britannia képviselője megszavazta az úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzését. Pedig a magyar kérdés megtárgyalása is a kedélyek felizgatásához, a légkör feszültté tételéhez vezetne. Nagy-Britannia ál- lásfc?ia!át'énak valódi oka az. hogy úgy látszik, nem mer ellentmondani az Egyesült Államoknak.

Ezután szavazásra kerC’t sor. Az érdemi szavazás során 12-en szavaztak amellett, hegy a kínai ENSZ-képviselet rendezésének problémáját ne vegyék fel a napirendre, heten szavaztak a kérdés napirendre tűzése mellett: a Szovjetunió, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Ceylon, Irak és Szudán képviselője. Egy küldött — Líbia delegátusa — tartózkodott a szavazástól.

'