Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

1960. szeptember 28. TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG 3 GONDOLATOK az iskolareformról Közel egy hónapja, hogy a saj­tóban megjelentek az iskolarend­szerünk továbbfejlesztéséről szóló irányelvek. Azóta ez a fontos do­kumentum a társadalmi érdeklő­dés középpontjába került: szülők, munkások, parasztok, pedagógu­sok beszélnek róla. Ez a nagy érdeklődés teljesen érthető, hi­szen nem kisebb dologról, mint ifjúságunk neveléséről, oktatásá­ról, jövőjéről van szó. Bizonyára sok emberben felmerült az a gon­dolat. hogy mi teszi szükségessé a reformot. Arról van talán szó, hogy iskolarendszerünk elavult, és sürgősen meg kell változtatni? Az elmúlt 15 év eredményei ta­núskodnak amellett, hogy nem emiatt vált szükségessé az iskola- reform. A közoktatás terén nagy eredményeket értünk el. Meg­szüntettük a régi uralkodó osz­tályok műveltségi monopóliumát, felszámoltuk az oktatás feudális­klerikális jellegét, a munkás-pa­raszt hatalom a nép legszélesebb tömegei számára megnyitotta a művelődés útját. Megteremtettük a nyolc osztályos általános isko­lát. Iskoláink zömében szakosított oktatás folyik. Általános- és kö­zépiskoláink tantervi anyagát megszabadítottuk a tudományta­lanságoktól. És még lehetne tovább folytatni az eredmények felsoro­lását. Az új, tervezett oktatási rendszer tehát nem azt jelenti, hogy a régit, mint rosszat, hasz­nálhatatlant eldobjuk, hanem azt, hogy eddigi eredményeinket tovább fejlesztve iskolarendszerünket a követelményeknek megfele­lően továbbfejlesztjük. Egész oktatásügyünknek, mint kulturális forradalmunk alapvető tényezőjének az a fontos felada­ta, hogy még inkább alkalmassá tegye ifjúságunkat, dolgozóinkat a szocialista építés gozdasági és kulturális feladatainak megoldá­sára. A jövő szocialista állampol­gárai, akik ma még az iskola padjaiban ülnek, joggal elvárják az iskoláktól, hogy olyan nevelést kapjalak, amelynek segítségévéi az iskola elvégzése után megta­lálják boldogságukat az életben. Lényegében arról van szó tehát, hogy a társadalom fej­lődése üteméhez hozzáillesz- szük iskoláinkat. Gazdasági, társadalmi fejlődé­sünkből következik az az igény, amely' a tézisek legjellemzőbb gondolata: vigyük közelebb isko­láinkat az élethez, Lenin erről ezt mondotta: „A jövő társada­lom eszményét nem képzelhetjük el az ifjú nemzedék oktatásának és termelőmunkájának egybekap­csolása nélkül. Sem az oktatást, a művelődést termelőmunka nélkül, sem a termelőmunkát párhuzamos oktatás és művelődés nélkül nem tudnánk arra a fokra emelni, amelyet a technika mai színvo­nala és a tudományos ismeretek mai állapota megkövetel.” Ezt a fontos célkitűzést az is indokol­ja, hogy a termelőmunka nevelő értéke szinte felbecsülhetetlen. A tanulók ráeszmélnek arra, hogy az oktatás folyamán szerzett is­mereteik mennyire hasznosak, nélkülözhetetlenek a gyakorlati életben. Ez egyrészt bővíti és ele­venebbé teszi érdeklődési körü­ket, másrészt további önálló ta­nulmányokra serkenti őket. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a termelő munká­ba bevont tanulók megszere­ÚJ KÖNYV (Uj Mihail Sadoveanu: Medveszem Elzevir Könyvtár, Magyar Helikon) A román irodalom legnagyobb élő alakjának néhány remekmű­vű novelláját foglalja magába ez a kötet. A novellákból Sadoveanu írói alkatának legfőbb jegyeit: a nép és a haza szeretetét ismer­jük meg. Elvisz Moldva, ember alig járta rengetegeibe és az Al- Duna halakban, madarakban és növényekben bővelkedő tájai­ra. Az elbeszéléseket Domokos János ízes magyar for Utasában élvezhetik az olvasók. tik a munkát, a dolgozó mun­kások és parasztok emberfor­máló közösségébe kerülve fej­lődik szocialista erkölcsisé- gük. A tézisek másik központi gon­dolata az általános- és szakmai műveltség színvonalának az eme­lése. Ez az igény azt jelenti, hogy ifjúságunknak korszerű művelt­séget kell elsajátítania. A mai művelt embertől már joggal elvárjuk, hogy — egyéb általános ismereteken kívül — legyen tuda­tában állampolgári jogainak és kötelességeinek, tudjon tájékozód­ni a politikai életben, alkosson fogalmat a termelés szerkezeté­ről és szervezéséről, a főbb ter­melési ágakról, ismerje a legfon­tosabb szerszámokat és gépeket, stb. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti a humán műveltség háttérbe szorítását, hanem a kor és a társadalom igényeinek meg­felelően a műveltség fogalmának kibővítését. Olyan korszerű isme­reteket kívánunk nyújtani, ame­lyek segítenek a tanulók világ­nézetének megalapozásában, ame­lyek megismertetik a tanulókat a termelés tudományos alapjai­val tanulmányaik során. Ezeket az ismereteket úgy kívánjuk nyújtani, hogy figyelembe vesz- szük a tanulók életkori sajátos­ságait. Az általános- és szakmai mű­veltség színvonalának emelését szolgálja az irányelveknek az a célkitűzése, hogy meg kell szün­tetni a tanulók túlterhelését, minden forrásával és következ­ményével együtt, mert egészsé­ges fiatalokat kívánunk nevelni. A korszerű általános művelt­ség, megfelelő tananyag helyes kiválasztása és elrendezése, az elmélet és a gyakorlat szerves összekapcsolása, a fizikai munka végzése egyaránt azt a célt szol­gálja, hogy a tanulókat szocia­lista, majd kommunista emberré neveljük. Ezt fogalmazza meg a tézisek harmadik alapvető célki­tűzése, amikor azt mondja, hogy az oktató-nevelőmunka tervesze- rűen szolgálja a szocialista világ­nézet és erkölcs kialakítását-, Az1 hiszem, hogy ez az alapelV és fő célkitűzés tulajdonképpen nem is választható el a másik kél alapelvtől. Tudniillik, sem szilárd tárgyi ismeretek nélkül nem lehel eljutni a kommunista világnézet­hez, sem a kommunista erköl­csöt és magatartást nem lehet si­kerrel kialakítani a tanulóifjú­ságban anélkül, hogy a munkás- osztály és a nagyüzemi gazdál­kodást folytató parasztság terme­lő közösségének emberformálc hatása alá ne vonnánk őket. A korszerű művelődési anyag he­lyes kiválasztása és célszerű el­UI. 63. A tárgyalás következő napja, augusztus húszadika, a védők be­szédével kezdődött. A védők sorra kétségbe vonták a vádirat állításait. S a vádirat úgy bomladozott szét, akár a rosz- szul összevarrt ruha. Felfeslettek a varrások, kilátszottak a hanyag fércelés fehér szálai, szégyenlősen kikandikált a vattabélés. Sko­rendezése, az elmélet és a gya korlat szerves összekapcsolása, a fizikai munkára való nevelés egyenként és kölcsönhatásukban a kommunista embertípus fokoza­tos megközelítését, kialakításál szolgálja. Oktatási rendszerünk tovább­fejlesztése egész népünk érdekeii szolgálja. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk eredményesen végre­hajtani, ha széleskörű társa­dalmi mozgalom bontakozik ki a megvalósítás elősegítésé­re. Azt kérjük üzemeink munkásai­tól, termelőszövetkezeteink tag­jaitól, hogy vegyenek részt tanu­lóifjúságunk munkára nevelésé; ben, kommunista nevelésében. Azt kérjük megyénk egész tár­sadalmától, hogy legyen szószó­lója, lelkes támogatója az okta­tási reform megvalósításának, az iskolai oktatás az élettel, a ter­meléssel való összekapcsolásának, Pedagógusainktól azt várjuk, hogy úgy dolgozzanak iskoláink­ban és az iskolán kívül, hogy oktató-nevelő munkájuk tervsze­rűen szolgálja a szocialista világ­nézetet, a kommunista erkölcs kialakítását, hogy a rájuk bízott fiatalokból magas átlagos mű­veltséggel és szakműveltséggel rendelkező, a népet és hazát sze­rető és ezért dolgozó szocialista embereket formáljanak. A szü­lőktől azt kérjük, hogy értsenek egyet nevelési, oktatási célkitűzé­seinkkel, segítsék és támogassák iskoláink nevelő és oktató mun­káját. Ha mindnyájan összefogunk, megoldjuk ezt a nagy feladatot is, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány a társadalom helyes szükségletei­nek helyes felmérése alapján ál­lított népünk elé. Mándi Gyula megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztályának vezetője Erről is beszélni kell: Három következtetés A folyosón idős nénike üldögél. Közel-távol, a nagy épület előtt egyetlen lélek sem látható. Az idős nénike, özv. Szabó Istvánná, zsákokat foltozgat. Az épület a tolnanémedi Kossuth Termelő­szövetkezeté, van benne raktár, daráló, s hátul ólak. — Most nappali házpásztor vagyok lelkem — mondja, ahogy beszédbe elegyedünk. — Az a dolgom, hogy vigyázok mindenre, míg a többiek kint dolgoznak. Én is a kertészetben dolgoztam, de a szívem, meg a fejem nem bírta a napot. Rosszul is lettem, s amikor felgyógyultam, idehelyez­tek a raktárba. Nagyon jó, meg­értő emberek itt a vezetők — teszi hozzá megelégedéssel. — No, de én sem élek'vissza a jóságukkal. Csak az lenne a dol­gom, hogy a disznóknak a krump­lit megfőzzem és vigyázzak a házra. De tudja, nem tudok én tétlenül ülni. Láttam itt ezt a sok, rossz zsákot, gondoltam meg- csinálgatom unalmamban. Kell a jó zsák most a betakarításban. Elgondolkodunk egy kissé ezen. Azután újból beszélgetünk. El­mondja Szabó néni, hogy március eleje óta vesz részt a közös mun­kában. Jól érzi magát, s legjob­ban az tetszik neki a közösben, hogy olyan megértőek a vezetők: — Mit csináltam volna én így egyedül, a négy holdammal, be­tegen — mondja. Ott nem válo­gathattam volna. Igaz, hatvanöt éves leszek jövőre, de még tudok és akarok dolgozni. Ott kint nem bírok, de itt bent a raktár­ban igen. — Higyje el, nagyon jólesett a gondoskodás. Azután arról is szó van, hogy jövőre talán kapok nyugdíjat is. Akkor is bejövök én mindig, mikor mumra lesz számomra. Valósággal idenőttem én — mondja nevetve, tréfásan: — Pedig az unokám, meg a férje — nagyon jó gyerekek — már sokszor mondta, minek küszködök, eltartanak ők. Nem, míg bírom nem akarok én ingyenélő lenni, meg aztán nem is bírnám ki a semmittevést. Eddig a történet, amelyből a krónikás három következtetést vont le. Először, lám a közös, emberségével is, valóban a pa­raszti felemelkedés igazi útja: Másodszor, a jól vezetett közős gazdaságban rövid idő alatt is mennyire változik az ember gon­dolkodásmódja, a közösségi élet­forma felé. És harmadszor, sok-sok fiatal számára lehet példakép a Szabó néni által dicsért ifjú pár, akik ilj'en megbecsülésben részesítik öreg szüleiket. (Sz). Szakosítják a Magyar nemzeti Iánk fiókjait A Magyar Nemzeti Bank a kö­zeljövőben átcsoportosítja a mi- nisztériumpk, országos főhatósá­gok felügyelete alá tartozó álla­mi vállalatok egyszámláit, újra­rendezi a számláknak a bankfió­kok közötti elosztását. A Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás sze­rint a tervezett intézkedés egy­részt a vállalati számlák össze­vonását. ezen felül Budapesten a bankfiókok szakosítását is ered­ményezi. Ennek célja, hogy egy­ségesebbé tegyék a vállalati Elkészült az Odera — Duna-csatorna terve Már évekkel ezelőtt felvetődött az Odera és a Duna folyókat összekötő csatorna építésének gondolata. Az elképzelést a KGST különböző bizottságai is megtárgyalták, majd nemrégiben Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársa­ság szakértői — mivel mindhá­rom ország érdekelt a beruházás­ban — megállapodtak a terv részleteiben. Az új vízi útvonal hossza 318 kilométer lesz és a távlati tervek szerint 1971—78. évek között készül el. Csehszlo­vák területen a Morva folyón 16 vízilépcsöt építenek, s ezen a fo­lyón 267 kilométer hosszan húzó­dik majd az új víziút. Lengyel területen mindössze 51 kilométer hosszúságú szakasza lesz, amely átszeli a gliwicei csatornákat. Az új víziút számos ország számára nyújt nagy lehetősége­ket a hajóközlekedés kiszélesíté­sében és az egyes útvonalak megrövidítésében. pénz- és hitelgazdálkodással kap­csolatos bankmunkát és megszi­lárdítsák az összehasonlító elenT zés és a központi irányítás elő­feltételeit. Vidéken szintén végrehajtanak kisebbmérvű központosítást a bankmunka színvonalának eme­lése érdekében. Szeptember 30- én mintegy hetven, a miniszté­riumok felügyelete alá tartozó ipari és • kereskedelmi vállalat számláját helyezik át a jelenlegi járási fiókoktól a megyeszék­helyi fiókhoz. Figyelembe veszik azonban, hogy a megyeszékhe­lyen kívül számos gazdasági centrum alakult ki. ezért Ajkán: Baján, Dorogon, Gyöngyösön, Hatvanban, Komáromban. Kom­lón, Mosonmagyaróvárott, Nagy­kanizsán, Özdon, Pápán Sátor­aljaújhelyen, Sopronban, Sztá- linvárosban. Tapolcán. Vácott és Várpalotán továbbra is vezetnek tárcavállalati számlákat. A számlák áthelyezéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről a Magyar Nemzeti Bank részlete­sen tájékoztatja az érdekelt számlatulajdonosokat. Wanda Wasilewska HAJSZA egy csésze feketét. Most túlságo­san érdekelve volt az ügy kime­netelében, az ügy magával sodor­ta, megragadta, saját ügyévé, fél­...................... . tékenyen óvott gyermekévé vált. c zynski ügyész látszólag logikus Mindenki, aki szembeszállt vele, konstrukciójából, oly sietve és oly személyes ellenségévé lett szenvedéllyel végzett munkájából, _ Az ügyész nem ok ' nélkül kő kövön nem maradt. A vádirat hallgatott egy véletlenül arra ve­elmosódott rajznak bizonyult, amelyen egyetlen vonalat sem pontosan húztak meg, és függet­lenül a törvényektől és a realitás követelményeitől, valamennyi durván, egyetlen pontban futott össze. A tényeken erőszakot kö­vettek el, az eseményeket elferdí­tették. Nyilvánvaló, hogy valaki­nek az agyában vagy a papíron először a halálbüntetés követelése született meg, és azután ebből adódott minden egyéb. Az ügyész mindent megtett, hogy leküzdje idegességét. Már nemcsak a három vádlottat gyű­lölte. Gyűlölte a három ügyvédet is, akik sorra megcáfolták a vád­irat minden állítását. Nem, ez nem olyan volt, mint a többi tárgyalás, amikor dolga végeztével elmehe- 1 tett a vádlott védőjével meginni tődött járókelő, Kempner egyete­mi hallgató haláláról. De a továb­biakban a tanúknak feltett összes kérdései arra mutattak, hogy azt akarja elhitetni a bírósággal, hogy Kempner haláláért a vád­lottak felelősek, méghozzá — bár­milyen különös is — nem egy vád­lott, hanem kettő. Kempnert egyetlen golyó sebezte halálra, s ez éppen elég ahhoz, hogy ne le­hessen egyszerre mindkettőjüket, Rutkowskit is, Hiebnert is gyil­kossággal vádolni. Fennáll egy olyan körülmény, amely teljesen kizárja ezt a vádat. A szakértői vizsgálat ugyanis nem tudta be­bizonyítani, hogy a golyót, amely Kempner halálát okozta, a vád­lottak fegyveréből lőtték ki. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok lövést adtak le a rendőrök a Zlota utcában, fel kell tételez­nünk, hogy Kempner az egyik rendőr golyójának esett áldozatul. Egyetlen tanú sem tett meggyőző vallomást e pontot illetően. Állí­tásaik indokolatlanok, megalapo­zatlanok. S általában, a tanúval­lomások nagy része... Az ügyész felugrott. — A védelem annyi kérdést te­hetett fel a tanúknak, amennyit akart! De most kétségbe vonni szavahihetőségüket. .. — Senki sem kételkedik szava­hihetőségükben, jóllehet, sok az ellentmondás és homályos pont. Ezek megmagyarázhatók a hajsza légkörével, amely lehetetlenné tette a normális észlelést, az izga­lommal, amely eltorzította az ese­mények igazi képét. Éppen ezért néhány tanúvallomást óvatosan kellett volna fogadni. — Például? — vetette oda dü­hösen az ügyész. — Például Tomczak kocsis esetében. Tomczak egészen mást vallott, mint a rendőrök. — Ennek nincs jelentősége — jegyezte meg az elnök. — Bocsánat, elnök úr, de nekem más a véleményem. Nézetem sze­rint a vizsgálat szempontjából ez igen fontos, mert szemléletesen mutatja, milyen eltérések vannak a vallomásokban. Rutkowski gépiesen huzigálta a szálakat a bal karját fedő kötés­ből. Ujjai elzsibbadtak, úgy lát­szik, a felcser túlságosan megszo­rította a kötést. Az ő sebesülése nem volt olyan súlyos, mint tár­saié, de ő is érezte, hogy a fá­radtságtól egyre inkább elálmo- sodik. Igyekezett egyenesen ülni, nehogy észrevegyék, hogy a feje lehanyatlik és legszívesebben le­feküdne a padra, hogy legalább egy cseppet szundítson. Hogy el­űzze az egyre jobban elhatalma­sodó álmosságot, igyekezett fi­gyelni az ügyvédre. Mindezt tud­ta, de most úgy rémlett neki, mintha nem róluk hármukról volna szó. Mintha rég ismert tör­ténetet hallana, amelynek mások a szereplői. — De fontosabb kérdéseket kí­vánok érinteni. A vádirat — ezút­tal közvetlenül a vádirat — a vád­lottakat vádolja Witman rendőr megölésével. S ugyancsak kettő­jüket vádolja, jóllehet Witman halálát is egy golyó okozta. Be kellett volna bizonyítani, hogy valóban kit terhel a felelősség. Sajnos, az előzetes vizsgálatot ezen a ponton sem vitték végig. (Folyta tjukj

Next

/
Thumbnails
Contents