Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

1960. szeptember 28.

TOLNA MEGYEI NEPÜ.TSAG

3

GONDOLATOK az iskolareformról

Közel egy hónapja, hogy a sajtóban megjelentek az iskolarendszerünk továbbfejlesztéséről szóló irányelvek. Azóta ez a fontos dokumentum a társadalmi érdeklődés középpontjába került: szülők, munkások, parasztok, pedagógusok beszélnek róla. Ez a nagy érdeklődés teljesen érthető, hiszen nem kisebb dologról, mint ifjúságunk neveléséről, oktatásáról, jövőjéről van szó. Bizonyára sok emberben felmerült az a gondolat. hogy mi teszi szükségessé a reformot. Arról van talán szó, hogy iskolarendszerünk elavult, és sürgősen meg kell változtatni? Az elmúlt 15 év eredményei tanúskodnak amellett, hogy nem emiatt vált szükségessé az iskola- reform. A közoktatás terén nagy eredményeket értünk el. Megszüntettük a régi uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát, felszámoltuk az oktatás feudálisklerikális jellegét, a munkás-paraszt hatalom a nép legszélesebb tömegei számára megnyitotta a művelődés útját. Megteremtettük a nyolc osztályos általános iskolát. Iskoláink zömében szakosított oktatás folyik. Általános- és középiskoláink tantervi anyagát megszabadítottuk a tudománytalanságoktól. És még lehetne tovább folytatni az eredmények felsorolását. Az új, tervezett oktatási rendszer tehát nem azt jelenti, hogy a régit, mint rosszat, használhatatlant eldobjuk, hanem azt, hogy

eddigi eredményeinket tovább fejlesztve iskolarendszerünket a követelményeknek megfelelően továbbfejlesztjük.

Egész oktatásügyünknek, mint kulturális forradalmunk alapvető tényezőjének az a fontos feladata, hogy még inkább alkalmassá tegye ifjúságunkat, dolgozóinkat a szocialista építés gozdasági és kulturális feladatainak megoldására. A jövő szocialista állampolgárai, akik ma még az iskola padjaiban ülnek, joggal elvárják az iskoláktól, hogy olyan nevelést kapjalak, amelynek segítségévéi az iskola elvégzése után megtalálják boldogságukat az életben. Lényegében arról van szó tehát, hogy a társadalom fejlődése üteméhez hozzáillesz- szük iskoláinkat. Gazdasági, társadalmi fejlődésünkből következik az az igény, amely' a tézisek legjellemzőbb gondolata: vigyük közelebb iskoláinkat az élethez, Lenin erről ezt mondotta: „A jövő társadalom eszményét nem képzelhetjük el az ifjú nemzedék oktatásának és termelőmunkájának egybekapcsolása nélkül. Sem az oktatást, a művelődést termelőmunka nélkül, sem a termelőmunkát párhuzamos oktatás és művelődés nélkül nem tudnánk arra a fokra emelni, amelyet a technika mai színvonala és a tudományos ismeretek mai állapota megkövetel.” Ezt a fontos célkitűzést az is indokolja, hogy a termelőmunka nevelő értéke szinte felbecsülhetetlen. A tanulók ráeszmélnek arra, hogy az oktatás folyamán szerzett ismereteik mennyire hasznosak, nélkülözhetetlenek a gyakorlati életben. Ez egyrészt bővíti és elevenebbé teszi érdeklődési körüket, másrészt további önálló tanulmányokra serkenti őket.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termelő munkába bevont tanulók megszereÚJ KÖNYV

(Uj

Mihail Sadoveanu:

Medveszem

Elzevir Könyvtár, Magyar Helikon)

A román irodalom legnagyobb élő alakjának néhány remekművű novelláját foglalja magába ez a kötet. A novellákból Sadoveanu írói alkatának legfőbb jegyeit: a nép és a haza szeretetét ismerjük meg. Elvisz Moldva, ember alig járta rengetegeibe és az Al- Duna halakban, madarakban és növényekben bővelkedő tájaira. Az elbeszéléseket Domokos János ízes magyar for Utasában élvezhetik az olvasók.

tik a munkát, a dolgozó munkások és parasztok emberformáló közösségébe kerülve fejlődik szocialista erkölcsisé- gük.

A tézisek másik központi gondolata az általános- és szakmai műveltség színvonalának az emelése. Ez az igény azt jelenti, hogy ifjúságunknak korszerű műveltséget kell elsajátítania. A mai művelt embertől már joggal elvárjuk, hogy — egyéb általános ismereteken kívül — legyen tudatában állampolgári jogainak és kötelességeinek, tudjon tájékozódni a politikai életben, alkosson fogalmat a termelés szerkezetéről és szervezéséről, a főbb termelési ágakról, ismerje a legfontosabb szerszámokat és gépeket, stb. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti a humán műveltség háttérbe szorítását, hanem a kor és a társadalom igényeinek megfelelően a műveltség fogalmának kibővítését. Olyan korszerű ismereteket kívánunk nyújtani, amelyek segítenek a tanulók világnézetének megalapozásában, amelyek megismertetik a tanulókat a termelés tudományos alapjaival tanulmányaik során. Ezeket az ismereteket úgy kívánjuk nyújtani, hogy figyelembe vesz- szük a tanulók életkori sajátosságait.

Az általános- és szakmai műveltség színvonalának emelését szolgálja az irányelveknek az a célkitűzése, hogy meg kell szüntetni a tanulók túlterhelését, minden forrásával és következményével együtt, mert egészséges fiatalokat kívánunk nevelni.

A korszerű általános műveltség, megfelelő tananyag helyes kiválasztása és elrendezése, az elmélet és a gyakorlat szerves összekapcsolása, a fizikai munka végzése egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulókat szocialista, majd kommunista emberré neveljük. Ezt fogalmazza meg a tézisek harmadik alapvető célkitűzése, amikor azt mondja, hogy az oktató-nevelőmunka tervesze- rűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását-, Az1 hiszem, hogy ez az alapelV és fő célkitűzés tulajdonképpen nem is választható el a másik kél alapelvtől. Tudniillik, sem szilárd tárgyi ismeretek nélkül nem lehel eljutni a kommunista világnézethez, sem a kommunista erkölcsöt és magatartást nem lehet sikerrel kialakítani a tanulóifjúságban anélkül, hogy a munkás- osztály és a nagyüzemi gazdálkodást folytató parasztság termelő közösségének emberformálc hatása alá ne vonnánk őket. A korszerű művelődési anyag helyes kiválasztása és célszerű elUI.

63.

A tárgyalás következő napja, augusztus húszadika, a védők beszédével kezdődött.

A védők sorra kétségbe vonták a vádirat állításait. S a vádirat úgy bomladozott szét, akár a rosz- szul összevarrt ruha. Felfeslettek a varrások, kilátszottak a hanyag fércelés fehér szálai, szégyenlősen kikandikált a vattabélés. Skorendezése, az elmélet és a gya korlat szerves összekapcsolása, a fizikai munkára való nevelés egyenként és kölcsönhatásukban a kommunista embertípus fokozatos megközelítését, kialakításál szolgálja.

Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése egész népünk érdekeii szolgálja.

Ezt a feladatot csak akkor tudjuk eredményesen végrehajtani, ha széleskörű társadalmi mozgalom bontakozik ki a megvalósítás elősegítésére.

Azt kérjük üzemeink munkásaitól, termelőszövetkezeteink tagjaitól, hogy vegyenek részt tanulóifjúságunk munkára nevelésé; ben, kommunista nevelésében. Azt kérjük megyénk egész társadalmától, hogy legyen szószólója, lelkes támogatója az oktatási reform megvalósításának, az iskolai oktatás az élettel, a termeléssel való összekapcsolásának, Pedagógusainktól azt várjuk, hogy úgy dolgozzanak iskoláinkban és az iskolán kívül, hogy oktató-nevelő munkájuk tervszerűen szolgálja a szocialista világnézetet, a kommunista erkölcs kialakítását, hogy a rájuk bízott fiatalokból magas átlagos műveltséggel és szakműveltséggel rendelkező, a népet és hazát szerető és ezért dolgozó szocialista embereket formáljanak. A szülőktől azt kérjük, hogy értsenek egyet nevelési, oktatási célkitűzéseinkkel, segítsék és támogassák iskoláink nevelő és oktató munkáját.

Ha mindnyájan összefogunk, megoldjuk ezt a nagy feladatot is, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a társadalom helyes szükségleteinek helyes felmérése alapján állított népünk elé.

Mándi Gyula

megyei tanács vb. művelődés- ügyi osztályának vezetője

Erről is beszélni kell:

Három következtetés

A folyosón idős nénike üldögél. Közel-távol, a nagy épület előtt egyetlen lélek sem látható. Az idős nénike, özv. Szabó Istvánná, zsákokat foltozgat. Az épület a tolnanémedi Kossuth Termelőszövetkezeté, van benne raktár, daráló, s hátul ólak.

— Most nappali házpásztor vagyok lelkem — mondja, ahogy beszédbe elegyedünk. — Az a dolgom, hogy vigyázok mindenre, míg a többiek kint dolgoznak. Én is a kertészetben dolgoztam, de a szívem, meg a fejem nem bírta a napot. Rosszul is lettem, s amikor felgyógyultam, idehelyeztek a raktárba. Nagyon jó, megértő emberek itt a vezetők — teszi hozzá megelégedéssel.

— No, de én sem élek'vissza a jóságukkal. Csak az lenne a dolgom, hogy a disznóknak a krumplit megfőzzem és vigyázzak a házra. De tudja, nem tudok én tétlenül ülni. Láttam itt ezt a sok, rossz zsákot, gondoltam meg- csinálgatom unalmamban. Kell a jó zsák most a betakarításban.

Elgondolkodunk egy kissé ezen. Azután újból beszélgetünk. Elmondja Szabó néni, hogy március eleje óta vesz részt a közös munkában. Jól érzi magát, s legjobban az tetszik neki a közösben, hogy olyan megértőek a vezetők: — Mit csináltam volna én így

egyedül, a négy holdammal, betegen — mondja. Ott nem válogathattam volna. Igaz, hatvanöt éves leszek jövőre, de még tudok és akarok dolgozni. Ott kint nem bírok, de itt bent a raktárban igen.

— Higyje el, nagyon jólesett a gondoskodás. Azután arról is szó van, hogy jövőre talán kapok nyugdíjat is. Akkor is bejövök én mindig, mikor mumra lesz számomra. Valósággal idenőttem én — mondja nevetve, tréfásan:

— Pedig az unokám, meg a férje

— nagyon jó gyerekek — már sokszor mondta, minek küszködök, eltartanak ők. Nem, míg bírom nem akarok én ingyenélő lenni, meg aztán nem is bírnám ki a semmittevést.

Eddig a történet, amelyből a krónikás három következtetést vont le. Először, lám a közös, emberségével is, valóban a paraszti felemelkedés igazi útja: Másodszor, a jól vezetett közős gazdaságban rövid idő alatt is mennyire változik az ember gondolkodásmódja, a közösségi életforma felé.

És harmadszor, sok-sok fiatal számára lehet példakép a Szabó néni által dicsért ifjú pár, akik ilj'en megbecsülésben részesítik öreg szüleiket.

(Sz).

Szakosítják

a Magyar nemzeti Iánk fiókjait

A Magyar Nemzeti Bank a közeljövőben átcsoportosítja a mi- nisztériumpk, országos főhatóságok felügyelete alá tartozó állami vállalatok egyszámláit, újrarendezi a számláknak a bankfiókok közötti elosztását. A Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint a tervezett intézkedés egyrészt a vállalati számlák összevonását. ezen felül Budapesten a bankfiókok szakosítását is eredményezi. Ennek célja, hogy egységesebbé tegyék a vállalati

Elkészült az Odera — Duna-csatorna terve

Már évekkel ezelőtt felvetődött az Odera és a Duna folyókat összekötő csatorna építésének gondolata. Az elképzelést a KGST különböző bizottságai is megtárgyalták, majd nemrégiben Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság szakértői — mivel mindhárom ország érdekelt a beruházásban — megállapodtak a terv részleteiben. Az új vízi útvonal hossza 318 kilométer lesz és a távlati tervek szerint 1971—78.

évek között készül el. Csehszlovák területen a Morva folyón 16 vízilépcsöt építenek, s ezen a folyón 267 kilométer hosszan húzódik majd az új víziút. Lengyel területen mindössze 51 kilométer hosszúságú szakasza lesz, amely átszeli a gliwicei csatornákat.

Az új víziút számos ország számára nyújt nagy lehetőségeket a hajóközlekedés kiszélesítésében és az egyes útvonalak megrövidítésében.

pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos bankmunkát és megszilárdítsák az összehasonlító elenT zés és a központi irányítás előfeltételeit.

Vidéken szintén végrehajtanak kisebbmérvű központosítást a bankmunka színvonalának emelése érdekében. Szeptember 30- én mintegy hetven, a minisztériumok felügyelete alá tartozó ipari és • kereskedelmi vállalat számláját helyezik át a jelenlegi járási fiókoktól a megyeszékhelyi fiókhoz. Figyelembe veszik azonban, hogy a megyeszékhelyen kívül számos gazdasági centrum alakult ki. ezért Ajkán: Baján, Dorogon, Gyöngyösön, Hatvanban, Komáromban. Komlón, Mosonmagyaróvárott, Nagykanizsán, Özdon, Pápán Sátoraljaújhelyen, Sopronban, Sztá- linvárosban. Tapolcán. Vácott és Várpalotán továbbra is vezetnek tárcavállalati számlákat.

A számlák áthelyezéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről a Magyar Nemzeti Bank részletesen tájékoztatja az érdekelt számlatulajdonosokat.

Wanda Wasilewska

HAJSZA

egy csésze feketét. Most túlságosan érdekelve volt az ügy kimenetelében, az ügy magával sodorta, megragadta, saját ügyévé, fél...................... . tékenyen óvott gyermekévé vált.

c

zynski ügyész látszólag logikus Mindenki, aki szembeszállt vele, konstrukciójából, oly sietve és oly személyes ellenségévé lett szenvedéllyel végzett munkájából, _ Az ügyész nem ok ' nélkül kő kövön nem maradt. A vádirat hallgatott egy véletlenül arra veelmosódott rajznak bizonyult, amelyen egyetlen vonalat sem pontosan húztak meg, és függetlenül a törvényektől és a realitás követelményeitől, valamennyi durván, egyetlen pontban futott össze. A tényeken erőszakot követtek el, az eseményeket elferdítették. Nyilvánvaló, hogy valakinek az agyában vagy a papíron először a halálbüntetés követelése született meg, és azután ebből adódott minden egyéb.

Az ügyész mindent megtett, hogy leküzdje idegességét. Már nemcsak a három vádlottat gyűlölte. Gyűlölte a három ügyvédet is, akik sorra megcáfolták a vádirat minden állítását. Nem, ez nem olyan volt, mint a többi tárgyalás, amikor dolga végeztével elmehe- 1 tett a vádlott védőjével meginni

tődött járókelő, Kempner egyetemi hallgató haláláról. De a továbbiakban a tanúknak feltett összes kérdései arra mutattak, hogy azt akarja elhitetni a bírósággal, hogy Kempner haláláért a vádlottak felelősek, méghozzá — bármilyen különös is — nem egy vádlott, hanem kettő. Kempnert egyetlen golyó sebezte halálra, s ez éppen elég ahhoz, hogy ne lehessen egyszerre mindkettőjüket, Rutkowskit is, Hiebnert is gyilkossággal vádolni. Fennáll egy olyan körülmény, amely teljesen kizárja ezt a vádat. A szakértői vizsgálat ugyanis nem tudta bebizonyítani, hogy a golyót, amely Kempner halálát okozta, a vádlottak fegyveréből lőtték ki. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen sok lövést adtak le a rendőrök a

Zlota utcában, fel kell tételeznünk, hogy Kempner az egyik rendőr golyójának esett áldozatul. Egyetlen tanú sem tett meggyőző vallomást e pontot illetően. Állításaik indokolatlanok, megalapozatlanok. S általában, a tanúvallomások nagy része...

Az ügyész felugrott.

— A védelem annyi kérdést tehetett fel a tanúknak, amennyit akart! De most kétségbe vonni szavahihetőségüket. ..

— Senki sem kételkedik szavahihetőségükben, jóllehet, sok az ellentmondás és homályos pont. Ezek megmagyarázhatók a hajsza légkörével, amely lehetetlenné tette a normális észlelést, az izgalommal, amely eltorzította az események igazi képét. Éppen ezért néhány tanúvallomást óvatosan kellett volna fogadni.

— Például? — vetette oda dühösen az ügyész.

— Például Tomczak kocsis esetében. Tomczak egészen mást vallott, mint a rendőrök.

— Ennek nincs jelentősége — jegyezte meg az elnök.

— Bocsánat, elnök úr, de nekem

más a véleményem. Nézetem szerint a vizsgálat szempontjából ez igen fontos, mert szemléletesen mutatja, milyen eltérések vannak a vallomásokban.

Rutkowski gépiesen huzigálta a szálakat a bal karját fedő kötésből. Ujjai elzsibbadtak, úgy látszik, a felcser túlságosan megszorította a kötést. Az ő sebesülése nem volt olyan súlyos, mint társaié, de ő is érezte, hogy a fáradtságtól egyre inkább elálmo- sodik. Igyekezett egyenesen ülni, nehogy észrevegyék, hogy a feje lehanyatlik és legszívesebben lefeküdne a padra, hogy legalább egy cseppet szundítson. Hogy elűzze az egyre jobban elhatalmasodó álmosságot, igyekezett figyelni az ügyvédre. Mindezt tudta, de most úgy rémlett neki, mintha nem róluk hármukról volna szó. Mintha rég ismert történetet hallana, amelynek mások a szereplői.

— De fontosabb kérdéseket kívánok érinteni. A vádirat — ezúttal közvetlenül a vádirat — a vádlottakat vádolja Witman rendőr megölésével. S ugyancsak kettőjüket vádolja, jóllehet Witman halálát is egy golyó okozta. Be kellett volna bizonyítani, hogy valóban kit terhel a felelősség. Sajnos, az előzetes vizsgálatot ezen a ponton sem vitték végig.

(Folyta tjukj