Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
2 TOLNA MEGYEI VEPÜJSÄG I960, szeptember 28. Castro beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) radalmi tevékenységet, amelyet az Egyesült Államok folytat. Amerikai repülőgépek gyújtóbombákat szórtak cukornád ültetvényeinkre, kalóztámadást szer veztek Havanna ellen, s e gaztettek elkövetői ma szabadon járnak-kelnek az Egyesült Államokban. Bár az amerikai kormány tagadta, hogy felelős ezekért a cselekményekért, — folytatta Castro — egészen nyilvánvaló, hogy a repülőgépeket az Egyesült államokból küldték. Nevetségesnek minősítette az amerikai kormány »magyarázatait« emlékeztetve arra, hogy ugyanilyen magyarázatokat adott az U—2-es repülőgép ügyében is. Amikor a légitámadásoknak vége szakadt, megkezdődött a gazdasági agresszió. Az amerikai monopolisták azt hangoztatták, hogy zűrzavar és összeomlás lesz a kubai földreform következménye. De ha valóban ez történt volna, az Egyesült Államok kormánya nem kényszerült volna gazdasági agresszióhoz folyamodni. Bővíteni akartuk külkereskedelmünket — mondotta a továbbiakban a kubai miniszterelnök — minden ország erre törekszik. Kereskedelmi szerződést írtunk alá a Szovjetunióval. Ennek alapján a Szovjetunió évente egymillió tonna cukrot vásárol tőlünk és bizonyos mennyiségű, számunkra szükséges cikket szállít. Egyesek elégedetlenek voltak ezzel. Talán ki kellett volna kérnünk az Egyesült Államok külügyminisztériumának hozzájárulását? Mi szabad, független országnak tartjuk és mindig is annak fogjuk tartani magunkat. Az Egyesült Államok súlyos csapást mért ránk. Az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott, amely felhatalmazza az elnököt, hogy minimálisra csökkentse a kubai cukorbehozatalt. Önök tudják, hogy regionális egyezmények megtiltják a gazdasági agressziót, de az Egyesült Államok kormánya megszegte ezeket az egyezményeket. Kuba saját védelme érdekében az ENSZ-hez fordult. Castro az Egyesült Államok és a Latin-Amerikai államok kapcsolatainak történetét érintve emlékeztetett az Egyesült Államok kubai, mexikói, Porto Rico-i, Haiti-i és más agresszióra. Guatemala törvényes kormányát — mondotta — nem is olyan régen döntötték meg az Egyesült Államok agresszív cselekményei következtében. Castro utalt arra, hogy a kubai nép védelmet várt az amerikai államok Costa Rica-i értekezletétől, az Egyesült Államok gazdasági agressziójával szemben. Ez a szervezet azonban ehelyett a Szovjetunió ellen vádaskodott. A kubai küldöttség vezetője ezután nagyszerű képet festett azokról az eredményekről, amelyeket a kubai nép a forradalom után elért. Az országban tízezer városi iskolát építettek, és megkétszerezték a falusi iskolák számát. Kuba az első latin-amerikai ország —, amely minden feltételt biztosít a írástudatlanság megszüntetéséhez. Százezer kubai mezőgazdasági munkás jutott földhöz. A kis- birtokok mellett működnek nálunk nagy szövetkezetek is. Földjeinken a legkorszerűbb technikát alkalmazzuk. Elegendő utal ni arra, hogy Kuba most hétszer annyi traktort vásárolt külföldön, mint a Batista-rendszer alatt. Castro emlékeztetett az Egyesült Államok kormányához intézett január 27-i és február 27-i kubai jegyzékre, kijelentette, hogy a kubai kormány minden tőle telhetőt megtett a tárgyalások, az Egyesült Államokkal fenn álló vitás problémák rendezése érdekében, de az Egyesült Államok kormánya nem volt hajlandó tárgyalni, nem hajlandó leereszkedni a kis Kubához, semmilyen kérdés megvitatására. Kuba kormányát és népét — folytatta Castro — komolyan aggasztja az Egyesül Államok országunkkal szemben tanúsított agresszív magatartása. Az amerikai kormány nyíltan bujtogat- ja Kubában a reakciós elemeket, hogy harcoljanak a kormány ellen. A Honduras-hoz tartozó Sís- na szigetén, a Karib-tengeren hatalmas rádióállomást építettek, amely Kuba felé sugározza anyagát. Még aggasztóbb az a körülmény — folytatta a miniszterelnök —, hogy szigetünkön van az Egyesült Államok guantanamói haditengerészeti támaszpontja. Ez az amerikai katonai támaszpont az amerikai katonai vezetőség által kirobbantott atomháború áldozatává teheti Kubát. Ezt a támaszpontot erőszakkal kényszerítették ránk és a kubai kormány most komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az amerikai haditengerészeti erő a nemzetközi jognak megfelelően távozzék Guantanamóból. (Hosszantartó taps.) Az Egyesült Államok politikusai nem akarják megérteni Kubát. Castro itt élesen elítélte Kennedy elnökjelölt Kuba-ellenes kijelentéseit, aki a hírhedt Mon- roe-elv zászlaja alatt intervenció szervezését követelte Kuba ellen. De ne gondolják — tette hozzá Castro —. hogy mi együtt- érzünk a másik amerikai elnökjelölttel. Nixonnal, sem egyikben, sem a másikban nincs politikai értelem. A kubai küldöttség vezetőjének éles szavai, amelyekkel az amerikai elnökjelöltek kubaellenes nyilatkozatait elítélte, nyilván nem tetszettek Bolandnak, a közgyűlés elnökének, aki a szónokot durván félbeszakítva kijelentette, hogy az amerikai elnökjelöltek megbírálása beavatkozás a választási hadjáratba. Az elnök közbeszólását és a szónok megzavarására tett tapintatlan kísérletét sok küldött felháborodással fogadta. Castro ezután áttért a nemzetközi helyzet kérdéseire. A kubai kérdés — mondotta — csupán egyik tipikus esete annak a harcnak, amelyet az egykor függő népek szabadságukért és függetlenségükért folytatnak. Hasonlít a kongói, az algériai kérdéshez, Nyugat-Irán problémájához. Élénk diplomáciai tevékenység New Yorkban New York (MTI). Mint a TASZSZ jelentése alapján már közöltük, Hruscsov szovjet miniszterelnök hétfőn találkozott Nehru indiai kormányfővel és beszélgetést folytatott vele. Az indiai kormányfő előzőleg Eisenhower amerikai elnökkel tárgyalt. Reuter-tudósítás szerint Nehru hétfőn este felkereste Nasszer elnököt és egy órán át beszélgetett vele. Nasszer elnök hétfőn szintén több találkozót bonyolított le. Mint nyugati hírügynökségek közlik. félórás vendége volt Mu- laj Hasszán trónörökös, marokkói miniszterelnökhelyettes. Később Tito jugoszláv elnök látogatott el Nasszerhez három napon belül immár másodízben. Nasszer elnök előzőleg megbeszélést folytatott Eisenhower elnökkel. Mint a UPI közli, az EAK szóvivője szerint Nasszer elnök meghívta Eisanhowert. látogasson el az Egyesült Arab Köztársaságba. Az AP jelentése szerint Hammarskjöld főtitkár is több megbeszélést folytatott hétfőn. Hivatalában udvariassági látogatást tett nála Nasszer elnök, Macmillan angol miniszterelnök és Nehru indiai miniszterelnök. A főtitkár ebéden látta vendégül Nkrumah elnököt, ezenkívül találkozott még Mulaj Hasszán marokkói trónörökössel és miniszterelnökhelyettessel. A tagállamok zöme az ENSZ székhelyének áthelyezését követeli Kuba ügye — minden gyarmati nép ügye. A kubai miniszterelnök szenvedélyes haraggal beszélt az imperialista monopóliumok ragadozó tevékenységéről, amelyek felosztották egymás között a világot. Hruscsov miniszterelnök beszédében — folytatta Castro — magára vonta figyelmünket az a megállapítás, hogy a Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai, és nincsenek semmiféle érdekei más országokban. Milyen jó lenne — jegyezte meg Castro a küldöttségek viharos tapsa közepette — ha minden más ország is kijelentené, hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekei más országokban. Castro aggodalommal nyilatkozott Eisenhowemek és az ENSZ főtitkárának arról a kijelentéséről, hogy ENSZ fegyveres erőket kell létrehozni és megfigyelőket kell küldeni néhány országba. Amíg minden nép nem győződik meg arról, hogy az ENSZ-erők nem kerülnek a gyarmattartók befolyása alá, az ilyen javaslatokat nem lehet elfogadni. A kubai miniszterelnök behatóan elemezte az ENSZ-csapatok kongói tevékenységét, amely a gyarmattartó hatalmak érdekeinek védelmében merült ki. Ezután kitért az algériai nép függetlenségi harcának problémájára. Merő ostobaság azt állítani. — mondotta — hogy Algéria Franciaország része. Algéria ugyanúgy Afrikához tartozik, mint ahogy Franciaország Európához. New York, (TASZSZ). A Washington Post megállapítja, ha szakádon lehetne véleményt nyilvánítani. az ENSZ tagjainak többsége amellett szavazna, hogy az ENSZ székhelyét helyezzék más országba. A lap rámutat, hogy ez a vélemény amiatt alakult ki, mert New Yorkban méltatlanul bánnak egyes országok kormányfőivel és más vezető államférfiakkal. akik hazájuk ENŐZ-küldött- ségét vezetik. Az amerikai hivatalos körök azt állítják, hogy nem tudnák meggátolni a különböző kétes elemek féktelen megnyilvánulása:f az egyes küldöttségek vezetőivel szemben. Ezt az Egyesült Államokban állítólag fennálló »szólásszabadsággal« indokolják. Ez a magyarázat azonban nem kielégítő — írja a Washington Post —. Mint Walter Lipmann már a múlt héten megállapította, a küldöttségek vezetői nem az Ef'esült Államok, vagy valaki más vendégeiként érkeztek az Egyesült Államokba. Jog szerint tartózkodnak itt, mert kormányuk az ENSZ tagja és mert mi (az Egyesült Államok) területünket az ENSZ rendelkezésére bocsátottuk. Az ENSZ eltávolítja Leopoldvilléből a Lumumbával rokonszenvező ghanai csapatokat A leszerelés problémájára áttérve a kubai küldöttség vezetője melegen támogatta az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat Ezek a javaslatok, mint mondotta, szabatosak és konkrétak. Mi gondosan átolvastuk Eisenhower elnök közgyűlési beszédét, de abban a leszerelés és a gyarmati rendszer tárgyköréből semmi konkrétu mot nem találtunk. Az amerikai polgároknak el kellene olvasniok Eisenhower és Hruscsov miniszterelnök beszédeit. összehasonlltaniok őket, és igyekezniök kellene meghatározni, hol van az igazság? A leszerelés problémáját, ezt a rendkívül fontos problémát — folytatta Castro — itt a közgyűlésben, és nem bizottságokban kell megvitatni, ahogy egyes küldöttségek követelték. Mindenki rakja ki kártyáit az asztalra és mutassa meg, ki híve a leszerelésnek és ki van ellene. A kubai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköz- társaság ENSZ-képviseletének kérdését. Az a tény hogy a közgyűlés még megtárgyalni sem hajlandó a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdését, ellentétben áll e nemzetközi szervezet értelmével. Viszont képviselete van itt egy olyan csoportnak, amely csupán az amerikai haditengerészeti erők segítségének köszönheti létét. Nem vehetünk tudomásul ilyen igazságtalanságot — ' ang- súlyozta a kubai kormányfő. 1 Az amerikai vezető körök, I amelyek most szembehelyezkednek Kína ENSZ-képvise- lete kérdésének megvitatásával, a világon a legreakció- sabb erők szövetségesei. Harcolnak a népek szuverénitása ellen, hogy fenntarthassák a katonai támaszpontok rendszerét a Szovjetunió körül. Nem állhatnak a földet követelő parasztok oldalára, mert a nagy- birtokosok szövetségesei. Nem lehetnek az elnyomott országok szövetségesei, mert a monopóliumok oldalán állnak. Castro ugyanakkor hálával emlékezett meg arról a támogatásról. amelyben Amerika haladó erői részesítik a Kubai népet. Castro kijelentette, hogy a kubai forradalmi kormány meghirdeti a parasztok jogát föld 5 "k használatához, a munkások jogát munkájuk eredményeihez, a diákok jogát az ingyenes oktatáshoz, az indiánok és négerek jogát ahhoz, hogy az ország többi állampolgárával egyenlők legyenek, minden ország jogát a szabad nemzetközi kereskedelemhez, a népek jogát a teljes szuverenitáshoz, a munkások jogát saját fe^v veres milíciájuk felállításához. Ez a kubai forradalom programja — mondotta Castro. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták a Kubai Köztársaság miniszterelnökének több mint négyórás beszédét és viharos tapssal fogadták beszédének zárószavait. Sok küldött felállt helyéről, odament Castróhoz és kezet szorított vele. Fidel Castro beszédével az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának hétfő délutáni ülése véget ért. New York, (MTI). Hírügynökségi jelentések szerint megérkezett az ENSZ főtitkári hivatalába Dayal, indiai diplomata. Hammarskjöld kongói rendkívüli helyettesének első helyzetjelentése szerint az ENSZ kongói rendfenntartó erőinek létszáma szeptember 21-én 16 400'- fő volt, de — állapítja meg a jelentésben Dayal — »ez a létszám hamarosan 19 000-re emelkedik«. LEOPOLDVILLE Leopoldvilleben, Rikhye indiai tábornok, Hammarskjöld ENSZ- főtitkár katonai tanácsadója, saj- j tóértekezletet tartott. Elmon- : dotta, hagy most tért vissza Ka- j tanga és Kaszai tartomány határáról, ahol az ENSZ erők »semleges övezetet« létesítettek. A tábornok ezután kijelentette, hogy »európai tisztek« állnak a szakadár Csőmbe csapatai élén. A továbbiakban közölte, hogy az ENSZ-parancsnokság kivonja Leopoldvilléből az ENSZ-rend- fenntartó erők ghanai egységeit és velük váltja le a kaszai tartományban állomásozó tuniszi egységeket. A közlés újabb bizonyítéka annak, hogy az ENSZ kongói parancsnoksága a Lumumba törvényes kormánya ellen lázadókat támogatja, mert a ghanai csapatok áthelyezésével a lázadók oldalán álló Mobutu ezredes követelését teljesíti. Mobutu ismételten sürgette, távolítsák el Kongó fővárosából a Lumumbával rokonszenvező ghanai katonákat. Az AFP jelentése szerint Mobutu, az ENSZ-nyilatkozat elhangzása után kijelentette, hogy az »ENSZ-főtitkár képviselője a legteljesebb mértékben kielégítette követelését«. Hozzáfűzte, hogy a ghanai egységek parancsnokát házi őrizetbe vették és fegyelmi eljárást indítanak ellene. Souvanna Phouma sajtóértekezlete — Újabb jelentések Laoszból Vientiane, (MTI). A Reuter és az AFP jelentése szerint Souvanna Phouma, laoszi miniszter- elnök hétfőn sajtóértekezletet tartott. Elítélte Thaiföld durva beavatkozását Laosz belügyeibe. Közölte, hogy vasárnapra virradó éjszaka, laoszi területről ágyú- tűzzel megsemmisítettek egy Vi- entinaetől délre fekvő hidal. A laoszi kormány erélyesen tiltakozni fog a thaiföldi nagykövetségen az incidens miatt. Souvanna Phouma ezután arról beszélt, hogy nem sikerült megegyeznie Nosavan tábornokkal, a szakadár kormány vezetőjével. »Minden emberileg lehetőt megtettünk. mindent elkövettünk, hogy tárgyalásokat kezdeményezzünk« — mondotta. A miniszterelnök bejelentette, hogy Nosavant és egy másik minisztert hivatalosan is eltávolítottak Souvanna Phouma- kormányából. Ouane tábornok, a laoszi hadsereg parancsnoka hétfőn közölte, hogy Paksanetől 25 mérföldnyire keletre Nosavan lázadó erői ismét csoportosulnak. A tábornok nézete szerint lehetséges, hogy thaiföldi területről ismét támadást oróbálnak indítani a főváros ellen. A laoszi kormány csapatai felkészültek a védelemre. A bangkoki rádió jelentése szerint Palmer tábornok, az amerikai katonai segélynyújtási igazgatóság vezetője Thaiföldre érkezett. A tábornok kijelentette, látogatásának célja, hogy tárgyaljon a thaiföldi—amerikai együttműködésről és arról, hogy e térségben »helyreállítsák« a békét és a nyugalmat . A tábornok a továbbiakban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Thaiföldön hamarosan amerikai rakétatámaszpontok éréinek. »A terv megvalósítása elsőrendű szükségesség« — mondotta.
