Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETEK’ r V M A OYA R S ZOCI A.L ISTA MUNKA5PAR1 TOLNA WEG Y El RI'ZŐTFSAOA ÉS A 'MEGYE I T A N ÁCS ' L A P J A' i e r I960. szeptember 28. V. évfolyam 229. szám ARA: 50 FILLÉR J Megkezdték a búzavetést a bátaapáti Aranykalász Termelőszövetkezetben A bátaapáti Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai jól haladnak az őszi vetési munkák végzésében. A szövetkezet földjein már az elmúlt héten megkezdték a búza vetését. Ez ideig 48 holdat vetettek el búzából és megkezdték a rozs vetését is. A vetési munkákkal párhuzamosan több mint 8000 mázsa is- tállótráfr''át hordtak ki a földekre és ezáltal már most teljesítették istállótrágyázási tervüket. A község a közelmúltban kapott villanyt. A termelőszövetkezet gazdasági épületeinek villamosítása rövidesen befejeződik. A szövetkezet tagjai három villanymotort vettek a gazdasági gépek meghajtása céljából. Újabb üdvözlet Sie tv Yorkba Megyénkből is számos táviratot küldtek és küldenek New Yorkba Kádár Jánosnak, a magyar ENSZ küldöttség vezetőjének. s a többi békeszerető állam delegációjának. A Bátaszéki Fűtőház dolgozói a magyar és a szovjet delegáció tagjainak és személy szerint Kádár és Hruscsov elvtársnak a következő szövegű táviratot küldték: »Szeretettel küldjük üdvözletünket abból az alkalomból, hogy az ENSZ-közgyűlésen következetesen képviselik a szocialista tábor és a többi békére vágyó nép békeakaratát, harcolnak az elnyomott nemzetek függetlenségéért. Ehhez a munkához kívánunk erőt, egészséget és sok sikert. A Bátaszéki Fűtőház dolgozói." Fidel Castro Kuba helyzetéről, a gyarmati rendszer felszámolásáról és az általános leszerelésről beszélt az ENSZ-ben Kétezer mázsa kendert áztattak már terven felül a tolnanémedi kendergyárban . Néhány hét múlva befejezik a tolnanémedi kendergyárban a kender áztatását. Az idén kora tavasszal már minden medencét kenderrel raktak meg, s azóta napról-napra több száz mázsa kendert szednek ki a vízből, szárítják. kazalozzák. készítik a jövő évi termeléshez. Az idén a terv harmincnyolcezer mázsa kender áztatását írja elő. Napjainkig már kétezer mázsával többet. — sokkal jobb minőségben. mint' a korábbi években. — áztattak ki. Az áztatási tervet túlteljesítik a tolnanémedi gyárban. Az ázott kóró mégsem lesz elegendő a jövő évi folyamatos üzemeltetéshez A gyár igazgatósága, már megkezdte az előkészületeket az áztató kapacitás bővítésére. Még a télen mintegy ezerötszáz bruttóköbméteres medencét építenek, és valamennyi áztató medencét átszerelik le- vegőbefúvásosra. így nemcsak nagyobb térfogatú medencét kapnak. hanem gyorsabb és jobb lesz a kender ázása. Az áztató kapacitás bővítésével 1962-ben már nem '">11 félni a gyáriaknak attól, hogy az áztatási terv túlteljesítése ellenére sem lesz elegendő a gyár kikészítő részlegének a termelésre előkészített kenderkóró. New York, (TASZSZ). Amikor az elnök megadta a szót Fidel Castro, kubai miniszterelnöknek és a kubai forradalom hőse felment a szónoki emelvényre, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta őt. Egyesek talán úgy gondolják, — kezdte felszólalását Castro — hogy nagyon elkeserít bennünket az a magatartás, amelyet itt a kubai küldöttséggel szemben tanúsítottak. Mi nagyon jól látjuk ennek az okait, és éppen ezért nem keseredünk el. A gazdaságilag elmaradott országok számára nagy tehertétel egy delegáció kiküldése az ENSZ-be. Mivel erőforrásaink korlátozottak, nem vagyunk hajlandók fecsérelni a pénzt. De ha mégis kiadjuk, ezt azért tesszük, hogy szólhassunk sok ország képviselőihez. A kubai küldöttség vezetője utalt arra. hogy az előző felszólalók a közgyűlés szónoki emelvényéről hangot adtak gondjaiknak és aggodalmuknak az egész világot érdeklő problémák kapcsán. Minket is foglalkoztatna!: ezek a problémák — mondotta — mindenekelőtt a béke fenntartásának kérdése. Az Egyesült Államok kormányának közvetlen ösztönzésére megindított rosszindulatú kubaellenes hadjáratot érintve Castro kijelentette, hogy elviselhetetlen munkafeltételeket teremtettek a kubai küldöttség számára, s hogy az amerikai hatóságok úgynevezett biztonsági intézkedések ürügyén megkísérelték a kubai nép képviselőinek megalázását. Castro ezután ismertette azt a hazugság- és rágalomhadjáratot, amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen. majd kijelentette: »Ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták nem veszítették volna el azt a reményüket. hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták, de bennünket nem lehet lepénzelni«, Castro a továbbiakban kitért a kubai nép nemzeti felszabadító harcának történetére. Elmondotta, hogyan harcoltak a kubaiak a múlt század végén, három évtizeden keresztül a spanyol gyarmati uralom ellen. Népünk maga kormányszza országát Amikor a kubai nép levetette magáról a spanyol gyarmatosítók jármát, ekkor nyúltak ki Kuba felé az Egyesült Államok csápjai. Következett a katonai megszállás. Az Egyesült Államok jogot nyert arra, hogy beavatkozzék Kuba politikai ügyeibe, s országunk egész vidékeit adták bérbe, hogy ott amerikai katonai támaszponKörséta a bonyhádi szövetkezeti boltokban Ahogy megváltozik a természet képe, úgy cserélnek formát és tartalmat a kirakatok is. Az emberek érdeklődése az őszi és téli holmik felé fordul. Megnéztük Bonyhádon a földművesszövetkezeti boltokat, ki tudják-e elégíteni ebben a szezonban is az egyre növekvő igényt. T izennyolcféle férfi télikabát A földművesszövetkezet ruházati boltjában évi 8—10 millió forint forgalmat bonyolítanak le. A forgalom egyre növekedik, eevre több és értékesebb árut vesznek az emberek. Keresettek a konfekció áruk. Ennek az oka az, hogy iparunk lépést tart a legmodernebb divattal, még jobban mint a vidéki szabók. A tetszetős, divatos, jó minőségű konfekció árú olcsóbb, mint az a ruha. amit a szabó készít el A választék kielégítő ebben a boltban. Például a férfivásárló 18 féle télikabátból válogathat. A műanyag mindenek felett A kötött- és divatáru boltban 25—30 féle női pulóver zsúfolódik a polcokon. Most is, mint az év majd minden szakában, a pulóverek iránt nagy a kereslet. A vevők megbarátkoztak a műanyagokkal. A falusiak is szívesebben vesznek műanyagból, mint gyapjúból kötött holmit. A műanyag előnye: könnyebb kezelni mint a gyapjút, tartja a formáját, szebb és tartósat!) a ■ zinc. Inkább a drágább holmikból jelentkezik hiány. Az olcsó holmikat alig veszik, nem fogynak például a pamut pulóverek. Megszűnt a leltárhiány az önkiszolgáló boltban Az élelmiszer és csemege ön- kiszolgáló boltban krónikus volt a leltárhiány. Pár hónappal ezelőtt a földművesszövetkezet vezetői rendet teremtettek a boltban, azóta egyáltalán nincs leltárhiány. Még a megengedett kálót sem merítik ki az esetleg jelentkező hiányok. Ez is bizonyítja az önkiszolgáló módszer létjogosultságát, ha jól vezetik és kezelik a boltot. Az árukészlet is kielégítő. Egy hiányosság volt csak: kicsi a raktárterület és így az előrecsoma- golást nehéz körülmények között végzik el a bolt dolgozói. Hiánycikk a káposzta A zöldség- és gyümöicsboltban — hétfői nap lévén — igen gyenge az árukészlet. Nemcsak a választék kevés, de az áruk minő- sé"e sem kielégítő. Hetek óta hiánycikk a káposzta. A háztartások ilyenkor kezdik savanyítani a káposztát, tehát gondoskodni kell arról, hogy a zöldségbolt kielégítse a jelentkező keresletet. — QV• — tokát és raktárakat létesíthessenek. Az amerikai monopóliumok megkaparintották Kuba legjobb földjeit, természeti kincseit, kereskedelmét. Az alkotmányt megváltoztatták, s az ország teljesen az Egyesült Államok függvénye lett. Kuba spanyol gyarmatból átalakult észak-amerikai gyarmattá. Politikájában kénytelen volt az amerikai nagykövetség utasításait követni. Most — jelentette ki Castro a küldöttek viharos tapsa közepette — büszkék vagyunk arra, hogy semilyen nagykövetség nem ad utasításokat nekünk. Népünk maga kormányozza saját országát. Kuba népének harcba kellett szállni, hogy kivívja a teljes függetlenséget. Ezt a függetlenséget hétéves, véres önkényuralom után nyerte el. Kubában olyan kormány volt, amely kiszolgálta a monopóliumokat. Kuba gazdasági életét teljesen az Egyesült Államok alá rendelték. Ez katasztrofális következményekhez vezetett. A lakosság fele nem tudta, mi a villanyvilágítás. A hatmilliós lakosságból három és félmillió a nyomortanyákon sínylődött, s a lakbér itt is a kereset egy harmadát tette ki. A lakosság harminc százaléka nem járt iskolába, mert nem voltak tanítók. Az országban százezer gümőkóros beteget tartottak nyilván. Az amerikai tőke tartotta kezében a bankokat, a külkereskedelmet, a kőolaj- és a cukoripart, valamint a szántóterület oroszlánrészét. A lakosság 0,5 százaléka ellenőrizte az ország gazdasági életének 47 százalékát. Ez a kis sziget, az ott lakó rengeteg munkanélkülivel — folytatta Castro — az Egyesült Államok meggazdagodásának egyik forrása volt. A népi kormány, hatalomra- jutása után mindenekelőtt hozzálátott a belső gazdasági problémák megoldásához. Leszámoltunk a nyomorral A kubai miniszterelnök ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket forradalmi kormánya, a lakosság helyzetének megkönnyítésére tett. »A nép kiment az utcákra és ujjongott örömében. Ez azonban — jelentette ki Castro — nem okozott örömet az amerikai monopóliumoknak. Kezdtek bennünket kommunistáknak nevezni, »vörösnek« tüntettek fel, mert szembeszegültünk a monopóliumokkal. Olyan törvényt hoztunk, amelyet előbb vagy utóbb minden országban meghoznak majd, ahol még nem tették meg, a földreformtörvényt. Nálunk kétszázezer paraszt élt föld nélkül, nem tudott termelni. Most egyszer s mindenkorra leszámoltunk a nyomorral. De nemcsak a föld volt az amerikai monopóliumok kezében — hozzájuk tartoznak a bányák, országunk összes természeti erőforrásai. A monopóliumok hihetetlenül nagy nyereséget vágtak zsebre. És mi maradt a kubaiaknak? A kimerült föld és a feldolgozott ércből visszamaradt kő. A forradalmi kormány, hogy véget vessen ennek a helyzetnek törvényt adott ki. amelynek értelmében az ásványkincseinket feldolgozó külföldi társaságok köt;' sek nyereségük 25 százalékát átutalni a kubai kormánynak. Ez — jegyezte meg a miniszterelnök — érintette az Egyesült Államok érdekeit. Ebbe nem nyugodott bele az amerikai kor- mány, pontosabban, nem nyugodtak bele az amerikai monopóliumok. Megkezdődött a kubai nép ellen irányuló büntetőrendszabályok időszaka: Ezekkel akarták elpusztítani a forradalmat. Kuba még nem is létesített diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot a Szovjetunióval, az amerikai sajtó máris azt harsogta, hogy »vörös veszély van, 90 mérföldnyire az Egyesült Államok határától«. A kubaellenes hisztéria — folytatta — a legképtelenebb vádakat szülte a kubai kormány ellen. Castro röviden elmondotta* hogyan gyakorol nyomást az Egyesült Államok Kubára, csökkentve a kubai cukorbehozatalt. A kubai küldöttség vezetője ezután leleplezte azt az ellenfor(Folytatás a 2. oldalon.) \I f f I ■ rr • r r október 8 - 9-én I ^ Vásároljon az őszi vásáron szekszárdin! % 1-’, Vä
