Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Me hi Ve Szekszáitd Egyetemi Könyvtár Pécs, Szepessy u PSZo TOLNA MEGYEI Vasárnap I960. szeptember 2S. V. évfolyam 227. szám * ÁRA 70 FILLÉR _ ________' S zabadságot és függetlenséget minden gyarmati népnek! Oldjuk meg az egyetemes leszerelés kérdését! Hruscsov elvtárs beszédének folytatása (Az alábbiakban ismertetjük Hruscsov elvtársnak az ENSZ közgyűlésén elmondott beszéde második részét. A beszéd első felét lapunk szombati számá­ban közöltük.) Hruscsov elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy a Szov­jetunió meg akarta könnyíteni a közgyűlés munkáját, ezért javas­latot terjeszt a közgyűlés elé »Az általános és teljes leszerelési szerződés alapvető rendelkezései* címmel. Az általános és teljes leszere­lésre vonatkozó új szovjet javas­lat, amely a szovjet kormány ál­tal a világ összes kormányai elé terjesztett, 1960. június 2-án kelt javaslatokra épül, tekintetbe ve­szi mindazt, ami e kérdésnek a világ különböző országai politi­kai és társadalmi köreivel tör tént megvitatása során a múlt esztendőben hasznosnak bizo­nyult. Ez a javaslat sok tekintet­ben közeledik a nyugati hatal­mak álláspontjához, s ez, remél­jük, lehetővé teszi majd, hogy mielőbb megegyezzünk a lesze­relés kérdésében. Mi most a többi között arra gondolunk, hogy az általános és teljes leszerelésnek már az első szakaszában fel kell szá­molni az atomfegyvernek a célba juttatására szolgáló összes eszközöket, részletesen ki kell dolgozni min­den szakaszban a hatékony nemzetközi ellenőrzést szolgáló intézkedéseket, tekintetbe kell venni e°ves nyugati hatalmak­nak azt a kívánságát, hogjt már a legelejétől fogva irányozzuk A megyei képviselőcsoport szombaton a gyönki szociális otthonban tartott tanácskozást, amelyen Győrffy Lászlóné, a me­gyei tanács egészségügyi osztá­lyának szociálpolitikai csoportve­zetője 'tájékoztatta a képviselőket a megye szociálpolitikai helyzeté­ről. Elmondotta, hogy ebben az év ben közel 800 000 forintot fordí­tanak a munkaképtelenek segí­tésére, a szociális gondozásra for­dított összeg pedig meghaladja a 9 millió forintot. Beszélt a megye 8 szociális otthonának működésé­ről, s elmondotta, hogy Grábó- con most építik a 40 férőhelyes TBC-otthont. A beszámolót élénk vita követ­te. Dr. Gujás János, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának ve­zetője a tanácsok szerepéről szólt, s kérte, hogy az alsótengelici üresen álló egykori Benyovszky- kastélyt adják át szociális otthon céljaira. Prantner József, az MSZMP megyei bizottságának első titká­ra hangsúlyozta: Szocializmust építő államban szocialista tartal­ma van a szociálpolitikának is, s legfőbb jellemzője, hogy mélysé­gesen emberi. Ez pedig parancsolóan írja elő, hogy a szociális tevé­és a hagyományos fegyverzetnek a csökkentését. Egész sor egyéb változást és pontosabb meghatá­rozást is felvettünk programunk­ba. Valamennyiünknek józanul szá­molnunk kell azzal, hoey sem­miféle hajlékonyság nem segíti elő a leszerelés kérdésének meg­oldását, s minden erőfeszítés és fáradozás az eddigihez hasonlóan eredménytelen marad, ha a tár­gyalások összes résztvevőit nem hatja át az az'" őszinte törekvés, hogy valóra váltsák az emberi­ség évszázados vágyát, a leszere­lést.. A tízhatalmi- leszerelési bizott­ságban hiányzott ez a törekvés az Egyesült Államokból és NATO-beli partnereiből. Egyelő­re nem látszik, hogy most meg­van-e bennük ez a törekvés. Nem lehet ezzel kapcsolatban figyel­men kívül hagyni. hogy az Egyesült Államok nem sok­kal a közgyűlés munkájának megkezdése előtt újabb kísér­leteket tett, hogy mellékvá­gányra terelje az egész ügyet. Ki ne tudná, hogy az Egye­sült Államok ezt a célt követ­te, amikor arra törekedett, hogy a közgyűlés ülésszaká­nak megnyitása előtt néhány héttel hívják össze az ENSZ leszerelési bizottságát. Hruscsov elvtárs ezután rész­letesen elemezte az ENSZ leszere­lési bizottságának munkáját, majd a következőket mondotta: — A szovjet kormány mélysé­gesen meg van győződve, hogy az emberi-'-»t a nukleáris háború fenyegető veszélyétől csak a le­szerelés kérdésének olyan gyöke­res megoldásával lehet megsza­kenység az egész társadalom ügye legyen. — Szociális otthonaink egy ré­sze főúri kastélyokban van, olyan épületekben, amelyeket a dolgozó nép kizsákmányolásával emeltek —, folytatta Prantner József elvtárs. — Milyen nagy történelmi igazságszolgáltatás, hogy ma az egykori kizsákmá­nyoltak lehetnek az otthonok la­kói! Beszélt a szocialista közvéle­mény erejéről, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociál­politika területén dolgozóknak együtt kell működiök a tömeg­szervezetekkel, az egész társada­lommal. Javasolta, hogy a szociá­lis ténykedést jobban kapcsolják egy-egy munkahelyhez, s rend­szeresen tájékoztassák a dolgozó­kat az állam és a társadalom ilyenirányú tevékenységéről. Job­ban be kell kapcsolni ebbe a munkába az iskolásokat, a KISZ- fiatalokat is. Prantner József elvtárs ezután a termelőszövet­kezetek szociális munkájáról be­szélt, hangsúlyozva, hogy egyre több olyan szövetkezetünk van, amelyben gondoskodni tudnak az öregekről. Pólyák Sándor, a gyönki közsé­gi tanács elnökének szavai után badítani, amely előirányozza a nukleáris fegyver teljes eltiltását, mégpedig a fegyver előállításá­nak és i-'-ró hálásának megszün­tetésével és a felhaltnozott kész­letek megsemmisítésével együtt. Erre törekszik a Szovjetunió, amikor következetesen és hatá­rozottan síkraszáll az általános és teljes leszerelésért. Nézetünk szerint mindebből levonható egy fontos következte­tés: ahhoz, ho®v a leszerelés kér­dését végre kimozdítsuk a holt­pontról, a közgyűlésnek rendre kell utasítani azokat, akik akadá­lyozzák a leszerelés megoldását és e kérdés érdemleges megtár­gyalása helvett csak üres fecse­gést akarnak folytatni róla. A szovjet kormány mélysége­sen meg van győződve, hogy nap jainkban a leszerelés nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A békéért vívott harc ma már né­peket mozgósító, hatalmas erő. A Szovjetunió népe. a szovjet kormány változatlanul arra tö­rekszik. hogy az államközi kap­csolatokban megszilárduljanak a vävs«; együtt*’4s elvei, hogy ezek az elvek legyenek az egész mai társadalom életének alapvető törvényei — folytatta beszédét Hruscsov —. Ezek mögött az el­vek mögött nem valami kom­munisták által kiagyalt »kelepce* reilik, hanem néhány olyan do­Hosnyánszky János, a tengelici Petőfi Tsz elnöke, a szövetkezet szociális munkájáról beszélt. El­mondotta, hogy évente 180 000 fo­rintot fordítanak az elaggott szö­vetkezeti tagok megsegítésére, s eredményes munkát végez a szo­ciális bizottság is, amelynek hasz­nos segítséget adnak a tengelici iskolások is. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese, a tanácsok fele­lősségéről, az állandó bizottságok munkájának fontosságáról szólt, s rámutatott arra, hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni a termelőszövetke­zetek és a tanácsok szociálpo­litikai munkáját. Péti János, a tamási Vörös Szik­ra Tsz elnöke, emlékeztetett arra, hogy az állami segítség mellett egyre többet fordítanak szociális célokra a szövetkezetek is, s szociálpolitikánk nagy ered­ménye, hogy Magyarországon nincs koldus, meg tudtuk ol­dani az öregek ellátását. Kaszás Imrének, a képviselőcso port elnökének zárszava után a képviselők Rovacsek Jánosnak, a szociális otthon igazgatójának ka­lauzolása mellett megtekintettél: a szociális otthont, s hosszasan el­beszélgettek az otthon lakóival. Számolniok kell vele azoknak a kormányoknak is, amelyek még mindig betegesen ragaszkodnak a »hidegháború« és a fegyverkezési verseny politikájához. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének nincs más, fontosabb és halaszthatatlanabb feladata, mint elősegíteni, hogy a leszerelés reá­lis ténnyé váljék, megkezdődje­nek végre a gyakorlati tettek: a katonái: hazabocsátása, a fegy­verek megsemmisítése, a nukleá­ris fegyverek és a szállításukra szolgáló eszközök elpusztítása is. Nagy cél, nagy energiát szül. A szovjet kormány reméli, hogy a béke megszilárdításában érdekelt összes ‘’lamok ilyen energiát ta­núsítanak és nem kímélik ere­jüket. ho°v megoldják korunk legfontosabb problémáját, a le­szerelést. Nem kétséges, hogy a világ népei mélységes hálával fo­gadják majd az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésének le­szerelési tárgyú határozatát. log. amelyet maga az élet dik­tált: az államok kapcsolatainak békés úton. erőszak alkalmazása nélkül, háborúk nélkül, egymás belügyibe való beavatkozás nél­kül fejlődniük. Nem árulok el titkot, ha meg­mondom, hogy nem rokonszenve­zünk a kapitalizmussal. De nem akarjuk smát rendünket erőszak­kal rákényszeríteni más országok­ra. A tőlünk eltérő társadalmi rendszerű állanlok politikájának irányítói is mondjanak le arról a meddő és veszélyes próbálkozás­ról. horrir saját akaratukat dik­tálják nekünk. Itt az ideie. hogy beismerjék: az egyik vagy a má­sik életforma megválasztása — ez min a—*-ik nép belső ügye. — Úgy építsük fel kapcsolatainkat, hogy számoljunk a valóság reális tényeivel. Ez lesz a békés együtt­élés. Hruscsov a továbbiakban han­goztatta: a békés együttélés poli­tikája mellett jóval nagyobb erő hat, mint bármely kormány óha­ja, akarata és döntései. Ez az erő az emberiségnek az a közös és természetes törekvése, hogy nem tűri egy olyan háború borzal­mait. amelyben alkalmazásra kerülnének a legutóbbi években megalkotott hallatlan tömeg- pusztító eszközök. Ténylegesen a békés együttélés már valóság és mint ilyen, nem­zetközi elismerést nyert. Lénye­gében most az a kérdés, hogyan tegyük megbízhatóvá a békés együttélést, hogyan akadályozzuk meg a tőle való eltávolodást, ami lépten-nyomon veszélyes nem­zetközi konfliktusokat szül. Más szóval, mint egyszer már mond­tam, nincs nagy választásunk: vagy békés együttélés, amely ked­vezni fog a legszebb emberi ideá­loknak, vagy együttélés »késhe­gyen*. 1 *. Hruscsov elvtárs ezután a bé­kés együttélés kérdésével foglal­kozott, s emlékeztetett az Egye­sült Államokban tett utazására. Hangoztatta, meggyőződése, hogy az amerikai nép nem akar há­borút. maid utalt arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonya óriási jelentősé­gű a béke sorsára. Hruscsov hangoztatta: még mindig nem oldódtál: meg a má­sodik világháború következmé­nyeképpen keletkezett nemzetkö­zi problémák. Ezek között első helyen van a német békeszerző­dés megkötése és ennek alapján a kényes nvugat-berlini kérdés Hogy még mindig nem került sor a német békeszerződés megkötésére, az teljesen a nyugati hatalmak kormányai­nak lelkiismeretén szárad, mivel ezek, kertelés nélkül , szólva, hosszú évek óta sza­botálják ezt a problémát, frpia" az európai helvzet to­vábbra is ingatag, éles konflik­tusok veszélyével telve. A béke- szerződés hiányának mindenki­nél jobban örülhetnek a nyugat- németországi revansista és milk r-ri- Felhasználják ezt a körülményt arra. hogy lépésről- lépésre haladjanak a békét ve­szélyeztető céljaik megvalósítá­sa felé. Függetlenül attól, hogy meg­hiúsult az a csúcsértekezlet, amelynek e^ebek között meg ke1 lett volna vizsgálnia a német békeszerződés kérdését is, úgy gondoljuk, megvannak az objek" tí’r feltételek a múlt háború után nvitvamaradt kérdések megegye­zéses megoldására. Mint már ki­jelentettük, a szovjet kormány hajlandó még egy ideig várni a német békeszerződés kérdésének megoldásával, hogy megpróbál­jon a békeszerződés kérdésében megegyezést elérni azon a csúcs- értekezleten, amelynek mielőbbi összehívását a Szovjetunió java- Szeretnénk remélni, hogy a Szovjetuniónak ezirányú erőfe­szítései támogatásra találnak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya részéről is. Hruscsov elvtérs ezután a tá« vol-keleti. majd a kongói kérdé­sekkel foglalkozott s ezzel kap­csolatban elemezte az ENSZ sze­repét. Mi szilárdan arra a meggyőző-1 désre jutottunk, hogy elérkezett az idő olyan intézkedések meg­hozatalára, amelyek biztosítják a feltételeket mind az ENSZ egé­szének, mind pedig végrehajtó szervének tökéletesebb munká­jához. Ismétlem, elsősorban a fő­titkárról és az ő apparátusáról van szó. Szükség van bizonyos változtatásokra és javításokra, különösen akkor, ha a közeljövő­re gondolunk — mondotta Hrus­csov, s rámutatott, hogy már most hozzá kell idomítani az Egyesült Nemzetek apparátusát 'azokhoz a feltételekhez, amelyek a leszerelésről szóló határozat végrehajtása során jönnek létre. Hruscsov elvtárs így folytatta beszédét: — Nyilvánvalóan megértek a feltételek. hogy megszűnjék az _ (Folytatás a 2. oldalon.) elő a fe«vví»res erők létszámának Á megye szociálpolitikai helyzetéről tanácskozott a Tolna megyei képviselőcsoport fi békés együttélés a jelenlegi nemzetközt kapcsolatok fejlesztésének egyetlen ésszerű útja

Next

/
Thumbnails
Contents