Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

I960, szeptember km. 'WWä WRGTW fflePVJStfl Az ismeretterjesztő munka színvonalának emeléséért kj épművelési körökben egyre ' ’ több szó esik mostanában az ismeretterjesztésről, az isme­retterjesztő munka színvonala emelésének szükségességéről az új évad feladatairól. Több ok is közrejátszik abban, hogy az is meretterjesztés a népművelés homlokterébe került. Nemcsak a hivatalos szervek, hanem a leg­szélesebb rétegek is igénylik az ismeretterjesztő előadásokat elő­adássorozatokat, tanfolyamokat, s azok tevékenységének további javítását. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy jelentős lépéseket tettünk előre ezen a területen is. Az elő­adások száma ez év első részé­ben megháromszorozódott a múlt év hasonló időszakához képest. Az érdeklődés, az igények hatá­sára éppen azokon a területeken érte el a legjelentősebb fejlődést a munka, amelyek iránt a társa­dalom igényei érthetően megnö­vekedtek. így az agrártudomá­nyi, közgazdasági előadások, so­rozatok iránt elsősorban. Elkészült az éves tervezet, amely a megyei tanács művelő­désügyi osztályának irányításá­val tartalmazza a különböző tár­sadalmi szervezetek ismeretter­jesztő munkáját a következő év­ben. A terv nagy jelentőségét az adja, hogy a megelőzőeknél sokkal átfogóbb, alaposabb, a helyzet feltárásán, mélyreható elemzésen alapszik. A jelentősé­gét de egyben realitását nagyban növeli az a tény hogy ez a prog­ram már nemcsak a községi mű­velődési otthonok terveinek alap­ját képezi, hanem összegezi mind azt a szándékot, elképzelést, amely a különböző társadalmi szervezeteknél az ismeretterjesz­tés fokozására megszületett. Nem csupán a művelődésügyi osztály terveiről van tehát szó hanem a közös cél érdekében valameny- nvi szervezet ilyenirányú tévé kenységéről. k>ji okozta eddig a nehézsé ' 1 geket melyek voltak a legfontosabb okok, amelyek gát­jává váltak a munka javulásá­nak? Mindenekelőtt az, hogy az ismeretterjesztő és a népműve­lési intézmények munkájában másod-, harmadrendű feladatnak számított. Hiányzott a közös terv a szervezettség az átfogó, egységes irányítás. Az egyes elő­adások színvonala sok esetben kívánnivalót hagyott maga után és nem alkalmazkodtak eléggé az előadások, vagy előadássoro­zatok összeállításánál a helyi igé­nyekhez. Az előadásssorozatok és Gyújtsd a vasat és a fémet — de mikor veszi át a MÉH? Meg kell hagyni, hogy a MÉH propagandistái jól dolgoznak, új­ságban, falragaszon, moziban, röp­cédulán naponta találkozunk a MÉH neveivel, s lassan lelkiisme- retfurdalást érez az ember, ha eldob egy darabka papírt, vagy rongyot. Az sem kétséges, hogy fontos a hulladékgyűjtés, mert sok nyersanyagot pótol, elég ar­ra a 14 traktorra gondolni, amit a megye úttörői által gyűjtött vashulladékból készítettek. Szóval mindezzel nincs is baj, dolgozzék továbbra is jól a MÉH, s gyűjtsük a vasat és a fémet, a papírt és a rongyot. De azért va­lami baj mégis csak van, amit szóvá kell tenni. A szekszárdi vas- és hulladékgyűjtőknek ala­posan meg kell ugyanis dolgoz- niok azért, hogy gyűjtésük ered­ményét át tudják adni a MÉH- nek. A MÉH Arany János utcai átvevőhelye ugyanis a nap kü­lönböző időpontjaiban egysze­rűen zárva van. Megszabták ugyan a hivatalos nyitvatartási időt, de mi haszna, a hivatalos idő csak arra jó. hogy a boltve­zető nyugodtan becsukja boltját — A Vakok és Csökkentlátók Szövetsége dombóvári kerületi csoportja október elsején este nyolc órai kezdettel a Vasutas Kultúrotthonban műsorral egybe­kötött táncmulatságot rendez. Az est műsorában zéneszámok, sza­valatok szerepelnek. Hallhatja a közönség többek között Csajkov­szkij Barkaroláját, Rachmaninov Cisz-moll prelűdjét, Strauss Sin- ding, Mendelssohn műveit. Szi- rponov: Várj rám Schiller: Kesz­tyű, Bede A.nna: Nyitány című versét Bódi István szavalja. Köz­reműködik a Vakok Szövetsége budapesti zenekara Beridán Lász. ló vezényletével. — Kirovban, az „Újszülöttek fasorában" minden frissen ülte­tet nyárfát egy aznap született gyermekről neveznek el. Amikor a gyermek mór nagyobb, gond­ját viseli ..fájának". — Egy kapós könyvújdonság. Az amerikai könyvpiac bestsel­lerei közé tartozik ez évben egy könyv amelynek a következő a címe: „A tökéletes férj — ház­tartási és gyermekápolási tanács­adó", s elmenjen. Ilyenkor. — úgy hírlik — a MÉH főtelepén se­rénykedik a boltvezető, amit nem is vonunk kétségbe. De azért mégis csak furcsa dolog, hány naponta 15—20 gyerek ci­peli haza csalódottan a vasat, paoirt, s másnap, harmadnap új­ra szerencsét próbál, mert egy­szer azért csak be tud hatolni a MÉH-boltba, Miért nem teremt végre, ren­det a MÉH az átvevéssel kap­csolatban, miért nem tartja^ pe végre a hivatalos órákat, miért nem osztja úgy be a dolgozók idejét, hóm/ zavartalan legyen, az átvétel s ne kelljen a szekszár­di úttörőknek 20—30 kiló vassal, papírral, ronaayól négyszer, öt­ször elmászkálni az Arany Já­nos utcába? Ez nemcsak szerve­zés kérdése, hanem a lelkiisjrte- retes munka is ezt követeli meg! . <\) tanfolyamok helyett inkább az egyes előadásokon volt a hang­súly, s feltehetőleg a jelentések alapján összeállított statisztika jobb képet mutatott a valóságos, tényleges helyzetnél. Éppen ezekből adódnak most a feladatok. S ezeket a feladatokat jól tükrözi a művelődésügyi osz­tály ismeretterjesztő terve. Min­denekelőtt az tükröződik a terv­ből, hogy közelebb kívánják vin­ni az ismeretterjesztést az élet­hez a mindennapok gyakorlatá­hoz. így érik el hogy a szándék találkozik a hallgatóság, az, elő­adások közönségének megnöveke dett igényével is. Főleg az olyan előadásokra kívánják helyezni a súlyt, amelyek a mezőgazdaság átszervezése során adódó és a megszilárdítással kapcsolatos fel­adatok megoldásában segítséget nyújtanak, olyanokra amelyek az eddigieknél hathatósabb segítsé­get nyújtanak abban, hogy a la­kosság életszemléletében világ­nézetében a szocialista elemek domináljanak. A cél, hogy egyes előadáso- ^ kát csak ott tartsanak, ahol eddig nem folyt ismeretter­jesztés, vagy pedig olyankor, ami kor az előadás egy-egy nagy je­lentőségű eseményhez közvetle­nül kapcsolódik. Továbbra is folynak a munkásakadémiák, megszervezik a falusi szabadaka­démiákat a többi között. A tan­folyamok szervezésében felhasz­nálják az eddigi jó tapasztalato­kat. Az alapismereti tanfolya­mok az általános iskola ' első, második, illetve harmadik—ne­gyedik osztályának anyagával is­mertetik meg a hallgatókat. Az ezüstkalászos tanfolyam eddig is nagy n épszerű ségnek örvendett. A tanfolyam elvégzése után egy­évi gyakorlat következik, majd az azt követő eredményes vizsga nyomán a 'hallgató mezőgazdasá­gi szakmunkás lesz. KJ agy figyelmet fordít á terv 1 ’ a szakkörre. Fontos fel­adatnak tekinti az előadógárda' javítását, hogy ki lehessen kü­szöbölni az alcsony színvonalú, tehát káros előadásokat. A terv kidolgozása közös mun­ka eredménye. Ez, és a terv megalapozott kidolgozása a reá­lis, megvalósítható. de mégis Erről ír hessélni kell TVőitek az Igények Dombóvár egyik cukrászdájá- védve a tyúk mellehúsát, aminek ban három gőzölgő fekete mel- fehér szálkái beragadnak az em- lett két hölgy és egy fiatalember bér fogai közé. Meg is piszkálja beszélget. Szemmelláthatóan rá- a fogát egy gyufaszállal, mintha érnek, s hangjukból úgy tűnik, már jóllakott volna, s én, akinek jó hangulatban vannak, mert nem volt időm reggelizni egy bugyborékoló kacagásuk néha korán kezdődő értekezlet miatt, csordultig betölti a kis termet, idegesen kavargatom a feketé- Hogy miről beszélgetnek, ami met, s valahogy úgy érzem, hogy esetenként ily kacagtató? Egészen nekem is hús szorult a fogaim hétköznapi dolgokról, olyan prob- közé. Ki kellene piszkálni. Az a lémákról, ami igazán elválaszt- fiatalember illem ide, illem oda hatatlanul hozzátartozik az em- piszkálja a fogát... bér életéhez: az evésről... hogy ki, A harmadik hölgy mindeddig mit szeret legjobban. csak mosolygott, mint aki vala­Egyikük, a fiatalabb, s talán mennyiük számára nagy megle- csinosabb hölgy beszél gesztiku- petést tartogatott. Iáivá: — Tudjátok mit eszünk — Én azt mondom, hogy nincs vacsorára?... — Meg sem várva párja a jó birkanörköltnek, vagy társai válaszát, ami természete- sült combnak, jól elkészítve, sen az lenne, hogy nem tudják, — Igen, jól elkészítve — helve- folytatja: — Csülökpörköltet, selnek a többiek, bizonyítva. Olyan jó ragadós, és inas... isle- hogy a birkahús csak akkor jó. nien szeretem — csettint a nyel- ha jól elkészítik és azt is elsorol- vével és én észre sem veszem, ják, hogy az alapos leforrázáson hogy segítek neki nyelni, amikor kívül még mi a kelléke a jó el- az étel finomságát idézve maga készítésnek. is nagyot nyel... — Holnap az lesz nálunk... Most a fiatalember következik: Birkahús... Baján nagyon prímán — Én csirkére esküszöm — mond- tudják csinálni; fokhagymásán... ja. — Sokan a combot szeretik, Egyszerre megtelik a leiem de én azt a finom, fehér, szálkás fokhagymaszaggal, hogy szinte mellehúsát imádom. Azt mond- csavarja az orromat a szaga, és ják, hogy nem egészséges a sok érzem, hogy mennem kell, bár hús. Pedig minden héten vágunk még nincs dél, de kibírhatatlanul egy-egy csirkét és még nem ér- éhes vagyok mindenre, amit itt zem, hogy valami kóros megbete- elsoroltak: csülökpörköltre, tyúk.* gedés senyvesztene tőle. A disz- húsra és fokhagymás birkahúsra.., r.óhúst valahogy unom. A gyerek S csak az utcán jut eszembe, meg már a csirkét is. Én gyerek- hogy jó lesz nekem egy adag koromban évente, ha háromszor rizses lecsó is. És eszembe jut az ettem zúzát, májat, meg szívet, is, hogy valamikor ők is ünnepi Neki meg nem kell. ebédként ették a marhapörköltet — Különösen a fagyasztott nokedlival és káposztasalátával... disznóhúst nem szeretem, — Megfigyelésem szerint az egyik szól közbe az előbbi hölgy. — A hölgy vasutasfeleség, a másik karajjal már valahogy úgy va- egy tisztviselő fiatal neje, a fia-. gyünk, hogy tudja csoda... Azért talember pedig szabadságon lévő is csinálok inkább csülökpörköl- ktsz dolgozó lehetett... Csakhát tét... nőnek az igények... Ismét a fiatalember szólal meg, (buni) Az NDK hatékonyan segíti índia iparosítását Az:.indiai -alsóhúz legutóbbi ülésén kiemelték azt a segítsé­get, amelyet a Német Demokrair kus Köztársaság India iparosítá­sához ny, jt. T-öbb képviselő kér­dést intézett Szardar Szwaran Szingh bányaügyi miniszterhez, vajon a kormány szándékszik-e további acélművet a harmadik ötéves terv időszakában Mad- rasz államban felépíttetni. A igényes feladatok kitűzése, adja. miniszter közölte, hogy bízott annak biztosítékát, hogy az is­meretterjesztés — a népművelé­si munka legfontosabb része — nagy fejlődés előtt áll megyénk­ben. L. Gy. Ságot hoztak létre, amely tanul­mányozza NDK-beli szakemberek javaslatait. Pár hónappal ezelőtt szakértőcsoportot hívtak meg az NDK-ból, amely Madrasz állam­ban tanulmányozta, milyen le­hetőség van a nyersvasérc kiter­melésre az ottani érc- és barna’ széntelepeken. A szakértő-cso­port jelentést készített az in­diai kormány számára s ezenkí­vül az NDK-ban is gyakorlati ■ kísérleteket folytatnak az India» ban található érc megfelelő fel­dolgozására, hogy a kidolgozott eljárást India rendelkezésére bo­csássák. Ennek az acélműnek igen nagy jelentőséget tulajdonít az indiai közvélemény, minthogy a har­madik ötéves terv időszakában különösen fontos a vas- és acél- termelés fokozása. HAJSZA XLVII. , Wanaa Wasilewska — Kicsoda? — Hát ö. az elítélt! A pult melletti asztalnál egy testes, idősebb úr bedugta a szal­vétát mellénye kivágásába. — Hallotta a legújabb hírt? Miféle hírt? mi történik. Franciaország rossz — Az sem az enyém. És a ru Briand táviratozott, véeet ér maid... Meglátja, rassz ha sem az enyém, a táska sem.. ~ Briand? ismételte asz- véget ér! Ezt már régen meg- Csakugyan. Eltűnt a silány eszükbe jut. Hiszen látod, taltarsa. s a leveseskanál, ame- mondottam! anyagból készült sötét kosztüm. Wladeket talán csakugyan... Ivet éppen a szájához emelt. Egy vékony leány apró kor- Szikrányival sem volt rosszabbul A testes úr türelmetlenül ko­megallt a félúton. Mit távira- tyokban szürcsölte a kávét. A öltözve, mint azok az elegáns H"taita kanalával a poharát. A tozott? kávéházba belépő ioggyakornok hölgyek, akik a tárgyalóterem- Pincér "’"sietett. — O is követeli, hogy tegyék az p asztalához ült. ben ültek. — Kávét parancsol? Vagv egy át az ügvet a polgári bírósághoz. — Véleményem szerint egyál- — Megbocsáthatatlan könnyel- kis likőrt? — Fizetek! De máris! — Csakugyan, hogy szalad az ezt az oly iól ismert szemet, eb­ben a furcsa, kendőzött arcban, melyet a megszokott, kissé kó­cosán hullámos haj helyett vala"- miféJe idegen fürtök kereteztek. — Mi lesz? Mondd, mi lesz? — Nem tudom. — Nem ítélhetik halálra Wla­deket! — Mindent megtehetnek, ami De l^°,va jutottunk! Franciaorszag talán nem csinálják okosan — műség. kü "™inisztere gonosztevőkért szólalt meg halkan, az étlapot Rózsaszínűre lakkozott körmé­száll síkra. böngészve. — A kormány semmiképpen _ Lehetséges... sem to<* engedni. — Az első percben nem ismer hatatlan morzsákat. — Nem tudtam... Nem bírtam vei lesöpörte az abroszról a lát* idő... A végén még nem enged­nek be a terembe. _____________ ____ ______ Néhánvan az órájukra néztek. " Még csak az kellene! Hová telek mee Olyan furcsa a ha- ki... Megőrültem volna, amíg ez Egyre gyakrabban csengtek a tutnank! Ha már Franciaország- jacj. ........................................................... b an Briand-nak engednie kell az _ Ugyan már* Furcsa... Éle­ú gynevezett közvélemény nyoma- tömben először fésült fodrász, sónak... Mert velem sohasem fog- a fiú csodálkozott iák elhitetni. hogy önszántából _ Fodrász’ avatkozik be ebbe a lényegében A lány nem felélt. Mély redő tart... Az elvtársi,k beleegyez- poharak. A pincérek sürögtek-fo- tek... Ma az ügyvéd úr neje va- rogíak. zörgött a visszaadott ap- gyok... Kezdve a személyazonos- rópsnz. A bíróság körüli kis ká- ságin. egészen a táskáig... Hát véházak. ét termék. cukrászdák gyanút foghat bárki is? hamar kiürültek, Zajosan, lábak — Bármelyik besúgó felismer- csoszogása. ruhák suhogása, ci­' el ént éktelen ügybe, amelyet hi- barázdálta homlokát. A tió most hét. nők nyikorgása közben kezdett he etleníil felfújtak... De hogy Vb- vette észre, hogy nemcsak á haj- — De hiszen te is alig ismertéi megtelni a tárgyalási terem. laki ennyire nem tapintatos! Ez viselet.- a göndörjteft. felfésült meg... e"”szeruen illetlenség. tincsek váííóztá'tték még olyan — Mm-’-mt részletesen elmond­Társa. egy cirtgár férfi, olyan furcsán. A 'szálát is kifestette. tam volna neked. így pedig fő­ráncos. akár a téli a’ma. nagy — Milyen csoda révén jutottál löslegesen kockáztatsz, zajjal kavargafta az erőlevest. Áz belépőhöz? . ’ — Elmondtad volna... Látni apróra vágott kapor vékony szó- — A belépő... persze, nem az akartam őket... Hallani... Nem, raeskái a tányér széléhez tapad- én nevemre szól. nem bírtam, semmiképpen sem tak. — Hosvar? Hát a személy- bírtam... — Egyébként. az ördög tudja, azonossági igazolvány? Felemelte rá bánatos szemét. — Most mi következik? — kér dezlék a közönség soraiból né­h'--”’an. — A tanú!: kihallgatása — ma- arázta valaki. aki jobban is-. merte a bírósági eljárást. — Érdekes les?? — kérdezte a bársonyruhás hölgy. , (Folytatjuk.!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents