Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-22 / 224. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. szeptember 22. Egy névtelen levél nyomában Lengyelen SZERKESZTŐSÉGÜNKHÖZ a közelmúltban névtelen levelet hozott a posta. Az ismeretlenség homálya mögé rejtőző levélíró észrevételeket tesz a lengyeli Bűza- ' kalász Tsz-ről. Levelét annak ellenére, hogy névtelen, nem dobtuk a papírkosárba. Felkerestük vele a járási pártbizottságot, majd elutaztunk Lengyelbe, hogy tájékozódjunk a szövetkezeten belüli helyzetről. — A levélíró eltúlozza, amit mondani akar. Igaz, hogy a lengyeli termelőszövetkezetben vannak helytelen nézetek, előfordul, hogy hozzányúlnak a közös vagyonhoz, de korántsem ez jellemző a szövetkezet tagságára — vélekedett Perei Dániel, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. A szövetkezetben pedig arról szereztünk tudomást, hogy a munkák nem mennek rosszul. A közös tehenészetben a fejési átlag közel tíz liter, nemrég vásároltak 22 anyakocának való süldőt — már valamennyit bebúgatták. Rövidesen hozzálátnak a sertéshizlaláshoz is, amihez már minden feltételt biztosított a tagság. Ez idő szerint rendben folyik a silózás, a'szálastakarmányok és kapásnö- . vények betakarítása. Ez mind pozitív dolog. Sajnos, hibák, ferde nézetek is vannak a szövetkezeten belül. Az alábbiakban ezeket tesszük szóvá, elsősorban azért, mert segíteni akarunk a szövetkezet tagságának, a falu kommunistáinak, valamint a járási szerveknek a bajok orvoslásában. NEM TARTJUK HELYESNEK a lengyeli szövetkezeti vezetők álláspontját, melyet a háztáji gazdaságban még mindig kintiévé gazdasági felszerelések és a lovak összehordása ügyében elfoglaltak. — Nem érdemes a közösben lovat tartani, mert arra csak ráfizetünk — mondták a tavasszal, amikor a szövetkezet megalakult. Elérkezett a munkák dandárja, a háztáji lovakat használni kellett, közben ettek is. A háztájiban takarmány viszont nem volt, a vezetőség hallgatólagos beleegyezésével vittek hát a közös lucernából, a közös szénából — méretlenül. Ez szolgáltatott alapot ahhoz, hogy rosszindulatú emberek azt híreszteljék: a közösben lopnak. A járási szervek megkísérelték felszámolni ezt a valóban áldatlan állapotot. Sarkallták a szövetkezeti vezetőket, hogy a gazdaságban szükséges lovakat hordják össze, a többin adjanak túl. — Nem tudunk tenni semmit, nincs közös istálló — kapták a választ. A járási szervek ez ügyben is megpróbáltak segíteni. Javaslatukra 151 000 forint' állami hitelt kapott a szövetkezet épületvásárlásra. Azaz csak kapott volna ... Eladó ház akadt a községben, melyet kisebb átalakítás után közös istállónak használhattak volna, ám a közgyűlés az épület megvásárlását nem szavazta meg, aZ állami hitelt elutasították azzal az indokkal: nem jó tartozni, mert bármikor érkezhet a felszólítás: adós, fizess! így hát minden maradt a régiben. Sokáig azonban nem tartható fenn a mostani állapot. Mi azt ajánljuk a lengyeli szövetkezeti tagoknak, vegyék fontolóra még egyszer az épület- vásárlást, másítsák meg korábbi nézetüket, intézkedjenek, hogy a háztájiban csakis annyi jószág maradjon, amit az alapszabály is megenged. Higgyék el, így jár jól az egész tagság. A LEVÉLBEN szó van arról is, hogy a, brigádvezetők sógoraiknak, rokonaiknak a megengedettnél több munkaegységet írnak be. Ez nem fedi a valóságot. Nem is a brigádvezetők írják be a munkaegységet. A csalás szinte lehetetlen, mert a munkaegység-elszá- moló — aki a teljesítményeket írja — pontosan tudja, hogy a cukorrépa 15 hold, aminek a meg- kapálásáért mennyi munkaegység jár és csakis ennyit ír jóvá. De így csinálják ezt valamennyi munkánál. — A tagságnak több háztájija van a megengedettnél — veti papírra a levélíró. Erre vonatkozóan megtudtuk: csakugyan előfordul, hogy egy- egy tagnak több háztájija van a megengedettnél. De anélkül, hogy ennek intézésére bárki figyelmeztette volna a lengyelieket, a közgyűlés határozott, hogy a közeljövőben felmérik minden tag háztáji földjét, s aki többet méretett magának, mint amit szabad lett volna, az most látja kárát. A termést ugyanis a közösbe viszik. Végül arról szól a levél, hogy az agronómus nem képes ellátni munkáját, amit azzal indokol, hogy egész nyáron rövid nadrágban járt-kelt. Ami azt illeti, ettől igazán jó szakember lehetne. Az igazság az, hogy csakugyan nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ezért rövidesen leváltják, erre vonatkozóan már megtörténtek az intézkedések. NEM LENNE TELJES A KÉP, ha nem vonnánk le a névtelen levélből és a lengyeli termelőszövetkezetben valóban meglévő hibákból a tanulságot. Megtesszük ezt is. A tapasztalatlan termelőszövetkezeti vezetők gyakran követnek el hibát, vannak helytelen nézetek a közös gazdaságon belül. Ez a helyzet a lengyeli szövetkezetben is. Levélírónk — feltételezzük — azért ragadott tollat, hogy fellépjen a felsorolt lazaságok ellen. Sajnáljuk,1 hogy ezt névtelenül tette. Kifogásoljuk azonban a levél hangját, túlzásait. Azt viszont melegen ajánljuk ismeretlen levélírónknak: ha máskor valakit bírál, valamely hibát ostoroz, azt tegye meg szemtől szembe. Senkinek sem történhet nálunk ma bántódása, ha szóvátesz hibát, nyesegetni óhajtja a fiatal termelőszövetkezetek vadhajtásait' Ezért foglalkoztunk mi is a levéllel. Dorogi Erzsébet Országos első a dunaszentgyörgyi úttörő tűzoltó-csapat öt évé tanítja, neveli Duna- szentgyörgyön Marosi Gyula pedagógus a kis úttörőkből álló tűzoltó-csapatot. Az öt év erőfeszítése, sok-sok munkája ebben az évben érlelte meg igazi gyümölcseit. Az országos tűzolt-verse- jiyen első díjat nyertek. ■ — Eddig mindig balszerencsénk volt — mondja Marosi Gyula — valahányszor versenyen Vettünk részt, másodikak lettünk. És mindig egy másodperccel maradtunk le. / — Az idén, a Madocsán megrendezett járási versenyen elsők, 800 forint jutalommal, a döbrö- közi megyei versenyen is elsők, 1400 forint jutalommal és a ceglédi országrészi versenyen is elsők lettünk, egy 1200 forintos ping-pong asztal volt a jutalom. — Egyúttal jogot nyertünk az országos versenyre, ahol szintén első lett a csapat. A jutalom egy 400 perc/literes fecskendő volt. El sem lehet mondani a fiúk örömét. — Harminc éve vagyok tűzoltó- parancsnok — mondja Marosi Gyula tűzoltó-százados — a felnőtt csapatot is én vezetem, de ilyen öröm ahogy a kicsik sikere ért, még nem volt. — Hogyan érték el? — Szerények-és fegyelmezettek voltak először is a gyerekek — mondja — s valóban betartották az összes útmutatásokat. Maguk is kezdeményeztek az előkészületek alatt. Az egyik fiú például otthon a fűrész-bakra ráerősített egy botot, mintha a szúrócső lenne, s azon gyakorolta szabadidejében a szerelést. Elmondta a többieknek, s azok is követték. Ez nagyban növelte a gyorsaságukat. — A másik a versenyeken egy- cgy ügyes fogást lesett el más csapatoktól. Azt begyakorolta és a többieket is megtanította rá. — Cegléden a többi csapat például először nevetett azon is, hogy a verseny előtt a kis csapat bemelegítésként tornászott. Bezzeg nem nevettek, amikor a ping-pong asztalt elhoztuk. A szívós munka parancsnoknak és úttörőknek meghozta a megérdemelt sikert. De nemcsak ők örülnek ennek, büszke rájuk az egész falu. Felelősségérzet az emberekért! A Biritói Állami Gazdaság felhívása ! Pártunk VII. kongresszusának a technika fejlesztésére, a dolgozók munkakörülményeinek javítására vonatkozó célkitűzései megkövetelik, hogy biztonságosabb és kedvezőbb munkakörülmények teremtésével jobb munkaszervezéssel kíméljük a dolgozók munkaerejét, növeljük a termelés kultúráját. Ebből kiindulva, mi, a Biritói Állami Gazdaság dolgozói egyöntetűen elhatároztuk, hogy az év végéig a reánk háruló összes mezőgazdasági munkát (betakarítás. gépjavítás stb) balesetmentesen fogjuk elvégezni. Egyben felhívással fordulunk a megye összes állami gazdaságához, hogy a munkavédelmi rendszabályok fokozott betartásával, a helyi lehetőségeink felhasználása mellett, a dolgozók körében végzendő nevelőmunkán keresztül, tegyenek meg mindent annak érdekében hogy az év hátralévő időszakában balesetmentesen dolgozzanak. Ahogy erre nálunk, Biritón, úgy a többi állami gazdaságban is megvan minden lehetőség. Célkitűzéseink maradéktalan végrehajtására mindenekelőtt a dolgozótársainkért érzett felelősségérzet késztet bennünket. A gazdaság szakszervezete tárgyalta a munkavédelmi helyzetünket, megállapította, hogy e téren van nálunk is bőven tennivaló, ha azt akarjuk hogy a baleseti statisztikánk száma ne növekedjék. Legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy gazdaságunkban minden dolgozónak a napi munkájával velejáró feladata legyen a balesetek megelőzése, a szabálytalan munkavégzések felszámolása. Ezért elhatároztuk, hogy a szak szervezeti aktívák körében munkavédelmi őrséget szervezünk. Valamennyi üzemegységünkben a munkavédelmi őrségek ügyelnek Előkészületek a téli oktatásra Legutóbbi ülésén a téli oktatásról tárgyalt a Hazafias Népfront Gyönki Járási Bizottsága. A járási bizottság úgy határozott, hogy az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is indít előadássorozatot a községi népfrontbizottságok szervezésében. A községi bizottságok most tárgyalják meg a tanácsokkal, pórt- és tömegszervezetekkel az előadásokkal kapcsolatos problémákat és az előadások tematikáját... Az előadássorozatban többek között a következő témák szerepelnek: »Hogyan dolgozik jól egy falusi népfront-bizottság«. »A szocialista országok gazdasági együttműködése.« »A népfront- bizottságok feladatai a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és megszilárdításában«. »A tanács és a népfront kapcsolata«. A községi bizottságok szeptember 28-ig jelentik a járási bizottságnak, hogy hány előadást kérnek, s mikor. arra, hogy a munkahelyeken betartsák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, elvtársi segítségadással figyelmeztetik dolgozótársaikat a fegyelmezett munkára. A munkavédelem terén felmerült hiányosságok megszüntetésére törekednek, továbbá az általános üzemi rendtartásra, mindenekelőtt azért, mert a legtöbb baleset sokszor a munkaterületen jelenkező rendetlenségekből adódik. Elvtársi módon fellépnek azokkal szemben, akik vakmerőén, könnyelműsködve kockáztatják maguk és dolgozótársaik egészségét, testi épségét. A dolgozók nevelése érdekében a balesetek elleni oktatómunkát rendszeresen megtartjuk ugyancsak munkavédelmi kisfilmeket vetítünk hogy szemléltelően bemutassuk a gyakorian jelentkező veszélyforrósokat . A következő havi biztonsági szemléket rendszeresen megtartjuk, majd ezt követően a gazdaságvezetés, párt, szakszervezet együttesen értékeljük a szemlék tapasztalatait, ennek alapján igaz gatói utasításban szabjuk meg a hiányosságok záros határidőn belüli megszüntetését. Minden munkahelyen, gazdaságban szemléltető feliratokat helyezünk el melyek figyelmeztetik dolgozóinkat a szabályos munka végzésére. Szigorú felelősségrevonást alkalmazunk azokkal szemben, akik hanyagságból, nemtörődömségből nem tartják be az óvórendszabályokból adódó követelményeket és mulasztásaikkal veszélyeztetik dolgozótársaik testi épségét. Szakszervezeti taggyűléseken és egyéb értekezleteken kérjük a dolgozókat, hogy újításaikkal segítsék a biztonságos munkakörülmények . megteremtését s a benyújtott újítások . gyors - elbírálásáról rendszeresen gondoskodni fogunk. . KISZ vezetőségi és kiildöttválssztó taggyűlést tartottak Felsőnánán Az elmúlt napokban vezetőségi és küldöttválasztó taggyűlést tartottak a felsőnánai KlSZ-szerve- zet fiataljai. Hettich János titkári beszámolója foglalkozott az eddig elért eredményekkel. A beszámolóból kitűnt, hogy az alapszervézet tagsága két és fél év alatt ötről ötvenre szaporodott. Az alápszer- vezeten belül tánccsoportot hoztak létre. Az idén 980 óra társadalmi munkát végeztek. Az ifjúsági cséplőcsapat a nyár folyamán 158 százalékra teljesítette tervét. A fiatalok a taggyűlésen felajánlották, hogy a kultúrcsc- port a KISZ-kongresszusig betanulja a Székelyfonó, leány- kérés, lakodalom című színjátékot. A vezetőség újjáválasztása után a küldöttek választására került sor. Áj ijenn e k-szép j é q o eirs e u ij 1960. Magyari Károly Kiss Anna Apáti Ferenc Gyönk Dombóvár Döbrököz A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek Marosi Ildikó Gyenis Janiira Dombóvár Szekszárd a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címéi
