Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-22 / 224. szám

2 TOLNA MEG TFT NEPŰJSÁG 1960. szeptember 22. Tizennégy új tagállam felvételével kezdte meg minik áj át az ENSZ 15. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) lárdíthassák politikai függetlensé. güket, s fejlesszék gazdasági és kulturális életüket. Novotny befejezésül elismerés­sel nyilatkozott az ázsiai és af­rikai népeknek a béke megszilár­dításéért vívott harcban betöltött szerepéről. Kiemelte, hogy Afri­ka egy része, valamint Ázsia és Latin-Amerika egyes területei még. mindig gyarmati rabijá­ban sínylődnek. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek az egész vi­lág haladó erőire támaszkodva kötelessége hogy e területek sza­badságtörekvéseit támogassa. Nem kételkedünk benne — mondatta —, hogy a nemzeti felszabadító harc hamarosan megünnepelheti a gyarmati rendszer felett aratott végső győzelmét. Az ülésen felszólalt Popovics külügyminiszter, Jugoszlávia kép­viselője. Üdvözölte az ú.i tagál­lamokat és kijelentette, hogy Af­rika népéi függetlenségi harcuk­ban nem állnak egyedül, hanem több ország köztük Jugoszlávia támogatását is élvezik. Befejezé­sül nyilatkozatot tett amely — mint mondotta — nem tartozik ugyan az új tagállamok felvéte­lének kérdéséhez, de mégis nagy- jelentőségű nemcsak Jugoszlávia, hanem az ENSZ többi tagállama szempontjából is. Arról van szó' — mondotta Popovics —, hogy az Egyesült Államok egész­ségtelen feltételeket teremtett a jugoszláv küldöttség és több más ország küldöttségé­nek működéséhez. Popovics bejelentette hogy emi­att megkereséssel fordult Herter amerikai külügyminiszterhez és felkérte őt tájékoztassa erről az Egyesült Államok elnökét is. Libanon küldötte — a követ­kező szónok — hangsúlyozta, New York (Reuter): Frederick Boland, az ENSZ-közgyűlés új elnöke kedd este sajtóértekezle­tet tartott. Arra a kérdésre, hogy mint a közgyűlés, elnöke megkísárli-e a jelenlévő kormányfők találkozó­jának megszervezését, kitérő vá­laszt adott, de hozzátette nem akar elhalasztani egyetlen alkal­Moszkva: (MTI) — Az egész emberiség figyelme az East-River negyvenemeletes épületére irá­nyul — ahol megkezdődik ko­runk legfontosabb problémájá­nak megvitatása — írja a Prav­da. az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának keddi megnyitásával fog­lalkozó vezércikkében. Arról van szó. hogyan lehetne biztosítani, a világ tartós békéjét. A Pravda vezércikke a továb­biakban hangsúlyozza: megvan rá a lehetőség, hogy az erőszak és a katonai erőszakkal való fe­nyegetőzés egyszer s mindenkor­ra eltűnjön a nemzetközi politi­ka eszközei közül. Meggyőződ­hetünk erről, ha szemügyre vesz- szük a világ politikai térképét. A szocializmus zászlaia alatt, ame­lyen a békés együttélés jelszava ragyog, az emberiség egyharma- da menetel. A nemzeti felszaba­dító .mozgalom hulláma szinte elmosta a gyarmatosítás külön­böző színeit a világ politikai tér­képéről. — A kapitalista világ sem a régi már. nemcsak szűkebbé és gyengébbé vált. hanem belső el­lentétek is marcangolják. — Mégis egyes államférfiak szavaikban békét hirdetnek, va­lójában azonban ellenzik, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ- közgyűlés eredményesen vitassa 3*»g. Ezt taonyíuá például az hogy a nyugat-európai országok és Észak-Amerika fejlődése Af­rika és Ázsia fokozott kizsák­mányolásának rovására történt, s ugyanakkor e kontinensek népei még mindig nyomorognak és kul­turális téren is elmaradottak. Portugália, Pakisztán és Libé­ria küldöttségének felszólalása után a senkit sem képviselő csangkajsekista ügynök emelke­dett szólásra. Beszéde megkezdé­sekor a Hruscsov Vezette szov­jet küldöttség valamint több más küldöttség elhagyta a közgyűlés üléstermét. Hruscsov nyomban szálláshelyére hajtatott. Az ülésen felszólalt még Etió­pia, Pakisztán Guinea, Szudán, Görögország, Törökország. Ghana, Marokkó, Indonézia és Spanyol- ország képviselője. Valamennyien üdvözölték az ENSZ új tagálla­mait. A 14 országgal együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetének most 96 tagállama'van. A snanvol küldött felszólalá­sával befejeződött az ENSZ-köz­gyűlés jelen ülésszakának első napja. Szerdán magyar idő szerint délután fél 4 órakor a közgyű­lés bizottságokban folytatta mun­káját illetve a hét közgyűlési bizottság mindegyike megválasz­totta elnökét, majd egy órával később, magyar idő szerint 16.30- kor a közgyűlés teljes ülésen választotta meg 13 alelnökét. Ezek közöt1: szerepel a Biztonsá­gi Tanács öt állandó tagjának képviselője is. A főbizottság magyar idő sze­rint este 8 órakor tartotta ülé­sét. A főbizottság a hét bizottsá­gi elnökből, a 13 közgyűlési al-‘ elnökből és a közgyűlési elnök­ből áll. A szerda esti ülés na­pirendjén a 15. közgyűlési ülés­szak megszervezése és a napi­rend előkészítése szerepelt. mat sem, ha hasznos szerepet tölthet be. Az ENSZ-közgyűlésen részt_ve­vő küldöttségek közül Japán ad­ta az első diplomáciai fogadást kedden este. A fogadáson meg­jelent Zorin szovjet külügymi­niszter-helyettes, valamint a szo­cialista országok több diplomatá­ja. amerikai vezető személyiségek álláspontja a kormányfőknek a közgyűlésen való részvételével kapcsolatban. A folyamatban lé­vő események világosan mutat­ják, hogy az agresszív erők foly­tatni akarják a nemzetközi tár­gyalások szabotálását. Az ame­rikai hatóságok mindent elkö­vetnek, hogy az ülésszak nor­mális munkáját gátolják. A do­log nyitja az, hogy Washington­nak nincs mondanivalója az egész emberiséget foglalkoztató kérdésekről. — Az emberiségnek azonban van mondanivalója az amerikai politikáról. A mértéktartó nyu­gati lapok »diplomáciai huligá­nizmusnak« nevezik azt a provo­kációs hűhót, amelyet Hruscsov és több más kormányfő New York-i tartózkodása körül csap­nak. A nemzetközi közvélemény határozottan elítéli a provokáto­rokat és felveti a iogos> kérdést: lehetséges-e az ENSZ főhadiszál­lásának további normális műkö­dése New Yorkban? — Az Egyesült Államok kor­mányának a szovjet küldöttség­gel szemben alkalmazott barát­ságtalan lépései leplezik, hogy e példátlanul álló lépések sugal­mazol továbbra is fenn szeret­nék tartani a nemzetközi feszült­séget. de nincs elég erejük ah­hoz. hogy visszafelé fordítsák az események menetét — állapítja roag a Pravda, ­Lapvélemények az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakáról BÉCS A Rundblick című osztrák lap figyelemre mél ló cikket közöl »Hruscsov felszólal az ENSZ- ben« címmel. »Nem kétséges. — írja a lap —. ho'W a szovjet kormányfő úi kez­deményezése teljes mértékben megfelel a Szovjetunió külpoliti­kájának. amelyet Hruscsov 1959- ben ismertetett. Hruscsov mint régebben, ma is kitart a békés egymás mellett élés elvei mellett, mert a hozzájuk való ragaszko­dás kizárja a harmadik világhá­borút. A Hruscsov szabad mozgását korlátozó amerikai intézkedések­ről szólva a cikk megállapítja, hogy ennek oka vagy az, hogy »a washingtoni kormány képte­len leszámolni a politikai gengsz,- terekkel és gyilkosokkal, vagy pedig meg akaria mutatni, hogy New York a jövőben nem alkal­mas arra. hogy olyan nemzetkö­zi szervezet székhelye legyen, mint az ENSZ. MONTEVIDEO: A Popular című Uruguayi lap vezércikkében írja: »A közgyűlés egyik sajátossága, hogy a világ ielentős politikusai vesznek részt rajta. Ott van Hruscsov, ott van­nak a szocialista országok veze­tői. Odautazik Nehru. Szukamo és az afro—ázsiai országok más vezetői, how harcoljanak a vi- lágbékéért. Fidel Castro jelen­léte a közgyűlésen biztosítja, hogy az amerikai kontinens né­pei is hallatják hangjukat. A béke kérdése feltétlenül a viták középpontjában lesz a köz­gyűlésen. Az általános és teljes le­szerelés javaslata, melyet a §zov\ .ietunió egv évvel ezelőtt ter­jesztett elő a világközvélemény érdeklődésének középpontjában áll — írja befejezésül a lap. PÁRIZS Hruscsov New Yorkba érkezé­sének legjellegzetesebb kommen­tárját néhány órával később a Wall Street adta meg — írja Pierre Courtade az Humanité ha­sábjain. A hadiipar értékpapír­jait ugyanis hét és félmilliárd- dolláros veszteség érte. A legna­gyobb árfolyam-veszteségeket a rakétalövedékeket gyártó cégek részvényei szenvedték. Ez a lát­ványos árzuhanás kétségtelenül az amerikai üzleti körök nyug­talanságát tükrözi arra a gondo­latra. hogy az , ENSZ-közgyűlés esetleg megegyezésre juthat a le­szerelés kérdésében, vagy hogy egyszerűen csak a nemzetközi fe­szültség érezhető csökkenése kö- vetkezhetik be. Az amerikai saj­tóban. rádióban, televízióban ugyanez a nyugtalanság tükröző­dik. A kommentárok azonban nem titkolhatják el. hogy a szov­jet kormányfő Nem Yorkba ér­kezése rendkívül időszerűvé tette a leszerelés problémáját. Tény — íria Courtade —. a párbeszéd olvannyira elkezdődött. hogy Eisenhower is rákényszerülhet a Hruscsovval való találkozást el­hárító döntésének megváltoztatá­sára. Hruscsov és Fidel Castro talál­kozása a párizsi jobboldali sajtó­ban is rendkívüli visszhangot kel­tett. Jellemző a Figaro New York-i tudósítójának beszámoló­ja: amikor Hruscsov meglátogat­ta Fidel Castrót Harlemben, olyan hatalmas amerikai tömeg éUenzése fo^cdta őket. amilyen­ről eddig senki sem álmodhatott. Olyan szenzációs fordulat ez. amelynek a következményei füg­getlenek lesznik mindattól, amit az ENSZ-ben megvitatnak. Aki­nek csak lába volt Harlemben, odasietett a Theresa szállóhoz — a győzelem kirobbanó volt. Az amerikai fogadtatás nevetséges kicsinyessé '- Hruscsovnak hatá­sos propaganda-fegyvert adott a kezébe. Az ENSZ-közgyűlés írj elnökének sajtóértekezlete A népek nagy reményeket fűznek az ENSZ-közgyűlés ülésszakához — A Pravda vezércikke —= A német kérdés egy idealista politikus szemével Nyugat-Eerlinben a közelmúlt­ban jelent meg Hermann Rauschning könyve. »Mut zu ei­ner neuen Politik« címen. A könyvre már szerzője miatt is érdemes felfigyelni, a 73 é»ss Hermann Rauschning volt ugyan­is Danzig szabad város szenátu­sának utolsó elnöke, aki a há­ború kitörése előtt tárgyalásokat folytatott a danzigi kérdésről Hitlerrel, majd a fasizmus elől az észak-amerikai Oregon állam­ba menekült s ma is ott él. An­nak idején megírta Hitlerrel foly­tatott tárgyalásainak történetét. (Gespräche mit Hitler), s többi könyve is, mirt A nihilizmus fel­kelése és A téboly időszaka, segí­tette a nemzetközi antifasiszta harcot. Publicisztikai ténykedése a második világháborút követő években is jelentős s most meg­jelent »Mut zu einer neuen Po­litik« című könyvében elsősorban a német kérdés megoldására ke­resi a választ. Rauschning idea­lista. á bár felismeri azt a mély­séges válságot, amiben ma a ka­pitalista világ van, a kivezető utat a »lelki megújulás«, egy ne­mesebb emberi magatartás meg­valósulásában keresi, anélkül, hogy figyelembe venné ,a társa­dalmi és gazdasági tényezőket. — Könyve mégis érdekes dokumen­tum. mert azt példázza, hogy nemcsak a német kérdést, hanem korunk valamennyi vitás nemzet­közi problémáját csak a józan­ság. a helyzet reális megértése alapján lehet rendezni. »Az egykori nagyhatalmak, mint ilyenek, megszűntek. — szö­gezi le Rauschning. s hozzáteszi: a gyarmatosítás ideje, a fehér ember világuralma megszűnt. A kolonializmus elvetése természe­tesen magában hordja a hódító háborúk elítélését is. ami első­sorban a német népre ielentene súlyos veszélyt. Ma .már közis­mert az' a bonni., politika, amely a Szovjetunió és- a néni demok­ráciák ellen irányulva, jogtalan és indokolatlan területi hódítá­sokra törekszik. Rauschning meg­állapítja, .Ny ugal-Németországban meg kell szabadulni a Szovjet­unió olvan beállításától, amit a fasizmustól örököltek s fel kell számolni az »ökölrázás« háborús propagandáját. Ez a politika háborúhoz, atom­háborúhoz vezet, s ennek éppen az ellenkezőiére van szükség, egy o'wn politikát kellene képvisel­őm p»nr>»lr, amely a német új­raegyesítéshez egyengeti az utat. »A nyugatnémet gazdasági élet ve-etői azonban — írja Rrusch- ning — Washingtonban világosan és egyértelműen az egyesítés bé­kés útja helyett a polgárháborút tartják kívánatosabbnak«. Pedig a német politika feladata ennek éppen az ellenkezője lenne. Hermann Rauschning nem tar­tozik azok közé a politikusok kö­zé. akik mindenben megértik ko­runkat s egyértelműen tudnak állást foglalni a világot érdeklő nagy kérdésekkel kapcsolatban. Most megjelent könyve, amely­ben a háború és a béke mellett a német kérdésre keresi a fele­letet. m?2is fontos dokumentuma az utóbbi évek politikai irodal­mának. Idealizmusa meggátolja abban, hogy világosan lássa a megoldás útját, s éppen ezárt könyve elsősorban annak bizo­nyítéka, hogy milyen mély vál­ságba került a nyugati kapitalis­ta, világ. Ugyanakkor a német egyesítés gondolata, a békés meg­oldások keresése, a revanspoliti- ka határozott megbélyegzése azt mutatja, hogy a danzigi szenátus egykori elnöke becsületes állás­pontot képvisel és jóval tovább lát. mint Bonn militaristái. — Könyve így figvelmeztetés is Nvugat-Németország számára, hoev Bonn ma folytatott, gya­korlata egyenlő az öngyilkosság­iéi. s egyedül a következetes békepolitika, a két Németország közeledése és demokratikus fej­lődésének biztosítása oldhatja meg a német kérdést, melynek^ megoldása nemcsak a német nép, hanem Európa valamennyi népe számára létfontosságú. Ezért' je­lent fontos állomást a német kér­dés rendezéséhez vezető úton az NDK legutóbbi javaslata, amely­ben háromszakaszos általános és teljes leszerelést indítványoz mind a két Németországban. _____ (cs) H kongói helyest újabb fejleményei London (MTI): Mobutu ezredes képviselője kedden rádión beje­lentette az úgynevezett „főbizto­sok tanácsának" az ország újabb törvénytelen „kormányának” megalakítását. Mobutu szerint ez a tanács a folyó év végéig fogja kormányozni az országot. A tanács elnökévé Bombokót, az Ileo-féle bábkormány külügymi­niszterét nevelték ki. A 15 tagú „főbiztosok tanácsát” Kaszavubu jóváhagyásával hozták létre. Mint az AFP hírügynökség közli Mobutu ezredes kedden kijelentette hogy szeptember 20- án helyi idő szerint 15 órától „teljesítettnek" tekinti küldetését es „Fernand Kaszadi nemzetvé­delmi főbiztos rendelkezésére bo­csátja magát”. Mobutu utasítást adott Kasza- dí azonnal szabadönbocsátására. Mint az ADN jelenti Lumum­ba kongói miniszterelnök kedden I szállásán sajtóértekezletet tartott. Lumumba követelte hogy az ENSZ fegyverezze le a puccsista Mobutu ezredes zsoldos alakula­tait. Mobutu fegyveres bandái — mondotta — rabolnak, fosztagat- nak, nőkkel erőszakoskodnak és parlamenti képviselőket tartóz­tatnak le, hogy váltságdíjat csi­karjanak ki értük. A miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki, hogy az ENSZ kongói hatóságai tétlenül nézik a Mobu­tu által előidézett anarchiát. Lumumba nyomatékosan hang­súlyozta, hogy kormánya a helyén van. A kormány és a parlament megbízta őt azzal hogy a sajtó képviselőinek beszámoljon a hely­zetről. Egy AFP-hír szerint Lumum­ba a sajtóértekezleten bejelen­tette, hogy „közlekedési eszköz hiányában” nem utazik New Yorkba. Havanában százezres tömeggyűlés tiltakozott a New York-i hatóságok sértő magatartása ellen Havana. (MTI). A kubai fővá­rosban kedden százezres tömeg sereglett össze az elnöki palota előtti téren, hogy eleget tegyen a kubai szakszervezeti szövetség felhívásának: tiltakozzék a New' York-i hatóságoknál, az ENSZ- közgyülésén részt vevő kubai kül­döttséggel szemben tanúsított sértő magatartása ellen. A kubai tömegek — alig egy órával a rádióban ismertetett fel­hívás elhangzása után — forra­dalmi dalokat énekelve, zászlók­kal és feliratokkal vonultak fel a hatalmas térre. A tömeggyűlésen felszólalt Raul Castro, a fegyveres erők minisz­tere, aki Fidel Castro távollété­ben a kubai kormány vezetője. Bejelentette, hogy a kubai kor­mány folytatja a Kuba területén lévő amerikai nagyvállalatok ál­lamosítását. A nagygyűlés befe­jeztével Dorticos, kubai elnök tiltakozó nyilatkozatot olvasott fel, amely elítéli az amerikai kormány magatartását.

Next

/
Thumbnails
Contents