Tolna Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-21 / 223. szám

£ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I960, szeptember 27. Véget ért az ENSZ-közgyűlós ülésszaka New York: (MTI) Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának részt­vevői hétfőn este folytatták mun­kájukat. Az ülésen számos fel­szólalás hangzott el. Uj-Zéland küldötte védelmébe vette a kongói ENSZ-szervek munkáját és Hammarskjöld fő­titkárt. Hollandia küldötte csat­lakozott a felszólaláshoz, s ugyanebben a szellemben foglalt állást Ausztrália és Tajvan kép­viselője is. Belgium küldötte körömszakad­táig tagadta, hogy hazája be­avatkozott Kongó belügyeibe. Magyar idő szerint este tizen­egy órakor megszakították az ülést, a küldöttek két és félórás szünetet tartottak. A szünet után — mint a TASZSZ jelenti — elsőnek Grjaz nov, a Belorusz SZSZK képvise­lője kért szót. Bírálta a Kongó­ban állornásozó ENSZ-esapaíok tevékenységét és rámutatott, hogy az ottani ENSZ-parancs- nokság az Egyesült Államok és NATO szövetségesei buzdítására bűnrészessé vált a törvényes kon­gói kormány ellen szőtt összees­küvésben. Az ENSZ-parancsnok- sóg. a Biztonsági Tanács kon­gói határozatainak megszegésé­vel akadályozza az ország terü­leti épségének és politikai füg­getlenségének biztosítását. Meg­fosztotta a törvényes kormányt attól a jogától, hogy szabadon használhassa a rádióállomásokat és repülőtereket, lefegyverezte a központi kormányhoz hű kongói csapatokat és semmi intézkedést nem tesz a törvényes kormány­nyal szembehelyezkedő s a par­lament összehívását megakadá­lyozni akaró, katonai egységek el­len. Rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak sajátos érdekei van­nak ' Konaóban, felhívta . például a figyelmet arra. hogy Katangá- ban az amerikai Rockefeller csa­lád hatalmas profithoz jut a sza- kadár Csombé-ldikk támogatásá­val. Nvilvónvaló. hogy az Egye­sült Államok fontosnak tartja a kongói törvényes központi kor­mány me"wénítását. Végül követelte, hogy a köz­gyűlés ítélje el Belgium kongói agresszióiát és biztosítsa a Biz­tonsági : Tanács határozatainak maradéktalan végrehajtását. Ezután a kanadai küldött tá­mogatta a 19 ázsiai és afrikai or­szág határozati iavaslatát. A li­banoni, az izraeli, a görög és a svéd küldött bizalmát nyilvání­totta Hammrr'.-vioidoek és he­lyeselte az ENSZ-szervek tevé­kenységét Az etiópiai küldött közös ak­ciót követelt a rend helyreállí­tására. Kérte, hopv az egymás­sal szembenálló kongói csopor­tok »tegyék félre nézeteltéréseiket és mentsék meg hazájukat a ka tasztrófától«. Zorin, a Szovjetunió képviselő­je — á Reuter jelentése szerint — felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió értékeli a kongói kérdésben határozati ja­vaslatot előterjesztő ázsiai és af­rikai országok erőfeszítéseit, de szükségesnek tartja, hogy bizo­nyos móctöíilásókat iktassanak a javaslatba. Ismételten elítélte a belgák fegyveres agresszióját és követelte, ho«» a határozati ta­vas lat intézkedjék a belga fegy­veres erők kivonásáról. Corea ceyloni küldött a Kon­gói Köztársaság integritása és egysége mellett szállt, síkra, el­ítélte az 'ország szétdarabolására irányuló törekvéseket. Ezután arra kérte a Szovjet­unió képviselőjét, ne ragaszkod­jék határozati- javaslatához. Ezt kérte több afrikai ország képvi­selője is. A szovjet küldöttség ezután közölte, hogy az afrikai államok kérésének engedve nem ragasz­kodik hozzá, hogv szavazzanak határozati javaslatáról és az ázsiai és afrikai határozati tervezettel I összefüggő módosító indítvány­ról. Zorin rámutatott hogy a határozati javaslat csak megszab­ja az irányt, amelyet az Egye­sült Nemzetek Szervezetének kö­vetnie kell, de valamennyi kon­gói kérdést magának a kongói népnek kell megoldania. A .köz­gyűlés — mondotta Zorin — még egyszer megtárgyalhatja a kongói helyzetet a kedden este megnyíló 15. ülésszakon. A hajnali órákban szavazásra bocsátották a 19 ázsiai ország ha­tározat-tervezetét. Mint nyugati hírügynökségek közük, a javas­latot hetvenen megszavazták, tizenegyen pedig (a Szovjetunió, a • szocialista országok Francia- ország, a Délafrikai Unió) tartóz­kodtak a szavazástól. Az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli ülésszaka magyar idő sze­rint reggel 6 óta 12 perckor be­zárult. AZ elfogadott határozat felké­ri a főtitkárt, továbbra is haté­konyan tevékenykedjék a fent említett határozatok, értelmében, támogassa a kongói központi kor­mányt abban, hogy a Kongói Köztársaság egész területén hely­reállíthassa és fenntarthassa a törvényes rendet, biztosíthassa a nemzetközi béke és biztonság ér­dekeinek megfelelően az ország egységét területi integritását és politikai függetlenségét. Felhívja a Kongói Köztársa­ságban élő valamennyi kongóit: törekedjék minden belső viszály- kodás gyors békés eszközökkel történő megoldására, az ország egységének és integritásának biz­tosítására és megfelelő módon vegye igénybe a főtitkárral egyet értésben a kongói tanácsadó bi­zottság által kijelölt ázsiai és afrikai ENSZ-képviselők támoga­tását a megbékélés elérésére. Felhívja az ENSZ valamennyi tagállamának kormányát, hogy minél előbb adja meg önkéntes hozzájárulását egy, a Kongó szá­mára létesítendő ENSZ-alaphoz, amelyet az ENSZ ellenőrzésé­vel és á központi kormánnyal egyetértésben a bevezetőben em­lített célok megvalósításának a lehető legteljesebb támogatására kell felhasználni. Az ENSZ közgyűlése arra kér minden tagállamot hogy tartóz­kodjék olyan akcióktól, amelyek akadályozhatják a törvényes rend helyreállítását és a Kongói Köztársaság kormányának műkö­dését. Tartózkodjék minden olyan akciótól is. amely aláak­názhatja a Kongói Köztársaság egységét, területi integritását és politikai függetlenségét. Anélkül, hogy a Kongói Köz­társaság szuverén jogait bármi­képpen kétségbevonná, a közgyű­lés felhív minden államot, hogy az ENSZ által nyújtott katonai támogatás átmeneti időszakában Kongóba katonai célokra se köz- vellenül se közvetve ne szállít­son fegyvereket, vagy más hadi­anyagot, ne küldjön katonai sze­mélyeket és egyéb támogatást, ha csak ezt a Biztonsági Tanács 1960. július 14-i, 22-i és augusz­tus 9-i határozatainak végrehaj­tása céljából a főtitkár közvetí­tésével az ENSZ nem kéri. Kongóban változatlanul zavaros a helyzet Megegyezési kísérletek Lumumba és Kaszavubu között Leopoldville (MTTj: Mint a f niszterelnök Reuter és az AP jelenti hétfőn este Lumumba vezetésével ülést, tartott a központi kormány, és ezzel egy időben tanácskozott Ileo ellenkormánya is. A Reuter értesülése szerint Ghana, Guinea, Marokkó, az EAK és Tunézia képviselői most azon fáradoznak, hogy valamiféle megegyezést hozzanak létre Lu­mumba és Kaszavubu között. Mint ismeretes, Lumumba mi­az elmúlt hetekben többször is kifejtette hogy haj­landó tárgyalni Kaszavubuval, de a tárgyalásokat Kaszavubu min­dig meghiúsította. Mint az AP közli, Kaszavubu ugyanakkor hangoztatja, hogy tárgyalásokat folytat Mobutuval és a Katangá­Az ENSZ 15. ülésszaka ban székelő áruló Csombeval. Blikango. a Kaszavubu—Ileo J — mondotta Hruscsov elvtárs — A háború befejezése óta való­színűleg a , legjelentősebb ese­ményhez érkezett el a világ, amikor kedden megnyílt az Egye­sült Nemzetek Szervezetének 15. ülésszaka. A világszervezetet meg alakulása óta számos jogos bírá­lat érte, mert nem egy esetben nem tudta betölteni azt a hiva­tást, ami annak idején élelrekel- tette, mégis fontos munkát vég­zett az elmúlt másfél évtizedben. A mostani ülésszak lényegében különbözik minden eddigitől, amikor Hruscsov elvtárs példáját követve számos állam- és kor­mányfő határozta el, hogy or­szága küldöttségét vezeti, többen pedig — mint a sokáig húzódó Macmillan és de Gaulle — kilá­tásba helyezték, hogy az ülésszak idején New York-ba utaznak. Maga Eisenhower elnök sem tu­dott kitérni az egyre jobban, leg­magasabb színtű tanácskozás ké­pét öltő ülésszak munkája elől, s megváltoztatva korábbi elhatá­rozását, felszólal a világszervezet ülésén. Az amerikai diplomáciára jel­lemző, hogy minden eszközzel gátolni akarja a világszervezet munkáját, s olyan kicsinyes és méltatlan eszközökhöz sem átallt folyamodni, mint Hruscsov elv­társ és a többi szocialista ország vezetője mozgási szabadságának korlátozása, vagy az a képtelen és ostoba terv, hogy megakadá­lyozzák a rádiónak és a televízió­nak Hruscsov beszéde közvetíté­sét. Az amerikai és az angol sajtó is egyre élesebb szavakkal ítéli el ezt a diplomáciai módszert, amelyet a londoni Times »ideg­rohamban és gyenge ítélőképes­ség hatása alatt hozott intézke­désnek« nevez, s amely egyálta­lán nem méltó az ENSZ házi­gazdájaként szereplő Egyesült Államokhoz. Természetesen ezek az otromba mesterséges akadályok sem gátol­ják meg, hogy a világszervezet érdemi munkát végezzen, s kö­zelebb vigye az emberiséget á le­szerelés, a teremtő béke megvaló­sításához. S jellemző, hogy a ki­csinyes és méltatlan bánásmód ellenére a Balti ka fedélzetéről amerikai földre lépő Hruscsov első szava is azt a reményt fejezte ki, amit a Szovjetunió és a szo­cialista országok ENSZ-küldöít- sége táplál a világszervezet ered­ményes munkáját illetően. »Az emberek többségének gondolatai klikk tájékoztatási minisztere kö­zölte, hogy Csombeval együttmű­ködési egyezményt írtak alá. Eisenhower beszéde a Fehér Házban Washington: (TASZSZ) Eisen­hower amerikai elnök rövid be­szédet mondott a Fehér Házban azon külföldi származású ameri­kaiak előtt, "kik a közelgő vá­lasztásokon Nixont és Lodget tá­mogatják. Eisenhower felhívta hallgató- sá^át. hogy »ezekben a zavaros időkben, amikor bajkeverők be akarnak hatolni országunkba« támogassák a köztársaságpárti kormány politikáját. A nemzetközi problémák — mondotta Eisenhower — befo­lyással vannak országunk belső ré^ze kérdéseire. Néha a belső nehézségek — a farmerek kér­dése. a pénz értékének csökkenő irányzata, infláció, vagy más — súlyosaknak és haláfezthatatlanok nak tűnnek, valójában pedig cse­kélységek az emberiségnek az ál­talános békéért é? rendért foly­tatott százados harcához képest. »Ha a világon, Afrikában. Ázsiában, Amerika minden orszá­gában és Európában az emberek e nagy kérdésre összpontosítják gondolataikat — mondotta Eisen- howrer akkor végül is meg fogjuk oldani«. Ehhez az szüksé­ges — folytatta az elnök —. hogy »gazdaságilag, vagy ha szükséges katonai erővel biztosítsunk ma- I gunkrak teljes biztonságot«. Meg kell mondanom — hang­ez nem íe- szemben is súlyozta az elnök — ienti. boev bárkivé) agresszív szándékaink vannak. — Olyan időket élünk, amikor vi­lágméretű agresszív háborúról beszélni >—»rtelmű az öuevil- kosság emlegetésével. Úgy gon­dolom, hogy ezt mindenesetre mindannyian megértettük«. világszerte egy cél felé fordulnak, s e cél az, hogy kedvező feltételek jöjjenek létre a világ békéjének biztosításához. Egészen természe­tes, hogy a világ népei két ország, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió felé fordítják tekintetü­ket, nem azért mintha ezek az országok különösek, vagy kivá­lasztottak volnának, hanem azért, mert gazdaságilag a legerősebbek és a leghatalmasabb fegyverek­kel rendelkeznek«. Hruscsov figyelmeztetett arra, hogy a nézeteltérések fokozódása nemcsak a két országot veszélyez­tetheti hanem az egész világot. De hozzátette: »Mi, kapcsolataink maximális fejlesztésére, a meg­oldatlan problémák békés rende­zésére, az egyetemes béke bizto­sítására törekszünk. A Szovjet­unió — folytatta — elsőrendű je­lentőséget tulajdonít a tartós béke biztosításának. E béke biz­tosításához az kell, hogy minden ország, de elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei meg­értsék: meg kell állapodni a szi­gorú nemzetközi ellenőrzéssel történő leszerelésben«. Kádár János elvtárs pedig a magyar küldöttség nevében mél- ,tán jelentette ki a Baltika meg­érkezése után: »Az Egyesült Nemzetek Szervezete nagy és jó szolgálatot tehet a béke, az álla­mok békés egymás mellet élése, a népek, a nemzetek szabad fej­lődése ügyének«. Az Egyesült Államok kormánya igyekezett kitérni a tárgyalások elől, s a kölcsönös együttműkö­dés helyett nemcsak korábban gátolta a megegyezést a legfon­tosabb nemzetközi kérdésekben, Iranern most is kevés hajlandó­ságot mutat arra, hogy teljesítse azt a kívánságot, amit a világ népei elvárnak, s ami az emberi­ség békés fejlődését biztosíthatja. Ugyanakkor a Szovjetunió és a szocialista országok küldöttségei már megérkezésükkor is megmu­tatták békés szándékukat, azt az eltökélt törekvést, hogy mindent megtesznek a béke védelméért, a vitás kérdések megoldásáért. Ez a gondolat küldte az ENSZ szék­helyére a szocialista országok ve­hetőit, s ez az elhatározás vezeti őket a- közgyűlés egész munkája alatt.. Az emberiség figyelme méltán összpontosul a világszervezet munkájára. S már az első pilla­nattól kezdve fokozott érdeklő­dés kíséri Hruscsov elvtárs és a többi szocialista vezető tényke­dését, megnyilatkozásait. A világ közvéleménye tudja, hogy a béke követeiként érkeztek az ENSZ székhelyére, s azt is tudja, hogy minden erejüket latbavetik a világszervezet fórumán, hogy diadalmaskodjék a béke gondo­lata az egész világon. A Német Kommunista Párt Közponü Bizottságának közleRiér.ye a párt paraszipoiitkáiÉtflI Düsseldorf (MTI): Mint az ADN jelenti, az illegálisan megjelenő Freies Volk legújabb száma is­merteti a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának a párt parasztpoütikájával foglal­kozó tervezetét. A tervezet felszólítja a nyugat­német dolgozókat, hogy elsősor­Megnyílt a nemzetközi finnugor kongresszus A Magyar Tudományos Akadé­mia dísztermében kedden ünne­pélyesen megnyitották a nemzet­közi. finnugor kongresszust. Az elnökségben helyet foglalt Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. W. Stein itz, a Berlini Tudományos Akadémia alelnöke. B. A. Szerebnyikov, n szovjet delegáció vezetője és X. Vilkuna a Finn Tudományos Akadémia tagja, az egyik legte­kintélyesebb finnugor kutató. — Részt vettek az ülésen a 17 nép, illetve nemzetiség képviseletiben hazánkba érkezett külföldi ven­dégek. valamint a magyar nyel­vészek. régészek, néprajzkutatók. A nemzetközi finnugor kong­resszust dr. Orti'.ír.y Gyula, aka­démikus, a Hazafias Népfront \)r­szágos Tanácsának főtitkáta nyi­totta meg. Ezután Bárczi Géza nyelvészeti föelőadásával megkezdődött a nemzetközi finnugor kongresszus tudománnos munkája, összeült a finnugor nyelvészeti szakosztály, s a néprajzi szakosztály. A ta­nácskozás-sorozat záróülését .szép tember 22-én. csütörtökön tart­ják, addig 63 előadás hangzik el. T' ngresszusen — ez ritkaság a tudományos tanácskozások törté­netében — érdeklődőket is szí­vesen látnak, csakúgy, mini szep­tember 21-én. a Bartók-tsren ben sorra kerülő ünnepi hangverse­nyen. A kongresszus befejezése után a külföldi vendégek megis- merkedr.ek hazánk néhány neve­zetességével is. ban a béke biztosításán a népek közötti megértésen és a feszült­ség enyhítésén fáradozzanak. — Harcot kell folytatni a nyugatné­met atomfelfegyverzés haladék­talan megszüntetéséért, a lesze­relésért Nyugat-Németországnak a NATO-ból való kiválásáért, a nyugatnómetországi idegen kato­nai támaszpontok felszámolásá­ért, a két német állam közötti tárgyalásokéit és a német béke­szerződés mielőbbi megkötéséért. A Német Kommunista Párt el­utasítja az úgynevezett „zöld tervet”, meit az hátrányos a kis- és a középparasztság szempont­jából. Ehelyett a párt olyan in­tézkedéseket követel amelyet valóban segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak és elsősorban a veszélyeztetett parasztcsaládok­nak. Ebből a célból az állami költségvetés 10 százalékát — te­hát több mint négy milliárd márkát kell évente a mezőgaz­daság rendelkezésére bocsátani. Olyan adórendszert kell bevezet­ni Nyugat-Námetarszágban, amely tekintetbe veszi a kis- és közép­parasztság érdekeit. A Német Kommunista Párt parasztpolitikáiát ismertető ter­vezet a továbbiakban javasato­kat tartalmaz a falusi iskolázás megjavítására, az anya. és gyer­mekvédelem biztosítására és meg­felelő szociális gondoskodás be­vezetésére. 1

Next

/
Thumbnails
Contents