Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-10 / 188. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1960. augusztus 10. Á Biztonsági Tanács felhívása a belga kormányhoz (Folytatás az 1. oldalról.) sére álló eszközzel leküzdeni az ellenállást. Az ENSZ parancsnoksága teljes hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy feltétel nélkül végrehajtsa feladatát, nevezetesen az összes belga csapatok távozásának ki­kényszerítését. A szovjet küldött ezután hatá­rozati javaslatot terjesztett elő. A szovjet határozati javaslat felszólítja Hammarskjöld főtit­kárt, hogy tegyen határozott lé­péseket — bármilyen szükséges eszközt felhasználva — annak biztosítására, hogy haladéktala­nul eltávolítsák a belga csapato­kat Kongó területéről és véget- vessenek minden olyan akciónak, amely a Kongói Köztársaság terü­leti integritása ellen irányul. A szovjet határozati javaslat végül megbízza a főtitkárt, hogy három napon belül tegyen jelen­tést a Biztonsági Tanács jelen határozatából fakadó intézkedé­sek eredményességéről. Az ülést ezután — magyar idő szerint — éjszaka fél kettőig meg­szakították. Afrika országai a kongói kormány segítségére sietnek — Kongóban elrendelték a rendkívüli állapotot Akkra (MTI). Nkrumah, ghanai elnök, aki korábban tárgyalt az útban hazafelé Akkrába látogató Lumumba kongói miniszterelnök­kel, hétfőn felhatalmazást kért a parla­menttől, hogy megtehesse az előkészületeket az általános mozgósításra. Hangoztatta, az ENSZ tekinté­lye szertefoszlik, ha Afrika orszá­gai nem készülnek fel, hogy — ha kell fegyverekkel — szerezze­nek érvényt az ENSZ-határozatai- nak. Bejelentette, hogy Ghana en­nek eléréséért az ENSZ-parancs- nokság alatt kíván harcolni Bel­gium ellen. „Ha azonban az ENSZ kép­telennek bizonyulna végrehaj­tani saját határozatait, Ghana összefog más afrikai orszá­gokkal, hogy kiűzze a belga agnesszorokat Afrika terüle­téről.” — mondotta Nkrumah. Miközben a független afrikai országok kormányai egymás után juttatják kifejezésre, hogy támo­gatják Kongó egységének elvét és segítséget ajánlanak fel Kongó kormányának, Katanga tarto­mány „kormánya” újabb esztelen lépést akar tenni. Elhatározta, hogy Jean Kibwe, Csőmbe „mi­niszterelnök” jelenleg New York­ban kilincselő ügynöke vezetésé­vel „baráti” küldöttséget indít olyan nyugat-afrikai országokba, amelyek korábban francia, vagy angol gyarmati uralom alatt ál­lottak, hogy kormányukat meg­nyerje Katanga „függetlenségé­nek”. Ugyanakkor a Dél-Rhodéziai Salysis Buryba érkezett hírek sze­rint Elisabeth viliétől 560 kilo­méterre a tartomány határán fekvő Kaniamánál aláaknáz­ták a Katanga tartomány fő­városába vezető útvonalak va­lamennyi hídját, hogy meg­akadályozzák az ENSZ-csa- patok bevonulását Katangába. ADN-jelentés szerint Belgium kiutasított kongói nagykövete még mindig Leopoldvilleben tartózko­dik. Hétfőn ismét nagy tömeg tün­tetett a belga nagykövetség előtt és sürgette a nagykövet haladék­talan távozását. Véget ért a Biztonsági Tanács ülése New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsnak a kongói helyzetet megvitató harmadik ülé­se — összesen 12 órai tanácskozás után — kedden hajnalban — New York-i idő szerint 4,24 órakor — ért véget. A Biztonsági Tanács Tunézia és Ceylon közös határozati javasla­tát fogadta el 9 szavazattal és két tartózkodással. A szavazástól Fran Lumumba sajtóértekezlete Leopoldville (MTI). Lumumba, kongói miniszterel­nök Leopoldvilleben egy sajtó- értekezleten kijelentette, hogy teljhatalmat adott a hadseregnek a rend helyreállítására az ország­ban. Nyilatkozatát röviddel az­után tette, hogy a kormány rend­kívüli állapotot rendelt el a köz­társaság egész területére. A kongói hadsereg segítségé­vel — mondotta — kikerget­jük az ellenséget az ország­ból. Hozzátette, hogy a had­sereg és parancsnoka, Lun- dula tábornok, a kapott fel­hatalmazás alapján le fog tar­tóztatni minden színesbőrű, vagy fehér embert, aki a ren­det megzavarja. Hangsúlyozta, hogy a kongói kormány nem hajlandó elfogadni az ENSZ-gyámságát; együttmű­ködést és nem jótékonyságot akar. Nem az ENSZ tisztviselőinek, hanem a kongóiaknak kell ellátniok az ország közigaz­gatását, a kongóiak képesek erre. A miniszterelnök ismételten ki­fejezte, hogy kormánya nyomaté­kosan követeli a belga csapatok kivonását Kongóból, és Katanga tartomány elszakadásának meg­gátolását. Kijelentette, hogy csa­patai más afrikai országok kato­naságának támogatásával bevo­nulnak Katangába, hogy megsza­badítsák a belgáktól. „Az egész kormány elmegy Katangába, és ha a belgák lőni fognak, boldogan halunk meg hazánkért” — mon­dotta. A Katangára vonatkozó to­vábbi kérdésekre azonban nem volt hajlandó a fentieknél részle­tesebb választ adni. Lumumba ismételten támadta Belgiumot, hogy zavart szít volt gyarmatán, és igyekszik előidézni egyes kongói tartományok külön­válását, s e cél elérésére felhasz­nálta a sajtót és a papságot is. Azzal vádolta a kongói katoli­kus intézményeket, hogy Bel­gium „felforgató ügynökei”. Lumumba támadta Kaszavubu pártjának, az Abako pártnak egyes tagjait, akik önállóságot kö­veteltek a Kongó alsó folyásánál fekvő tartomány számára. Hozzá­tette, tudja, hogy Kaszavubu nem ért egyet ezekkel, majd azt mon­dotta, az imperialista sajtó arra törekszik, hogy ellentétet támasz- szón közte és Kaszavubu között, de ők továbbra is együtt fogják vezetni az országot a függet­lenség és a szabadság útján. Hangsúlyozta továbbá, hogy a személyi és politikai nehéz­ségekről terjesztett híreszte­lések ellenére kormánya egy­ségesen áll mögötte. Sajtóértekezletén a kongói mi­niszterelnök arra is felhasználta az alkalmat, hogy köszönetét mondjon az Egyesült Államoknak azért a fogadtatásért, amelyben legutóbbi amerikai látogatása al­kalmából részesítették. Végül elmondotta, hogy több afrikai országban tett utazása so­rán meggyőződött az afrikai szo­lidaritás egyre növekvő erejéről. Újból bejelentette, hogy afrikai csúcstalálkozót szervez, amely augusztus 25-én kezdődik Leopold­villeben. Mint mondotta, a talál­kozóra vonatkozó javaslatot helye­selte valamennyi afrikai állam­fő, akivel az Egyesült Államok­ból hazajövet tanácskozott. ciaország és Olaszország küldötte tartózkodott. A Biztonsági Tanácsban ked­den hajnalban hozott határo­zat felszólítja a belga kor­mányt, hogy azonnal vonja ki csapatait a kongói Katanga tartományból és ugyanakkor felhatalmazza a kongói ENSZ rendfenntartó erőket, hogy a határozat végrehajtása végett ■ vonuljanak be Katanga terü­letére. Az ENSZ-főtitkársága a Bizton­sági Tanács ülésének befejezése után bejelentette, hogy Hammar­skjöld, ENSZ-főtitkár — New York-i idő szerint — kedden éjfél után visszautazik Leopoldvillebe. Kongó fővárosában kedden dél­előtt elrendelték a rendkívüli ál­lapotot az ország egész területére. A kongói kormány kedden a reggeli órákban minisztertanácsra ült össze, amelyen részt vett Lu­mumba miniszterelnök is. A minisztertanács után a kon­gói tájékoztatásügyi miniszter kö­zölte, a kormány azért rendelte el a rendkívüli állapotot, hogy „le­hetővé tegye az előkészületeket az esetleges katonai lépésekre és az ellenséges támadás visszaverésé­re.” Bejelentette még. hogy a kormány utasítására kongói csapatok vonultak ki Jean van Ben Beesch, belga nagykövet házához, hogy „biztosítsák ha­ladéktalan távozását, — ha kell, erőszak alkalmazásával”. A püspöhi kar támadását felháborodással fogadta a kubai nép száma hangsúlyozza, hogy a ku­bai nép vallásos, de ugyanakkor forradalmi is. A lap megírja, hogy a pásztorlevél felolvasása nyomán több templomban a rendőrségnek kellett megvédenie a papokat a hívők felháborodásá­Havana: (MTI) Mint ismeretes, a kubai templomokban vasárnap felolvasták a katolikus püspökök pásztorlevelét, amely az állítóla­gos »erősbödő kommunista ten­denciák« ürügyén támadást intéz a forradalom ellen. A Revolucion című lap hétfői tói. Az Egyesült Államok a NATO támogatására számít Kuba ellen New York: (TASZSZ) Mint az 1 niok kell az Egyesült Államok UPI párizsi tudósítója jelenti, a NATO küldöttségek tagjai hét­főn kijelentették: Az Egyesült Államok azzal a kéréssel fordult európai szövetségeseihez, hogy nyújtsanak neki politikai, gaz­dasági és erkölcsi támogatást a Kubával fennálló konfliktusában. Nolting, az Egyesült Államok állandó NATO képviselője két héttel ezelőtt terjesztette elő ezt a «-kérést« a NATO állandó taná­csának ülésén. Nolting szavai szerint — írja a tudósítás — az Egyesült Államok kormánya úgy véli, az amerikai államok szervezete a legjobb esz­köz arra, hogy nyomást gyakorol­janak a kubai kormányra. Hozzá­tette azonban, hogy Washington véleménye szerint az európai szö­vetségeseknek politikailag, gaz­daságilag és erkölcsileg támogat­Kubával szemben folytatott poli- t i káját __________________________ f lz amerikai államok szervezete fogadat! el a Costa PJea-i külügyminiszteri értekezletre Washington: (MTI) Az ameri­kai államok szervezetének taná­csa hétfőn Kuba tiltakozása el­lenére olyan napirendet fogadott el a Costa-Rica-i külügyminisz­teri értekezletre, amely tág lehe­tőséget nyújt a kubai belügyekbe való beavatkozásra. A napirend első pontja »a kon­tinentális szolidaritás és az ame- rikaközi rendszer megszilárdítá­sa« lenne, különös tekintettel «a földrészen kívülről jövő beavat­kozás veszélyére«. A napirend má­sodik pontján az amerikaközi együttműködés szerepel, melynek célja »a demokratikus amerikai intézmények védelme bármiféle szervezet, kormány vagy ezek ügynöksége által kifejtett felfor­gató tevékenység ellen«. A har­madik napirendi pont azoknak a gazdasági és szociáll. tényezők­nek megvizsgálása, amelyek «po­litikai bizonytalanságot okoznak az amerikai féltekén«, valamint az életszínvonal emeléséhez szük­séges együttes akció mérlegelése. Végül a negyedik pont szerint a külügyminiszterek megvizsgálnák a «Karibi-tenger térségében fenn­álló nemzetközi feszültséget«. A kubai kormány képviselője a napirend első három pontja el­len szavazott, a negyedik pontnál tartózkodott, a szavazástól. A Reuter jelentése szerint a külügyminiszterek tanácskozásá­ra akkor kerül sor, amikor az amerikai államok szervezete már megtárgyalta a venezuelai — do­minikai viszályt. Ez a külön ülés augusztus 16-án kezdődik. Kuba csak az egyenlőség alapján hajlandó tárgyalni az USA-val Havana: (MTI) Az Egyesült Ál­lamok hétfőn tiltakozott a Kubá­ban lévő amerikai vállalatok ál­lamosítása miatt. Az államosítást — mint ismeretes — vasárnap rendelte el a havanai kormány. Hivatalos források szerint a Kubában államosított amerikai javak értéke hozzávetőlegesen 829 millió dollár. Az összeget a vállalatok mérlege alapján szá­mították ki, de gazdasági és pénz­ügyi körök szerint az államosított amerikai javak értéke eléri az egymilliárd dollárt. Raul Roa kubai külügyminisz­ter nyilatkozott az amerikai ál­lamok szövetségének Costa Ricá­ban tervezett külügyminiszteri ta­nácskozásáról. Megállapította, hogy az a caracasi értekezlet meg ismétlése lesz és arra szolgál, hogy támadásokat intézzenek Ku­ba ellen. A Rio de Janeiró-i egyez mény — mondotta — nem más, mint az Egyesült Államok kato­nai politikájának eszköze. Raul Roa hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok az erő pozíció­jából akar Kubával tárgyalni, de Kuba csak az egyenlőség alap­ján hajlandó erre. Adenauer London és Párizs ellentéteit használja tel céljai elérése érdekében Az Izvesztyija a nyugatnémet-angol megbeszélésekről Moszkva (TASZSZ). Adenauer és Macmillan küszöbönálló meg­beszéléseit kommentálva az Iz­vesztyija bonni tudósítója, Pral- nyikov rámutat, politikai meg­figyelők véleménye szerint Bonn kétszínű játékot űz. Adenauer kancellár London és Párizs ellen­téteit használja fel ütőkártyaként, politikai céljainak elérése érdeké­ben és arra törekszik, hogy biz­tosítsa magának Franciaország tá­mogatását. Adenauer, alig egy héttel ezelőtt megbeszéléseket folytatott de Gaulle-lal. E meg­beszélések eredményei nagy ve­szélyt jelentenek a békére. Külö­nösen nagy nyugtalanságot keltet. tek ezek a megbeszélések Angliád ban, ahol egyre veszélyesebbnek ítélik Franciaország és Bonn erő­södő szövetségét a NATO-n belül, mert ez az erősödés Anglia rová­sára történik. Jelenleg Bonn ab­ban a reményben hizeleg Lon­donnak, hogy sikerül eloszlatnia az angolok nyugtalanságát. A sajtó jelentéseiből ítélve Ade­nauer arra fog törekedni, hogy Anglia továbbra se engedjen a berlini kérdésben, hogy segítsen megszabadulni Nyugat-Németor- szágnak a fegyverkezést gátló kor­látoktól, és hogy ne akadályozza a Bundeswehr Polaris-rakétákkal való felszerelését. Mikojan beszédet mondott az orientalisztikai világ'ongresszus megnyitásán Moszkva: (TASZSZ) Moszkvá­ban kedden megnyílt a 25. orien­talisztikai világkongresszus. A szovjet kormány nevében Anasz- tasz Mikojan üdvözölte a kong­resszus résztvevőit és vendégeit. Rámutatott, hogy e nemzetközi találkozóra nagy társadalmi és gazdasági változások korában, nagyszerű időpontban kerül sor, Speidel tábornok nyilatkozata a NATO stratégiájáról Washington (MTI): Hans Spei­del tábornok, a hitlerista hadse­reg volt vezérkari főnöke, jelen­leg a NATO szárazföldi haderői­nek európai főparancsnoka, hét­főn beszédet mondott Washing­tonban az amerikai hadsereg tár­saságának rendes évi gyűlésén. Kijelentette, a NATO-hatal- mak stratégiai elgondolása szerint Közép-Európát »legkeletibb szé­lén« kell megvédeni. Hangoztat­ta, hogy mivel a Nyugat elvesz­tette légi fölényét, a korábbi ter­vekkel ellentétben már nem a stratégiai légierőt tekintik a ka­tonai műveletek fő hordozójának Európában, hanem a szárazföldi erőket, amelyeket a NATO-nak most növelnie kell. Speidel nem mulasztotta el megjegyezni, hogy »a NATO-t megerősítené Nyugat- Németország felvétele a tagálla­mok közé, továbbá a nyugatné­met hadsereg felállítása«. Hozzá­tette, hogy »a teljes elrettentés« elméletének a politikában még ma is értéke van. A nyugatnémet tábornok kö­vetelte még a NATO-csapatok felszerelésének egységesítését és a közös utánpótlási rends-er megteremtésének szükségességét. amikor a keleti népek győzelmes nemzeti felszabadító mozgalma máris sok ázsiai és afrikai ország politikai felszabadulását ered­ményezte. Mikojan elmondotta, hogy a szovjet nép nagy rokonszenvet érez a keleti népek iránt, figye­lemmel követi a függetlenségért és a társadalmi haladásért ví­vott harcukat. A Szovjetuniónak a keleti országokhoz fűződő vi­szonyát az összes fajták és né­pek egyenlőségét hirdető lenini elv határozza meg. A szovjet államférfi utalt ar­ra, hogy a szovjet nép követke­zetesen síkraszállt a kongói nép felszabadulásáért és támogatja azt a követelését, hogy haladék­talanul vessenek véget a külföldi intervenciónak. Mikojan kijelentette, hogy az orientalisztika tudománya csak akkor számíthat sikerre és elis­merésre, ha a keleti népek érde­keit szolgálja. A szovjet orien­talisztika nemcsak A»-'-', és Af­rika népeinek múl: ," ír •)má­nyozza, hanem jelenlegi életét is,

Next

/
Thumbnails
Contents