Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-31 / 205. szám

I 7 4 TOLNA MEGYÉT NEPÜ.TSAG i960, augusztus 31, Ä bonyhádi üzemek életéből ÖTVEN ZOMÄNCIPARI DOLGOZÓ TANUL AZ ALI.AMI OKTATÄS KÜLÖNBÖZŐ FOKOZATAIN Egy-két évvel ezelőtt, alig né­hány dolgozó képezte tovább magát a Bonyhádi Zománcgyár­ban általános- és középiskolai fo­kon. Az elmúlt évben azonban — kezdett megváltozni a helyzet. Egyre többen ismerik fel, hogy a gyár előtt álló, egyre növekvő feladatok — köztük a gyár fej­lesztésének, bővítésének tervei — megkövetelik a munkások, mű­szakiak általános és szakmai mű­veltségének emelését. A most induló tanévre huszon­ötén iratkoztak be az általános iskola hetedik és nyolcadik osz­tályába. A pécsi gépipari tech­nikum levelező tagozatának első osztályában négy, a másodikban és harmadikban egy-egy dolgozó fog tanulni (itt egyébként az el­múlt tanévben hárman fejezték be jeles eredménnyel tanulmá­nyaikat). A helyi közgazdasági technikum első, második és har­madik osztályába 16-an, a gim­náziumba ketten iratkoztak be. Egy dolgozó a Műszaki Egyetem levelező tagozatán kezdi meg gépészmérnöki tanulmányait. MEGKEZDTÉK AZ ÜJ FÜRDÖ-ÖLTÖZÖ ÉPÍTÉSÉT A CIPŐGYÁRBAN A Bonyhádi Cipőgyár sokat fejlődött az elmúlt években, ma már közel ezer dolgozója van. A jelenlegi, négyszáz személyes fürdő és öltöző nem elégíti ki az igényeket. Ezért kerül sor — mintegy kétmillió forintos beru­házással — egy új, hatszáz sze­mélyes fürdő és öltöző építésére. A háromszintes épület alagso­rában raktárak lesznek, a föld­szinten férfi, az emeleten pedig a női fürdő lesz. Két héttel ezelőtt kezdték meg az építendő új épület helyén lévő régi ház lebontását, a munkák gyors ütemben haladnak. Még az' év végéig tető alá akarják hozni az egyemeletes épületet, a jövő év júliusára pedig átadni rendel­tetésének. NAPI <10 PAR EXPORT-CIPŐ KÉSZÜL EL A BORIPARI KTSZ-BEN Kétezerötszáz pár női félcipőt készít lengyel exportra a Bony­hádi Cipész Ktsz. Anyagellátási nehézségek miatt késve tudtak hozzáfogni a szövetkezet dolgozói az export-rendelés teljesítéséhez, de a munkák jelenlegi állása alapján, biztosra vehető, hogy a szövetkezet határidő előtt leszál­lítja a lengyel export-cipőket, pó­tolja a háromhetes késés okozta lemaradást. Míg a második negyedévben naponta csak hatvan-hetven pár export-cipőt készítettek el, a munkák jobb megszervezésével, a szalagszerű gyártás bevezetésével ezt — ugyanakkora létszámmal — sikerült napi kilencven párra felemelni. f­KORSZERŰSÍTIK A MALMOT Nagyarányú átalakítási, kor­szerűsítési munkák indultak meg az elmúlt hetekben a bonyhádi malomban. Lényegében egy telje­sen új malmot építenek fel, illet­ve szerelnek fel a régi, emeletes raktárépületben. Az egyik régi, düledező silóépületet már le­bontották, helyét majd parkosít­ják, annak a raktárnak pedig, ahova a korszerű, pneumatikus malmot felszerelik, az alapját „cserélik ki”. Az új malom elké­szülte után állítják majd le a jelenlegiben a termelést, a régi gépek leszerelése után itt létesí­tenek majd raktárakat. A tárgyalóteremből: Késsel támadt az intézkedő rendőrre Sárközi Géza és Hargitai Lász­ló ez év június 22-én többek tár­saságában, különböző helyeken borozott. Végül is a paksi föld­művesszövetkezet italboltjában kötöttek ki. Ott tartózkodott Ben- cze György is, akire Sárközi Gé­za rátámadt. Bencze ütlegelésé­hez »besegített« Hargitai is. Há­tulról ütötte fejbe a védekező Benczét, az elesett, de a támadók tovább ütötték-verték. Bencze könnyű testi sérüléseket szenve­dett. Megszúrta továbbá Korpo- nai Ernőt is. Amikor a verekedés még az italboltban folyt, érkezett a hely­színre két rendőr. A rendőrtiszt felszólította a verekedőket, hogy hagyják abba a rendzavarást, azonban közbelépése nem veze­tett eredményre. Ellenkezően, Sárközi Géza nekirontott a rendőrtisztnek és ököllel arcul- ütötte. Szúrásra emelt kezéből is csak azért esett ki a kés, mert egy a rendőrtiszt segítségére sie*3 férfi elrántotta Sárközi Géza lá­bát és ennek következtében a támadó elesett. A másik rendőr közben Hargi­taira ügyelt, hogy ne tudjon új­ból beleavatkozni a verekedésbe. Hargitai ugyancsak többször megtámadta a rája vigyázó rendőrt. Mint notórius verekedőket is­merik őket. Mindketten büntetett előéletűek. Hargitai László nyolc­szor volt már büntetve, legutóbb 1953-ban az adpnyi járásbíróság rablás miatt tízévi börtönbünte-! tésre ítélte. A paksi járásbíróság dr. Kiss Tóth Tihamér járásbírósági elnök büntetőtanácsa, figyelemmel az elkövetett bűncselekmények' ve­szélyességére. Sárközi Gézát ha­tósági közeg elleni erőszak és sú­lyos testi sértés miatt két év és nyolchónapi börtönre, Hargitai Lászlót hatósági közeg elleni erő­szak és garázdaság bűntette miatt három év és hathónapi börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Garázdaság „Ovo néni vigyázott rám 99 Dallal, tánccal, verssel, aján­dékokkal és sok-sok virággal köszöntek el a felsővárosiak, az óvodások és felnőttek a kedves Mária óvó nénitől. Foris Mária, a Felsőváros óvónője harminckét év tisztele­tet parancsoló óyónői munkája után nyugalomba vonult. Kollé­gái, a szülők és az óvodások búcsúztató ünnepséget rendez­tek, s erre az alkalomra virág­díszbe öltöztették az óvodát, a bejárattól egészen a tanulószo­bákig. Az ősz ezer színben pompázó virágaival együtt a felsővárosiak elhozták szívük szeretetét,' s a kicsinyekkel együtt búcsúztak, a szülők is, az egykori óvodások is Foris Máriától. „Övó nénit nem feledjük és szeretjük nagyon-nagyon” — hangzik a gyerekek ajkáról a dal. Az ünnepi műsorban, ame­lyet erre az alkalomra tanultak az óvodások, valamennyi gye­rek szerepelt. „Apám, anyám munkába járt, óvó néni vigyázott rám” —- sza­valja remegő ajakkal Teszler Lacika és sírva borul Mária né- . ni karjai közé, mielőtt versét befejezhette volna. Aranyosak voltak a kis táncosok is esőcsepp jelmezükben és amíg gyönyör­ködtünk a bájos, naiv kis mű­sorban, arra gondoltunk, meny­nyi szeretetet, mennyi türelmet, szívj óságot és mennyire egész embert kíván az óvónők mun­kája. _ Theisz Aranka, aki az idén már az iskolások sorába lépett és ilyen minőségben is búcsúzik az óvodától, görcsösen szoron­gatja édesapja kezét. Együtt áll­nak az óvó néni elé. Theisz György, a hajdani óvodás a fel­nőttek nevében beszél. — Harminckét évvel ezelőtt, mint óvodások mi nyűttük eze­ket a kis padokat. Azóta három évtized múlott el és lám már a kislányom is búcsúzik az óvo­dától, amelyhez nemcsak jó ma­gamat, hanem rajtam kívül sok felnőttet annyi szép gyermek­kori emlék fűz. — Milyen jó is volt a kamaszkor éveiben, majd később a fiatal apa gondjaival bejönni az óvodába, leülni a gyermekkorban koptatott kis- padra és beszélgetni az óvó né­nivel örömeinkről, gondjaink­ról. Jó volt felidézni a gyermek­kor emlékeit is. Mária nénit sohasem láttuk fáradtnak, min­dig volt ideje számunkra és mindig volt egy-egy kedves sza­va azokhoz, akik felkeresték. Most, amikor a hajdani óvodá­sok nevében köszönetét mon­dok, küzdelmes munkája után jó pihenést kívánok — mondot­ta meghatottan. A kollégák köszöntése és aján­déka a Mária néni felé megnyil­vánuló megbecsülésről és szere- tetről tanúskodott. Szekszárd város óvónői egy zenélő dobozt ajándékoztak nyugalomba vo­nuló munkatársuknak, aki ta­pasztalataival és jótanácsaival mindenkor készségesen segítet­te a fiatalokat. Harminckét év óvónői munka áll Foris Mária mögött. Ismer­te a Felső város apraja-nagyja és ő is ismert mindenkit. — Második otthonom volt ez a kis óvoda. Szerettem a mun­kámat, szerettem az embereket és a gondjaimra bízott aprósá­gokat. így sohasem esett nehe­zemre a munka — mondja sze­rényen és egyszerűen. — Évről évre a szemünk előtt szépült óvodánk, bár a külseje még ma is szerény, de a tanuló- és játszó­szobák összehasonlíthatatlanul szebbek, mint azelőtt voltak. Különösen sokat tett az óvoda csinosításáért a szülői munka- közösség. Elsősorban az ő jó munkájuknak köszönhető, hogy a gyermekek ma már sok szép játékkal játszhatnak — mondot­ta. Magáról nem szívesen beszél, szerényen hallgat arról, hogy olykor a késő esti órákig dolgo­zott kedves óvodája szépítésé­ért. — Nagyon, de nagyon fog hiá­nyozni nekem az óvoda, de amikor ezt az ajándékba kapott, szép fényképalbumot veszem a kezembe — amely a felsővárosi óvoda történetét és óvodásait örökíti meg fényképekben —, az elmúlt harminckét év munkájá­ra, örömeire gondolok. Amikor pedig a zenélő dobozra nézek, kollégáim jutnak az eszembe. Majd elérzékenyedve így foly­tatta: „Köszönök mindent. Kö­szönöm az ajándékokat, ezt a kedves kis ünnepséget. Búcsúz­zunk vidáman, a viszontlátás­ra!’! Pozsonyi Ignácné Dunaföldvárott, mint az or­szág sok más részében még ma is dívik a húsvéti locsolás. Me­zei István, Tamási Ferenc és Kö- vesdi Ferenc húsvét hétfőn a reg­geli órákban locsolni mentek. A locsolással az ivás is együtt jár. A már megnevezett háromtagú tár­saság is túl lehetett már — mint mondani szokás — az első hatvan csöppön, amikor az utcán talál­koztak Takács Sándorral, aki lo­vaskocsival igyekezett valahová. A locsolók úgy látszik megunták már a gyalogolást, ezért Takácsot kérték meg, hogy vigye őket a Bölcskei útra. Takács vonakodott eleget tenni a kérésüknek, erre az udvariasnak egyáltalán nem mondható társaság feldöntötte Takács kocsiját. A csodálkozástól felocsúdni alig tudó Takács le­esett a kocsiról. A nagy kiabálásra, zajra kijött az utcára Kuti Jánosné és pártfo­gásba vette az idős embert, mond­ván, hogy ne bántsák őt. Kutiné jogos beavatkozását a társaság tagjai nem tudták elnézni és kö­zülük Tamási Ferenc Kutinét be­csületében többször megsértette I és mindenféle utolsó rongynak | nevezte. A hangos szidalmazást meghal­lotta Kutiné férje is, aki ugyan­csak kijött az utcára és felszólí­totta a veszekedőket, hogy men­jenek tovább és ne zavarják meg mások nyugalmát. Erre a jóindu­latú felszólításra se hajlottak a kötekedő locsolkodók. Ellenkező­leg, Mezei és Tamási ütlegelni kezdte Kutit. Tamási a verekedés közben még az ingét is letépte Kutinak. A »csatazajra« Gavrilovics Fe­renc önkéntes rendőr is a hely­színre érkezett. Rendet akart te­remteni, azonban őt is lökdösni kezdték. Végül is a társaság egyik tagja, Kövesdi Ferenc közbelépé­sére abbahagyták a verekedést. A paksi járásbíróság Mezei Ist­vánt garázdaság miatt öt hónapi börtönbüntetésre, Tamási Fe­rencet pedig ugyancsak garázda­ság miatt háromhónapi börtön- büntetésre1 ítélte. Kövesdi Ferenc tettét a bíróság szabálysértésnek minősítette és ezért 500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. S. Túlteljesítene gabonatermelési tervét a paksi Vörös Sugár Tsz A paksi Vörös Sugár Tsz je­lentősen túlteljesítette gabona- termelési tervét. A tervezett 11 mázsás búza-átlagtermés helyett 15,16 mázsát, a 15 mázsás árpa­átlagtermés helyett 17,80 mázsát takarítottak be holdanként. A gabonatermelési terv túlteljesíté­se lehetővé teszi, hogy 100 mázsa búzát adjanak el az államnak. A tsz-tagoknak is szépen osz­tanak előleget. Búzából minden munkaegységre 4 kilót, árpából 3 kilót adnak előlegként. ▼VWVVVVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVYVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVTrVVVWVTVVVVVVVVWVVVWWVV YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY 1960. Nagy Gyurika Németh István Kostyál Pityuka Róka Adrien Kovacsik Gabika Sióagárd Tolnasziget Udvari Dalmand Iregszemcse A gyermek-szépségversenyre úgy kell szavazni, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküld jük a Népújság címére. 4

Next

/
Thumbnails
Contents