Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

1960. augusztus 26. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 f Tanévnyitás előtt Patronálok segítsége Még néhány nap és véget ér a vakáció. Az iskolák megnyit­ják kapuikat a tanulóifjúság előtt. A szekszárdi iskolákban a tan­év kezdete előtt lázas készülődés folyik. A II. számú iskola tan­testületének tagjai a folyosón csoportokba verődve beszélgetnek a nyári szünidő, a nyaralás örö­meiről, s a tanév kezdésével já­ró problémákat vitatják meg. Az iskola tantermei kitakarítva vár­ják a tanulókat. Augusztus 25-én az általános iskolákban megkezd­ték a tankönyvek osztását, 29-én, hétfőn pedig pótbeiratkozás lesz és megtartják a javító vizsgákat. A Babits Mihály Általános Is­kolában ragyog minden, az abla­kok, a parkett, a berendezés egyaránt. A Garay téri I. számú iskolá­ban friss mész szaga terjeng. A folyosókat meszelik, s egyik-má­sik tanteremből még kalapács­ütések zaja hallatszik. — Még egy-két nap és az I. számú általános iskolában is tel­jes lesz a rend — mondja Ernesz Jánosné, vezető gondnoknő. A Garay téri iskolában az idén ugyanis nagy munkát végeztek: felszedték a régi, olajos padlókat, — amelyeket generációk koptat­tak el, és valamennyi tantermet újonnan parkettázták. Csinosodnak, szépülnek az is­kolák. Készülnek a pedagógusok, készülnek a tanulók és a szülők az 1960/61-es tanév megnyitójára. A szülői gondok — Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond, — mondja Nagy János. — Klári, a kisebbik az általános iskola negyedik, Ilonka a nyolcadik osztályába lép az idén. A gondos szülők megvásárolták a szükséges füzeteket, írószereket | — úgymond — nem hagyják az utolsó pillanatra a vásárlást. Bár nem nagy összegről van szó, tar­talékolták a tankönyvek megvá­sárlásához szükséges pénzt is. — Mindkét kislány új tanköny­veket kért, és amennyiben lehet­séges, szeretném is teljesíteni kí­vánságukat. Klári és Ilonka jeles tanulók. Megérdemlik a szép könyveket azért is, mert becsülik és vigyáznak rájuk, — mondotta a mama. A tankönyvek és írószerek vá­sárlása, — mint Nagyné mondja — a kisebbik gond. Ezeknél sok­kal nehezebb a ruhagondok meg­oldása. A kislányok a nyáron so­kat fejlődtek, s kinőtték a tavalyi ruhákat. Mindkettőnek kell új sötétkék rakottszoknya, Kláriká­nak télikabátot, Ilonkának iskola­köpenyt és egyéb ruhaféléket kell még vásárolni. Úgy szeretnék, ha mindez meglenne még a tanév kezdete előtt. Nagy a forgalom a 23. számú írószerboltban A Tolna megyei Népbolt Vál­lalat 23. számú papír és írószer boltjában nagy a forgalom augusztus eleje óta. — Az idén reméljük nem lesz túlzsúfoltság — mondja Rozina MILLIOMOS Egy régi és rosszemlékű isme­rősbe botlottam a minap. A »be­lebotlottam« majdnem szószerint értendő, hiszen a földön hevert s cipőm orra magasra lendítette. A játékos szellő bele is kapott s odábbsodorta néhány centiméter­rel. Tovább is vitte volna, ha meg nem fogom. Megfogtam, jól meg­néztem s egymás után elevened­tek meg az emlékek. A piac, ahol nem azt mondták egy tojás áraként, hogy »forint harminc«, vagy a krumplira, hogy kilója »kettő húsz«, hanem így: »Két kék, meg három zöld«, eset­leg »adok érte két doboz gyu­fát, meg négy kéket«. A körülményekkel ismerősek, pillanatok alatt átszámítolták, jó üzlet-e, ha a négy kék mellé még két skatulya gyufát is adnak. — Röplabda-mérkőzésre utaztunk Kaposvárra. A pénz együtt volt az útiköltségre, de ajánlatosabb­nak látszott petróleumba fektet­ni. A petróleumon aztán a jegy­váltás előtt közvetlenül ismét pénzt szereztünk, majd azon je­gyet. Voltam én már milliomos, sőt mi több, milliárdos is. S mindez tizenhat éves fejjel. Pénzem any- nyi, mint a szemét (s nem is sok­— Luxus lett az angoloknál az „angol szalonna”. A Daily Express hírt ad arról, hogy az un. „angol szalonna”, az ango­lok kedvelt reggel eledele a leg­utóbbi áremelkedések következ­tében drágább lett a csirkénél, vagy a legkitűnőbb halrajtáknál. A húsos szalonna ára két hónap alatt félkilónként egy shilling öt pennyvel emelkedett. A szalonna nagy részét Dániából importál­ják, az angol üzemek a nagy­mérvű behozatal következtében a hazai árut kolbásszá és hús­pástétommá dolgozzák fel. — Intelligencia, óh! Az állami intelligencia vizsgán az amerikai külföldi tájékoztató szolgálat 150 vezető dolgozója megbukott, kai különb annál), de egy hetet adtam volna fiatal életemből egy »Magyar« cigarettáért. S most belebotlottam a régi ismerősbe. Egy percig tartogat­tam a kezemben, aztán felhají­tottam, hadd sodorja a szél. Bele is sodorta az árokba a gaz és a rothadó falevelek közé. Százezer Millpengő volt. Ha nem dobom el, megint mil­liomos lehetnék. De minek? A sarki boltban három forintért vet­tem egy pakli Kossuthot... (—ei) XXV. — Már csak egy kérdés. Skoczynski gondolkozott. Az­után lassan, tagoltan ejtve ki a szavakat, halkan megkérdezte: — Nem gondolja-e a vádlott, hogy mai letartóztatása — a rend­őrség provokációjának következ­ménye? Kniewski összeráncolta a hom­lokát. Igen vagy nem? Igen vagy nem? Valahol a közelben sötétség gomolygott, a fájdalom fokozó­dott, összeszorította torkát. Meg­ijedt, hogy újra belesüllyed ebbe a sötétségbe. Akkor nem tudja majd, mit tesznek, mit írnak ezek ketten. Miért kérdi ezt? Mit je­lent ez? Hogy kell rá válaszolnia — igennel vagy nemmel? — Erre nem gondoltam. A vizsgálóbíró megkezdte a jegyzőkönyv felolvasását. A se­besült állandóan egy szót ismételt: nem. — íme, az orvosok által is iga­zolt eszméletlen állapot — je­gyezte meg ironikusan Skoczyns­ki. A vizsgálóbíró bólogatott. Kniewski igyekezett követni a monoton felolvasást. De nem so­káig tudott figyelni a szavak je­lentésére. Az egyik szó szörnyű erővel dübörgőit, a másik alig hallhatóan, végtelen messzeség­ből ért el hozzá. Megszűnt az ösz- szefüggés közöttük, összekevered­tek, elvesztek a hullámokban rá­támadó sötétség káoszában. Tiborné a papírbolt vezetője. — Igen jó az, hogy a szülők nem hagyják a tanév kezdése előtti napokra a füzetek és írószerek vásárlását. Másrészt jó az is, hogy a nagykereskedelem idejé­ben leszállította a szükséges pa- pírneműeket, tanszereket, táská­kat. Az idén nemigen volt hiánycikkünk. A jó felkészülést mutatja az is, hogy a vásárlóknak nem kell so­kat várakozniok. Iskolánként és osztályonként nylontasakokban vannak elkészítve a füzetek, író­lapok, s egyéb felszerelések. — Az idei évben igen nagy vá­lasztékunk van töltőtollakból, tolltartókból és táskákból is. Kedvükre választhatnak a tanu­lók az olcsó, de jó minőségű mű­bőrtáskákból és a bőrből készült aktatáskákból egyaránt. Nem pa­naszkodhatunk a forgalomra, na­ponta 14—15 000 forintot forgal­mazunk — mondotta. Még néhány nap, véget ér a vakáció, az iskolák kitakarítva megnyitják kapuikat a tanulóif­júság előtt. A Földművelésügyi Miniszté­rium lehetőséget biztosít arra, hogy a felnőtt oktatás keretén be­lül a megyénkben működő Len- gyeli Mezőgazdasági Szakiskolá­ban a 24 éven felüli termelőszö­vetkezeti tagok kétéves, ingyenes elméleti és gyakorlati oktatásban részesüljenek. Az idei tanítási év­ben Tolna megyéből 20 tsz-tag nyerhet felvételt a mezőgazdasági szakiskolába. Az általános tagozat első elmé­leti féléve szeptember 1-től január 29-ig tart, majd utána gyakorlati munka következik, amelyet a hallgatók saját termelőszövetke­zetükben végeznek el. Az iskolá­tól az elméleti tanítás ideje alatt a részvevők havi 360 forint kere­settérítést is kapnak. Az állatte­Ha szétnézünk a megye terü­letén, megakad a tekintetünk a termelőszövetkezetek nagyarányú építkezésein. Talán nem is túlzás, ha azt írom, hogy a megyei Tsz Beruházási Irodának szinte nincs is olyan napja, amikor ne lenne valamelyik termelőszövetkezetben műszaki átadás. Tegnap egy is­tállót adtak át, ma egy halasta­vat, s holnap egy 50 férőhelyes magtárpadlásos istállót. Ezek a tények világos, kézzelfogható bi­zonyítékai annak, hogy tsz-eink a megerősödés útjára léptek. Van tőkéjük s nyugodtan vállalják a nagy befektetéseket. De nemcsak ilyen jellegű épít­kezésekkel találkozunk. Újat al­kotnak a termelőszövetkezetek sa­ját erejükből és a patronálok hoz­zájárulásából is. Köztudomású dolog volt még annakidején az, hogy a termelőszövetkezetek tag­sága mosolygott, amikor megtud­ta, hogy patronálót kap. — Ugyan, ugyan mit tud nekünk se­gíteni egy budapesti gyári mun­kás, akár fonónö legyen vagy vas­munkás, legyintettek a tsz-tagok. És ma már másként vélekednek. A gyári munkásságtól kezdve a i nyésztési szakon annyi az eltérés, I hogy ott a tanítás az iskolában I február 1-én kezdődik, a gyakor­lati félév pedig szeptember 1-től január 29-ig tart. A közgyűlés, ha indokoltnak tartja, az elméleti ta­nítás idejére munkaegység jóvá­írást is biztosíthat az iskolára kül­dött termelőszövetkezeti tag ré­szére. Az érdeklődők jelentkezésüket küljék be a Lengyeli Mezőgazda- sági Szakiskolába, csatolva felvé­teli kérelmükhöz iskolai bizonyít­ványukat, születési anyakönyvi kivonatukat, önéletrajzukat, a ter­melőszövetkezet javaslatát, igazo­lást arról, hogy rendelkeznek megfelelő mezőgazdasági gyakor­lattal és orvosi igazolást. szellemi munkásig a patronálok megmutatták, hogy szívügyüknek érzik a termelőszövetkezet fejlő­dését, megerősítését. És hogy ez így van, komoly eredmények bi­zonyítanak. A napokban találkoztam a ka- kasdi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet könyvelőjé­vel, Gulyás Istvánnal. Valahogy szó került a patronálókról. Ha va­lamelyik tsz sokat köszönhet pat- ronálőinak, hát mi aztán igen — mondta. A Fővárosi Villamosmű­vek Főműhelyének dolgozói a pártfogóink. Beszerelték számunk ra a komplett motoros kútszí- vattyút, s ennél is továbbmenve bevezették a vízvezetéket az is­tállóba. Ugyanitt az istállóban villamosítási munkálatokat végez­tek. Ma már csak egy kattanás és fényárban úszik az egész is­tálló. Aztán hoznak még két vil- lanyboylert, s így télen majd nem kell hideg vizet öntenünk a szé­pen fejlődő szarvasmarhák elé. — Tervbe vették a villamos művek dolgozói, hogy megépítenek ne­künk egy 5 vagonos górét is. Tudja, valahogy az kapott meg bennüket, falusiakat, hogy a fő­városiak olyan szívesek, jóked­vűen dolgoznak, s minden kis mozdulatukon látszik a segíteni- akarás. A termelőszövetkezeti ta­gok annyira megszerették a pat­ronáló szakmunkásokat, hogy szinte egymással versengve lát­ták őket vendégül, amikor lenn voltak beszerelni a villanyvilá­gítást és a vízvezetéket. (BALÁS) Huszonöt százalékkal több extra- méretű ruha kerül forgalomba a második félévben, mint tavaly A belkereskedelem tájékozta­tása szerint ősszel és télen 25 szá­zalékkal több extra méretű ruha kerül forgalomba, mint tavaly ilyenkor. Azokban a szaküzletek­ben, ahol a normálméretű ruhá­kon kívül különleges nagyságú fe­hérneműket, öltönyöket és kabá­tokat is árusítanak, a vevők a legkülönbözőbb áron és minőség­ben vásárolhatnak nadrágokat, zakókat és más ruhaféleségeket. Pozsonyi Ignácné Termelőszövetkezeti brigádvezetők! Lehet- még jelentkezni a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola felnőtt tagozatára Wanda Wasilewska: HAJSZA — Kniewski, hallotta a jegyző­könyv felolvasását? Alig észrevehetően bólintott. — Tessék aláírni. Nem tudni honnan, újra megje­lent a nővér, és Kniewski újra érezte az átható orvosságszagot. Görcsösen szorította a kezébe nyomott tollat. Az ápolónő egy irattartót tett a papírlap alá, és rátette a beteg csaknem mozdu­latlan kezét. Ujjai nem akartak engedelmeskedni. Nehézkesen alá­írta, tenyere súrolta a papírt. A toll beakadt a papírlap egy kiálló rostjába és a suta, befejezetlen, szinte gyermekes aláírás mellé egy csomó fekete csöppecske fröccsent. 35. Még világos volt, amikor az ut­cákon, újságkötegekkel a hónuk alatt végigrohantak a rikkancsok. — Rendkívüli kiadás! — Merénylet a belvárosban! — Merénylet! — Rendkívüli kiadás! Zizegtek a papírlapok az olva­sók kezében. Gyorsan fogytak az újságok. Tele voltak vastagbetűs címekkel, tömérdek felkiáltó- és kérdőjellel, 'riási, kiabáló címso­rokkal. „Bankrablást kísérlet?” „Lövöl­dözés Varsó szívében.” „Közönsé­ges gonosztevők vagy politikai bűnösök?” „A kommunisták ször­nyű gaztette", „Ismét Moszkva ügynökei”, „Sortűz a Zlota utcá­ban”, „Kommunista merénylet”, „Gonosztevők terrorizálják a fő­várost!” A rikkancsokat nyomban körül­vették a járókelők, gyorsan szét­kapkodták a lapokat, amelyeken még meg sem száradt a nyomda- festék. „Két halott, számos sebesült”, „Kik a letartóztatott merénylők?”, „Drámai hajsza Varsó utcáin”, „Háromi veszedelmes gonosztevő letartóztatása”, „Bankrablási kí­sérlet”. Az emberek az utcán olvasták az újságot, megtárgyalták, vitat­koztak. Remegtek az izgalomtól. Itt, a Zgoda utcában, a Chmielna utcában, a Zlota utcában a rend­kívüli kiadás pillanatok alatt el­fogyott. Mindazok, akik délelőtt halották a lövöldözést meg a lár­mát, most minél előbb tudni akar­ták a részleteket. Tudni akarták, mi történt voltaképpen. De a lapok úgyszólván semmi­féle magyarázatot nem adtak. Te­le voltak nagy, fekete kérdőjelek­kel. A belvárosban történtekről es­tére az egész város tudott, Mary- monttól Wierzbnóig, Wolától Bródnóig és Grochówig. A kávéházakban és a kocsmák­ban, a szalonokban és a pince­odúkban, a bűzös udvarokon meg a parkok sétányain késő éjszakáig ezernyi beszélgetésben vertek visszhangot a Zgoda utcában, a Chmielna utcában, a Zlota utcá­ban, a Zeliazna utcában eldördült lövések. 36. Július tizennyolcadikén a wolai műhelyekben, a munkaközvetítők előtt kígyózó sorokban, a villa­mosvasút kocsiszíneiben kis röp­cédulák jártak óvatosan kézről kézre. „Elvtársak! Újból vére hullott Varsó hős munkásainak, akik el­határozták, hogy végeznek egy provokátorral...” A fejek az apróbetűs, kissé el- kenődött röplap fölé hajoltak, óva­tosan, nehogy észrevegye a mes­ter, nehogy megszimatolja a spicli. „A cárizmus provokációs mód­szerei a független Lengyelország­ban kormányzási rendszerré vál­tak. A burzsoázia, hogy a mun­kásmozgalmat megossza és meg­bénítsa, provokátorokat küld a munkászervezetekbe... De betelt a pohár, a munkások most már maguk szolgáltatnak igazságot, el­intézik a provokátorokat.” (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents