Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

4

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1960. augusztus 26.

f? <

Vj rügy a dérütötte fán

Micsoda hangulat! Mekkor» bőség! Úgy érzi az ember, mintha a bibliai mese Kánaánja elevenedett volna fel! Az asztalokról sülthúsok illata árad. Különböző s^ínű torták és sütemények kínálják magukat incselkedve és az asszonyok előtt, a féldecis poharakban narancslikőr áll.

Narancslikőr az egykori cselédasszonyok előtt. A fiataloknak ez már nem furcsa. Ök már nylonblúzt viselnek. A lányok közül többen a szájukat is kipirosították. Ha egy húsz évvel ezelőtt elhalt ember feltámadna, s behoznánk ide a vigadók társaságába, el sem hinné, hogy pusztai emberek.

Pedig azok! A férfinép természetesen likőr helyett inkább a sűrű, vérszínű vörös bort kortyolja, a tortát a fehérnépnek engedi át, s a húsfélékből szel hatalmas falatokat.

Kondor Jutka, akinek a névadóját ünnepeljük most békésen alszik szobácskájábán. — Édesanyja, aki bármelyik lánynyal felveheti a versenyt fiata- - los üdeségével, időnként felkel és kioson a mulatók közül. — Senki sem kérdi hová megy. Mindenki tudja, a fiatal anya legfőbb kötelessége, hogy gyermeke felett őrködjék.

Ez az első névadó ünnep a pusztán. Eddig mindenki keresztelőt tartott. De egyetlen keresztelő sem sikerült így. — Soha nem volt még akkora bőség és ilyen jó hangulat.

Váratlanul fehérbajuszos, szemölcsös képű bácsi ugrik fel az asztal végéről, s odakiált a Csárdáskirálynőt muzsikáló cigányoknak:

— Állj az egész! Most az én nótám következik!

Hirtelen csend lesz. Az öreg kihúzza magát, s kissé reszkető hangon rákezd a nótára. Amikor ahhoz a részhez ér, hogy »nem kell a pap, minek a pap«, már mindenki együtt énekel vele.

Amikor elhallgat a nóta, a fiatal apa arcát figyelem. Sugárzik a boldogságtól. Kondor Palit, még soha nem láttam ilyen kendőzetlen, nagy örömben. Pedig gyakran találkoztam vele. Néhány évvel ezelőtt egy ifjúsági gyűlésen ismerkedtünk meg. Mellettem ült. Akkor nagyon gondterhelt volt és jóval öregebbnek látszott.

— Nagy öröm az első gyermek a háznál — szalad ki a félhangos megjegyzés a számon, s Kondor Pali arca hirtelen megint öregebbnek tűnik, ahogy felém fordul.

— Ez nem az első gyermekünk! Az első meghalt.

A szavak valósággal mellbecsapnak. Szeretném hirtelen másra terelni a beszédet, de

rWYVWVVVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVY'

mielőtt megszólalhatnék, Kondor Pali megragadja a karomat.

— Gyere! Menjünk ki egy kicsit levegőzni! Elmondom neked az első gyermekünk történetét. Azért mondom el, hogy megjegyezd magadnak. Érted? Hogy jól jegyezd meg magadnak és írd meg! Mert ezt meg kell írnod azért, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő! Ebből tanulni fognak öregek, fiatalok egyaránt.

Az újonnan épült kockaalakú ház nyitott tornácának karfájára könyökölünk. Kondor Pali hangja átforrósodik az izgatottságtól, amikor beszélni kezd.

— Azt te is tudod rólam, hogy már gyermekkorom óta eljegyeztem magam a mozgalommal. Az apám régi kommunista. Be sem töltöttem a tizenhetedik évemet, amikor párttag lettem, ötvenhétben nősültem. KISZ-titkára voltam akkor a szövetkezetnek. Nősülésem nagyon nehezen ment.

— Ne érts félre! Nem a feleségem miatt! Már akkor is nagyon szerettük egymást... —> A szülei emeltek kifogást. Nem akartak beleegyezni a templomnélküli lakodalomba.

— Végül is, mivel útban Volt a gyermekünk, a szülők elleh- állása megtört. Úgy lett, ahogy mi akartuk. Sikerült papi ceremónia nélkül házasságot kötni.

— Gyönyörű, egészséges kisfiút hozott a világra a feleségem. Az egész puszta csodájára járt. öt kilót nyomott már születésének pillanatában. Festeni sem lehetett volna szebb csecsemőt.

— Ahogy hazajöttek a kórházból, megjelent az anyósom. Ránk akarta erőszakolni a Keresztelőt. Sírt, kiabált, fenyegetőzött. A feleségem ingadozott, de én hajthatatlan maradtam.

— Telt, múlt az idő. Akkor még nem volt divatban a névadó ünnepély. Csendben, feltűnés nélkül, két tanú jelenlétében írták be az anyakönyvbe az én kis Józsikám nevét.

— Négy hónapos volt a fiunk, amikor faluszínház érkezett a községbe. A Szélvihart játszotA nagydorogi Uj Barázda Termelőszövetkezetben már befejezték a cséplést, s most az őszi munkákhoz láttak. Most ismét aratnak — ezúttal kendert —, de egyúttal vetnek is és vetőszántást is végeznek. A dohányszezon is most tart; a derékszedés nemsokára befejeződik. a szedéssel egy időben folyik a fűzés is.

Eddig háromszáz holdon felül végeztek vetőszántást — ezzel

YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY

ták. Vontató szállította be a puszta lakóit a községi kultúr- házba. Mi is elmentünk a feleségemmel. A kis Józsikát az anyósomra bíztuk.

— Tél vplt. December. Amíg mi színházban voltunk, az anyósom nagykendőbe csavarta a rábízott gyermeket és begyalogolt vele a paphoz. Nyolc kilométerre van a pusztától a falu. Útközben elérte őket a havaseső.

— Előbb hazaértünk, mint az anyósom. Amikor láttam a kihűlt, üres szobát, olyan lettem, mint egy őrült. Felvertem az egész pusztát. Bezörgettem minden házhoz. Sehol sem bukkantam a nyomukra. Hirtelen keletkezett kegyetlen téli vihar tombolt azon az estén.

Éjfél után a vihar megcsendesedett. Megjelent az anyósom. Az arca elkékült a hidegtől, a szemében vad rémület ült és a bepólyált kisfiú úgy nézett ki a karján, mint egy kis hóember. Nem tudtam uralkodni magamon. Ha a szomszédok nem fognak le, akkor nekimegyek.

— Az örökké emlékezetes, borzalmas éjszaka után nem volt egészséges egy pillanatig sem a mi Józsikánk. Ä legjobb orvosok kezelték. Mégsem sikerült megmenteni. Egy hét sem telt el, s kikísértük a temetőbe.

— Évekig messzi elkerültük egymást az anyóssal. Jutka születésekor elküldte hozzám a szomszédasszonyát, és rajta keresztül kérte, bocsássuk meg bűnét, mert beismerte, hogy nem mi vagyunk a bűnösök, akik mellőzzük a felesleges, divatjamúlt és valótlanságokra alapozott papi malasztot, hanem ő! Belátta, mert azóta nem volt templomban sem. Mit csinálhattam mást? Megbocsátottam neki és meghívtam a névadó ünnepélyre.

— Ezt is írd meg! Ne hallgasd el, hogy kibékültünk. Meg azt is, hogy olyan a mi kis családunk, mint a dérütötte fa, amelyen új rügyek fakadnak!

kezdik a táblák kialakítását, mert hiszen tavaly ősszel még egyéni gazdák vetettek, jelenleg pedig csaknem öt és félezer holdas szövetkezet tagjai.

A napokban fejeződik be a szénabetakarítás. A szövetkezet az állatállománynak egész évre biztosította a takarmányt. Szerdán a repce vetését is megkezdte a szövetkezet, összesen harminc holdon vetnek.

HAYPÁL TIBOR

Megkezdte a repcevetést a nagydorogi Új Barázda Termelőszövetkezet

Kinek mi a véleménye?

Ki hogyan vélekedik az önki- szolgáló boltokról Dombóvárott? Erre voltam kiváncsi, ezért véleményt kértem a vevőtől és eladótól egyaránt.

Singer Józsefné, (lakcíme Dózsa György u. 1 b) háziasszonnyal az üveg- és porcelánboltban találkoztam.

— Szerintem nagyon jók ezek az önkiszolgáló és önkiválasztó boltok. Az ember sokkal jobban tud választani, mint a régi rendszerű boltokban.

— Csak ez az egyedüli erényük az új rendszerű boltoknak?

— Nem, de nekem, mint háziasszonynak ez a leglényegesebb. Ezen kívül nekem nagyon jólesik, hogy az eladók ilyen bizalommal vannak irántam, ugyanis én az áruk között járkálhatok és válogathatok, és ez nagyfokú bizalmat jelent a vásárló iránt. Ezért tehát az új rendszerű boltok egyben tisztességre is nevelik az embereket.

KÖZBESZÓL az eladó, Martinka Gyuláné:

— Fokozódott a vásárlók iránti bizalom és szerintem ez helyes is. Ezt én mondom, aki végeredményben anyagilag is felelős vagyok az árukészletért. Ebben a boltban még nem tapasztaltunk lopást. Persze el kell mondani, hogy a bizalommal párosul a figyelmünk is. így kicsi a valószínűsége annak, hogy valaki is lophatna anélkül, hogy azt észre ne vegyük.

Linde Károlyné. aki ugyanennek a boltnak a pénztárosa, nem túlságosan helyesli az új rendszerű boltokat:

— Kérem én itt csak kisegítő vagyok, ezért tehát elsősorban, mint háziasszony szólhatok hozzá a témához. Én félek bemenni, vásárolni egy ilyen boltba, mert attól tartok, hogy meggyanúsítanak. Ha válogatok az áruféleségek között, mindig az a szorongó érzés van bennem, hogy a hátam mögött gyanús szemekkel figyelnek.

SZABADOS JÁNOSNAK, az

élelmiszer-üzlet vezetőjének elmeséltem. hogy Lindénének milyen nézetei vannak és véleményt kértem tőle, mint illetékes szakembertől.

— Kérem az. hogy jelen vagyunk és figyelemmel kísérjük a vásárlók „önkiszolgálását”, |

nem gyanúsítgatás, hanem természetes éberség. Talán éppen a mi boltunkban van a legnagyobb „csábítás” a lopásra, mivel többek között igen sok cukorkafélét is árusítunk. Mégis bizalommal voltunk a vásárlók iránt azzal, hogy kiraktuk eléjük az árut. Én, mint üzletvezető kellemesen csalódtam az emberekben. Helyes volt a bizalom. •

—- Még nem is fordult elő lopás az üzletben?

— De igen. Erről már egy csomó jegyzőkönyvet is mutathatok; Ugyanis a sok száz becsületes vevő között, akad egy-két lopásra hajlamos is. Sajnos, előre nem tudjuk, hogy a sok között melyik a becstelen ember -és ezért kell ébereknek lennünk, artélkül, hogy gyanús szemekkel néznénk az embereket. Kérem, már elkaptunk jónéhány bolti szarkát, de alaptalanul sosem gyanúsítjuk meg az embereket. Az eladónak kialakul egy külön érzéke és észreveszi, hogy ki dugott el egy tábla csokoládét, vagy egyebet. Mielőtt ideérkezett volna, egy embernek a szeméből olvastam ki, hogy nincs rendben a szénája. Elő is került a tíz deka kolbász, amit nem akart kifizetni.

— ÁRULJON EL egy-két kulisszatitkot arról, hogy hogyan leplezik le a tolvajokat?

— Azt a bizonyos külön érzéket nehéz lenne elmagyarázni; Ehhez itt kellene élni és dolgozni az üzletben. Egy nagyon lényeges dolgot azonban megírhat: a tolvajoknak a háromnegyed részét a" becsületes vásárlók segítségével csípjük el. Azok is figyelnek vásárlás közben. Ha látják, hogy valaki lop, az sérti a tisztességérzetüket és szólnak az eladónak... így lepleztünk le egv- asszonyt, aki a blúzába dugta el nap-nap után a csokoládét. Tehát ez a bolt egyben társadalmi nevelőeszköz is.

— Ön szerint tehát teljesen tökéletes ez a rendszer?

— Van néhány kifogásolni va- lónk, ez kétségtelen. Nincs min; den rendjén a kólónál — remélem időközben korrigálódnak a hibák. Éppen ezért én, aki húsz év óta állok a pult mögött, azt mondom, hogy okos ötlet, helyes intézkedés volt az új rendszerű boltok létrehozása.

Boda Ferenc

Az Úttörő Szövetség megalakulása 15. évfordulójának ünnepére készülnek a pajtások

Az Úttörő Szövetség 1961-ben lesz 15 éves. A? országos elnökség határozatot hozott a szövetség megalakulása 15. évfordulójának méltó megünneplésére. Az őrsök és csapatok már az oktatási év kezdetén megkezdik a felkészülést az évfordulóra.

A feladatok között szerepel:

folytatni a forradalmi nyomolvasást, tovább ismerkedni a felszabadulás előtt időkkel. Tervük felkutatni, hogy kik voltak a 15 év előtt megalakult úttörő-csapatok vezetői, akiket felkérnek, hogy látogassák meg a csapatot, ismertessék a pajtásokkal jelenlegi munkájukat.

’▼WWYVYVVVVVVVVY YVVVVVY WWVVVYV VVYVVVV rWVWf YYVVYVY YYYYYYYYYYYYY

6]jijennek-$ nép .* étjr) eirJ ett if .

Puri Lacika Pech Évike Takács Marika Böhm Márta Wurst Magdolna

Dunaföldvár Kölesd Szekszárd Tolna Nagymányok

4 gyermek-szépségversenyre úgy keU szavasai, hogy a Népújságból kivágjuk annak a gyermeknek a képét, akit a legszebbnek tartunk, s azt beküldjük a Népújság címer»