Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-26 / 201. szám

2 TOLNA MEGYEI NßPÜJSAG 1960. augusztus 26. Magyar párt- és kormánykííldöttség utazott a Vietnami Demokratikus Köztársaságba A Vietnami Demokratikus Köz­társaság függetlensége kikiáltá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségekre és a Vietnami Dolgozók Pártjának III. kongresszusára, csütörtökön magyar párt- és kormányküldött­ség utazott Vietnamba. A küldöttség tagjai: Szurdi István, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság osztályvezetője és dr. Nez- vál Ferenc, a Központi Bizottság tagja, igazságügyminiszter. Az évforduló alkalmából rende­zendő állami ünnepségeken a kül­döttséghez csatlakozik Martin Fe­renc. a Magyar Népköztársaság hanoi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Ülést tartott az ENSZ kongói tevékeny­ségét irányító tanácsadó bizottság Az ENSZ kongói tevékenységét irányító tanácsadó bizottság Ham­marskjöld főtitkár elnökletével szerdán este tartotta első ülését. A kedden alakult bizottságban Etiópia, Ghana, Guinea, India, Írország, Kanada, Libéria, a Mali Államszövetség, Marokkó, Pakisz­tán, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Szudán, Svédország és Tuné­zia képviselteti magát. A zárt aj­tók mögött tartott ülésen — AFP és Reuter-jelentés szerint — a tanácsadó bizottság feladatairól és szervezeti kérdéseiről tárgyal­tak. Elisabethvillei jelentések sze­rint a Luluaburgba vezényelt kongói csapategységek kötelékei a Kaszai és Katanga tartomány ha­tárán lévő Luputa helységbe ér­keztek. A Mali Államszövetségnek a kongói ENSZ-kötelékekhez tar­tozó katonai egységeiről elterjedt ellentmondó hírekkel összefüg­gésben az AFP azt jelenti, hogy Munongó katangai tartományi belügyminiszter még mindig kö­veteli e csapatok kivonását Al- bertvilleből. Mint kiderült, Mu­nongó terjesztette azokat az álhí­reket, hogy a mali csapatok fel­háborodtak tisztjeik ellen, zavar­gásokat okoztak aváros térségé­ben. Az izazság az, hogy a mali csapatok nem követtek el fegye­lemsértést és mindig feladatuk- nak megfelelően jártak el. 0 Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata a dél-vietnami helyzetről Moszkva, (TASZSZ). A Szov­jetunió külügyminisztériuma nyi­latkozatban szögezte le a követ­kezőket : Az amerikai katonai személy­zet létszámának emelése és a fegyverzet növelése Dél-Vietnam- ban okvetlenül tovább élezi az indokínai helyzetet. Ilyen körül­mények közepette az indokínai és délkelet-ázsiai béke és bizton­ság megerősítése szempontjából fontos jelentőségű lenne, ha az Indokínáról tárgyaló genfi érte­kezlet két elnöke (a Szovjetunió és Nagy-Britannia) felhívná az Egyesült Államok kormányát a genfi egyezmények betartására. Az Egyesült Államok a SEATO katonai stratégiai támaszpontjává akarja változtatni Dél-Vietnamot és ezért fegyvereket, hadianyagot és egyre több katonát irányít Dél-Vietnamba, ami ellen a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormánya jegyzékben tiltakozott. A szovjet kormány ebben az ügy­ben még ez év május 30-án jegy­zéket intézett Nagy-Britannia kor­mányához, s aggodalmát fejezte ki a Vietnamra vonatkozó Genfi egyezmények aláaknázása, a Dél­Vietnamba küldött amerikai ka­tonai tanácsadók számának növe­lése miatt. A szovjet kormány azt indítvá­nyozta, hogy a két elnök hívja fel az Egyesült Államok kormá­nyát, ne növelje katonai tanács­adóinak számát Dél-Vietnamban és vizsgálja meg e tanácsadók visszahívásának kérdését. Mint a nemrégiben kapott vá­laszjegyzékből kitűnik, Nagy-Bri­tannia kormánya nem fogadja el a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy a két elnök együt­tesen járjon el a Vietnamra vo­natkozó genfi egyezmények újabb megsértése ellen . A Szovjetunió külügyminiszté­riuma rámutat, hogy az amerikai katonai személyzet létszámának emelése és a fegyverzet növelése Dél-Vietnamban okvetlenül maga után vonja az indokínai helyzet további éleződését, ezért a kül­ügyminisztérium hangsúlyozza, hogy ilyen helyzetben az indokí- nia és délkelet-ázsiai béke és biz­tonság megerősítése szempontjá­ból fontos jelentőségű lenne, ha a két elnök a genfi egyezmények betartására hívná fel az Egyesült Államok kormányát. Szovjet lapok a bonni tábornokok háborús terveiről Moszkva: (TASZSZ) Az Izvesz­tyija kedd esti számában foglal­kozik a bonni tábornokok legutób­bi háborús és kardcsörtető meg­nyilatkozásaival. A cikk írója megállapítja, hogy a nyugatné­met tábornoki kar leplezetlenül beavatkozik a politikába. Hans Speidel számos kijelentése között az első helyet az a követelés fog­lalja el, hogy a NATO-csapatokat közvetlenül a szocialista országok és ezen belül a Német Demokra­tikus Köztársaság határai men­tén vonják össze és vonultassák fel. Speidel említett arcátlan köve­telésének méltó párja a Bundes­wehr vezérkarának legutóbbi em­lékirata, amely igazolni próbál­ja az általános hadkötelezettség bevezetését Nyugat-Németország- ban, követeli a nyugatnémet had­sereg atomfelfegyverzésének meg gyorsítását és szerepének emelé­sét a NATO-n belül. A Bundes­wehr tábornokai nyíltan hangoz­tatják, hogy jóval hatékonyabb fegyvereket szeretnének a kezük­be kaparintani, mint amilyenek­kel Hitler és tábornoki kara an­nakidején rendelkezett és ame­lyek segítségével a második vi­lágháborúba taszították a népe­ket. Speidel nyilatkozata, vala­mint a nyíltan ultimátum jellegű emlékirat ugyanannak a politiká­nak egy-egy láncszeme. A nyugatnémet tábornoki kar emlékiratával foglalkozva a Pravda ugyancsak kiemeli, hogy szerzői nem korlátozták magukat a nyugatnémet újrafelfegyverzés katonai vonatkozásaira, hanem a legaktívabb módon beavatkoztak a nyugatnémet bel- és külpoliti­kába is. A Pravda cikkírója hangsú­lyozza, hogy a nyugatnémet tá­bornoki kar csak azért állhatott a nyilvánosság elé ilyen arcátlan követelésekkel, mert szabad ke­zet biztosítottak számukra. — Washingtonban, de néhányan Londonban és Párizsban is Spei- delt és Heusingert »a szabad vi­lág« csendőreinek tekintik. Éppen az említett küldetés teljesítése érdekében hajlandók a NATO gazdái rakéta- és atom »gumibo­tot« nyomni a nyugatnémet re- vansisták kezébe. Eközben meg­feledkeznek arról, hogy a bunkó, amit annakidején a német mili­taristáknak adtak, egy ízben már az ő hátukon táncolt. A Bundeswehr- tábornokok emlékirata Á Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta Mis­kolc megyei jogú város tanácsa végrehajtó bizottságának jelen­tését, amely tájékoztatta a kor­mányt a város lakossága kommu­nális szükségleteinek, kulturális igényeinek kielégítéséről és áru­ellátásáról. A kormány a jelen­tést elfogadta, s felhívta a város vezetőinek figyelmét, hogy a nép- gazdasági tervek nyújtotta lehe­tőségeken túlmenően, a helyi erő­források jobb felhasználása és a tanács tömegkapcsolatainak erő­sítése révén, igyekezzenek tovább javítani a város lakosságának életkörülményeit. A kormány meghallgatta az építésügyi miniszter jelentését a Dunai Cement- és Mészmű építé­séről. Örömmel üdvözölte, hogy a KISZ védnökséget vállalt az üzem építése felett és az építést az egész magyar ifjúság ügyévé te­szi. Utasította az érdekelt mi­nisztereket, hogy a legmesszebb­menőkig adják meg a beruházó­nak mindazt a támogatást, amely szükséges, hogy az üzemet határ­időre befejezzék. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Kuba leleplezi az amerikai emlékirat rágalmait New York, (TASZSZ). Mint a Prensa Latina hírügynökség je­lenti San Jóséból, a kubai kor­mány emlékirattal válaszolt az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezletén elő­terjesztett amerikai memorandum rágalmaira. Kuba kormánya újból hang­súlyozta, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem az amerikai ál­lamok szervezetének nincs joga beavatkozni a kubai belügyekbe. Kuba küzd a gyarmatosítás vala­mennyi formája ellen — állapítja meg az emlékirat. — A kubai küldöttség visszautasít minden olyan amerikai állítást, amely igazolni próbálja a kereskedelmi kapcsolatok csökkentését azon az alapon, hogy Kuba egyezményt kötött a Szovjetunióval. San Jósé, (MTI). Egyre inkább bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államoknak San Jóséban nem si­került a latin-amerikai államokat egységes kubaellenes arcvonalba tömöríteni. Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, a panamai külügymi­niszter felszólalásában szóra sem méltatta azt a washingtoni vádat, hogy Kuba veszélyezteti az ame­rikai kontinens békéjét és a nyu­gati féltekét „kommunista ve­szély” fenyegeti. Rámutatott azonban arra, hogy az Egyesült Államok Panamában megkülön­böztető intézkedéseket alkalmaz a panamai dolgozókkal szemben, s nem engedi, hogy a csatorna övezetében kitűzzék a panamai zászlót. Chile küldötte síkraszállt mindenütt kedvezőtlen vissz­hangra talált s a világszerte megnyilvánuló ellenszenv szem mel láthatóan zavarba hozta a bonni kormányköröket. Távol­ról sem megnyugtató az a kije­lentés, amit a bonni kormány szóvivője szerdai sajtóértekez­letén tett, mondván, hogy az emlékirat »Csak a hadsereg fel­adatainak ellátásához szüksé­ges követelményeket ismertet­te«. Még kevésbé megnyugtató, amit ehhez a megjegyzéshez fű­zött a szóvivő, hogy az emlék­iratokban foglaltakkal teljes mértékben egyetért maga Ade­nauer is. A német militarizmus feltá­masztása, amelynek veszélyes­ségére a szovjet kormány évek óta annyiszor figyelmeztetett, ma már az egész Nyugatot meg­döbbenti, sőt magában Nyugal- Németországban is feszültté vált a helyzet a tábornoki kar emlékirata nyomán. A Frank­furter Rundschau keményhangú vezércikkben így kommentálta az emlékiratot: »A poraiból új­ra feltámadt német vezérkar megtette az első lépést, hogy ismét a német nép fejére idéz­ze a bosszú istennőjének át­kait. Azoknak a történelmi hi­báknak és tévedéseknek a meg­ismétlésére készülnek, amelyek népünket ebben az évszázadban immár kétszer döntötték sze­rencsétlenségbe. Az a szellem, amely ebből az okmányból su­gárzik, a katonai gőg és a nem­zeti szocialista propaganda ke­veréke«. A Westfälische Rundschau, a tekintélyes nyugatnémet lap, Moszkva: (TASZSZ) Sziszükjan akadémikus a Pravda csütörtöki számában ismerteti, milyen bio­lógiai kutatási programot kellett megvalósítania a második szovjet űrhajónak. A mostani kísérlet lehetővé tet­te, hogy jobban megérthessék a repülés egyes tényezőinek bioló­giai kihatásait, sőt azt is, hogy megállapíthatták, milyen hatása lehet az űrrepülésnek a következő nemzedékekre. Kétségtelen — tet­te hozzá az akadémikus —, hogy amellett, hogy az Egyesült Álla­mok és Kuba az egyenlőség alap­ján rendezze vitás kérdéseit. Eduardo Arze, bolíviai külügy­miniszter felszólalásában hangoz­tatta, hogy országa mély rokon- szenvvel figyeli a kubai forra­dalmat. Csupán Diogenes Taboada, Ar­gentína küldötte vállalkozott arra, hogy egyértelműen elítélje Kubát. A San José-ban tartott külügy­miniszteri értekezlettel egy időben a latin-amerikai országokban szélesedik a Kuba támogatására indított mozgalom. Brazíliában például több állam törvényhozó testületé, szakszervezeti vezetők, s más közéleti személyiségek tá­mogatásukról biztosították a ku­bai népet és a forradalmat. egy közvéleménykutató intézet vizsgálatainak eredményét köz­li. Ezek szerint a megkérdezet­tek 62 százaléka ítélte el a Bun­deswehr atomfelfegyverzését s csak 18 százalék helyeselte. A megkérdezettek 20 százaléka nem foglalt állást. A közvéleménykutatás ered­ménye azt mutatja, hogy maga a nyugatnémet nép is fél egy újabb háború lehetőségétől, s tudatában van annak, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfel­fegyverzése egy újabb háború veszélyét rejti magában. — A Westfälische Rundschau nem titkolja aggodalmát, hogy a tá­bornoki kar emlékirata követ­keztében a NATO-szövetsége- sek körében is fokozódik a bi­zalmatlanság Adenauer politi­kája iránt. Nyilván ez az aggodalom dik­tálta Adenauernek, hogy — mint a legújabb jelentések közük — szabadságáról vissza­rendelje Strauss hadügymi­nisztert s diplomáciai megfi­gyelők szerint a nagy hűhóv»! bejelentett akció mögött a kancellárnak az az elhatározá­sa rejlik, hogy elhatárolja ma­gát a nagy port kavart emlék­irattól, s ezzel igyekezzék le­csillapítani ' a felháborodott nyugatnémet és külföldi köz­véleményt egyaránt. Egy azonban kétségtelen! Adenauer politikája ismét meg­mutatta igazi arcát s a Bun­deswehr tábornokainak emlék­irata újabb figyelmeztetés a világnak, hogy nem szabad en­gedni a revansvágyó német mi­litarizmus feltámasztását. a szóVjet emberek ma már nyu­godtan mondhatják, hogy az em­ber kozmikus repülésének tervei a megvalósításhoz közel állnak. A szovjet tudós a következő­képpen jellemezte a szputnyik- űrhajón végzett biológiai kutatás fő feladatait: Megfigyelni és tanulmányozni a különböző állati és növényi szer­vezetek élettevékenységét az űr­repülés közben. Megállapítani az űrrepülés leg­fontosabb tényezőinek (a huzamos megterhelésnek, a súlytalanság­nak, a súlycsökkenésből a súly- növekedésbe való átmenetnek) biológiai hatásait az élő szerveze­tekre. Megvizsgálni, milyen hatása van a kozmikus sugárzásnak az állati és növényi szervezetekre (életműködésükre és az öröklő­désre). Ellenőrizni, hogyan működnek repülés közben az élettevékeny­ség biztosítására hivatott rend­szerek, mennyire hatékonyak és mik a sajátságaik. Sziszakjan akadémikus hang­súlyozta, hogy az ember űrrepü­lését, amely rendkívül gondos és sokoldalú előkészítést kíván, nem vezethetik reklám- és egyéb el­gondolások, éppen ezért a bioló­giai kutatások programja kiter­jed mindazoknak a kérdéseknek az összességére, amelyek közvet­len kapcsolatban állnak a normá­lis emberi élettevékenység, fenn­tartásával és az űrrepülés teljes biztonságának megteremtésével. | Égés* évi nyugalmának csak 130 Ft az ára. A termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása tűz-, betöréses lopás-, jég-, állat-, baleset és szavatossági károk esetére n- nyújt védelmet. FIZESSE A DÍJAT PONTOSAN Kárát gyorsan megtéríti az ■ (94) ^ Állami Biztosító T;, Á amerikai államok szervezete nem hajlandó Herter füttyszavára táncolni Sziszakjan akadémikus a kozmikus repülés biológiai programjáról

Next

/
Thumbnails
Contents