Tolna Megyei Népújság, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-26 / 201. szám
GYÁR SZOCIALISTA MUNKÁST A?' TOLNA MtGYEl' Avxjyvtáfe pessy ue3 j sz TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Péntek I960, augusztus 26. V. évfolyam 201. szám * ARA: 50 FILLÉR J A könnyűipar kiváló dolgozója Négy dolgozót tüntettek ki a Dunaíöldvári Kendergyár bútorlap- üzem és kultúrház avató ünnepségén a „Könnyűipar kiváló dolgozója” oklevéllel és jelvénnyel. A kitüntetettek között van Esztényi István építészmérnök, aki a kultúrház tervezésén kívül irányította a pozdorja-bútorlap üzem és a kultúrház építkezését is. Képünk az oklevél átvétele után készült a kitüntetett mérnökről. A Budai Pamut fonógyár munkásai Sárszentlőrincen A sárszentlőrinci termelőszövetkezeteket a Budai Pamutfonógyár munkásai patronálják. A termelőszövetkezetek és a gyár munkásai között igen jó a kapcsolat. A gyáriak ahol csak tudnak, segítenek a szövetkezetnek. Építkezések anyagbeszerzésénél, saját erőből történő építkezéseknél nyújtottak eddig többek között felbecsülhetetlen értékű segítséget a közös gazdaságoknak. Ez mellett azonban a termelőszövetkezetek megszilárdítását is segítik felvilágosító, politikai munkával. Legutóbb, augusztus 19-én látogattak le a gyár dolgozói Sár- szentlőrincre, s háromórás kultúrműsorral szórakoztatták a község lakosságát. A műsor előtt ke- nyérszegési ünnepséget tartottak. A jelenetet, amint Csékó György megszegte az új kenyeret és átadta a gyáriaknak — a televízió is I közvetítette. üzembehelyezték a gépet a dombóvári Néhány hét óta működik már a Pécsi Cementáruipari Vállalat dombóvári üzemében egy dán gyártmányú csőgyártó automata- gép. Ezzel a géppel egy méter hosszú és különböző átmérőjű betoncsöveket lehet gyártani. Az elmúlt napokban megkezdték a próbagyártást a második „RIMAS” géppel is, a másfél- millió forintos beruházással beszerzett és üzembehelyezett gép második csőgyártó cementáruüzemben két méter hosszú csöveket gyárt. Ilyen méretű betoncsöveket eddig nem készítettek az országban, csak most kapott három cement- áruüzem — köztük a dombóvári — ilyen gépet. Előnye nemcsak az, hogy termelékenyebb a munka vele, a minőség jobb, kevesebb cement szükséges a csőgyártáshoz, hanem a két méter hosszú csövek fektetése, beépítése kevésbé munkaigényes, mint az eddig használt egymétereseké. Bővül a halválaszték: 450000 harcsa- ivadékot helyeznek ki a halastavakba Szakemberek becslése szerint I természetes és mesterséges vizeinkben 10—20 százalékkal csökkentik a halhozamot a pontyok táplálékát felevő, betegségeket terjesztő apró vadhalak. — Pusztításukra biológiai megoldást keresnek a haltenyésztők: az apró halakkal táplálkozó harcsákkal benépesítik a vizeket. A harcsák szaporítására és mesterséges felnevelésére most eredményes módszert dolgoztak ki a kisállattenyésztési kutató intézet szarvasi kísérleti telepén. Eddig az ivadékoknak legfeljebb tíz százaléka maradt meg: az az oka, hogy halastavainkban és terI mészetes vizeinkben egy holdra csak 2—3 harcsa jut. Az intézet kutatói, a harcsák nyáj-ösztönét és fénytől való irtózását felhasználva, különböző tenyésztési és takarmányozási módszerekkel elérték, hogy az' ivadékok hetven százaléka életben marad. Az idén 450 000 harcsát keltettek ki és ne- ,veitek fel az új eljárással, s a megerősödött ivadékok nagy részét az ősszel állami gazdasági és termelőszövetkezeti halastavaknak adják át. A harcsák elszaporítása segíti majd a pontyok gyarapodását, s ezen felül kiváló minőségű, szál- , kátlan fehér hússal is bővíti a hazai hal-választékot. Folynak az előkészületek a 900 éves Szekszárd megünneplésére Kevés magyar város dicsekedhet 900 esztendős múlttal, s így érthető, ha Szekszárd nevezetes évfordulójának megünneplésére már most folynak az előkészületek. A városi pártbizottság és a városi tanács a tömegszervezetek közreműködésével olyan ünnepség-sorozatot akar rendezni a jövő évben, amely méltán fordítja majd az ország figyelmét a 900 éves Szekszárd felé. A RÉGI MEGYEHAZA udvarán már végzik az ásatásokat, s már a kezdet is azzal a jogos reménnyel kecsegtet, hogy ezek az ásatások nemcsak Szek- szárd műemlékeit, hanem az-egész magyar történettudományt gazdagítani fogják. Ugyanakkor pedig folynak az ünnepségek előkészületei, a városi tanács által létrehozott bizottság, amely a napokban tartotta első ülését, már munkához is látott. A végleges program természetesen még nem készült el, a tervek azonban azt mutatják, hogy a tanács mindent elkövet a nevezetes évforduló minél pompásabb és emlékezetesebb megünneplésére. A város múltját és jelenét, történelmét és fejlődését több kiállítás mutatja majd be, s a szekszárdi múzeum egész jövő évi Tegnap az SZMT székházának tanácstermében ülést tartott a szakszervezet megyei tanácsának elnöksége. Az ülésen az elnökség négy napirendi pontot tárgyalt meg. Megtárgyalták az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket, a szocialista brigádok munkájának eddigi tapasztalatait, megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben, az állami gazdaságok és gépállomások munkavédelmi helyzetét és az SZMT 1960, évi pénzgazdálkodását. Az ülésen képviseltette magát az állami gazdaságok, a gépállomások igazgatósága és a SZOT munkavédelmi osztálya. kiállítási. programja az évforduló ünnepségeit szolgálja.' A kiállítások sorában jelentős helyet kap a megye mezőgazdaságát és népművészetét bemutató kiállítás. AZ ELŐKÉSZÍTŐ bizottság tervei között szerepel többek között olyan tudományos üléssorozat megrendezése is, amely a város múltjának feltárásával kapcsolatos eredményeket, elsősorban az apátsági templom romjaival kapcsolatos tudományos vizsgálatokat mutatná be. Felmerült annak a lehetősége is, hogy egy másik tudományos ülésszak a Babits- kérdést vitatná meg. A modern magyar irodalomnak egyik legnagyobb s végső soron mindmáig nem rendezett kérdése Babits munkásságának értékelése. Az évforduló erre is lehetőséget adna, arról nem beszélve, hogy erre a legméltóbb hely az a város lenne, amelyhez mindvégig ragaszkodott, amelyet élete végéig annyira szeretett Babits. NEM SZABAD megfeledkezni természetesen Liszt Ferencről sem, aki elég sok időt töltött a városban, sőt egy alkalommal az Augusz-ház nyitott ablakain keresztül afféle szabadtéri hangversenyt is rendezett a szekszárdiaknak. .Stílusos »Jfnne egy LisztA napirendi pontokról elhangzott beszámolókat a résztvevők számos felszólalással vitatták meg. Az állami gazdaságok fokozott gépesítése újabb igényeket támaszt a korszerű gépjavító műhelyek építésére és felszerelésére. Idén négy állami gazdaságunk — az alsópéli, dalmandi, gerjeni és a kanacsi — épít új gépműhelyt. Ezeket a műhelyeket hangversenysorozat megrendezése mellett feleleveníteni a hajdani szabadtéri hangversenyt is, aminek korhűségét növelné az, hogy itt van a városban az a zongora, amelyen Liszt annak idején játszott. Az elmúlt évek számos fontos felfedezést hoztak a geológusoknak is a város határában, s a szekszárdi lösz-lerakodás komoly tudományos hírt szerzett. Valószínűleg hasznos lenne az évforduló alkalmából egy nemzetközi geológus összejövetelt is rendezni a városban. Mindezek a tervek felmerültek az ünnepség előkészítő bizottságának első ülésén, sok egyéb terv mellett. A városi tanács most részletes tervet dolgoz ki, s az arra hivatottak megkezdik az egyes részletek valóraváltását. (cs) Hatezer tankönyvet osztottak ki a szekszárdi iskolákban Tegnap reggel a szekszárdi iskolákban megkezdődött a tankönyvek kiosztása. A Garay-téri, a Béri Balogh Ádám utcai és a Béla-téri iskola . tanulói jutottak tankönyvekhez. Az eddigi évektől eltérően ezúttal nem egyhe- lyen, hanem osztályonként osztották ki a tankönyveket, s így azok késedelem nélkül jutottak tulajdonosaikhoz. A tegnapi nap folyamán az iskolában közel 4000 új tankönyvet osztottak ki, de a használt tankönyvekkel együtt ez a szám megközelíti a hatezret is. a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően készítik el és szerelik fel, gondot fordítva a munkavédelemre és a dolgozók egészséges munkakörülményeit* is. A műhelyek építési-beruházási költsége meghaladja a kétmillió forintot. Ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége Új gépjavító műhely épül négy állami gazdaságban Kőfaragók... A legősibb foglalkozás mai képviselői, a kőfaragók. Nem kőbaltát faragnak, hanem kváderkö- veket az épülő épületekhez, szerszámuk nem nád. bodzafa, hanem kalapács, véső, „vinkli”. Egy diósöerényi építkezésen kerültek a fényképész lencséje elé.
